Hadtörténelmi Közlemények 1928. évfolyam (29. kötet. Budapest, 1928)

Dr. Iványi Béla: A tüzérség története Magyarországon, kezdetétől 1711-ig 152. p.

tette.262 A tüzérség főfelügyelője, minthogy a legnagyobb áttekintése neki van, szervezési és reform munkálatok ja­vaslatainak kidolgozásával s a javaslatok elfogadása esetén ezeknek végrehajtásával is meg szokott bízatni.203 Ami már most tüzérségünk szervezetét illeti, erről eb­ben a korszakban már sokkal többet tudunk. A tüzérség gazdája, tulajdonosa és fenntartója szerint meg lehet kü­lönböztetni királyi vagy (erdélyi) fejedelmi, városi és ma­gán tüzérséget. Viszont működési kör szerint volt: vár-, tá­bori- és szertüzérség, amelyek közül mindegyik lehet ki­rályi, városi vagy magántüzérség, viszont a vár-, tábori-és szertüzérség még ekkor sem jelent mindig és szükség­képpen szervezetbeli különbséget is. A magyar királyok közül mindenekelőtt János király tüzérségéről kell megemlékeznünk, akinek tüzérsége vol­taképen épúgy szervezetlen még, mint elődeié. Ő is főleg a v­árosoktól (Eperjes, Szeben, Kolozsvár, Beszterce stb.)204 kér tüzérséget és tüzérségi anyagot, később még török tü­zérek is szolgálnak seregében. Mindenesetre megállapít­ható ,hogy Jánosnak organizált rendes tüzérsége nem volt. Az 1527-ben hazánk déli részein garázdálkodó Cserni Jován vagy Fekete Iván „cár"-nak sem volt tüzérsége s bár protektorától I. Ferdinándtól kért ugyan ágyúkat, ez azon­ban nem adott neki.205 Meg kell itt emlékeznünk az erdélyi Beszterce város környékén 1528—29 körül működött bányász-tüzérségről. Ezen években ugyanis Bethlen Elek erdélyi vicevajda több ízben fordul Beszterce városához, kérve, hogy a bányászo­kat ágyúkkal és porral pl. Bálványos vár ostromához küld­jék el. („Montani fvlgo Banyarok simulium, bombardis et pulveribus sub Castro Balvanyos (si nondum missae sunt­ mittantur."). Máskor meg egyenesen megírja, hogy 60 ilyen bányásztüzért küldjenek neki több-kevesebb ágyúval.266 Nyilvánvaló tehát, hogy ekkor Beszterce város Radna­vidéki bányászai, mint műszaki emberek, egyúttal tü­zér­kedéssel is foglalkoztak s némileg már szervezve is voltak. 262 Orsz. Ltár: Szepesi kamara, Benigna mandata 1568 No 242. — Kriegsarchiv, Bécs, Feldacten 1556. fasc. 5. p. 59. — Orsz. Ltár: Divers Instruct, fasc. 1. No 11. 263 Kriegsarchiv, Feldacten 1570. fasc. 12. p­ad 1­7. —• 1576. fasc. 13. p. 2. — 1596. fasc. 12. p. 6. —• Ld. gr. Zrinyi Miklós: Tábori kis Tractá­ját. — Orsz. Levéltár: Akadémiától átvett iratok 124. csomó, 72. kötet, 5. szám. 264 így pl. 1540-ben Diód vár ostromához két kisebb ágyút csak 2—3 napra kér Kolozsvártól. Történelmi Tár: 1880. évf.409. lap. 265 Történelmi Tár: 1885. évf. 506. lap. — Hadtört. Közlemények V. évf. (1892) 669. 1. 266 Besztercze város levéltára: 1528. XII. 31.; 1529. I. 2., 5., 6. Hadtörténelmi Közlemények. — II.

Next