Hadtörténelmi Közlemények, 120. évfolyam, Hadtörténeti Intézet (Budapest, 2007)
2. szám - Vita - Hermann Róbert: Megírható-e az 1848-49-es csaták története, avagy az 1848-49-es hadtörténetírás problémái 649-686
A hadtörténetírás rész- és határterületei közül kiemelendők még a hadszervezet- és intézménytörténeti összefoglaló munkák. Itt külön érdemes szólnunk F. Kiss Erzsébetnek az 1848-1849. évi minisztériumokat bemutató munkájáról, 126 Urbán Aladárnak az 1848-as magyar hadügyminisztérium megszervezését, 127 Zakar Péter Görgei hadügyminiszterségét tárgyaló, 128 Ács Tibornak az 1848-as magyar vezérkarról szóló tanulmányáról, 129 Az egyéb katonai szervezetek történeti összefoglalói közül feltétlenül kiemelendő Zakar Péternek a tábori lelkészet történetéről írott összefoglalója és a hozzá csatolt személyi adattár, 130 Fekete Miklós tanulmánya Kossuth katonai irodájáról, 131 Böhm Jakabnak a magyarországi főhadparancsnokság 1848 tavaszi ténykedését feldolgozó két tanulmánya, 132 Ács Tibornak a Magyar Hadi Főtanodáról szóló monográfiája 133 vagy legújabban Őry Gábornak a katonai igazságszolgáltatás rendszerét bemutató tanulmánya. 134 Maradandó eredmények születtek a segédtudományi feldolgozások terén; itt elég, ha csak Makai Ágnes kiváló kitüntetés-történeti összefoglalójára utalunk. 135 Hozott-e bármi újat a hadtörténetírás 1848-49 történetének felidézésében? Mi az, amit ma másképp látunk, mint 30-35 évvel korábban? Egészében azt mondhatjuk, hogy a hadtörténet talán kezdi visszanyerni tényleges súlyát 1848-49 történetírásán belül. Ezt mutatják a legújabb történeti összefoglalók, egyebek közt az új egyetemi tankönyv Gergely András által írott fejezete is; jóllehet, a kötet irodalomjegyzékében nem találunk egyetlen hadtörténeti munkát sem. 136 A részleteket tekintve komoly hangsúlyeltolódásokról beszélhetünk, így például Urbán Aladárnak köszönhetően, ma már tudjuk, hogy Batthyány Lajosnak milyen egyedülállóan fontos szerep jutott az 1848. szeptemberi horvát invázió megállításában, s 1848-1849-ben. Okmánytár, Nagykanizsa, 2000. I—II. k.; Hemann Róbert - Kucza Péter: 1848-1849. Szabadságharc a Tápióvidéken. A tápióbicskei ütközet. Nagykáta, 2002. (a továbbiakban Hermann - Kucza.) 126 F. Kiss Erzsébet: Az 1848-1849-es magyar minisztériumok. Budapest, 1987. '97 Urbán Aladár: Az 1848-as magyar hadügyminisztérium megszervezése. 1848. április-december. HK 1976. 1. sz. 42-71. o. 128 Alkar Péter: A hadügyminiszter Görgei. HK 1992. 4. sz. 74-97. o. 12) Ács Tibor: Az első honvéd vezérkar létrejötte és működése 1848-ban. Honvéd Vezérkar Tudományszervező Főosztály, Budapest, 1999. 130 Zakar Péter: A magyar hadsereg tábori lelkészei 1848-49-ben. Budapest, 1999. 131 Fekete Miklós: Kossuth katonai irodája. Egy soknevű hivatal tevékenysége 1848 szeptemberétől 1849 augusztusáig. HK 1978. 3. sz. 385-402. o. 132 Böhm Jakab: A magyarországi főhadparancsnokság 1848 tavaszán (1848. április 16 - 1848. május 23.) HK 1983. 1. sz. 43-71. o.; Uö: A magyarországi főhadparancsnokság 1848 tavaszán (1848. március 15 - 1848. április 16.) HK 1976. 2. sz. 241-289. o. 133 ( Ács Tibor: A Magyar Hadi Főtanoda 1848-1849. évi története. Fejezetek a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem történetéből. I. Budapest, 2000. Vö. Uő: A magyar tisztképzés 1848-1849-ben. In: A magyar katonai vezető- és tisztképzés története. (Szerk. Lengyel Ferenc és Szántó Mihály.) Budapest, 1996. 52-68. o. 1 4 Őry Gábor: A magyar katonai igazságszolgáltatás szervezete és működése 1848-1849-ben. HK 1998. 1. sz. 77-111. o. 135 Makai Ágnes: „Hű vitézségért". Az 1848-1849-es magyar szabadságharc kitüntetett hőseinek emlékére. Budapest, 2001. (Historia Militaris 2.) 16 Gergely András: A forradalom és az önvédelmi háború (1848-1849). In: 19. századi magyar történelem 1790-1918. (Szerk. Uő.) Budapest, 1998. 247-291. o.; 2., bőv. és átdolgozott kiadás uo., 2005. 236-278. o. Ujabb kiadása Gergely András: Magyarország 1848-49-ben. In: Uő: 1848-ban hogy is volt? Tanulmányok Magyarország és Közép-Európa 1848-49-es történetéből. Budapest, 2001. 189-254. o.