Hadtörténelmi Közlemények, 23. évfolyam, Hadtörténelmi Intézet (Budapest, 1976)

2. szám - Tanulmányok - Bőhm Jakab: A magyarországi főhadparancsnokság 1848 tavaszán. – 1976. 2. sz. 241–289. p.

BÖHM JAKAB A MAGYARORSZÁGI FŐHADPARANCSNOKSÁG 1848 TAVASZÁN* Szervezése, felépítése, feladatai, ténykedése és ügykezelése 1740—1848 A 18. század első évtizedeinek jelentős területgyarapodásai, a birodalom belső helyzetének megszilárdítása és nagyhatalmi pozíciójának fenntartása létfontosságúvá tették a Habsburgok számára a soknemzetiségű monarchia központosítását. E törekvés egyik megnyilvánulása volt a már régebbről fennálló bécsi központi kormányszervek megerősítése, illetőleg újak fel­állítása, valamint a birodalom bel- és külbiztonságát szolgáló hadügyi szer­vezési intézkedések megtétele.­­ A hadügyeket birodalmi szinten az 1556-ban I. Ferdinánd által felállított Haditanács — 1564-től Udvari Haditanács —, valamint az 1650-ben szer­vezett és I. Lipót uralkodása idején udvari hatósággá emelt, a hadsereg ellátását, pénzügyeit és azok ellenőrzését kézben tartó főhadbiztosság irá­nyította, majd ennek 1767-ben elrendelt beolvasztásai után teljesen az Ud­vari Haditanács látta el. Közbülső, területi, a parancsokat végrehajtató és azok végrehajtását ellenőrző katonai közigazgatási szervek hiányában azon­ban ténykedése sokkal inkább adminisztratív, semmint irányító jellegű volt, aminek következtében a hadügy fejlődésének nem egy esetben inkább kerékkötőjévé, mint előmozdítójává vált.­ A hadügyek központi irányításá­nak hatékonyabbá tétele céljából és biztonsági szempontokból szervezték meg a katonai területi parancsnokságokat — a generalátusokat 1699—1740 között, nem egészen fél évszázad alatt, a birodalom csaknem valamennyi országában és tartományában felállítottak ilyeneket.­ A generalátusok csírái a 17. század első felében alakultak ki a Török Birodalom szomszédságában fekvő és azzal közvetlenül határos varasdi és károlyvárosi határőrvidékeken. II. Ferdinánd utasítására dolgozták ki, és 1630. október 5-én ő adta át egy 12 tagból álló varasdi deputációnak e ha­tárőrvidék első alkotmányát. Először itt fordul elő a generalátus kifejezés. Élére egy vezérezredes került. Mivel a károlyvárosi határőrvidék élén is * Ez a tanulmány része a magyarországi főhadparancsnokság 1848-as tevékenységét­ tár­gyaló, tervezett munkának. Mivel e katonai főhatóság keletkezése és az 1848-as forradalom közötti időszakra vonatkozóan nincs önálló irodalmi feldolgozás, indokoltnak látszott itt a szervezését, illetőleg százéves fennállásának főbb kérdéseit röviden ismertetni. 5­1 Publikationen des österreichischen Staatsarchivs. II. Serie. Inventure üstereichischer Archive. VIII. Inventar des Kriegsarchivs Wien. I—II. Wien, 1953. I. k. 153. o. (A továbbiak­ban — Inventar . . .) . Újhelyi Péter: Az állandó hadsereg története . Lipót korától Mária Te­rézia haláláig (1657—1780). Budapest, 1914. 261. o. ; 2Vö.: Beöthy Ákos: A magyar államiság fejlődése, küzdelmei. I—III. rész. Budapest III. rész. (1906) 95. o.; Újhelyi Péter: i. m. 122. o. 3 "A grazit, a bécsit és a lembergit valamivel később, 1744­, 1749­. illetőleg 1774-ben szervez­ték. (Inventar ..., I. k. 166—167. o.) - -­ A General Commandok szervezésének és tevékenységének részletes és önálló feldolgozása nincsen. Alphons Wrede Geschichte der k. u. k. Wehrmacht című munkájának VI. kötete, amely a fővezérlet, a katonai hatóságok és intézmények történetét ismertette volna, sajná­latos módon nem készült el. • ••••• i . — 241 —

Next