Hadtörténelmi Közlemények, 18. évfolyam, Hadtörténelmi Intézet (Budapest, 1971)
2. szám - Tanulmányok - Urbán Aladár: A Batthyány-kormány hadügyi politikájának első szakasza (1848. április–május). – 1971. 2. sz. 211–237. p.
A kormány rendelkezésére álló erő Az első felelős magyar minisztérium hadügyi kérdésekkel már az első, április 12-én Pozsonyban tartott minisztertanácson foglalkozott. Az itt említett felvidéki mozgalmak mellett rövidesen a vasi és zalai parasztmegmozdulások miatt is karhatalomra volt szükség, és intézkednie kellett a kormánynak az egyes katonai egységeknek tudta nélkül elrendelt mozdulatai miatt is.4/a Ami a népmozgalmakat illeti — legalábbis kezdetben —, nem lett volna probléma, mivel a katonai szervek, miként korábban a Helytartótanács vagy a megyei és városi hatóságok megkeresésére, megfelelő erőt bocsájtottak volna rendelkezésre a „megháborított közcsend" helyreállításához. Bár ez is fontos kérdés volt, amelyet a kormány számára nem pusztán a birtokosi osztályszolidaritás, hanem Béccsel szembeni állása érdekében a belső rend helyreállításának és fenntartásának politikai megfontolása diktált, ennél a megoldásnál nem lehetett megállni. Bármilyen bonyolult is volt a helyzet, a minisztériumnak el kellett érnie — mint minimumot —, hogy ne idegen akarattól függjön a sorkatonai alakulatoknak az országban ide vagy oda történő vonulása. Mivel a mozgásban levő katonai egységeknek előfogatokkal, élelemmel és helyenként szállással való ellátása a polgári hatóságok dolga volt, ez nem is látszott lehetetlennek. A hadügyminisztert helyettesítő miniszterelnöknek mindenesetre egy, a sorkatonaság felé tett gesztussal kellett tevékenységét kezdenie. Április 17-én Batthyány feloldotta azt a kétes hatékonyságú tilalmat, amelyet a Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány április 11-én rendelt el. A miniszterelnök április 17-én közölte a budai főhadparancsnoksággal, hogy ,,a toborzott néhány egyénekből álló szállítmányok kivezethetését nem ellenzi". Ezzel Batthyány beleegyezett a külföldön állomásozó magyar sorezredeknek itthon toborzott egyénekkel való kiegészítésébe. A lépés alig több mint gesztus, mert a kiszállított sorkatonák száma nem volt számottevő, kiképezve még nem voltak, és a katonasághoz való beállásuk március 15. előtt történt. Ebben a kis kérdésben tengelyt akasztani, miközben a nagy kérdések rendezetlenek, fölösleges és hibás lépés lett volna. Batthyány az általa Lederer Ignác lovassági tábornokhoz, a budai főparancsnokság vezénylő tábornokához április 17-én küldött levelében nem is hagyott kétséget afelől, hogy gesztust kíván gyakorolni. Kijelentette: egyidejűleg elvárja Lederertől, hogy az úgy is kis létszámú katonaságra való tekintettel, ,,az ország belnyugalma fenntartására mellőzhetetlen sorkatonaságot semmi szin alatt az országból kiindítani nem fogja."7 Április 4 Az április 12-i minisztertanács jegyzőkönyvét 1. Kossuth Lajos összes Munkái XII. Kossuth Lajos az első magyar felelős minisztériumban, s.a.r. Sinkovics István, (továbbiakban KLÖM XII.) Budapest, 1957. 22—23. o. 4/a L. HK. 1963/2. 155. o. 5 Országos Levéltár. Az 1848/49. évi minisztérium levéltára. Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány iratai, 1848. 333. 6 Országos Levéltár. Az 1848/49. évi minisztérium levéltára. Miniszterelnök hadügyi és nemzetőri iratai, (továbbiakban HM) 1848. 8. 7 L. Uo.