Hadtörténelmi Közlemények, 24. évfolyam, Hadtörténelmi Intézet (Budapest, 1977)
1. szám - Tanulmányok - Dombrády Lóránd: Adalékok a magyar uralkodó osztályok katonapolitikájához
TANULMÁNYOK DOMBRÁDY LÓRÁND ": ADALÉKOK A MAGYAR URALKODÓ OSZTÁLYOK KATONAPOLITIKÁJÁHOZ* (1927—1936) A katonai ellenőrzés 1921—26-ig terjedő időszakában a magyar politika fő törekvése az volt, hogy az ellenőrzés kijátszásával lehetőség szerint megőrizze a hadsereg rejtett felszerelését, s a politikai célkitűzéseknek megfelelően, minél kedvezőbb előfeltételeket teremtsen a fegyverkezés kellő időben való megkezdéséhez. A cél egyértelmű volt: harc a trianoni döntések megváltoztatásáért, az elvesztett területek visszaszerzéséért, egyelőre a politika, később a fegyveres harc eszközével. A helyzet alakulása 1927-ben tette lehetővé az ország számára, hogy kilépjen külpolitikai elszigeteltségéből, aktív külpolitikát és katonai előkészületeket kezdhessen. Ez év március 31-vel ugyanis a Nagykövetek Tanácsa megszüntette a Katonai Ellenőrző Bizottság működését. A közvetlen ellenőrzés megszűnt, helyébe az alkalmi vizsgálatok rendszere lépett, amit a Népszövetség rendelhetett el. A külföldi kölcsönök hatására bekövetkezett gazdasági stabilizáció nyomán javuló gazdasági helyzet is aktivitásra serkentette a kormányt. Bethlen miniszterelnök Horthyhoz írt levelében már 1926 végén a katonai ellenőrzés mielőbbi lezárását és a hadsereg kiépítésének megkezdését jelölte meg következő lépésként, valamint olyan külpolitikai erőfeszítéseket, melyek alkalmasak a kisantant szétrobbantására. Olyan szövetséges partnert kell keresni, mely támogatást tud nyújtani mind a nemzetközi politika porondján, mind pedig a fegyverkezésben. Maga Horthy is úgy ítélte meg a helyzetet, hogy a jövő háborúja szövetséges államcsoportok összecsapása lesz, ezért a kis nemzetek sorsa attól függ, kinek az oldalán harcolnak majd. Az ország teljesen védtelen a kisantanttal szemben, ha megfelelő patrónust nem talál. Ezt ő és miniszterelnöke a békeszerződéssel elégedetlen . A magyar hadtörténet még jószerével adós a Gömbös Gyula működéséhez kapcsolódó időszak katonai történetének megírásával. Több kiváló monográfia és tanulmány foglalkozott már eddig is Gömbös bel- és külpolitikájával, a korszak gazdaságtörténetével, sőt újabban ideológia-és társadalomtörténeti munkák is segítenek a korszak jobb megismerésében. Ezek a munkák természetesen legfeljebb csak érintik a katonai vonatkozásokat, a hadtörténetnek hagyva meg az események teljes feldolgozásához nélkülözhetetlen katonapolitikai háttér megrajzolását. A szerző jelen munkáját műhelytanulmánynak szánja. Nem célja a mintegy évtizednyi időszakot felölelő, igen bonyolult és sokágú téma megközelítően teljes feldolgozása sem, csupán arra törekszik, hogy bemutassa a gombosi katonapolitika fő vonulatát, különös tekintettel azokra a csomópontokra, melyek későbbi részletes kimunkálása még igen gondos feltáró és feldolgozó munkát igényel. Felvetései ennélfogva sok esetben hipotetikus jellegűek, további megvitatásra várnak. Tekintettel a rendelkezésre álló szűkös forrásbázisra, mely a jövőben sem bíztat a szenzáció erejével ható újabb adatokkal, az együtt gondolkodás, a vita vihetne közelebb az eleddig még tisztázatlan kérdések megoldásához. Horthy Miklós titkos iratai. Budapest, 1962. 62. o. 2 Uo. 73. o.