Néplap, 1947. november (4. évfolyam, 249-272. szám)

1947-11-01 / 249. szám

Wá iwenOQi T, ■amtr3 Huszonöt vagon lisztet feketézett el a nádudvari Futó-malom A gajdhisági rendőrség nyomozó, csoportja tegnap meglepetésszerűen kiszállt Nádu­dvarra és nagyszabású razziát tartott a Futó Imre-féle hengermalomban. A razzia azért vált szükségessé, mert az utóbbi idő­­ben egyre több feljelentés érkezett a rendőrségre a nádudvari malommal kapcsolatban. A feljelentők állítása szerint hó­napok óta nagyszabású garjona­­f eke térés é­s tisztpanamák foly­nak. A rendőrnyomozók azonnal bemen­­tek a raktárakba és az ir­odáb­a, ahol a legszigorúbb ellenőrzés kez­dődött. Azon­nal megállapították, hogy látszólag minden rendben van, mert a malom fetteterezött készlete egyezett a nyilvánosan kezelt köny­vekkel. A nyomozók azonban nem hagyták abba­ a kutatást és félóra leforgása alatt sikerült eredményt felmutatni. Megtalálták a malomtu­lajdonos fia, Futó Ernő, ifjabb Futó Imre mérlegelő és Lajos Ferenc fő­­molnár által vezetett titkos könyve­ket, mely aprólékos részletezéssel magában foglalta a malomban le­folytatott fekete őrlések mennyiségét és a lisztszállítá­sok jegyzékét- Hozzávetőleges becslés szerint 25 vagon lisztet feketéztek el ilyen módon, amiből jelenleg 851 má­zsa és 53 kilogram máris biz­tosan kimutatható. Ezt a nagyarányú feketézést csak olyan módon tudták végrehajtani, hogy a malom felelős személyzetét egytő­l-egyig bevonták az üzletekbe s így valóságos hálózatát építették ki Nádudvar környékén a lisztfuvaro­­sok­kal együtt a fekete kereskedelem­nek. A nyomozás megindult a fuva­rosok kézrekerítésére, akik szintén érdekelve vannak kissebb manipulá­cióik révén a mallompana­rryában. Egyet közölök sikerült elfogniuk Nagyiván községben Balssi Ré­­lief fuvaros szentélyé­ben Folyamatosan több alkalommal 12— 14 kiló lisztért megvásárolt, őrlési tanúsítvánnyal szállított® s ma­lomból a lisztet és azt, a környező falukban temetősei között drágábban adta el. A malom vezetője a be nem vitt gabonák után csereként eszkö­zölte a liszteladást. A nullás tisztul és a kenyér­­lisztet a hatósági árral szemben drágítva, 3­80, illetve 2­80 fo­rintos kilónkénti áron hozták for­galomba. Az eddigi nyomozás alapján 14 személyt vettek őrizetbe. A gazda­sági rendőrség a nádudvari, úgyne­vezett Martin-féle malomban is vizs­gálatot tartott, ahol azonban a nyo­mozás eddig nem vezetett ered­ményre. A rendőrség tovább folytatja a vizsgálatot­­és kiméletlenül lesújt a demokrácia, a gazdasági élet és dolgozók érdekeit veszélyeztető liszt, feketézőikre. A Bálint pap ültette iszalagra megerősödött Debrecen múltja összefonódik a reformációval 1550 körül Debrecenben város­szerte elterjedt a híre egy plébá­nosnak aki támadja a katolikus egyházat, új eszméket hirdet, új dolgokról beszél. Ugyanakkor kül­földről hazaérkezett kereskedők, kalmárok is új eszmék születéséről értesítik az itthoniakat, melyek most vannak születőben a „külor­szágokban“. Múlnak az évek. A kereskedők — akik elég szép számmal voltak abban az időben Debrecenben ,— tovább járják a külföldet. Hozzák viszik az árut és az új eszméket. Bálint papot so­­kan támadták, de ők makacsul vé­delmezte igazát. Még most is ott áll a püspöki palotánál az az iszalag fa, amely Bálint pap ide­jében, még csak gyenge hajtás volt Erre a bokorra mutatott rá a pap és azt mondta, hogy az új eszmék éppen úgy megerősödnek, mint ez a cserje. Bálint pap meghalt és az isza­lagfa egyre erősödött. Új prédiká­torok tű­ntek fel, akik tovább foly­­tatták, a lélek rabsága elleni har­cot. Rád­ín Balázs és Kálmáncser Sánta Márton tisztelendő urak fel­­vették a Bálint pap kezéből kie­sett szellemi pörölyt és tovább mérték a sávos csapásokat a lelki és szellemi romlottságra. Utánuk jött Méliusz, Juhász Pé­ter, akinek szavára Debrecen, de az egész Tiszántúl lakosságának □agy része is református lett. Felfigyelt az uj eszméire, a vá­ros tekintetes regisztrátusa és so­kan közülük magukévá tették. De nemcsak a szószékekből és a v­áros vezetőinek szájából indultak el az új tanok. 1549-ben Dé­zsi András professzor a diákoknak kezdi ma­gyarázni a szél­em igazi szabadsá­gát. Az akkori városi iskola tanu­lóinak nagy része Dézsi professzor mellé állt. Egyébként ez az iskola a mai kollégium helyén állott. Dé­­zsi Andrást az­­akkori katolikus egyházi férfiak közül nagyon so­kan támadták, de nem sokára akadtak segítőtársai. A debreceni magyar diákok, akik a wittenbergi egyetemről tanulmányuk végezte­A Kollégium a haladó magyar .. ."elemi életben mindig vezető he­lyet foglalt­­el. Voltak idők, ami­­kor tanárait és tanítványait ül­dözték, bebörtönözték, de ezek a nehéz viszonyok csak növelték az ellenálló képességet Nagy erőt jelent ennek a református iskolá­nak az a tény, hogy a néppel,, fő­leg a parasztsággal élénk kapcso­latokat tart fenn. A tanulók közül sokan­ a parasztok fiaiból kerültek ki, akik a Kollégium demokrati­kus felépítettségébe jól bele tud­tak helyzkedni. Az iskola demo­kratikus jellemvonása lehetővé tette, hogy más vallásúak, éppen katolikusok is, bekerülhessenek a tanulók sorába. Nem egy katoli­kus ember, katolikus plébános tett komoly alapítványt a Kollégium javára. De nemcsak a vallási gyű­löletet zárta ki a demokratikus, reformációs szellem, hanem a nemzetiségi ellentétek is megszűn­tek. Sok román és szerb tanulója volt a Kollégiumnak, akik közül vel hazatértek az új észtnek leglel­kesebb harcosai voltak. Beszámol­tak az egyetemi tanulmányaikról, beszéltek tanáraikról. Legtöbben Melanchtont hallgatták, mert a másik professzort Luthert nem ér­tették, — a latin nyelvet erősen keverte a némettel.­­ - 1660-ban Debrecenbe érkezik tanítványaival Martonfalvi György professzor úr Nagyváradról. Ez a nagyváradi református iskola abban az időben nagyhírű volt. A Debreceni Városi Iskolával közösen folytatták a ta­nítást és formálisan is megalapít­ják a­ Kollégiumot, tanulmányaik végeztével sokan tá­mogatták anyagilag is volt isko­lájukat. A Kollégiumot a hivatalos ál­lamhatalom sohasem támogatta. Legtöbbször hevesen támadta. Az uralmon lévő feudális osztálynak kellemetlenek voltak azok a hala­dó eszmék, amelyek innen indul­tak ki. Több esetről tudunk, ami­kor az iskola épületeit és vagyo­nát egyenesen el akarták árverez­ni. Teljesen megsemmisíteni azon­ban sem, a tűzvész, de még az en­nél veszélyesebb német elnyomás sem tudta. A reformátusok a nehéz időkben nemcsak erkölcsileg, de Debrecent a reformáció szellemi fegyverekkel hódította meg, de az elnyomatás, üldöztetés szült mártírokat, prédikátorokat és hitval­lókat is. Hogy innét keveset hur­coltak el gályarabságra, annak csak az az oka, hogy azokban az időkben Debrecen török megszál­lás alatt volt. De azért tudunk lelkészekről és diákokról, akik ön­ként elmentek Pozsonyba, hogy bátor kiállásukkal hitet, tegyenek meggyőződésük mellett. Debrecen múltjában a reformá­ció nagy szerepet játszott. Nem­csak egyézi életét irányították a felvilágosultság eszméi, hanem­ a vár­os magisztrátusai tanácsai és számos más testülete is elfogadta és gyakorolta a protestantizmus demokratikus hagyományait. Az évforduló ünnepségei arra figyelmeztetnek bennünket, hogy a múlt tanulságait a jelenben se felejtsük el. Mint olyan sok év­századokon keresztül, most és a jövőben is Debrecennek az élen kell járnia a haladásban és a fel­­világosults­ágban. Méilusz-Juhász Péter szobra­­ Reimid­átu­s kollégium anyagilag­ is a Kollégium motté álltak A Gályarubok­­Hélioszlopa ,Tele van a vára* akácfavirággal“ Jészié Sture éves jubileumi magyarnótaestje november 6-án, szombaton este 7 órakor az Arany Bika nagytermében, liánná Jegyek: Szerdától: a Bika halljában d. e. 10—12, d.­­. 4—4 óráig NÉPLAP “ITS PHIUFS-DRION H­A­I) ) , részletre U ! Gulyás csaki illetékeit, PIAC-u­TCA 59. Internáló táborba kerül a zug­vágó Korom Hosszas huza­vona előzte meg Korom Kálmán Deák Ferenc­ utcai húsiparos internálását. Korom ugyanis egy borjúvágás miatt ke­­rült a rendőrségre, amit engedély nélkül zugban végzett. Kihallgatá­­­sakor azzal védekezett, hogy a borjú „lesántult“ és így nem tud­ta a vágóhídra hajtani, szekeret pedig a­ szállításra nem tudott kapni. Tekintettel, arra, hogy más­­alkalommal is végzett zugvágáso­­ka­t és a rendeletek szerint tilos a borjúvágás, a rendőrség elhatároz­ta internálását. Azzal indokolta meg ezt a lépést, hogy horom tervszerűen pusztította az ország állatállományát. A mentőakció eb­ben az internálás­ esetben sem maradt el. Már-már úgy látszott, hogy megmentői sikerrel intézik el az ügyet és Korom pár forint pénzbüntetéssel megússza a dolgot. A rendőrség azonban erélyesen közbelépett és három, a napokban már inter­nálotó­borba kerül ------------------ ' Háromévi fejíú házt kapott a kábai tolvaj A törvényszék Sörös tanácsa tárgyalta, a kábai tolvajok ügyét. Szegi­ Elemér, Szegi István és Sze­gi Im­re 1944 végén és 1945 első felében a Kába környéki tanyák­ból nagymennyiségű gabonaneműt, gazdasági felszerelést és lakberen­dezési tárgyakat loptak. A tanúk, akik egyúttal sértettek is, terhelő vallomásokat tettek főleg Szegi Elemérre. A bíróság Szegi Elemér­ három évi fegyházra ítélte, István­nak 8 hónapi börtönt, míg Im­ré­nek 2 hónapi fogházat ítélt. Hétfőn kerül népbíróság elé­­ Udtvard­y Hétfőn tárgyalja a népbíróság dr.Udvardy László bűnügyét. A vád az Udvardy ellen­ értékes kórházi felszereléseket vitt ki Né­metországba és súlyos fenyegeté­sekkel kényszerítette alárendeltje­it, hogy ,vele menjenek nyugatra. Mikor a szövetségesek elfoglal­ták azt a részt, ahol Udvardyék tar­tózkodtak Udvardy nem engedte hazajönni a katonákat és aki mé­gis megkísérelte a hazatérést sú­lyosan megbüntette. Köztudomású még az is, hogy Udvardy hírhedt nyilas hadügyminiszternek Bereg.­­ffynek jó barátja volt. Bűnei tuda­tában hónapokkal ezelőtt meg is szökött Debrecenből. A tárgyalá­s elé érdeklődéssel nézünk. |___________■ • Irhabimdát BARKÓ-tól PIAC-UTCA f?­M legolcsóbban M­RRA meleg férfi alsónadrágot siessen venni a 111 ,11 Itt terü­lyzsetben­ Piacz utca M. sz.

Next