Gyulai Hírlap, 1969. július-december (10. évfolyam, 50-101. szám)

1969-09-12 / 71. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára 80 fillér Kétmillió forint töb­bletbevétel búzából a Kirostál Tsz-ben Jól fizet a terven felül tenyésztett pecsenyeliba is A Korostál Termelőszövetke­zet hétfőn délelőtt a pártbizott­ság tanácstermében küldöttköz­gyűlést tartott, amelyen az érde­keltek csaknem teljes létszámmal jelentek meg. A szövetkezetet Laszli Pál elnök tájékoztatta a küldötteken keresztül a tsz gaz­dasági, pénzügyi helyzetéről. A tájékoztató szerint a szövet­kezet az idén kalászos­­ gabonából 60 vagonnal takarított be többet a tervezettnél, a búza értékesí­téséből kétmillió forint a több­letbevétel. A csaknem 100 szá­zalékosnak mondható gépesítés következtében a kalászos gabonák termesztése biztonságossá vált és évről évre növekszenek az átlag­termések. A bevétel a vártnál kevesebbnek mutatkozik paradi­csomból, a kertészeti termékek­ből és a napraforgóból. Ezek ter­méseredményeit lerontja a hiá­nyosan végzett növényápolási munka. Közölte azt is a tsz el­nöke, hogy tapasztalatuk és meg­állapításuk szerint a tagság je­lenlegi munkaerejével nem vé­gezhető el minden időszerű mun­ka a legjobb, legmegfelelőbb idő­ben. Ezért arra gondolnak, hogy megváltoztatják a termelési szer­kezetet és teljes egészében gépe­sítik a megmaradó ágazatokat. A beszámoló szerint az állatte­nyésztés előreláthatóan több mint 100 százalékra teljesíti bevételi tervét. Körülbelül egymillió fo­rint bevétel várható a terven fe­lül növelt 30 ezer pecsenyeliba eladásából, ami ezekben a na­pokban esedékes, összességében a folyamatos termeléshez szüksé­ges kiadásokat, az esedékes hite­lek visszafizetését fedezik a bevé­telek. A továbbiakban elmondotta Laszli Pál elnök, hogy lehetőség mutatkozik a tervezett részesedés 5—8 százalékkal való növelésére. Ehhez azonban szükséges az őszi betakarítások időbeni elvégzése, a kalászosok vetése. Jelenleg kö­rülbelül másfél hónapos a lema­radás az időszerű munkáknál. A hátralevő időben 2500 vagon ter­més megmozgatása, szállítása szükséges. Mindez együttvéve nagy felelősséget ró az üzemi ve­zetőkre, de a termelőszövetkezet valamennyi tagjára. Felszólalásában megerősítette az elhangzottakat Pikó András is. A hiányosságokat bírálva rámu­tatott, hogy még jobb szervezés­sel egészen bizonyos, többet tud­nának teljesíteni. Megemlítette, hogy a II-es üzemegységben a közvetlen vezetők meg nem érté­se miatt romlott a munkamorál, a munkaszervezés. Erre vonatko­zóan a termelőszövetkezet elnö­ke megjegyezte, hogy a tsz ve­zetősége megfelelő döntéseket készít elő, mert az anarchia sem­mi esetre sem engedhető meg. A továbbiakban a gépállomány felújítására hozott határozatot a küldöttgyűlés. Eszerint a jövő évtől kezdődően a már meg nem javítható, vagy csak nagy költ­séggel javítható erőgépek helyett, fokozatosan újabbakat vásárol­nak a Vörös Csillag Traktorgyár készítményeiből, ezzel a jelenle­gi vegyes gyártmányokat magyar gépekkel cserélik fel. A munka­gépeikből elsősorban a növény­ápolás, a növényvédelem és a be­takarítás gépeit szerzik be. A küldöttgyűlés ünnepélyes be­fejezéseként Laszli Pál elnök át­nyújtotta a „Mezőgazdaság Ki­váló Dolgozója” jelvényt és az 500 forint pénzjutalmat ifjú Pikó András gépkocsivezetőnek és Gombos György fogatosnak. P. I. Szeptember 30-ig üzemelésre készen átadják a telefongyár emeleti részét A Budapesti Telefongyár gyu­lai telepének helyzete, a műkö­dés elkezdése, érthetően sok dol­gozót érint. Érinti azonban azo­kat is, akik szívügyüknek tekin­tik a város iparának a fejleszté­sét Nem lehet különösebben csodálkozni azon, ha egy-egy korábban bejelentett időpont, akár az építkezés befejezésével, akár az üzemelés elkezdésével össze­függésben elcsúszik, ez a külön­böző nehézségek miatt nem szo­rul magyarázatra. Annyi bizo­nyos, hogy a városvezetés is megkülönböztetett figyelmet fordít a telefongyár gyulai telepének kialakítására. Az utóbbi napokban a Feren­cesek terén folyó építkezés hely­zetének megszemlélése alkalmával a tanács és az építő vállalat ve­zetői között olyan megállapodás jött létre, amely szerint szeptem­ber 30-án a Gyulai Építőipari Vállalat, mint kivitelező üzeme­lésre kész állapotban átadja az épület emeleti részét, ahol októ­berben már lehetővé válik a je­lenleg Budapesten dolgozó gyu­laiak munkába állítása. A megállapodás szerint a föld­szinti munkaterületet október 15- ig, az újonnan épülő raktárokat pedig november 30-ig építik fel. Három megye versenyében elsői félévi eredményei alapján második helyezést ért el a gyulai MÁV-AKÖV komplexbrigád Három évvel ezelőtt MÁV-szol­­gálattevők, raktárvezetők és az AKÖV gyulai főnök­ségének érdekelt dolgozói el­határozták, együttműködésükkel csökkentik a kihasználatlan kocsiállásokat, az ezért fizetett bért, ugyanakkor törekszenek a balesetmentes szolgálatra. A hét első napján a Szanazug egyik üdülőjében jöttek össze a MÁV és AKÖV vezetői, dolgozói, hogy értékeljék az év első felé­ben elért teljesítményeket. Eljött erre Elek György, a Szegedi Igazgatóság vezetőhelyettese, Ka­­zamér Károly, a 8-as sz. AKÖV igazgatója, Vajda János kereske­delmi osztályfőnök, a vasiutas szakszervezet területi bizottságá­tól, Annus István, az igazgatóság személyi és munkaügyi osztályá­nak vezető helyettese. Ott voltak a gyulai állomás és AKÖV veze­tői: Márton György állomásfőnök, Süveges István szakszervezeti tit­kár, Fekete József pártalapszer­­vezeti titkár, Erdei Lajos, az AKÖV gyulai főnöke, Hídvégi István MÁVAUT-állomásfőnök, azonkívül vasúti szakszolgálato­sok, dolgozók és az AKÖV érde­keltjei. Az értékelésnél közölték, hogy az év első felében a komplex bri­gád elért eredményei alapján há­rom megye versenyében a máso­dik helyezést érte el. Ez így nem sokat mond. De az már igen, hogy az első félévben az együtt­működés következtében 200 va­gonnal csökkent a forgalomki­esés. Ennek következménye, hogy az AKÖV 48 ezer forinttal keve­sebb kocsiálláspénzt fi­ietett. A darabárus brigád jó munkájának eredményeként ebben az időszak­ban fekbér- és szállítótartály ké­sedelmi díj nem fordult elő. A másik igen lényeges versenyfelté­tel volt a balesetmentesség. A szerződésben vállaltakat ebben a vonatkozásban is teljesíteni tud­ták. A második helyezésben közre­működő vasutas és közlekedési, vállalati dolgozóknak az okleve­leken kívül 10 ezer forint pénz­jutalmat osztottak ki. Százéves a gyulai újságírás A megyei város Gyulának a XIX. században is agilis és lelkes vezetői voltak, akik so­kat tettek a városi fejlődé gyorsabb ütemű megvalósítá­sáért. A városi könyvtár és múzeum alapítása mellett gon­doltak a könyvnyomtatásra és kiadásra is. Ekkor jelent meg Mogyoróssy János történeti munkája a város múltjáról és akkori jelenéről. Ez a könyv Réthy Lipót nyomdájában ké­szült. A nyomda Aradra költözése után Dobay János 1860. de­cember 8-án helyezte üzembe nyomdáját, ahol 1869. január 3-án „Békés megyei Értesítő” címen egy hetilap első példá­­nyát nyomták, amelynek Grei­ner Antal volt a szerkesztője. Ugyanitt készült Hajósy Ottó megyei főjegyző szerkesztésé­ben az 1869. október 2-án meg­jelent „Békés” című politikai hetilap első száma, amellyel elindult Gyulán a politikai, társadalmi és kulturális tájé­koztatást nyújtó lapszerkesz­tés. A gyulai újságírás százéves útja nem volt mentes zökke­nőktől és válságoktól. Az itte­ni újságkiadás üzemi és mű­szaki feltételeit Dobay János 1937. január 8-án bekövetke­zett haláláig biztosítani tudta ugyan, ismételten problémák mutatkoztak azonban a szer­kesztés és szellemi irányítás körül. Bár 1875-ben Zsilinszky Mihályt,­ valamint Elek Lajost említik a Békés szerkesztője­ként az egykorú feljegyzések, egyik sem volt sokáig hű a laphoz és ismételten Dobay János kiadónak kellett a szer­kesztést is vállalnia. Nem cso­da tehát, hogy a Békés 1875- ben meg is szűnt és helyette megjelent Oláh György szer­kesztésében 1876. január 1-én a „Békési Lapok”, majd a Haj­nik Béla által irányított Békés­megyei Hírmondó”, a város új­ságja. 1882-ben január 1-én Jan­­csovits Emil és Oláh György ismét a „Békés” című hetila­pot indította meg. Ekkor meg­szűntek a válságok, főként amikor a város kiváló helyi történésze, Kohn Dávid vette át a szerkesztést és 1918-ig tartó irányító munkája nyo­mán a megye legtekintélyesebb hetilapjává vált. Jellemző a megélénkülő gyu­lai újság-kultuszra, hogy a „Békés” mellett a városban 1921—1935 között „Gyula és Vidéke”, illetve később „Bé­késmegyei Hírlap” néven má­sik napilap is megjelent, 1932- ben pedig dr. Marik Dénes szerkesztésében ,,Magyar Al­föld” néven megindult a har­madik politikai lap is és ez 1945 után is megjelent pár évig. Amikor a megyeszékhely át­került Békéscsabára, a megyé­ben megjelenő újságokat ös­­­szevonták. A Békés megyei Népújság gyulai kiadásaként 1959 óta jelenik meg a „Gyulai Hírlap”. M. Gy. Csaknem minden készítmény elkelt a fa-és fémbútoripari kts. fővárosi árubemutatóján Szeptember 2-án nyílt meg Budapesten a Technika Házában a Gyulai Fa- és Fémbútoripari Ktsz kiállítása. Erre körülbelül 140—150 fajta különböző készít­ményt szállítottak fel és állítot­tak ki. A mostanit már jó néhány előző, jó hírnevet szerzett áru­bemutató előzte meg, így aztán érthető, hogy a szövetkezet veze­tősége és dolgozói újabb jelentős eredményeket, sikereket könyvel­hetnek el, amit csak fokozott a tv híradása is. A szövetkezet vezetősége a vállalati üzletpolitika kialakítása céljából mutatta be gyártmányait a kül- és belkereskedelmi válla­latok, a termelőintézetek, a ven­déglátóipar és általában azok számára, akik nemcsak ismerői ezeknek a készítményeknek, ha­nem többé kevésbé rendszeres vásárlók is. A fővárosból érkezett hírek s­zerint csaknem valamennyi be­mutatott bútordarabot megvásá­roltak. A vásárlók között szere­pel az ARTEX, a BÚTORÉRT, a MÜÁRT, hogy csak a legnagyob­­akat és legfontosabbakat említ­­ük. Rajtuk kívül sok egyéni vá­sárlást is lebonyolított a szövet­kezet Mindez együtt a legnagyobb si­­k­ezt jelenti a ktsz-nek, amiről a bejegyzések is tanúskodnak. A kiállítás szombaton zár. Részlet a Technika Házában rendezett árubemutatóból. Fotó: Demény Gyula

Next