Hadtörténelmi Közlemények, 27. évfolyam, Hadtörténelmi Intézet (Budapest, 1980)
4. szám - Közlemények - Marosi Endre: A török elleni harc lehetőségei 1352-1718 között. Historiográfiai áttekintés. – Közlemények. 1980. 579. p.
A külön-külön megkísérelt ellenállás eredménytelensége hamar nyilvánvalóvá vált a balkáni országok előtt. Az erők megnövelésére két mód jöhetett számításba: minél több balkáni állam összefogása, vagy mégintkább, minél hathatósabb támogatás Magyarország részéről, vagy rajta keresztül Európa nyugati feléről. Mindkét kísérlet megtörtént. De mikorra Bulgária, Szerbia, Bosznia és Havasalföld fejedelmei egyetértésre jutottak, és közös erővel szálltak szembe az oszmánokkal, azok serege már a Balkán mélyén is döntő fölényben érezhette magát, és a rigómezei ütközetben (1389) döntő győzelmet aratott 14. Szükség lett volna még hathatósabb szövetségesre, de az igények és lehetőségek ezúttal nem találkoztak. I. Lajos királyunk bulgáriai hadjárata, illetve a bodonyi magyar bánság (Vidin, Bulgária) megszervezése két évtizeddel korábban történt.". Egy Magyarország részvételével indított keresztes hadjáratnak egyelőre nemkedveztek a körülmények, egyebek között a nyugati és keleti egyházak ellentéte, illetőleg a Nyugat-Európát megosztó százéves háborúr6. Egy ilyen hadjárat esélyei már csupán azért is csökkentek, mert a török sereg mindinkább uralta a balkáni úthálózatot, mindenekelőtt a római kori eredetű, a Boszporusztól a Száva torkolata felé vezető utat. Részint ezért is kerül előtérbe a Duna mentén, sőt hajóhadra alapozva végrehajtott hadjáratok tervei7. Amikor végre — a különféle ellentétes érdekek dacára — sikerült megszervezni az egyetlen, nyugat-európai részvétellel megvalósított keresztes hadjáratot, a nikápolyi ütközet (1396) török győzelemmel végződött.18 Egy évtized alatt megpecsételődött Bulgária és részben Szerbia sorsa, de Zsigmond magyar királynak is fel kellett ismernie, hogy hatékony szövetség kialakítása volna szükséges. Még mindig olyan kedvező körülmények álltak fenn a török kiszorítására, mint a bizánci állam puszta ténye, és legfőképpen Timur Lenk mongol birodalmának térhódítása. Utóbbi az ankarai ütközetben (1402) a török főerők szétzúzása révén végveszélybe sodorta az oszmán államot, amelynek gyengeségét kihasználva a balkáni népek is megkísérelték visszaszerezni függetlenségüket19. Zsigmond diplomáciai próbálkozásai eredménytelenek maradtak mind Ázsiában, mind Európában, sőt a leginkább érdekelt két európai állam, Velence és Magyarország egymás ellen hadakozott20. Galambóc alatt vereséggel végződött Zsigmond újabb nagy hadjárata (1428)21. A következő két évtized török hadjáratai már Magyarország területét súj- 14 A Balkán meghódításának eseménytörténetéről: Esser, Ambrosius Klaus: Der Kreuzzug von Nikopolis. WR 1903. 9. sz. 540. o. ; Sugar, Peter F.: i. m. 10—23. o.; Koszev—Hrisztov—Angelov: i. m. 48—49. o.; Szakály Ferenc: Phases... i. m. 71—75. o. 15 Az 1305—1309 között fennállt bodonyi bánságról: Makkay Uászló—Mezey László: Árpád-kori és Anjou-kori levelek. „Nemzeti Könyvtár. Levelestár." Budapest, 1900. 278—282. o., 770—790. sz. jegyzetek.; Wertner Mór: Lajos király hadjáratai. HK 1918. 238—244. o.; Szakoly Ferenc: Phases... i. m. 08—71. o. A hadjárat balkáni népköltészeti emlékeiről Dávid András: Délszláv epikus énekek — magyar történeti hősök. Újvidék — Budapest, 1978. 203. o. 10 Az ellentétek okairól részletesen: Kiss Lajos: A rigómezei hadjárat. HK 1895. 28—29. o.; Hodinka Antal : m. 104. o.; Esser, Ambrosius Klaus: i. m. 540—541. o.; Halecki, Oskar: i. m. 245. o. 17 Jireček, Konstantin: Die Heerstrasse von Belgrad nach Constantinopel und die Bafkanpässe. Eine historische-geographisehe Studie. Prag, 1877. Kiadva: Recherches et etudes sur l'histoire du peuple bulgare 1. Sofia, 1909. 117., 127. o.; Koledarov, Peter: West Black Sea Coast Portsin the Late Middle Ages (14th—10th Centuries) Listed on Nautical Charts. Kiadva: Etudes historiques, V. k. Sofia, 1970. 241—242. o. A hajóhad szerepéről: Kiss Lajos: i. m. 11. o.; Csonkaréti Károly: Hadihajók a Dunán. Budapest, 1980. 20—27. o. 18 A hadjárat politikai körülményeiről: Halecki, Oskar i. m. 245. o.; Sugar, Peter F.: i. m. 22. o. A hadjárat menetéről: Esser, Ambrosius Klaus i. m. 543—549. o.; Koszev—Hrisztov—Angelor: i. m. 49. o.; Runciman, Steven: The Fall of Constantinople 1453. Cambridge, 1909. 10. o. Következményeiről: Rónai Horváth Jenő: A várnai csata. HK 1888. 108. o., balkáni emlékéről Dávid András: i. m. 60—01. o. 19 Timur Lenkről: Tardy Lajos: Régi magyar követjárások Keleten. Budapest, 1971.14—15. o. A szerb, bolgár felkelésekről: Koszev—Hrisztov—Angelov: i. m. 00. o. 20 Tardy Lajos: Követjárások... i. m. 15—25. o.; Halecki, Oskar: i. m. 245. o.; Rázsó Gyula: Zsigmond-kori Magyarország... i. m. 422. o. 21 Wertner Mór: Magyar hadjáratok a XV. század első felében. HK 1911. 434—439. o. Következményeiről Szakály Ferenc: Phases... i. m. 82—85. o. — 582 —