Hadtörténelmi Közlemények 1928. évfolyam (29. kötet. Budapest, 1928)
Dr. Iványi Béla: A tüzérség története Magyarországon, kezdetétől 1711-ig 152. p.
A tüzérség története Magyarországon kezdetétől 1711-ig. (Kizedik közlemény.) A XVI—XVII. századi instrukciók a fentieken kívül a tüzérek feladatának ismerik a tüzérségi anyag inventálását, nyilvántartását, a hiányok kipuhatolását és pótlását, a reparálni valók kijavítását, azután az öntés, portörés, golyó készítés, sőt puskaporhoz való szénégetés stb. munkáját is mind a pattantyúsoknak kellett elvégezni, hogy „ne vegyék híjában fel a fizetést!"260 Ezenfelül megtörténik az is, hogy a bombardáriusnak órás vagy lakatos, mechanikus munkát kellett végeznie, így pl.: a pozsonyi vár tüzérének 1584-ben a tűzvész által megrongált várbeli órát és a vár kútjának felvonó gépét, „machina tradtatoriá"-jának szerkezetét is meg kellett javítani.261 Természetesen a parancsnokló, vezető állásokban lévő főtüzérek feladata állásukhoz képest más és más volt. Más feladata volt valamely vár, valamely vidék, hadizóna, vagy az összes tüzérség főnökének. Valamely vár tüzérségének főnöke felügyelni tartozott az illető erőd tüzérségi személyzetére és anyagára. Vizitálja a vár és arzenálja felszerelését, ügyel arra, hogy a tüzérek fent körülírt feladataikat pontosan ellássák. Viszont valamely országrész, pl. a Dunántúl vagy Felsőmagyarország tüzérségi főnöke ugyanezt a feladatot végzi az illető országrész várai, arzenáljai felett. Felügyel, vizitáló vizsgálatai alkalmával tapasztalt tüzérségi hiányok pótlásáról s a javítandók reparálásáról gondoskodik, mint ahogy ezt pl. 1568-ban Wietznick Ádám 260 Corpus Statutorum, IV./2. kötet 216. 1. — Orsz. Ltár: Diversae Instr. I. kötet 43—44.; VIII. kötet 139. 1., u. itt fasc. 1. No 43, 55. — Történelmi Tár 1882. évf. 376-379. 11. — II. et C. 63/20. — Hadtört. Közlem. II. k. 302. 1. 281 Orszótár: Pozsonyi kamara, Exped. camerales, minutae, 1584. IV. 27.