HELIKON - VILÁGIRODALMI FIGYELŐ 22. ÉVFOLYAM (1976)

1976 / 1. sz. - KUCZKA PÉTER: Jegyzetek a rémületről

K­U­S­Z­K­A PÉTER Jegyzetek a rémületről I. „Műveletlen vagyok írja Párhuzamos kultúra című cikkében Jacques Sadoul, a híres család egyik tagja , nem olvastam sem Balzacot, sem Zolát, nem tudom megkülönböztetni Mozartot Beethoventől, Ingres­t Rembrandttól, a klasszikus színházról jobb nem is beszélni, hiszen még azt sem tudom, hogy a filmművészetben, amelyről azt mondják, hogy a kultúra modern formája, milyen fesztiválon, kik kaptak díjat." Ezután elmeséli, hogy az iskolában leszamarazták, pedig ötéves korában már megtanult olvasni a képregényekből. Elmondja, hogy a képregények kinyi­tották előtte a csodák és a képzelet kapuját, s később kamaszfejjel nem­csak a lovagiasságot tanulta meg Tarzan történeteiből, de arra is rájött, hogy az amerikai Charles M. Schulz Mogyoró című humoros képregénye a legfontosabb filozófiai mű Szókratész halála óta. Korán megismerkedett a dzsessz-szel, minden irányzatával és iskolájával, Art Blakey „hard bop"-jáig, Horace Silver ,,soul"-jáig, Pharaon Sanders és Don Cherry „free jazz"-éig, s megkapott tőlük mindent, amit a zene adhat az embernek. Párizsban, az egyetemen görög latin filozófia szakra iratkozott, de életét inkább a szomszédos Filmmúzeum műsora határozta meg. Látta Fritz Lang Metropoliszát, Henryk Galeen Gólemjét, Dreyer Vámpírját, Murnau Nosferatusát, a King-Kongot, a Godzillát, a Tiltott bolygót, a Ligeia sírját, a Démon álarcát a Drakulát és minden vámpírfilmet, szörnyfilmet és rémfilmet. Ezután a science fiction következett. Minden sorozat és minden magazin. Azért tanult meg angolul, hogy eredetiben élvezhesse Bradbury, Simák, Brown, Sturgeon, Van Vogt, Asimov műveit. Végül a science fictiontól eljutott a „tisz­ta" fantasztikumhoz, Borges és Lovecraft írásaihoz. Most már tudni szeretné, hogy miért műveletlen ? Azért, mert a hatodik kerületi sznobok, akik belesüllyednek kicsiny, marginális világegyetemükbe és csoportos álirodalmi játékaikba, műveletlennek nevezik? őt, aki ott van min­den dzsesszfesztiválon, minden képregény kiállításon, minden új horrorfilm bemutatóján ? Végre nyíltan kellene beszélni arról a közömbösségről, amellyel a sznobok az igazi művészetet, az igazi kultúrát szemlélik. Hiszen az egykor szintén lené­zett dzsessz és detektívregény már helyet kapott az általános kultúrában . . . 23

Next