Gyulai Hírlap, 1969. július-december (10. évfolyam, 50-101. szám)

1969-10-10 / 79. szám

Ünnep után A város néhány utcáján még meg­találhatók a vasárnapi szép évfor­dulós ünnep nyomai. Vonatkozik ez a Petőfi térre is, ott is első­sorban a városi tanácsháza hom­lokzatára. A nemzetiszínű és a vörös selyem lobogó között a transzparens változatlan élénkség­gel tolmácsolja: „Köszöntjük a városunkat felszabadító szovjet hadsereget”. A bágyadt őszi fé­nyek csak élesítik a betűket. A bejárat két oldalán elhelyezett dokumentációkat sem sápasztotta el a visszatért késői nyár, jól lát­hatók az egyik oldalon az „1944. október 6” cím alatt elhelyezett fénykép-reprodukciók az akkori napok idegőrlő eseményeivel, a másik oldalon a kontraszt: „1969. október 6”, a lepergett másfél év­tized őszinte mondanivalójával, az igazsággal, az eredményekkel, amik előtt meg kell hajolni. Mert ezek az eredmények már a fel­szabadult tetterők, alkotni akará­sok és a szép törekvések követ­kezményei akkor is, ha ezért ve­­rejtékesen meg kellett dolgozni. De talán éppen ezért tudjuk an­­­nyira értékelni. Hétfőn, az ünnep utáni elkez­dődött újra a munka, a munka­­padok, az íróasztalok mellett vagy éppen kint a határban. Egészen bizonyosan egy kicsit más kedv­vel, mint az egyéb szürke hét­köznapokon. A gyulaiak számára sokáig feledhetetlen marad ez az október ötödiki felemelő ünnep­ség a tanácsháza dísztermében, a koszorúzás a felszabadulási em­lékműnél, aztán a szovjet hősök temetőjében. A hivatalos ünnepségek sorába tartozott az a baráti találkozó is, amelyet a húsüzem ebédlőjében rendezett meg a városi pártbi­zottság és a város tanácsa. Ezen is szép számmal vettek részt azok a Gyuláról elszármazottak, akik az elmúlt negyedszázad alatt je­lentős politikai vagy gazdasági ve­zető szerepet töltöttek be hazánk különböző tájain. És ott voltak a fogadáson szép számban vete­ránjaink is, akiket különböző ün­nepségeinken egyre nagyobb dé­delgető szeretet vesz körül. Ta­lálkozásuk az indulás hősi kor­szakának küzdőtársaival meg­hatóan kedves volt. Körülbelül ezt fejezték ki az elhangzott pohárköszöntők is. A város egész lakossága­­ nevében Banadics Márton, a Hazafias Népfront városi bizottságának el­nöke mondta az elsőt. Köszöntöt­te mindazokat, akik városunk új életének bölcsőjénél már ott áll­tak, akik azóta tevékenyen dol­goznak Gyula fejlődése érdeké­ben még akkor is, ha a köteles­ségük másfelé szólította őket. Üdvözölte az elkövetkező nemze­dékeit, az ifjúságot, amely lépcső­zetesen átveszi a stafétabotot. Nagy figyelemmel hallgatták Fi­lip Gyenyiszovics Kiva egykori páncélostisztet, aki ősz fejjel és mellén rengeteg kitüntetéssel em­lékezett azokra a napokra. És örömmel hallgatták dr. Dallos Ferenc, a Minisztertanács Ta­nácsszervek Osztálya nyugalma­zott elnökének köszöntőjét, aki elismeréssel szólt arról a lelkes és eredményes munkáról, amit a város lakossága, élén kitűnő ve­zetőivel a felszabadulás óta elért. Az üzemekben zúgnak a mun­kagépek, a hivatalokban, intéz­ményekben teszik, amit tenni kell. Az élet megy tovább. Gyula lakossága hálásan emlékszik azokra, akiknek az elmúlt szép 25 esztendőt köszönheti és ennek je­gyében készül a következő nagy évfordulóra, egész hazánk felsza­badulásának ugyancsak negyed­­százados jubileumára. Több alkalommal hírt adtunk arról, hogy a megyében folyó pol­gári védelmi gyakorlatok verse­nyét, illetve bemutatóját október 11-én és 12-én rendezik meg vá­rosunkban. A megfelelő előkészí­tésre több bizottság alakult, ame­lyek heteken át dolgoztak azon, hogy ezek a polgári védelmi na­pok megfelelően reprezentálják városunkat nemcsak a megye versenyében, hanem, hogy bemu­tassák azt is a város lakosságá­nak: milyen lelkiismeretes, ala­pos és lelkes kiképzés történt ná­lunk az elmúlt esztendőkben. A részletekre kiterjedő, szinte percekre összeállított terv sze­rint október 11-én, szombaton délelőtt 10 órakor először az egészségügyi szakaszok versenyét rendezik meg a volt Otthon Étte­rem területén. Ennek célja: fel­mérje, hogy az egészségügyi szol­gálat beosztottjai mennyire, mi­lyen mértékben sajátították el a kiképzés elméleti és gyakorlati követelményeit. A verseny győz­tes szakaszát jutalomként meg­vendégeli a város polgári védelmi parancsnoksága és ez a szakasz képviseli majd a várost az októ­ber 25—26-i békéscsabai megyei versenyen. A verseny második részeként, déli 1 órakor a városi polgári vé­delem erői a tanácsháza udvarán gyülekeznek, onnét indulnak „be­vetésre” az összesített bemutató gyakorlat végrehajtására. Ennek színhelye ugyancsak a bontás alatt álló, volt Otthon étterem és a mellette levő épület. Maga a bemutató érdekes lát­ványosságot és nagy tanulságokat ígér. Látni lehet a felderítés, a gépi és kézi mentesítők, tűzoltók, az egészségügyi szolgálatosok együttes tevékenységét, feltétele­zett vegyi kárterületen. A munka nehezét az jelenti, hogy annak zömét egyéni védő­felszerelésben kell végrehajtani. Másnap, vasárnap délelőtt 9 órakor a zeneiskolában rendezik meg a „Ki tud többet a polgári vé­delemről?” című szellemi vetélke­dőt. A nevezés határideje lejárt, a versenyzők teljes „harckészült­ségben” várják a kezdési időpon­tot. A résztvevők között szerepel­nek tanárok, gimnáziumi, ipari szakmunkásképző intézeti tanulók és tanácsi dolgozók. A versenyt Volent Zoltán, a Jókai Művelődé­si Ház igazgatója vezeti. Az első helyezett itt 1500, a második 1300, a harmadik pedig 1000 forint pénzjutalomban részesül, azonkí­vül minden versenyző értékes vi­gaszdíjat kap. A győztesként ki­kerülő első helyezett jut tovább a megyei versenyre, amelynek összesen 10 résztvevője lesz. Érdekessége ennek a vetélkedő­nek, ho­gy abba a hallgatóságot is bekapcsolják, kérdések hangza­nak majd el és a helyes válaszo­kat adók ugyancsak jutalmat kap­nak. A város polgári védelmi pa­rancsnoksága, a város tanácsa, a rendezőség szívesen látja az ér­deklődőket és reméli, hogy a be­mutató és a verseny kiváltja azt az érdeklődést, amit a lelkes fel­készülés és a feltétlenül érdekes­nek ígérkező bemutató gyakorlat meg is érdemel. Szombaton és vasárnap rendezik Gyulán a polgári védelmi napokat A verseny és gyakorlat színhelye a Hétvezér utcában, a szellemi vetélkedő a zeneiskolában Együttes ülést tart a városi pártbizottság és a városi tanács Október 15-én, szerdán dél­előtt 9 órai kezdettel a városi tanács dísztermében együttes ülést tart a városi pártbizottság és a városi tanács. A napiren­den Török Károly és Székely Jánosné előadásában „Az MSZMP művelődéspolitikájá­nak megvalósulása Gyula váro­sában” című tájékoztató szere­pel. Ezt bejelentések követik majd. 362 mázsa hentesáru . .. Az elmúlt héten a gyulai húsüzem összesen 362 mázsa úgynevezett vörös árut termelt és adott ki fogyasztásra a megyében. Bár a mennyiség tekin­­télyesnek mutatkozik, a valóság mégis kevés, különösen bizonyos fajták fogy­nak el percek alatt. A 30—35 fajta ké­szítmény között szerepel virsli, krino­lit, parizer, különböző kolbászáru disz­nó-, és fejsajt, vadász, olasz, csabai ve­ronai, nyári sonka és soproni szalámi, bácskai, gépsonka, rakotthús, császár­hús és megannyi ízes falat. Ha két­szerese lenne a termelés, azt is szí­vesen felvásárolnák. Fotó: Béla Ottó Megnyílt a várban a „Mogyoróssy János emlékezete” és a „100 éves a gyulai sajtó” kiállítás Vasárnap délelőtt a tanácshá­zán rendezett ünnepség, ezt köve­tően a felszabadulási emlékmű­nél a koszorúzás után a déli órák­­ban kettős kiállítást nyitott meg Szerdahelyi István, a múzeum igazgatója. Az egyik az intéz­mény alapítójának, Mogyoróssy János emlékezetének, a másik pedig a 100 éves gyulai sajtónak szólt Megnyitójában a múzeum igaz­gatója arról beszélt, hogy a múl­tat a jövőért szeretjük és ezért hálás dolog visszatekinteni a le­tűnt időkre. Nem azért, hogy áb­rándosan merengjünk a múlt em­lékein, hanem, hogy tanuljunk azokból. A Mogyoróssy-kiállítás szorosan kapcsolódik a gyulai hírlapírás centrumához: a múzeumalapító munkásságának ugyanis az az egyik legfontosabb eredménye, hogy a sajtó felhasználásával igyekezett meggyőzni kortársait arról, hogy meg kell becsülni művelődési értékeinket. Talán szimbolikus az értelme annak, hogy a gyulai múzeumért foly­tatott kitartó harc éppen napja­inkban ért el a megvalósuláshoz, a hányatott sorsú intézmény most nyert kényelmesebb elhelyezést, teremtődtek meg a feltételek ah­hoz, hogy közkinccsé tegye a vá­ros, a város környékének múlt­beli értékeit. Azzal a meggyőződéssel adta át mindkét kiállítást a szép számmal megjelent érdeklődő közönségnek, hogy az a közösség, amely igényt tart múltjának megismerésére, biztosabban haladhat a még bol­dogabb jövő felé. A sajtókiállításon nemcsak a helybeli újságok régi példányai láthatók, hanem a Gyulán kiadott folyóiratok is, a valamikor nép­szerű „Bolond újság” néhány szá­ma, valamint a városból elszár­mazott Pálffy Albert, a szabad­ságharc alatt megjelent Márczius Tizenötödike című lapjának az a száma is, amelyben éppen a Bé­kés megyei forradalmi mozgal­makról tudósít. O. P. Lemaradás csak a kukoricatörésben észlelhető a gyulai határban valamint a munkaerők legma­gasabb fokú kihasználására van szükség. Gyulán cukorrépából összesen 820, kukoricából 281­5, naprafor­góból 306, silókukoricából pedig 724 katasztrális hold termését kell betakarítani a két termelő­szövetkezetben és az állami tangazdaságban. A tsz-ekben a munkaerő és a szállítókapaci­tás jelentős részét leköti a kö­rülbelül 2000 hold háztáji ku­korica betakarítása és elszállí­tása. Gabonavetésre első alkalom­mal nem adtak hivatalos, tehát kötelező tervet. A városban el­készített elgondolások szerint a három mezőgazdasági egységben 5800 holdat vetnek be kenyér­gabona-termelésre. A tervek szerint ezt némileg, körülbelül 3 százalékkal túlteljesítik majd. A talajelőkészítéshez és a ve­téshez a szükséges erő- és mun­kagépek rendelkezésre állnak. Amennyiben az időjárás kedve­zően alakul — bár ezt soha nem lehet biztosra venni — október­ben be is fejezik. Az őszi feladatokhoz tartozik még csaknem 9000 holdon a mélyszántás megoldása. Itt probléma a Köröstájnál jelent­kezik, miután nem rendelkezik a szükséges gépekkel, viszont számítanak a társgazdaságok segítségére, aminek elnyerésé­ben szép példák adódtak az el­múlt időszakokban. Az őszi munkák egyébként biztatóan haladnak, a megyei adatokkal összehasonlítva Gyulán nem ta­pasztalható lemaradás,­­ a ku­koricatörés kivételével. Ez az említett lemaradás an­­­nyit jelent, hogy a csaknem 3000 holdról eddig alig egyharmadán törték le ezt az annyira fontos terméket. Száz százalékban be­fejezték a silókukorica-vágást, a takarmánybúza és az őszi ár­pa vetését. Meghaladta a 90 százalékot az őszi takarmány­keverék vetése, 85 százaléknál tart a szántás az őszi vetések alá, 52-nél a cukorrépaszedés, 48-nál a mélyszántás és 35-nél az őszi búza vetése. A kukoricánál észlelhető le­maradást a szakemberek az érés késésével magyarázzák. A nagyszerűen sikerült, a leg­eredményesebb aratás után most az őszi csúcsforgalom ide­jét élik a mezőgazdaságban. A feladat kettős ezekben a napok­ban, az egyik a betakarítás, a másik pedig a kenyérgabona elvetésének mind mennyiségben, mind időben való elvégzése. A szakemberek szerint az időjárás következtében körülbelül há­romhetes­­ az eltolódás, ezért az őszi betakarítási, vetési és mélyszántási munkákhoz foko­zott intenzitásra, a rendelkezés­re álló erő- és munkagépek, Negyven mázsa fűszerpaprika-termés A vidéki gazdaságokban jó ütemben halad a fűszerpaprika szedése. A szakemberek egyelőre nem sietik el a dolgot, hiszen az elmúlt tíz nap időjárása nagyon kedvezett az érési folyamatoknak és arra számítanak, hogy a szép idő tovább javítja majd a minő­séget. Idén ugyanis a növényt és a termesztőket egyaránt próbára tette az időjárás.

Next