Hadtörténelmi Közlemények, 27. évfolyam, Hadtörténelmi Intézet (Budapest, 1980)
3. szám - Szemle - R. R. Schofield: Der Sprung über den Kanal (Farkas Márton). – Szemle. 1980. 493. p.
tragédiáit. A szenvedéseken és borzalmakon azonban átizzik az örök emberi bizakodás, a humanizmus, a boldogság utáni xvágy és az élet igenlése. Ez a regény éppen emberközelségével ragadja magával az olvasót, aki az utolsó laphoz érve még sokáig gondolkodni kénytelen a történeten, és állást foglalni a hídfőharcok résztvevőinek véleményében. A regényt Bába Mihály fordította szépen, hitelesen. Tabák András szerkesztő gondossága is érződik a könyvön. Jó lett volna bátrabban élnie a szerkesztői jegyzetek lehetőségével éppen annak érdekében, hogy a magyar olvasó tudja is, hogy igaz történet beavatottja lett. Godó Ágnes B. B. SCHOFIELD DER SPRUNG ÜBER DEN KANAL Unternehmen „Neptun" Die allierte Landung in der Normandie 1944 (Motorbuch Verlag, Stuttgart, 1978. 258 o.) A nyugati szövetségesek 1944. június 6-i normandiai partraszállásáról írott művek száma és terjedelme ma már szinte áttekinthetetlen. A művek többsége azonban inkább a partraszállást követő szárazföldi hadműveletek leírásával és elemzésével foglalkozik s viszonylag kevés azon szerzők száma, akik a partraszállást megelőző tervező-szervező munkát, az inváziós hadsereg átszállításának bonyolult mechanizmusát, nemkülönben a partraszálló hadművelet egész lefolyását, más szavakkal a modern történelem legnagyobb kombinált tengeri-légi deszanthadműveletét veszik kés alá. B. B. Schofield admirális, az angol flottafőparancsnokság törzsének egykori magasrangú tisztje s egyben az angolszász inváziós erők angliai főhadiszállásának egyik vezető munkatársa, nem kisebb feladatra vállalkozott! „Ugrás a Csatornán át. A »Neptun« vállalkozás. Szövetséges partraszállás Normandiában 1944-ben." című művében, mint a normadiai partraszállást sikerre vivő deszanthadművelet létrejöttének és megvalósításának, az ún. Neptun vállalkozásnak tárgyszerű, nagy szakértelemmel és kevés részrehajlással megírt ábrázolására. Mint köztudott, a tengeri deszanthadműveletek nem ismeretlenek az emberiség történelmében: a görög, római partraszálló hadműveletek, az újkor hajnalán végrehajtott angol (Drake 1585-ös támadása a nyugat-indiai szigetek ellen), spanyol (II. Fülöp Nagy Armadájának támadása Anglia ellen 1588-ban) és svéd (Gusztáv Adolf 1628, 1632-i hadjáratai) vállalkozások, a XVIII. századi angol partraszállások (hétéves háború, amerikai függetlenségi háború), a XIX. sz-i angol—francia akció (1853—56, krími háború) s végül az ugyancsak angolok és franciák által kezdeményezett majd kudarcba fulladt hadművelet a Gallipoli-félsziget és a Dardanellák tengerszorosa ellen az első világháború második évében — jelzik a legkiemelkedőbb „kétéltű" hadműveletek sorát. A II. világháború menetében a tengeri deszanthadművelet a brit hadsereg Dunkerque-i kivonulása óta napirenden volt, megvalósítására azonban csak a Szovjetunió nagy katonai sikerei által létrejött feltételek mellett kerülhetett sor. Ennek ideje szovjet megítélés szerint jóval hamarabb bekövetkezhetett volna, mint ahogy az angolszász szövetségesek — elsősorban politikai megfontolások alapján — tervbe vették, ill. a gyakorlatban végül is kivitelezték. Mindez mit sem von,le az angolszász hatalmak normadiai partraszállásának történelmi jelentőségéből s nem kisebbíti az antifasiszta koalíció nyugati államai népeinek áldozatkészségét és hősi erőfeszítését a német fasizmus közös megsemmisítésében. A „Neptun" hadművelet megtervezése és későbbi lebonyolítása B. Ramsay angol altengernagy nevéhez fűződik, aki a brit expedíciós hadsereg Dunquerque-i sikeres evakuálását végrehajtotta, majd jelentős szerepet vállalt az angolszász hatalmak 1942 novemberi észak-afrikai partraszállásának irányításában. Nemcsak a tengeri deszanthadművelet megtervezéséből vette ki részét, hanem an — 493 —