Gyulai Hírlap, 1969. július-december (10. évfolyam, 50-101. szám)
1969-09-12 / 71. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára 80 fillér Kétmillió forint többletbevétel búzából a Kirostál Tsz-ben Jól fizet a terven felül tenyésztett pecsenyeliba is A Korostál Termelőszövetkezet hétfőn délelőtt a pártbizottság tanácstermében küldöttközgyűlést tartott, amelyen az érdekeltek csaknem teljes létszámmal jelentek meg. A szövetkezetet Laszli Pál elnök tájékoztatta a küldötteken keresztül a tsz gazdasági, pénzügyi helyzetéről. A tájékoztató szerint a szövetkezet az idén kalászos gabonából 60 vagonnal takarított be többet a tervezettnél, a búza értékesítéséből kétmillió forint a többletbevétel. A csaknem 100 százalékosnak mondható gépesítés következtében a kalászos gabonák termesztése biztonságossá vált és évről évre növekszenek az átlagtermések. A bevétel a vártnál kevesebbnek mutatkozik paradicsomból, a kertészeti termékekből és a napraforgóból. Ezek terméseredményeit lerontja a hiányosan végzett növényápolási munka. Közölte azt is a tsz elnöke, hogy tapasztalatuk és megállapításuk szerint a tagság jelenlegi munkaerejével nem végezhető el minden időszerű munka a legjobb, legmegfelelőbb időben. Ezért arra gondolnak, hogy megváltoztatják a termelési szerkezetet és teljes egészében gépesítik a megmaradó ágazatokat. A beszámoló szerint az állattenyésztés előreláthatóan több mint 100 százalékra teljesíti bevételi tervét. Körülbelül egymillió forint bevétel várható a terven felül növelt 30 ezer pecsenyeliba eladásából, ami ezekben a napokban esedékes, összességében a folyamatos termeléshez szükséges kiadásokat, az esedékes hitelek visszafizetését fedezik a bevételek. A továbbiakban elmondotta Laszli Pál elnök, hogy lehetőség mutatkozik a tervezett részesedés 5—8 százalékkal való növelésére. Ehhez azonban szükséges az őszi betakarítások időbeni elvégzése, a kalászosok vetése. Jelenleg körülbelül másfél hónapos a lemaradás az időszerű munkáknál. A hátralevő időben 2500 vagon termés megmozgatása, szállítása szükséges. Mindez együttvéve nagy felelősséget ró az üzemi vezetőkre, de a termelőszövetkezet valamennyi tagjára. Felszólalásában megerősítette az elhangzottakat Pikó András is. A hiányosságokat bírálva rámutatott, hogy még jobb szervezéssel egészen bizonyos, többet tudnának teljesíteni. Megemlítette, hogy a II-es üzemegységben a közvetlen vezetők meg nem értése miatt romlott a munkamorál, a munkaszervezés. Erre vonatkozóan a termelőszövetkezet elnöke megjegyezte, hogy a tsz vezetősége megfelelő döntéseket készít elő, mert az anarchia semmi esetre sem engedhető meg. A továbbiakban a gépállomány felújítására hozott határozatot a küldöttgyűlés. Eszerint a jövő évtől kezdődően a már meg nem javítható, vagy csak nagy költséggel javítható erőgépek helyett, fokozatosan újabbakat vásárolnak a Vörös Csillag Traktorgyár készítményeiből, ezzel a jelenlegi vegyes gyártmányokat magyar gépekkel cserélik fel. A munkagépeikből elsősorban a növényápolás, a növényvédelem és a betakarítás gépeit szerzik be. A küldöttgyűlés ünnepélyes befejezéseként Laszli Pál elnök átnyújtotta a „Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója” jelvényt és az 500 forint pénzjutalmat ifjú Pikó András gépkocsivezetőnek és Gombos György fogatosnak. P. I. Szeptember 30-ig üzemelésre készen átadják a telefongyár emeleti részét A Budapesti Telefongyár gyulai telepének helyzete, a működés elkezdése, érthetően sok dolgozót érint. Érinti azonban azokat is, akik szívügyüknek tekintik a város iparának a fejlesztését Nem lehet különösebben csodálkozni azon, ha egy-egy korábban bejelentett időpont, akár az építkezés befejezésével, akár az üzemelés elkezdésével összefüggésben elcsúszik, ez a különböző nehézségek miatt nem szorul magyarázatra. Annyi bizonyos, hogy a városvezetés is megkülönböztetett figyelmet fordít a telefongyár gyulai telepének kialakítására. Az utóbbi napokban a Ferencesek terén folyó építkezés helyzetének megszemlélése alkalmával a tanács és az építő vállalat vezetői között olyan megállapodás jött létre, amely szerint szeptember 30-án a Gyulai Építőipari Vállalat, mint kivitelező üzemelésre kész állapotban átadja az épület emeleti részét, ahol októberben már lehetővé válik a jelenleg Budapesten dolgozó gyulaiak munkába állítása. A megállapodás szerint a földszinti munkaterületet október 15- ig, az újonnan épülő raktárokat pedig november 30-ig építik fel. Három megye versenyében elsői félévi eredményei alapján második helyezést ért el a gyulai MÁV-AKÖV komplexbrigád Három évvel ezelőtt MÁV-szolgálattevők, raktárvezetők és az AKÖV gyulai főnökségének érdekelt dolgozói elhatározták, együttműködésükkel csökkentik a kihasználatlan kocsiállásokat, az ezért fizetett bért, ugyanakkor törekszenek a balesetmentes szolgálatra. A hét első napján a Szanazug egyik üdülőjében jöttek össze a MÁV és AKÖV vezetői, dolgozói, hogy értékeljék az év első felében elért teljesítményeket. Eljött erre Elek György, a Szegedi Igazgatóság vezetőhelyettese, Kazamér Károly, a 8-as sz. AKÖV igazgatója, Vajda János kereskedelmi osztályfőnök, a vasiutas szakszervezet területi bizottságától, Annus István, az igazgatóság személyi és munkaügyi osztályának vezető helyettese. Ott voltak a gyulai állomás és AKÖV vezetői: Márton György állomásfőnök, Süveges István szakszervezeti titkár, Fekete József pártalapszervezeti titkár, Erdei Lajos, az AKÖV gyulai főnöke, Hídvégi István MÁVAUT-állomásfőnök, azonkívül vasúti szakszolgálatosok, dolgozók és az AKÖV érdekeltjei. Az értékelésnél közölték, hogy az év első felében a komplex brigád elért eredményei alapján három megye versenyében a második helyezést érte el. Ez így nem sokat mond. De az már igen, hogy az első félévben az együttműködés következtében 200 vagonnal csökkent a forgalomkiesés. Ennek következménye, hogy az AKÖV 48 ezer forinttal kevesebb kocsiálláspénzt fiietett. A darabárus brigád jó munkájának eredményeként ebben az időszakban fekbér- és szállítótartály késedelmi díj nem fordult elő. A másik igen lényeges versenyfeltétel volt a balesetmentesség. A szerződésben vállaltakat ebben a vonatkozásban is teljesíteni tudták. A második helyezésben közreműködő vasutas és közlekedési, vállalati dolgozóknak az okleveleken kívül 10 ezer forint pénzjutalmat osztottak ki. Százéves a gyulai újságírás A megyei város Gyulának a XIX. században is agilis és lelkes vezetői voltak, akik sokat tettek a városi fejlődé gyorsabb ütemű megvalósításáért. A városi könyvtár és múzeum alapítása mellett gondoltak a könyvnyomtatásra és kiadásra is. Ekkor jelent meg Mogyoróssy János történeti munkája a város múltjáról és akkori jelenéről. Ez a könyv Réthy Lipót nyomdájában készült. A nyomda Aradra költözése után Dobay János 1860. december 8-án helyezte üzembe nyomdáját, ahol 1869. január 3-án „Békés megyei Értesítő” címen egy hetilap első példányát nyomták, amelynek Greiner Antal volt a szerkesztője. Ugyanitt készült Hajósy Ottó megyei főjegyző szerkesztésében az 1869. október 2-án megjelent „Békés” című politikai hetilap első száma, amellyel elindult Gyulán a politikai, társadalmi és kulturális tájékoztatást nyújtó lapszerkesztés. A gyulai újságírás százéves útja nem volt mentes zökkenőktől és válságoktól. Az itteni újságkiadás üzemi és műszaki feltételeit Dobay János 1937. január 8-án bekövetkezett haláláig biztosítani tudta ugyan, ismételten problémák mutatkoztak azonban a szerkesztés és szellemi irányítás körül. Bár 1875-ben Zsilinszky Mihályt, valamint Elek Lajost említik a Békés szerkesztőjeként az egykorú feljegyzések, egyik sem volt sokáig hű a laphoz és ismételten Dobay János kiadónak kellett a szerkesztést is vállalnia. Nem csoda tehát, hogy a Békés 1875- ben meg is szűnt és helyette megjelent Oláh György szerkesztésében 1876. január 1-én a „Békési Lapok”, majd a Hajnik Béla által irányított Békésmegyei Hírmondó”, a város újságja. 1882-ben január 1-én Jancsovits Emil és Oláh György ismét a „Békés” című hetilapot indította meg. Ekkor megszűntek a válságok, főként amikor a város kiváló helyi történésze, Kohn Dávid vette át a szerkesztést és 1918-ig tartó irányító munkája nyomán a megye legtekintélyesebb hetilapjává vált. Jellemző a megélénkülő gyulai újság-kultuszra, hogy a „Békés” mellett a városban 1921—1935 között „Gyula és Vidéke”, illetve később „Békésmegyei Hírlap” néven másik napilap is megjelent, 1932- ben pedig dr. Marik Dénes szerkesztésében ,,Magyar Alföld” néven megindult a harmadik politikai lap is és ez 1945 után is megjelent pár évig. Amikor a megyeszékhely átkerült Békéscsabára, a megyében megjelenő újságokat összevonták. A Békés megyei Népújság gyulai kiadásaként 1959 óta jelenik meg a „Gyulai Hírlap”. M. Gy. Csaknem minden készítmény elkelt a fa-és fémbútoripari kts. fővárosi árubemutatóján Szeptember 2-án nyílt meg Budapesten a Technika Házában a Gyulai Fa- és Fémbútoripari Ktsz kiállítása. Erre körülbelül 140—150 fajta különböző készítményt szállítottak fel és állítottak ki. A mostanit már jó néhány előző, jó hírnevet szerzett árubemutató előzte meg, így aztán érthető, hogy a szövetkezet vezetősége és dolgozói újabb jelentős eredményeket, sikereket könyvelhetnek el, amit csak fokozott a tv híradása is. A szövetkezet vezetősége a vállalati üzletpolitika kialakítása céljából mutatta be gyártmányait a kül- és belkereskedelmi vállalatok, a termelőintézetek, a vendéglátóipar és általában azok számára, akik nemcsak ismerői ezeknek a készítményeknek, hanem többé kevésbé rendszeres vásárlók is. A fővárosból érkezett hírek szerint csaknem valamennyi bemutatott bútordarabot megvásároltak. A vásárlók között szerepel az ARTEX, a BÚTORÉRT, a MÜÁRT, hogy csak a legnagyobakat és legfontosabbakat említük. Rajtuk kívül sok egyéni vásárlást is lebonyolított a szövetkezet Mindez együtt a legnagyobb sikezt jelenti a ktsz-nek, amiről a bejegyzések is tanúskodnak. A kiállítás szombaton zár. Részlet a Technika Házában rendezett árubemutatóból. Fotó: Demény Gyula