HELIKON - IRODALOMTUDOMÁNYI SZEMLE 51. ÉVFOLYAM (2005)

2005 / 3. sz. - TANULMÁNYOK - KECSKEMÉTI GÁBOR: Vallától Wittgensteinig (és vissza?) : a nyelv- és irodalomelméleti gondolkodás történeti vizsgálata mint irodalomelméleti kihívás

TANULMÁNYOK nemelméletbe bevezetett negyedik genus, a gen­us didascalicum, valamint a docere elő­térbe került követelménye gyakorlati érvényesülésének. Ahhoz azonban, hogy ész­revegyük, Chytraeus milyen szorosan tételezi az igazság megfelelés-elméletét és a jelentés referenciális elméletét, ahhoz arra a látószögre is szükségünk van, ame­lyet Valla elméleti belátásai képesek biztosítani. A constantinusi adománylevél cáfolata közben Vallának többek között sárkány­tani ismereteiről is számot kellett adnia. Ha a régmúlt leprás fertőzést lehelő, lomha sárkánya mély barlangban lakik, a legegyszerűbb megoldás befalazni oda és nem venni róla tudomást. Mozgékonyabb sárkányokat viszont repülésre kell biz­tatni és így szabadulni meg tőlük. Struever professzorasszony életműve kettős kísérlet: hol a befalazott barlangok felnyitása, hol a szárnyaló sárkányok befogása foglalkoztatta. Múlt és jelen egymást glosszázza Struever életművének túlnyomó többségében, téren és időn át folyik a kutatás, a vizsgálat, dolgozik a munkaközösség, évszáza­dok távlatából kérdeznek és felelnek a kivallatott szakértők, gyakran úgy, hogy a vá­lasz előbb megvan, mint a kérdés, amelyre az a megoldást adja. Ennek az időtlen együttmunkálkodásnak a prezentista szövőszékén a XXI. század elején már együtt dolgoznak a hajdani vitapartnerek. Hayden W. White épp arról írt esszét a Struever Johns Hopkins Egyetemen töltött több évtizedes tanári pályáját ünneplő kötetbe,44 hogyan képezi részét a comparare kívánalma, a történész saját koráról tanúskodó észrevétel a történészi gyakorlatnak. Úgy tűnik azonban, hogy a retorika által preformált diszciplináris tartalmak elgon­dolásával egy másik Struever asszony is munkában van, akinek történet érdeklődése és látásmódja más mintázatokat tesz kirajzolhatóvá. A történeti kommunikációel­mélet neki sokat köszönhet: végtére is a retorikatörténet helyét az eszmetörténet egészében kereső felvetése45 az egyik legfontosabb ösztönzője volt az elmélet hazai kifejtésének.46 És nem lehet nem észrevennünk: a diskurzuselemzés rendkívül nagy hatású kézikönyvében Struever professzorasszony volt az, aki a történeti diskur­zuselemzés proponálásával valami hasonlót kezdeményezett.47 Az eredmények beérőben vannak világszerte a retorikai eszmetörténet megművelt földjein.48 44 Perspectives on Early Modern and Modem Intellectual History: Essays in Honor of Nancy S. Struever. (Eds.) Joseph Marino, Melinda Schliti, Rochester N. Y., University of Rochester Press, 2000. 45 NANCY S. STRUEVER: Rhetoric and Medicine in Descartes' Passions de l'âme: The Issue of Inter­vention. = Renaissance-Rhetorik - Renaissance Rhetoric. (Hrsg.) Heinrich Franz Plett, Berlin etc., de Gruyter, 1993,196-212,211. 46 KECSKEMÉTI 1998, i. m., 34. 47 NANCY S. STRUEVER: Historical Discourse. = Handbook of Discourse Analysis, I, Disciplines of Dis­course; II, Dimensions of Discourse; 111, Discourse and Dialogue; IV, Discourse Analysis in Society. (Ed.) Teun A. van Dijk, London, Academic, 1985,1, 249-71. 48 WERNER ENNINCER: ZU Möglichkeiten und Grenzen historischer Diskursanalyse: Der Fall der Zweiten Züricher Disputation 1523. = Zeitschrift für Germanistik, ll(1990)/2, 133-46.

Next