HELIKON - VILÁGIRODALMI FIGYELŐ 27. ÉVFOLYAM (1981)
1981 / 1. sz. - TANULMÁNYOK - SCHER, STEVEN PAUL: Az irodalom és a zene összehasonlítása: általános irányok és kilátások a kritika elméletében és módszertanában
geschichte fogalmait használva például, én határozottan érzek bizonyos hasonlóságokat. Culler szerint (aki a szemiotikára gondol itt) „egy diszciplína, helyet teremtvén magának, egyidejűleg a saját múltját is megteremti, néhány szaktudósra mint előfutáraira tart igényt új szempontok szerint ítélve meg munkásságukat, azonosítja és újra definiálja a régebbi diszciplínákban már korábban is működő erőket."10 Egyetlen pillantás a XVIII. század közepén született esztétika-történetre, amely felállítja a zene és az irodalom összefüggésének elméletét, elégséges annak igazolására, hogy tudományunk gyakorlati szakemberei hasonló célok és igények megalapozásával foglalkoznak. A fejlődés vonala közismert. Az elméletalkotás korábbi szakemberei, mint a brit Charles Avison, Daniel Webb, John Brown, James Beattie és Thomas Twinning11 és a német J. G. Sulzer, J. N. Forkel, és J. G. Herder12 elvégezték az alapozást a XIX. század esztétikusai, úgymint Eduard Hanslick, W. A. Ambros és Jules Combarie,13 számára. A szakterület jelentős XX. századi irányzatai leginkább Oskar Walzel, Kurt Wais, René Wellek14 és Calvin S. Brown elméleti és módszertani tanulmányaihoz kapcsolódnak (ez utóbbi éppen a múlt évben vonult nyugalomba, mint a University of Georgia érdemes professzora). Brown 1948-ban megjelent Music and Literature: A Comparison of the Artsis című könyve adja az összefüggések legátfogóbb modern tudományos értékelését. Brownt e területre vonatkozó gondosan megfogalmazott későbbi közleményei az utolsó harminc év legközpontibb és legbefolyásosabb alakjává teszik. Körültekintő és fölöttébb tanulságos Forschungsberichte például, amelyet a YCGL 1970-es kötetében jelentetett meg, nélkülözhetetlen mindenki számára, aki az utóbbi két évtized irodalmi és zenei kutatások helyzete és kilátásai felől érdeklődik.16 Ez a valóban nemzetközi áttekintés különösképpen jelentős itt a mi céljaink szempontjából, mert ebben Brown nemcsak tömörített jellemzését adja a nagyjából 1950 és 1970 között megjelent jelentős, illetve jellegzetes tanulmányoknak, hanem csodálatos világossággal és tiszta ítélettel kritikailag értékeli a különféle elméleti, módszertani és értelmező irányzatokat, előítélet leírja és I °Uo. II Charles Avison: An Essay on Musical Expression (London, 1752); Daniel Webb: Observations on the Correspondence between Poetry and Music (London, 1762); John Brown: A Dissertation on the Rise, Union, and Power, the Progressions, Separations, and Corruptions of Poetry and Music (London, 1763); James Beattie: Essays on Poetry and Music, as they Affect the Mind (London, 1770); and Thomas Twinning: ed., Aristotle's Treatise on Poetry Translated: . . . and Two Dissertations, on Poetical, and Musical, Imitation (London, 1789). 1 V. G. Sulzer: Allgemeine Theorie der schönen Künste (Leipzig, 1771-74); 7. TV. Forkel: Allgemeine Geschichte der Musik (2 vols. Leipzig, 1788, 1801); and 7. G. Herder: Kritische Wälder (Riga, 1769). 13Eduard Hanslick: Vom Musikalisch-Schönen (Leipzig, 1854); W. A. Ambros: Die Grenzen der Musik und Poesie (Prag, 1856); and Jules Combarieu: Les rapports de la musique et de la poésie (Paris, 1894). '4 Oskar Walzel: Wechselseitige Erhellung der Künste (Berlin, 1917) and Gehalt und Gestalt im Kunstwerk des Dichters (Berlin-Neubabelsberg, 1923); Kurt Weis: Symbiose der Künste. Eorschungsgrundlagen zur Wechselberührung zwischen Dichtung, Bild- und Tonkunst (Stuttgart, 1936); and Rene' Wellek: The Parallelism between Literature and the Arts, English Institute Annual 1941 (N. Y., 1942), 29-63. 15 Athens, Georgia. '6Calvin S. Brown: Musico-Literary Research in the Last Two Decades, YCGL, 19 (1970), 5-27. 58