Hadtudomány 1. (1991)

1991 / 2. szám - A Magyar Hadtudományi Társaság első országos tudományos konferenciájáról

A Magyar Hadtudományi Társaság első országos tudományos konferenciájáról A Magyar Hadtudományi Társaság, a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolán 1991. október 26-án rendezte meg az első országos tudományos konferenciáját. A konferencia fővédnöke dr. Göncz Árpád köztársasági elnök, védnökei dr. Baross Péter belügyminiszter, dr. Gálszécsy András tárca nélküli miniszter, dr. Für Lajos honvédelmi miniszter és dr. Pungor Ernő akadé­mikus, tárca nélküli miniszter voltak. A nagy érdeklődéssel és sikerrel lebonyolított eszmecserén, a több mint 800 fős tagságot közel 200 fő képviselte. Megjelentek a találkozón közéletünk jeles személyiségei, a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség Parancsnokságának vezető képviselői. Közöttük: dr. Pungor Ernő akadémikus, Lőrincz Kálmán vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka és Kondor Lajos vezérőrnagy, a HM helyettes államtitkára. Ott voltak a hadtudomány iránt érdeklődők, valamint a sajtó és az MTV képviselői is. Dr. Szabó József nyugállományú vezérőrnagy, az MHTT alelnöke megnyitóját köve­tően, dr. Móricz Lajos nyugállományú ezredes, a társaság elnöke szólt a hadtudományról, és a hazai művelésével kapcsolatos feladatokról. Szóbeli kiegészítését­ Széchenyi István idézetével kezdte: „Európában nemzeti függet­lenséget hadi erő, haderőt hadtudományos műveltség nélkül még csak képzelni sem lehet." Mi is az a hadtudomány? A jelenlévők bizonyára jól tudják, hogy hadtudomá­nyon a tájékozottabbak általában a haddal, a katonasággal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó diszciplínát értik. Sajnálatos azonban, hogy ez az értelmezés nem álta­lános, ezért szükség van további magyarázatokra is. A hadtudományt — lényegét illetően, ha pontosan nem is így nevezik mindenütt — a világ minden táján valódi tudománynak tekintik. Ezt négy okkal szokták megindokolni: 1. Van igazi tárgya, amely nem más, mint a háború, de azon belül is kifejezetten a fegyveres küzdelem. 2. A hadtudomány — mint az úgynevezett „jelentős tudományok mindegyike" — sajátos vonásokkal rendelkező ismeretrendszer, eredményrendszer és in­tézményrendszer. 3. Van fejlett szókincse, szakterminológiája. 4. Rendelkezik sajátos kutatási módszerekkel. tr'é­n*• HADTUDOMÁNY 1991/2­3

Next