HELIKON - IRODALOMTUDOMÁNYI SZEMLE 49. ÉVFOLYAM (2003)

2003 / 3. sz. - TANULMÁNYOK - GINZBURG, CARLO: Bizonyítékok és lehetőségek : Natalie Zemon Davis Martin Guerre visszatérése című művének margójára

204 TANULMÁNYOK képzelet konfliktusaitól. Éppen azoknak az ellentéteknek köszönhető, amelyeket a „valóság" (vagy hívjuk, ahogy tetszik) elve hozott magával, hogy a történészek Hérodotosztól kezdve - dacára mindennek, ami a „másik" általános kisajátítására vo­natkozik - terveiket olykor megszelídített formába öntötték, néha alaposan módo­sítva azokat a kognitív sémákat, amelyek kiindulási pontjaikként szolgáltak. A „rep­rezentáció patológiája", hogy Gombrich szavait használjuk, nem meríti ki ez utóbbi lehetőségeit. Ha nem tudta volna kiegészíteni a külvilágból származó (oly gyakran kellemetlen) jelzéseket képzeteivel, reményeivel és ideológiáival, a Homo sapiens faj régen elpusztult volna. Azon intellektuális eszközök közé, amelyek ké­pessé tették az embereket arra, hogy alkalmazkodjanak természetes és társadalmi környezetükhöz, oda kell sorolnunk a történetírást is. III. Manapság, a bármilyen történetírói munkában - akármennyire különbözzön is az a másiktól - megtalálható narratív dimenzió hangsúlyozása, ahogyan láttuk, relativista állásponttal jár együtt, amely de facto megszüntet minden különbséget fikció és történelem között. Ezekkel a tendenciákkal szemben hangsúlyoznunk kell, hogy a narratív dimenzió fokozódó tudata nem a történetírás kognitív lehetőségeinek hígulását, hanem ellenkezőleg, felerősödését vonja magával. Sőt, éppen ez az a pont, ahonnan a történetírói nyelv radikális kritikája, amelynek most még csak a nyomait látjuk, el kell, hogy induljon. Momiglianónak köszönhetően tudjuk, milyen meghatározó módon játszottak közre az antikvárius kutatások a modern történetírás születésében.38 De az az em­ber, akit Momigliano valóban az antikvárius kutatások és a filozofikus történet­írás közötti fúzió szimbólumának tart, Edward Gibbon (a History of the Decline and Fall of the Roman Empire 31. fejezetében, amely Nagy-Britannia VI. század első felére jellemző helyzetéről szól, egy önkritikus lábjegyzetben) felfedte, hogy a nar­ratív stratégiák mennyire meghatározták a kutatási eredmények bemutatását. „Tar­toztam azzal magamnak és a történelmi valóságnak," - írta Gibbon - „hogy ki­mondjam, ezen fejezet néhány mozzanata pusztán feltevésen és analógián alapul. Nyelvünk makacssága időnként arra késztetett, hogy feltételes módról kijelentő módra térjek át."3'' Manzoni a maga részéről a Dal romanzo storico e, in genere, de' componimenti misti di storia e d'invenzione egy helyen rámutatott egy másik megoldásra. A föld­ 18 Vö. MOMIGLIANO: Ancient History and the Antiquarinn. = Journal of the Wartburg mid Courtauld Institutes XIII., 1950. 285. W EDWARD GIBBON: Storia della decadenza e caduta dell'impero romano. Ford.: G. Frizzi, a bevezetést írta Arnaldo Momigliano. II. Torino, 1967. 1166., 4. jegyzet. Meg kell jegyeznünk, hogy E. Pais fordítá­sából (Torino, 1926. II, 1, 230., 178. jegyzet) kihagyja a második mondatot. Ugyanakkor Brandy, jóllehet más kontextusban, kiemelte ezen állítás fontosságát (216.). (ld. a 25. jegyzetet)

Next