Néplap, 1946. november (3. évfolyam, 247-270. szám)

1946-11-03 / 247. szám

1940 november 3. vasárnap NÉPLAP A gazdasági rendőrség debreceni feketekereskedelmet A debreceni rendőrség gazda­­sági­ szerve a­­rét folyamán irtóh­á­­­orút indított a forint legvesze­delmesebb ellenségei, a feketézők ellen. Elsősorban a textilesek sorá­ban igyekezett rendet terem­teni,­­hár az utóbbi hetekben már any­nyira túltengett az árdrágítás, hogy a dolgozó társadalom szá­nára teljes lehetetlenséggé vált a vásárlás. A budapesti nyomozók­kal kiegészített gazdasági rendőr­ség egymásután fogta el és vette őrizetbe Hiúm Jenő Piac­ utcai ke­reskedő, Nyom­tató­ uica 5. szám alatti lakost, aki a flanell árát drágította meg a nyomozóik meg­állapítása szerint 7.50-ről 13 fo­rintra, K­ok­esz György Kossuth­utné 18. szám alatti lakost, akit azzal gyanúsítanak, hogy 17.26-ért adta a flanell méterét, özv. Boldog Istvánné Czegléd-utta 14. szám alatti lakosnak. Őrizetbe vették Kozma Gyuláné I­acsirta­ ulca 8. szám alatti lakost is, aki 60 fo­rintos árdrágítással adott, el esti­mát Szabó­ Gáborné, Pác 20. alatti lakosnak. De kiterjedt a gazdasági rendőr­­­­ség működése az élelmiszer­­drágítókra is. Munkácsi Mária hajdúböszörményi lakost a piacon fogták el és állí­­tották elő, mert 5 forintért adta a liszt kilóját. P. Kovács Lajos hen­­cidai lakos 60 fillérért árulta a burgonyát kilónként. Előállították a rendőrségre. Ezenkívül több kis­kereskedőt és termelőt vett őri­zetbe a rendőrség, akik uzsora­bíróság elé kerülnek. A rendőrség egyébként olyan esetekben, ahol az árdrágítóknak sikerül kisiklani a paragrafusok alól, közigazgatási eljárással, internálással bünteti a feketézőket. Megállapította a rendőrség, hogy a feketekereskedelem, központ­ja Budapesten van és a debre­ceni kereskedők már maguk is megdrágított áron veszik át a különböző fontos közszük­ségleti cikkeket. A kihallgatások során kiderítené a gazdasági rendőrség a budapesti árdrágító dzsungel központját és erről értesítik a budapesti főkapi­tányságot. _______ ___ m­nflPTHtT^a nini m(»i«iii»iii»i i M i i ,, —■——mnn— ————————BHWMIP1 w f11 nli——*' .... Titokzatos utakra kél a bőr a debreceni tímár negyedből Nyolc nap alatt pótolni tudják a tímárok a cipészek és csizmadiák eladott bőrmennyiségét Híres szakma Volt mindig Deb­recenben a tímármesterség , a fi­nom debreceni szattyánnak mesz­­sze földön híre volt. A tímársegéd, akivel beszélek, azt mondja : — A 20-as években sokat dol­goztunk, egy tímárnál hat-hét se­géd is volt. De annyit mégsem tudott a mester keresni, mint most, mikor nyersanyag sincs. Mi lehet emögött ? Hogyan le­hetséges, hogy amikor mindenki gondokkal küzd, a napi élelmet és a megélhetéshez szükségeset is alig tudja biztosítani, ugyanakkor a tímárok gyarapodnak? Minek az árán ? Kinek a pénzén ? Kinek a „bőrén“ ? Egy borjúért egy pár talp A Tímár-, Teleki- és Vígkedvű Mihály­ utca a tímárok negyede. Itt lakik Nagy Albert is, akihez benyitunk. A mester nincs otthon, csak a két segéd ványolja a nyers bőrt. Mennyit keresnek ? — kérdezem. Heti 55—60 forintot, a kollektív bér szerint — válaszol­ják. És mit kereshet a mester ? Sokszor annyit ! A műhelyben idősebb parasztember álldogál; megszólítom, hogy mi járatban van itt. — Hát a­ borjúnak eltört a lába és ide hoztam be vagy egy jó hete a bőrét. Most várom a mes­ter urat, hogy egy pár talpat ad­jon érte. Az üzlet nem rossz — a mester részére. Valami még marad is a háztartásnak. Ebből már lehet csinos házat építeni és szép, csempés konyhában főzni. volt, aki a debreceni cipész- és­ csizmadiaiparosok részére felol­dott bőrárut — bár ebben Kovács Feren­c tímártársulati elnök írás­beli utasítása alapján járt el — Klein Tibor bőrnagykereskedőnek eladta: 240 kvadrát borjúboxot és 60­­ kvadrát lófelsőbőr serrót. A raktáron lévő hulladékot Klein sem vette át, ez neki sem kellett. Gyorsan kerül a ház . Csinos kis ház a Vígkedvű Mi­hály­ utca 30. számú is. Itt lakik Végh János tímármester. Apját minden tímársegéd ismerte, fiára nem hagyott semmit. Annál na­gyobb a szakmabeliek csodálko­zása, hogy az ifjú mester, aki alig 20 és egynéhány esztendős,­, miből kerített máris házat, ami j­órég hozza elég értékes is. Mű­be­,­lyében két segéddel dolgozik. Le­het-e máris olyan tudása, ami egy jó mesterembernek szükséges, hi­j, szén alig egy éve még segéd volt, maga is. Amíg a dolgozók, mun­kások, tisztviselők a ruhájukat f­eladták, hogy megélhessenek, ad-­­dig mások házakat tudtak venni , s amíg a paraszt lábáról leválik­ az öreg csizma, addig marhájá­nak bőréből más gazdagszik.­­ Bakonszegi, az ipartestü­let­ tí­márszak­osztályának elnöke mit szól ezekhez ? Azt mondja, örül, ha ü­gyes iparost lát boldogulni. De milyen „ügyes“ lehet az az iparos, aki akkor boldogul, ami­kor mindenki más elszegényedik? A szakmabeliek tudni vélik, hogy az elnök úr is úgy jutott annak­idején házacskájához, hogy segé­dei fizetése valamicskével­ keve­sebb volt, mint a más mesterek­nél dolgozóké. Persze, nem nehéz szaván fog­ni, amikor arról panaszkodik, hogy most is oly nehéz helyzet­ben vannak a tímármesterek, hogy még az alkalmazottak fizetését sem tudják kiadni. Azt elhisszük, hogy nem adják ki, mert mi ma­radna akkor a mestereknek ké­nyelmes életük biztosítására. Kovács Ferenc a Tímártársulat termelő és értékesítő szövetkeze­tének elnöke. Ő írta alá azt a körlevelet, amelynek alapján az Anyag- és Árhivatal rendelkezé­sét megmásítva, a debreceni ci­pész- és csizmadiaiparosok szá­mára felszabadított bőrt a tímárok eladták. Ezt a tímároknál tartott vizsgálat 12 eset közül 10-nél be­igazolta. Persze, azután arra hi­vatkozott, hogy csak 10 nappal később jelentkeztek a cipészek a bőrért, azért adták el a „nagy­mérvű és nyomasztó anyagi gon­dokkal küzdő“ tímárok. Neki ma­gának is háza és két segéde van. Munkájuk kevés ugyan, de egy­­egy más vidékre való — szikszói — borkereskedő ide is betéved. Várjon miért ? Mindezek után nem minden ér­dekesség nélkül való az is, hogy Budapesten az Anyag- és Árhiva­talnál október 25-én egyeség­ jött létre. A hivatalos jegyzőkönyv szerint a Debreceni Tímártársulat készletéből a Debrecen és Vidéke Ipartestü­let cipész- és csizmadia­­szakosztály részére a kiutalt anya­­­­got nyolc napon belül leszállítja. (Eddig a tímárok nyersanyag-­­ hiányról panaszkodtak s a felsza­badított készletek egy részét el­­­­adták. Honnan tudják pótolni­­ ezeket nyolc napon belül ? !" Csak kiragadott példák ezek­ a , debreceni, körülbelül nyolcvan önálló tímármester közül. Minden valószínűség szerint vannak, akik népi így dolgoznak. De vannak olyanok is, akik ennél még meré­szebb utakon járnak. Nem vélet­len, hogy parasztkocsik, sőt autók is jönnek a Tímár­ utca környé­kére és nem üresen távoznak on­nan. Nem véletlen, hogy az el­adott áruk egy része nem is Hajdú megyében talál gazdára. Sőt ala­pos gyanú van arra is, hogy meg­csal, nem is Magyarországon. Egyik kétségtelen oka a cipő­­drágaságnak, hogy nem­ rendes úton járnak a talpak. A fekete­kereskedelem csatornáit tapossák vele, ahol a hivatalos árnál job­ban megfizetik. Ez az egyik oka, hogy kevés a bőr és drága a cipő Debrecenben. Ezért nem tud a paraszt olcsó csizmához, a mun­kás és tisztv­iselő pedig olcsó és jó cipőhöz jutni. Cipész és csizmadia helyett bőrnagykereskedő Kállai József nem is régi mes­ter a szakmában és máris csino­san helyreállította volt romházát az Irányi­ utcában. Egyesek sze­rint szaktudása nem egészen in­dokolja, hogy máris ilyen jó eredményeket könyvel­hessen el­­ a maga javára. Elsők között Kelmefestés, vegytisztítás Makaywl. Bsmoccia-utca 2. sz hó-és tárcipő mivénypadlott javításét szakszerűen készíti­k­ .­­ folyóiratok TARR LAJOS VESZUIlii j gumijavítómester Debreceni Műkőgyár megtekinthetők Széchenyi-utca 3. SZ.­­ Fürdő-Utca 2 szám I MELIUSZ könyvkereskedésben ft HMW8I» A Kommunista Párt koszorúja Juhász Nagy Sándor sírján Kegyelettel áldozott a Magyar Kommunista Párt debreceni síp't'-­ vezete Mindenszentek napján a fölszabadulás utáni idők egyik legkiemelkedőbb alakja, a demo­krácia bátor és tántoríthatatlan harcosa, Juhász Nagy Sándor em­lékének. A volt egyetemi tanár, Károlyi Mihály minisztere, a hu­manista tudós, az Ideiglenes Nem­zetgyűlés alelnöke sírjánál meg­jelent Szabó István nemzetgyűlési képviselő, a Magyar Kommunista P­árt megyei titkára és Balog G .Ellemér,­­ a Magyar Kommunista Párt debreceni szervezetének tit­kára, akik elhelyezték a Párt és a magyar dolgozók nevében az örökzöld koszorút, amelyen nem­­­zetiszínű és piros szalagon ez a felirat állt: „A demokrácia nagy harcosának a Magyar Kommunista Párt.“ II ■ III I I■IIHII1III'H^^1H ................. Rk­tív fasisztákat mentenek az Igazságügyminisztérium reakciós elemei Katona Ferenc után Vajikó, vitéz Papp és Mikola ksz­ntek se, a Az elnyomás éveiben szív­szo­rongva vártuk a moszkvai rádió adásait és ökölbeszorított kezekkel gondoltunk az emberi méltóság meggyalázóinak méltó bű­nhödésére. Azt hittük,, hogy eljön az igazság napja, elnyerik büntetésüket mind­azok, akik tudatosan hozzájár­utak a népbutításhoz, a gyilkoláshoz, a pusztu­lsh­oz, az ország­­ elárulásá­hoz. Tévedtünk, a számonkérés nem úgy­ történt meg, ahogyan elképzel­tük. Aktív fasiszták járkálnak sza­badon és menekülésüket egy­részt a NOT, másrészt az igaz­ságügy minisztárium reakciós­­ elemeinek köszönhetik. Emlékezetes mindenki előtt az­ 1045 júliusában megtartott­­népbí­­rósági tárgya is, amelyen ,dr. Vajtkó Lajost, vitéz Papp Albertet és Mitalla Bálintot két-, illetve öt­évi börtönre ítélték. A­­népügyész, súlyosbításért fellebbezett a NOT- hoz,­­ ahonnan 24 órán belül esett az utasítója, hogy az elítélteket azon­­nal szabadlábra kell helyezni. A NOT állítólagos tárgyalása novem­berben megtörtént és o­yan értesí­tést adtak ki, hogy a három ur/i' •'felmentették. Csodá­l­a­t­o­­ k­é­p­p ott azonban sem az ítélet, sem az ítélet indokolása mind a mai napig nem érkezett meg a debreceni, népbiró­sághoz. jóízlést intézett és kérte az itédei leküzdését, ennek eredményeképpen ö 1 héttel ezelőtt az igazságügym­i­­nisztérium felkérte, az iratokat. Sajnos, nem megnyugtató a az sem, hogy az igazságügyminisz­­térium avatkozott az ügybe. Pár nappal ezelőtt írt a „Nép­lap“ Pfeiffer állanítókár fa­sisztamet­re tevékenységéről, aki a Katona Ferenc nyomda­tulajdonos elleni napti­rósági eljárást lussolja el. Most Katona ellen újabb fő je­lentés érkezett és kíváncsiak va­gyunk, ha véletlenül elítélik,­­ márpedig a bizonyítékok alapján el kell ítélni. — Pfeiffer álam­titkár úr hogyan fog felelni a­­a­­sisztamentésért. Vannak persze az alsóbb hivata­lokban is fasiszta barátok. Stabó Lajos a népügyészségi iroda igaz:­-­ például eltüntette, a Katona-film­e vonatkozó iratokat. Más nyilván nem lehetett, mert Szabó úr mit -­jábó' kitűnik, hogy nagy némi'! rajongó volt. Ezt különben a front­ról, házai­t tábori láp is- bizonyt­ ami szintér­ eltűnt valahogyan az ikták közül. Ilyen közelről a független ma­­ gyar bíróság és kapcso­l szeri­nt. A kérdés csupán: meddig hajlandó mi tűrni a nép? Benné­jü­k, nem sokáig. Nyolc nagycsaládú újgazdát forgattak ki földjéből egy nyugatos vitéz miatt Hajdúszováton nyolc nagycsa­lád új újonnan föklhöz juttatott szegény parasztot forgattak ki földjükből. Nagyobb részük öt—hat gyerekkel van, az aszályos időben alig ter­mett va­­milyük és most te­jesen reménytelenül néznek a tél elé. , Kérik, hogy ha csak egy mód van rá, hagyják meg őket a földjükben azért is, mert a helybeli községi földigányló bizottság a község határában más helyen nem tud nekik föl­___.det biztosítani. De azért jó, mert annak a­­földnek­ az elkobzása te­jesen igazságos volt. Vitéz Kovács Ferenc 46 holdas gazdától vették el a földet és osz­tották fel nyolc földnélküli­ ember között. Vitéz Kovács­ három-négy hónapja jött vissza nyugatról, ahová önként menekült el. A mű tó­ban nagy németbarát, Hitler hódo­lója volt. Az oroszokat és a Vörös Had­sereget becsmérelte és a m­­­útfélén­­gyalázta. A község sajcog.­­sága termében demokrata'slelen volt,­ éppen ezért vették­ el a kö élet­ fölé. Pár hónapi itthonléte után ő magi nem is akar a földben gaz­dálkodni, mert már most kiad­­t haszon­bék­éiig. Bíró István 5, Sebestyén Já­nos 4. Kapusi Bertalan 6. Ke­rnsz Béláné, akinek a férje­­ hadifogoly, 3. Kardos Bertalan 4 gyermekkel követelik, hogy a fe­det adják vissza nekik. Követelésük teljesen jogos. F ,V szőr azért, m­ert olyan ember, aki megrögzött ellensége a d­emok­rác'.'. •uak. nem érdemli meg, hogy­­ilyen nagy földbirtoka legyen. Másod­szor azért, mert nem egyszer­­kétszer elhangzott már az, hogy a föld, azé, aki megművel, márpedig vitéz Kovács Ferenc nem do­gozik a földjén. Ha gyorsan akarsz i­­tni AffT/­Tj| VST Rendel/ helyt­ is vidéki utakra: M W m Sr* A S B Telefon: Nappal 55. Éjjel 438. I E..Ó~G É P .Szakszerű javítás a nárSándor masztrészmest­ernél PiflC­ UTCfl 58. — Jutányos vétel elnőtts Réti György I irágépkereskedőnél­­ Telefonhívás: 360 j

Next