Hadtörténelmi Közlemények, 19. évfolyam, Hadtörténelmi Intézet (Budapest, 1972)

4. szám - Tanulmányok - Urbán Aladár: Petőfi Sándor honvédszázados. – 1972. 4. sz. 622–647. p.

TANULMÁNYOK PETŐFI SÁNDOR HONVÉDSZÁZADOS URBÁN ALADÁR „Kardot és nem olaj ágat, Kardot a nemzet kezébe! Legyen szabadság először, És azután legyen béke." Petőfi: Sept. 10. 1848. 1848. szeptember eleje izgatott várakozásban telt. Az egész ország aggódó türelmetlenséggel várta a fejleményeket. A legnagyobb feszült­ség Pesten és Budán, az ország kormányzati központjában volt. Min­denki a bécsi hajót várta, milyen hírek érkeznek „fentről", mi vár­ható a legközelebbi napokban. Az izgalomra az adott okot, hogy sem az augusztus 29-én Bécsbe utazott Batthyány és Deák miniszterek, sem az őket szeptember 5-én követő országgyűlési küldöttség nem tért idő­ben vissza. Szeptember 5-től az országgyűlés nem ülésezett. Pest-Budán kósza hírek keltek különböző, ellenséges szándékú katonai moz­dulatokról. A hírek egy része valódinak bizonyult: a fővárosban nem magyar legénységű sorezredi alakulatok jelentek meg. Ellensúlyozá­sukra a váci táborból önkéntes nemzetőrök érkeztek. A Kossuth tit­kára által szervezett Hunyadi-csapat erőszakkal beszállásolt az Ú­j épü­letbe. Az Egyenlőségi Társulat pedig azonnali toborzást hirdetett egy „honvédi sereg" felállítására. A szeptemberi mozgalmas napok egyik főszereplője a baloldal erőit tömörítő Egyenlőségi Társulat, amelynek augusztus végétől tagja már­cius ünnepelt hőse, Petőfi Sándor is. A költő a választási vereség után visszahúzódott a közéleti szerepléstől, de most — a várhatóan sors­döntő változások előestéjén — ismét aktívan tevékenykedett.­ Tett­vágytól égve, elvbarátaival együtt várta, hogy a holtpontról elmozdul­janak a fejlemények. Közös hangulatukat, a zavaros politikai helyzet­ben a bizonyosság igényét fejezte ki híres versének kezdete: „Jőj el­ ­ Petőfinek az Egyenlőségi Társulathoz való csatlakozására ”. Urbán Aladár: Petőfi 1848 augusztusában: tanulmány a Petőfi tüze c. kötetben. Szerk.: Tamás Anna—Wéber Antal. Kossuth Kiadó, 1972., 406—411. o.

Next