Haditechnikai Szemle 12. (1978)

1978 / 1. szám - EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL

letes huzagolással, a huzagok száma 90 volt. Az ágyú töltésére külön berendezések szolgáltak, hiszen a páncélgránát tömege kb. 7100 kg, a repeszgránáté pedig 4750 kg volt. A nem egészen 600 m/s kezdősebességet adó ún. kis töltet a repeszgránátot 48 km-re lőtte ki. Az ágyú tömege a tüzelőállásban 1350 t volt. Mivel a repeszgránát kilövő töltete 2000 kg, a páncélgránáté pedig 1850 kg lőpor volt, különleges, alacsony nyomáson és hőmérsékleten égő lőport kellett a lövegekhez kidolgozni. Ez a lőpor - 43,15% nitrocellulóz mellett - 18,5% diglykolt és 25% nitroguanidint tartalmazott, ezen kívül a torkolatláng csökken­tésére 5% káliumszulfátot is adagoltak hozzá. A löveggel így összesen 48 lövést adtak le 1942 júniusában. A fennmaradt okmányok szerint a német hadvezetés a Dora nagyobb hatótávolságú változatait is létre kívánta hozni. A lö­vedék súly csökkentésével, illetve űrméret alatti kivitellel 135-140 km-es lőtávolság elérését tervezték. Nincsenek biztos adatok arról, hogy ezek a lövegek elkészültek-e, egyes források szerint igen, de a háború végén felrobbantották őket. Elkészült viszont a 600 mm űrméretű óriásmozsár, a Thor. Ennek fejlesz­tését a Rheinmetall-Borsig cég kezdte el 1935-36-ban. A fej­lesztés során a célkitűzések többször változtak, 1937 végén a következő adatok szerepeltek célkitűzésként: 500 mm-es kali­ber, 2000 kg-os lövedék tömeg, 243 m/s értékű kezdősebesség, 4 km-es lőtávolság és 55°-75° közötti emelkedési szög. A cég a fejlesztés befejezését, azaz a mintapéldány elkészültét 1941. október 1-én jelentette. Az óriásmozsár teljes tömege 124 t lett, mintegy 5 m hosszú­ságú csővel. A 2,5 m hosszú és 264 kg tömegű betongránátot 220 m/s kezdősebességgel 6800 m maximális lőtávolságra tudta eljuttatni. A csövet száz lövés leadására tervezték, de a háború alatt legfeljebb 60 lövést adott le, különböző célokra. A második világháborúban a légierő bombázói és csatagépei a tüzérség hagyományos feladatainak igen nagy részét átvették. Azóta a csöves tüzérség mellett kifejlődött a rakétatüzérség, és a különböző, méretű és hatótávolságú rakéták - hagyományos és nukleáris robbanótöltettel - feleslegessé teszik a költséges 8. ábra: Egy 280 mm űrméretű hajóágy ti, mint vasúti löveg 1940-ben óriáslövegeket, hiszen a feladatot sokkal pontosabban meg­oldják. A jelenlegi helyzetben azt állapíthatjuk meg, hogy a tábori tüzérség kaliberének felső határaként a 203 mm kezd stabilizálódni és az amerikai hadsereg 280 mm-es atomágyúja egyre inkább kivételesen nagy kaliberűnek tekinthető. Dr. Kováts Zoltán A Haditechnikai Szemle az 1978, évre PÁLYÁZATOT HIRDET haditechnikai tudományos és ismeretterjesztő cikkek írására 1. Csakis eredeti, nyomtatásban eddig meg nem jelent munkákkal lehet pályázni. A pályázat témakörei nem kö­töttek, a cikkek témáját a pályázók a haditechnika bármely szakterületéről szabadon választhatják. A szerzők önálló tu­dományos munkáját tükröző tanulmányok mellett szívesen fogadunk ismeretterjesztő jellegű cikkeket is, különösen ak­kor, ha olyan témájúak, amellyel a Haditechnikai Szemle eddig keveset foglalkozott. 2. A pályamunkákat 1978. szeptember 1-ig a Haditech­nikai Szemle szerkesztőségéhez kell megküldeni. Postacím: 1525 Budapest, Pf. 26. 3. Mivel a Haditechnikai Szemle nyílt terjesztésű, postai árusítású folyóirat, ezért a pályázatra csak nyílt, nyilvántar­tási szám nélküli anyagokat fogadunk el. A beküldött, de nyíltan nem közölhető munkák a pályázaton nem vehetnek részt. 4. A beküldött pályamunkák terjedelme a szövegrészben - a papír egyik oldalára gépelve - nem haladhatja meg a 12 szabvány oldalt. Egy szabvány oldalon 2-es sortávolsággal, normálbetűs géppel írva 30 sor van, soronként 60 leütéssel. Rajz, fénykép, vagy táblázat száma nincs korlátozva. 5. Csakis jeligével megjelölt anyagok vehetnek rész a pá­lyázaton. A pályázó nevét és címét a mellékelt - kívülről ugyancsak jeligével ellátott - lezárt borítékban kell feltün­tetni. Magán a pályamunkán a szerző neve semmilyen for­mában sem szerepelhet. Ha a munka e feltételeknek nem felel meg, a pályázatban nem vehet részt, de a szerkesztő­ség közlésre beküldött cikknek tekinti. A jutalmazásban vagy dicséretben nem részesített pálya­munkák jeligés borítékjait felbontás nélkül, a pályamunká­val együtt megsemmisítjük. Kéziratok, képek és rajzok meg­őrzésére és visszaküldésére nem vállalkozunk. A jutalmazott vagy dicséretben részesített pályamunkák közlési jogát a szerkesztőség fenntartja magának. A közlés szándékáról, valamint az esetleg szükséges változtatásokról és kiegészítésekről a szerkesztőség a szerzőt értesíti. A pá­lyadíjtól függetlenül a közlésért a szerzőt tiszteletdíj illeti meg. A Haditechnikai Szemlében közlésre nem kerülő cik­kek közlési jogával a pályázó szabadon rendelkezik. A pályamunkák elbírálása: A pályamunkákat a Haditechnikai Szemle szerkesztő bi­zottságának elnöke által kijelölt bizottság bírálja el. A ju­talmak odaítéléséről a bizottság dönt. Díjkiosztás: 1978. decemberében. A pályamunkák jutalmazása: Kitűzött jutalmak: egy első (4000 Ft), két második (2500 Ft) és három harmadik (1000 Ft) díj. A jutalmazásban nem részesült, de közlésre alkalmas pályamunkák beküldői dicsé­retben és közlés esetén jelemelt tiszteletdíjban részesíthetők. A HADITECHNIKAI SZEMLE SZERKESZTŐSÉGE 39 7. ábra: A 600 mm űrméretű Thor nevű mozsár tüzelőállásban

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék