VILÁGIRODALMI FIGYELŐ 9. ÉVFOLYAM (1963)
1963 / 1. sz. - I. G. NYEUPOKOJEVA: Az irodalmi kapcsolatok és kölcsönhatások kutatásának módszertani kérdései
* I. О. NYEUPOKOJEVA AZ IRODALMI KAPCSOLATOK ÉS KÖLCSÖNHATÁSOK KUTATÁSÁNAK MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI Az utóbbi években különösen megnövekedett és elmélyült az érdeklődés a nemzeti irodalmak kapcsolatainak és kölcsönhatásának tanulmányozása iránt. E kérdések egyre szélesebb körben foglalkoztatják a tudósokat, kik közül számosan korábbi kutatásaikban nem lépték túl egy adott nemzeti irodalmi fejlődésfolyamat határait. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a különböző országok filológiai tudományának, a különböző iskolákhoz és irányzatokhoz tartozó tudósoknak e probléma iránti érdeklődése tág lehetőségeket teremt a gyümölcsöző tudományos kapcsolatok kiszélesítésére, a tudományos eredmények kicserélésére, valamint közös kutatómunka megszervezésére számos bonyolult kérdésben. A kapcsolatok nagymértékben elősegítik a tudomány további fejlődését. Az e téren kifejtett nemzetközi együttműködés nagyszerű példája volt a szláv filológusok IV. nemzetközi kongresszusa. Nem csupán magának a kongresszusnak a munkájára gondolok itt, hanem a tanácskozások előkészítésére is: a személyes érintkezések során létrejött széles körű és szabad véleménycserére, a tudományos sajtóban folytatott vitákra, az új anyagok publikálására. Feltűnő volt, hogy ezen a reprezentatív nemzetközi tudományos kongresszuson az irodalmi kapcsolatok problémái különösen nagy érdeklődést keltettek nemcsak nagyszámú és fontos új anyagokkal, hanem azok vizsgálatának metodológiájával is. Nagy megelégedéssel olvassuk Klaniczay Tibor cikkében (Kortárs, 1962. 1. sz. ), hogy a minél szélesebb tudományos érintkezések ezen a területen mind szükségesebbé válnak. Biztosra vehetjük, hogy a kapcsolatok kiszélesítése feltárja majd az érdeklődési körök számos érintkezési pontját, a nézetek hasonlóságát az irodalmi fejlődésfolyamat számos jelenségének értékelésében, mind a múltat, mind a jelent illetően. Kétségtelen, hogy a tudományos kapcsolatok kiszélesítése, a kérdés nemzetközi irodalmával való szélesebb körű és elfogulatlan megismerkedés lehetővé teszi majd, hogy mind világosabban és határozottabban kimutassuk a számtalan kérdés különféle megoldásaiban mutatkozó eltérést, az adott kutatási terület tárgyának, módszertanának és feladatainak értelmezésében jelentkező mély elvi eltéréseket. Úgy gondoljuk, hogy mind a nézeteknek és álláspontoknak egymáshoz való közeledése, mind pedig az „ütközőpontoknak" a vitákban való feltárása, valamint a kutatás legfontosabb módszertani kérdéseinek éles felvetése — egyaránt hasznos lesz a tudomány további fejlődése szempontjából. Már magában véve e konferencia előkészítésének atmoszférája is, valamint szervezőinek sikeres törekvése az irányban, hogy a résztvevők számára biztosítsák a széleskörű eszmecsere lehetőségét, úgyszintén a konferencia prog- 1 Világirodalmi Figyelő