Hadtörténelmi Közlemények, 127. évfolyam, Hadtörténeti Intézet (Budapest, 2014)

2014 / 3. szám - SZEMLE - Balla Tibor: M. Christian Ortner: Die K. U. K. Armee und ihr letzter Krieg (Carl Gerold's Sohn Verlagsbuchhandlung KG, Wien, 2013. 248 o. ISBN 978-3-900812-93-5)

SZEMLE M. CHRISTIAN ORTNER DIE K. U. K. ARMEE UND IHR LETZTER KRIEG (Carl Gerold''s Sohn Verlaggsbuchhandlung KG. Wien, 2013. 248 o. ISBN 978-3-900812-93-5) Az első világháború kitörésének 100. évfordulóján egyre több, az Osztrák-Magyar Monarchia haderejének háborús szereplését taglaló összefoglaló mű jelenik meg a nemzetközi könyvpiacon. Ezek sorába tartozik a bécsi Hadseregtörténeti Múzeum igazgatójának nemrégiben napvilágot lá­tott német nyelvű kötete is. A szerző - akinek önálló könyve is jelent meg a Monarchia tüzérségének történetéről, to­vábbá több nagy ívű tanulmánya, többek között a császári és királyi haderő világégés alatti egyenruházatáról, az osztrák-magyar háborús harceljárások változásáról - előszavát követően az első fejezet Ausztria-Magyarország fegyverkezési erőfeszítéseit veszi górcső alá az 1867-1914 kö­zötti időszakban. Részleteket tudhatunk meg a k.u.k. haderő vezető szerveiről, a katonai döntésho­zatal mechanizmusáról. Ortner kitér Franz Conrad von Hötzendorf vezérkari főnök 1906 utáni had­sereg­fejlesztési elképzeléseire, a dunai birodalomban zajló fegyverkezés volumenét összehasonlítja a többi európai nagyhataloméval. A második nagy témaegység a Nagy Háború kitörésére közvetett okot szolgáltató 1914. június 28-i, a Monarchia trónörököse és felesége ellen elkövetett szarajevói merénylet részleteit, majd az annak nyomán kialakult ún. júliusi válság lényegét járja körül. Részletesen ír a szarajevói merénylet előzményeiről és történéseiről, az annak nyomán kirobbant válság politikai és katonai összefüg­géseiről, amely Ausztria-Magyarország 1914. július 28-án Szerbiának küldött hadüzenetében érte el tetőpontját. A harmadik fejezet Ausztria-Magyarország vezérkari főnökének haditerveit, az 1914. augusz­tus eleji mozgósítást és az egyes frontokra történő felvonulás eseményeit tárgyalja a Habsburg­­monarchia szempontjából. Bepillantást nyerünk a dunai birodalom balkáni és orosz háború esetére vonatkozó haditerveibe. Megismerhetjük az 52 milliós birodalom haderejének állapotát a mozgó­sítás pillanatában. A negyedik témaegység az 1914-es hadiév történéseit mutatja be. Megismerhetjük a szerb és az orosz front hadieseményeit, az Oskar Potiorek táborszernagy nevével fémjelzett, 1914 augusztusa és decembere között lezajlott Szerbia elleni két sikertelen osztrák-magyar offenzíva, továbbá a cári birodalom hadereje ellen Krasniknál és Komarównál kivívott kezdeti győzelmek, a lembergi csatá­ban elszenvedett vereség utáni Kárpátok vonalára történt visszavonulás és az annak következtében elszenvedett magas veszteségek, továbbá az osztrák-magyar szempontból győztes Limanovva- Lapanów-i csata részleteit. A szerző megvonja az 1914-es harcok mérlegét, amely elborzasztó: a császári és királyi haderő 1914 végéig 1,3 millió fős veszteséget (halott, sebesült, hadifogoly, beteg, eltűnt) könyvelhetett el, melynek pótlását a háború további folyama alatt már nem sikerült elérnie. Az ötödik fejezet az 1915-ös év hadieseményeit járja körül. A mű írója foglalkozik az orosz fronton zajlott kárpáti téli csatával, Przemysl cári csapatok általi féléves ostromával és elestével, a központi hatalmak haderejének a gorlicei áttörés után elért sikereivel. Ortner ír az olasz fronton lezajlott első négy isonzói csatáról, Szerbia 1915 őszén a dunai birodalom, a németek és a bolgárok általi közös megszállásáról. Korabeli fényképek segítségével mutatja be az osztrák-magyar alaku­latok szereplését a török frontokon a Gallipoli-félszigeten, Palesztinában és Gázában, továbbá a nők szerepét a világháborúban. A hatodik témaegység az 1916-os évben a frontokon és a hátországban történteket ismerte­ti meg az olvasóval. Részleteket tudhatunk meg Montenegro császári és királyi csapatok általi HK 127. (2014) 3: 831-844.

Next