Hadtörténelmi Közlemények 1928. évfolyam (29. kötet. Budapest, 1928)
Dr. Iványi Béla: A tüzérség története Magyarországon, kezdetétől 1711-ig 152. p.
tette.262 A tüzérség főfelügyelője, minthogy a legnagyobb áttekintése neki van, szervezési és reform munkálatok javaslatainak kidolgozásával s a javaslatok elfogadása esetén ezeknek végrehajtásával is meg szokott bízatni.203 Ami már most tüzérségünk szervezetét illeti, erről ebben a korszakban már sokkal többet tudunk. A tüzérség gazdája, tulajdonosa és fenntartója szerint meg lehet különböztetni királyi vagy (erdélyi) fejedelmi, városi és magán tüzérséget. Viszont működési kör szerint volt: vár-, tábori- és szertüzérség, amelyek közül mindegyik lehet királyi, városi vagy magántüzérség, viszont a vár-, tábori-és szertüzérség még ekkor sem jelent mindig és szükségképpen szervezetbeli különbséget is. A magyar királyok közül mindenekelőtt János király tüzérségéről kell megemlékeznünk, akinek tüzérsége voltaképen épúgy szervezetlen még, mint elődeié. Ő is főleg a városoktól (Eperjes, Szeben, Kolozsvár, Beszterce stb.)204 kér tüzérséget és tüzérségi anyagot, később még török tüzérek is szolgálnak seregében. Mindenesetre megállapítható ,hogy Jánosnak organizált rendes tüzérsége nem volt. Az 1527-ben hazánk déli részein garázdálkodó Cserni Jován vagy Fekete Iván „cár"-nak sem volt tüzérsége s bár protektorától I. Ferdinándtól kért ugyan ágyúkat, ez azonban nem adott neki.205 Meg kell itt emlékeznünk az erdélyi Beszterce város környékén 1528—29 körül működött bányász-tüzérségről. Ezen években ugyanis Bethlen Elek erdélyi vicevajda több ízben fordul Beszterce városához, kérve, hogy a bányászokat ágyúkkal és porral pl. Bálványos vár ostromához küldjék el. („Montani fvlgo Banyarok simulium, bombardis et pulveribus sub Castro Balvanyos (si nondum missae sunt mittantur."). Máskor meg egyenesen megírja, hogy 60 ilyen bányásztüzért küldjenek neki több-kevesebb ágyúval.266 Nyilvánvaló tehát, hogy ekkor Beszterce város Radnavidéki bányászai, mint műszaki emberek, egyúttal tüzérkedéssel is foglalkoztak s némileg már szervezve is voltak. 262 Orsz. Ltár: Szepesi kamara, Benigna mandata 1568 No 242. — Kriegsarchiv, Bécs, Feldacten 1556. fasc. 5. p. 59. — Orsz. Ltár: Divers Instruct, fasc. 1. No 11. 263 Kriegsarchiv, Feldacten 1570. fasc. 12. pad 17. —• 1576. fasc. 13. p. 2. — 1596. fasc. 12. p. 6. —• Ld. gr. Zrinyi Miklós: Tábori kis Tractáját. — Orsz. Levéltár: Akadémiától átvett iratok 124. csomó, 72. kötet, 5. szám. 264 így pl. 1540-ben Diód vár ostromához két kisebb ágyút csak 2—3 napra kér Kolozsvártól. Történelmi Tár: 1880. évf.409. lap. 265 Történelmi Tár: 1885. évf. 506. lap. — Hadtört. Közlemények V. évf. (1892) 669. 1. 266 Besztercze város levéltára: 1528. XII. 31.; 1529. I. 2., 5., 6. Hadtörténelmi Közlemények. — II.