Hadtörténelmi Közlemények 1935. évfolyam (36. kötet. Budapest, 1935)

Hadtörténelmi okmánytár - Lebstück Mária honvédfőhadnagy emlékirata 1848–49-ből (Közli Dr. Hegyaljai Kiss Géza) 130. p.

véd tiszttel, Pasch Gyulával. Utoljára fiánál lakott Újpesten (Csokonai-utca 4. szám). Ott halt meg 1892 május 30-án. A Tör­ténelmi Lapokban 1893-ban felszólítás jelent meg: Szobrot Lebstück Máriának! (132. lap). A szobor nem készült el. Újpest városa azonban dísz sírhelyet adományozott s oda vitték át 1894 szeptember 21-én. — 1931 okt. 6-án a rádióban tartottam előadást Lebstück Máriáról. 4 Kérésemre Újpest városa elhatározta híres halottja sírjának állandó rendben tartását. A Csokonai-utca 4. számú házat pedig emléktáblával jelölték meg. Leleplezési ünne­pélye 1935 március 15-én volt. Az emléken Lebst ück domborművű bronz képmása is látható. A Hadtörténeti Múzeumban őrzik Lebstück Mária atilláját és egy fényképét. A Jónák Gyula birtokában levő másik egyen­ruhás képe szerintem még értékesebb emlék a szabadságharc női honvédtisztjéről. — Irt róla a híres Racidula is francia és angol memoárjában. 5 Ő csak Károly fővaclász néven említi Lebstücköt. Adatai nem mind megbízhatók. Ir azonban két dolgot, amit a Napló nem említ. Egyik: 1848 nov. 26-án Károly vadász gyújtja fel hősi vakmerőséggel az újfalusi hidat Pozsony felett. Másik: Debrecenben magától Kossuthtól kérte a huszárokhoz való át­minősítését. Hősiességét, érdemességét mindkét adat csak növeli. ,.Bécsben tartózkodtam 1848-ig, a forradalom kitöréséig, mely­hez mindjárt kezdetben, nevezetesen március 15., 14. és 15. nap ján hozzácsatlakoztam. Ez következőkép történt: éppen lemenni ké­szültem a belvárosba, hogy magamnak egy kalapot vásároljak. Ugyan is a Deutschmeister-ezred tisztikara táncmulatságot rende­zett és erre bennünket is meghívott. Én nagybátyámékkal tartot­tam volna együtt. Amint a bevásárlásból visszatérni igyekeztem, ez már nem sikerült, mert a város kapui le voltak zárva. Az utcák tömve emberekkel és én is belekerültem az áradatba. A drága ka­lap természetesen egészen tönkrement. A tolongásban megkérdez­tem: Mit jelent ez a sokadalom? és itt kaptam azt a felvilágosítást, hogy kitört a forradalom. Első törekvésem az volt, hogy szabadul­jak ebből a tömegből. Egy ismerőshöz szaladtam, aki egy cipész­mester volt és nekünk is dolgozott. Egyúttal házmester is volt. Amikor megpillantott, meglepetve kérdezte: ,.Az Istenért Mari kisasszony, mit csinál ön ezekben a válságos órákban itt? Nem tudja, hogy kitört a forradalom?" És akkor elmondtam neki abbeli erős elhatározásomat, hogy csatlakozom a forradalomhoz és részt akarok abban venni. Minthogy kevés pénzem volt, eladtam a fülbevalómat, a cipész segédtől egy kabátot és pepita nadrágot vásároltam, a mestertől pedig egy férficsizmát, aki ráadásul egy inget és alsónadrágot is adott. A felesége pedig lenyírta a hajamat férfimódra. Minthogy a cipész mester a nemzeti gárdának tagja volt, átadta nekem a gárda-sapkát és egy régimódi fegyvert, vala­4 Üt Idők, 1932, 5. szám, Mária főhadnagy. Képpel. 5 Magyarul: Beck Vilma bárónő: Egy hölgy emlékiratai. Miskolc. 1901. 85—85. lap.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék