Hadtörténelmi Közlemények, 23. évfolyam, Hadtörténelmi Intézet (Budapest, 1976)
2. szám - Tanulmányok - Bőhm Jakab: A magyarországi főhadparancsnokság 1848 tavaszán. – 1976. 2. sz. 241–289. p.
BÖHM JAKAB A MAGYARORSZÁGI FŐHADPARANCSNOKSÁG 1848 TAVASZÁN* Szervezése, felépítése, feladatai, ténykedése és ügykezelése 1740—1848 A 18. század első évtizedeinek jelentős területgyarapodásai, a birodalom belső helyzetének megszilárdítása és nagyhatalmi pozíciójának fenntartása létfontosságúvá tették a Habsburgok számára a soknemzetiségű monarchia központosítását. E törekvés egyik megnyilvánulása volt a már régebbről fennálló bécsi központi kormányszervek megerősítése, illetőleg újak felállítása, valamint a birodalom bel- és külbiztonságát szolgáló hadügyi szervezési intézkedések megtétele. A hadügyeket birodalmi szinten az 1556-ban I. Ferdinánd által felállított Haditanács — 1564-től Udvari Haditanács —, valamint az 1650-ben szervezett és I. Lipót uralkodása idején udvari hatósággá emelt, a hadsereg ellátását, pénzügyeit és azok ellenőrzését kézben tartó főhadbiztosság irányította, majd ennek 1767-ben elrendelt beolvasztásai után teljesen az Udvari Haditanács látta el. Közbülső, területi, a parancsokat végrehajtató és azok végrehajtását ellenőrző katonai közigazgatási szervek hiányában azonban ténykedése sokkal inkább adminisztratív, semmint irányító jellegű volt, aminek következtében a hadügy fejlődésének nem egy esetben inkább kerékkötőjévé, mint előmozdítójává vált. A hadügyek központi irányításának hatékonyabbá tétele céljából és biztonsági szempontokból szervezték meg a katonai területi parancsnokságokat — a generalátusokat 1699—1740 között, nem egészen fél évszázad alatt, a birodalom csaknem valamennyi országában és tartományában felállítottak ilyeneket. A generalátusok csírái a 17. század első felében alakultak ki a Török Birodalom szomszédságában fekvő és azzal közvetlenül határos varasdi és károlyvárosi határőrvidékeken. II. Ferdinánd utasítására dolgozták ki, és 1630. október 5-én ő adta át egy 12 tagból álló varasdi deputációnak e határőrvidék első alkotmányát. Először itt fordul elő a generalátus kifejezés. Élére egy vezérezredes került. Mivel a károlyvárosi határőrvidék élén is * Ez a tanulmány része a magyarországi főhadparancsnokság 1848-as tevékenységét tárgyaló, tervezett munkának. Mivel e katonai főhatóság keletkezése és az 1848-as forradalom közötti időszakra vonatkozóan nincs önálló irodalmi feldolgozás, indokoltnak látszott itt a szervezését, illetőleg százéves fennállásának főbb kérdéseit röviden ismertetni. 51 Publikationen des österreichischen Staatsarchivs. II. Serie. Inventure üstereichischer Archive. VIII. Inventar des Kriegsarchivs Wien. I—II. Wien, 1953. I. k. 153. o. (A továbbiakban — Inventar . . .) . Újhelyi Péter: Az állandó hadsereg története . Lipót korától Mária Terézia haláláig (1657—1780). Budapest, 1914. 261. o. ; 2Vö.: Beöthy Ákos: A magyar államiság fejlődése, küzdelmei. I—III. rész. Budapest III. rész. (1906) 95. o.; Újhelyi Péter: i. m. 122. o. 3 "A grazit, a bécsit és a lembergit valamivel később, 1744, 1749. illetőleg 1774-ben szervezték. (Inventar ..., I. k. 166—167. o.) - - A General Commandok szervezésének és tevékenységének részletes és önálló feldolgozása nincsen. Alphons Wrede Geschichte der k. u. k. Wehrmacht című munkájának VI. kötete, amely a fővezérlet, a katonai hatóságok és intézmények történetét ismertette volna, sajnálatos módon nem készült el. • ••••• i . — 241 —