Hadtörténelmi Közlemények 1927. évfolyam (28. kötet. Budapest, 1927)

Hadtörténelmi irodalom - The Historians. History of the World (Ism. Török Pál) 424. p.

ebben a németek előnyben voltak háború előtti készenlétük foly­tán, de az entente bővebb forrásból meríthetett. Az entente-hadvezetőségben két irány küzdött: a keleti és nyugati. A „keleti" az ellenség gyönge oldalát akarta megtámadni, ez pedig „Ausztria" volt, mely három ízben szenvedett vereséget Szerbiában — az oroszoktól augusztus végi kezdő sikerei után szin­tén sú­lyos vereségeket szenvedett —, Ausztria megtámadása az entente részére vonhatta volna Görögországot és Romániát, elszige­telte volna Törökországot. Másik gyenge pontnak tekintették Törökországot. A Dardanellák elfoglalása lehetővé tette volna a hadianyagszállítást Oroszország tömeges részére, és lehetővé tette volna orosz gabona és kőolaj szállítását nyugatra. A „nyugati" irányzat aggódott a franciaországi harcvonal gyöngítésétől, ez újabb támadásra csábította volna a németeket, kik 60 km-nyire álltak Párizstól. A támadásra nézve az a nézet fejlődött ki, hogy a központi hatalmak helyzete ostromlott váréhoz hasonlítható, kiválasztott ponton, kellő tüzérségi előkészítés után beözönlő gyalogság áttör­heti az arcvonalat, és a vár elesik. Megerősítette ezt a nézetet a gorlicei áttörés. Ez mégis tévedés volt: Gorlice után a központiak Oroszország hadianyagbeli szegénysége miatt nyomulhattak elő, még az orosz harcvonal sem szakadt meg. Nyugaton a jól fölszerelt német tartalékok a kitűnő vasúthálózaton hamar a veszélyeztetett pontra jutottak, repülőrajuk előre felderítette a várható támadás irányát. Minél alaposabb munkát végzett a tüzérségi előkészítés az ellenállás megtörése végett, a talaj megrongálásával annál nehezebbé tette a gyalogság előnyomulását. Ez a tapasztalat fej­lesztette ki azt a nézetet, hogy föl kell őrölni a német tartalékokat, amit maguk a németek könnyítettek meg, hallatlan áldozatokba kerülő verduni támadásaikkal. A német gáztámadás kétélű fegyver volt, mely a német csa­patokban is károkat tett. Olaszország felől a támadás a harcvonal alakja miatt volt nehéz: a támadó szárny mindig ki volt téve hátbatámadásnak. Gallipoli kiürítése Bulgária beavatkozásának következménye: mikor lehetővé vált német nehéz tüzérség odakü­l­dése, az entente lemondott a vállalat folytatásáról. 1917-ben az entente hadereje másfélszerese volt a német had­erőnek a nyugati harctéren, de Joffre kijelentette, hogy­ a francia emberanyagot egy újabb nagy csata után az eddigi méretekben nem lehet pótolni, az angolok sem táplálhatták a harcvonalat korlátlan mennyiségű embertömeggel, mert nekik nem állott rendelkezé­sükre orosz hadifogolytömeg a munkások pótlására. Igyekezni kellett tehát a német emberanyag kimerítésére. Ekkor már Nivelle volt francia főparancsnok, mert a sommel rettentő emberáldoza­tokkal kivívott entente-sikerek idején, mikor a németek minden erejüket odaszállították, ő aránylag csekély áldozatokkal nagy eredményeket ért el Verdimnél. Nivelle nem vette észre Hinden­burg visszavonulását Cambrai és St. Quentin felé, támadása emiatt késett, és nem bírt elég erőt kifejteni. Nivelle az első napra szá­mította a Hindenburg védelmi rendszer három első vonalának

Next