Hadtörténelmi Közlemények, 5. évfolyam, Hadtörténelmi Intézet (Budapest, 1958)
1-2. szám - Tanulmányok - Hetés Tibor – Dezsényi Miklós: Flottafelkelés Bocche di Cattaróban (1928.) – 1958. 1–2. sz. 92–116. p.
igyekeztek félelmet kelteni. Nyilvánvaló, hogy szervezett fellépés előtt, ez csak olaj volt a tűzre. A vészes nyugalmat és csendet azután pontosan 12 órakor megtörte a „Sankt Georg" hajó ágyúlövése. A tisztikar ebédelt, a hajózenekar, amely délben a himnuszt szokta játszani, most a hajó tatján állt fel és a Marseilliaist játszotta. Matrózok „Friede", ,space'', „mir", „békét" kiáltásokkal ellepték a fedélzetet. Az őrszolgálatot teljesítő tisztet visszaszorították , a fedélzetközbe — deugyanez a sors várt az étteremből kitóduló tisztekre is. A felkelés egyik szemtanúja a következő szavakkal meséli el az első, izgailimmal teli perceket: „Még fel sem ocsúdhattam, amikor ahajó 700 főnyi legénysége szűnni nem akaró, egetverő „hurrá, hurrá" kiáltások közepette felhúzta a nagyárbocra a felkelés szimbólumát, a vörös lobogót... A ,Sankt Georg" fedélzetén nagy sürgés-forgás, látás-futás vette kezdetét. A páncélos cirkáló gőzszirénáját megszólaltatták. Borzalmasan bömbölt, amit felfokozott a Visszhang, amelyet az 1700 méter magas Radoszták hegy oldala vert vissza. Ugyanakkor színes jelző patronokat, rakéták tucatjait lövöldözték fel a hajó parancsnoki hídjáról. Megfigyelhettem, hogy a fedélzeti őrség matrózai a hajófedélzeten tartózkodó és kapkodva futkosó tiszteket egymás után lezavarták a fedélzetközbe. A gőzszirénabömbölése, később neon volt szakadozott. Észrevettem, hogy a sziréna sodronykötelét hiába rángatja egy matróz, mert az elékelődött. Ahogy figyeltem a szirénávalbajlódó matrózt, láttam, hogy a hajó még szabadon levő első tisztje, Zipperetr nevű korvettkapitány a bajlódó matrózhoz lépett és gesztikulálva mutogatott fel a hajókémény felé. Egy pillanat műve volt és már láttam, hogy a kérdőre vont matróz pisztolyt, rántva lelőtte Zipperer korvettkapitányt.. .". A hurrázáson és lobogófelvonáson kívül a matrózok egyéb feladatot is azonnal végrehajtottak. Miután a lőszerraktárak kulcsait nem tudták megszerezni, feltörték azokat, és a legénységet felfegyverezték. Ezzel egyidőben — bár nem következetesen — megtörtént a tisztek lefegyverzése is. A „Sankt Georg" és a „Gaa" hajón lejátszódó események természetesen azonnal éreztették hatásukat a többi hajón is. „A ,Gaa', ,Sankt Georg', ,,Kaiser Franz Josef felvonta főárbocára a vörös lobogót és a példát fokozatosan követte a többi egység, úgyhogy február 1-én délben már az összes hajón vörös lobogó lengett. Hasonlóan az összes torpedónaszád is felhúzta a vörös vagy fehér lobogót. A hajók falán a főlobogó minden egységen változatlanul megmaradt" — írta már idézett jelentésében Hansa admirális. 8 .Hansa ellentengernagy jelentése szintén beszámol Zipperer elsőtiszt esetéről. Meg kell azonban jegyezni, hogy Zipperer a matrózt kérdőre vonta, a szírénabúgás miatt. A szírénabúgás viszont jeladás volt a hajók számára, így Zipperer a matrózt feladatának ellátásában akadályozta. A matróz ezért lőtt a tisztre, a lövés azonban nem volt halálos. 9 Kummer József visszaemlékezése.