Hadtörténelmi Közlemények 1892. évfolyam (5. kötet. Budapest, 1892)

I. Értekezések és önálló nagyobb dolgozatok - Thury József: A várnai csatáról 636. p.

Már maga az a körülmény, hogy a két ellenséges fél egyező­leg vall, elég a kérdés eldöntésére s az igazság megállapítására, de azért nem lesz fölösleges a tanúk vallomásait is megvizsgálnunk. A keresztyén írók, még­pedig úgy a kortársak (Chalkokondu­lasz, Dukasz, Aeneas Sylvius, Dlugoss), mint a későbbiek Callima­chus, Bonfini, Jovius stb.) szintén azt állítják valamennyien, hogy II. Murád Gallipolinál kelt át. Hammer (I. köt. 462.) — Leunclaviusra támaszkodva — a Bosporushoz teszi a szultán átkelését s e nézetet fölemlítik a várnai csata feldolgozói is. Vizsgáljuk meg a dolgot közelebbről. Leunclaviusnak két ide vágó munkája van; az egyik «His­toriae Musulmanae Turcorum» (Francofurti 1591), melyet három régi török historikusnak, t. i. az 1486-ki Névtelennek, Nesrinek és Muhijeddin Dsemálinak művei alapján írt, a másik pedig Muhi­jeddin krónikájának fordítása. — Azt, hogy Murád nem a Helles­pontuson, hanem Kodsa­ili tartományán keresztül vonulva a Bos­poruson, Anatoli-Hiszár mellett kelt át, ez utóbbi török író mondja, a ki I. Szelim és I. Szulejmán alatt élt s 1550-ben írt, vagyis 106 évvel a várnai csata után. A másik két török író sem épen Galli­polihoz teszi a szultán átkelését, de viszont a Bosporust és Kodsa­ilit sem említi. Az 1486-ks Névtelen — a­ki, mint munkájából látható, 1444-ben a húszas években levő fiatal­ember, tehát kor­társ volt — azt mondja, hogy a szultán Gallipolitól elment s Galata környékén, Jeni-Hiszárral szemben kelt át, míg Nesri — ki 1485 és 1495 között írt — Akcse-Hiszár mellett költözteti át a szultánt. Galata nevű hely három van. Egyik Konstantinápoly külvá­rosa, másik Várna mellett, a harmadik Gallipolitól délre 800 kilo­méternyire. Természetes, hogy itt csakis ez utóbbit lehet érte­nünk. Jeni-Hiszár (Újvár) Galatával szemben lehetett a Hellespon­tus partján, annál is inkább, mert azon a helyen, a parttól 4­­ kilométernyire, ma is találunk Jenidse-köj (Újfalu) nevű helységet. A török írók közül Muhijeddinen kívül még Szeádeddin az, a ki a Bosporuson való átkelés mellett látszik szólani. Ő ugyanis ezt mondja II. Murádról: «Jobbnak találta, hogy Jalak-Abad felé fordulva a szagr-i-Iszkenderi­n keljen át; ennélfogva azon útra fordulván Güzeldse-Hiszárhoz ment, és ott kelt át.

Next