Néplap, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-03 / 1. szám

23 indul a harmadik tervév... Felajánlások, m­unkásfelvétel, újítás — lelkes hangulat a debreceni üzemekben Az újév első munkanapjának reggelén, január másodikén a debreceni üzemek dolgozói csak­­nem mindenütt ünnepélyes röp­­gyűléseket tartottak a harmadik tervév indulásakor. A röpgyűlé­­sek ünnepélyes, lelkes hangulata­­visszatükrözte a pillanat komoly­A megmunkáló (VIII.) osztá­lyon Gáli Sándor elvtárs osztály­­vezető tartott rövid beszédet és az osztály dolgozói nevében meg­fogadta, hogy az évi tervet siker­­rel fogják végrehajtani. Gáli elv­­társ után a dolgozók is sorra fel­szólaltak. Kiss József a gyalus­­brigád nevében vállalta, hogy 120 százalékos teljesítményüket ki­fogástalan minőségi munka mel­lett 122 százalékra emelik. An­tal Imre a maga részéről ugyan­csak megfogadta, hogy teljesít­ményét a terv sikeres és határ­idő előtti végrehajtása érdekében 2 százalékkal 122 százalékra eme­li. Több más felszólalás után Zala Ignác alezredes elvtárs a Néphadsereg nevében kért szót. — A Néphadsereg harcos üd­vözletét hozom a Vagongyár dol­­­gozóinak — mondotta és meg­kérte a dolgozókat, hogy a jövő­ben még szorosabbra fűzzék kap­csolatukat a Néphadsereggel. Megígérte, hogy a Néphadsereg tagjai is sűrűbben látogatják meg az üzemet és ugyanezt várják el a dolgozóktól: gyakrabban láto­gassák meg őket. A kocsiosztályon (VII. osztály) Keserű László elvtárs osztályve­zető köszöntötte a dolgozókat­ Beszédében hangsúlyozta, hogy az 1951. évi terv teljesítéséért fo­lyó harcban a kocsiosztály dol­gozói becsületesen és fáradságot nem kímélve megállták helyüket. A tervet határidő előtt befejez­ték. Ebben azonban döntő része van a nagy Szovjetunió állandó segítségének és Pártunk, kormá­nyunk gondoskodásának. — Segítségükkel bizonyos — mondotta, — hogy harmadik tervévünket is győzelmesen befe­jezzük. Ezután Pallagi Gábor elvtárs a Vagongyári Pártbizottság és Tajti Géza elvtárs a szakszerve­ságát, minden dolgozó tudatában volt annak, hogy a harmadik tervévben még nagyobb feladato­­kát fogunk végrehajtani és még nagyobb lépéseket teszünk a szo­­cializmus építésének útján, mint eddig. még tovább növekedik: az 1952-es tervév célkitűzése szerint a ter­melés harmincszorosa lesz az 1947-es évinek. Az üzem dolgozóit Makkai Já­­nosné sztahanovista párttitkár üdvözölte és megállapította, hogy az 1952-es terv sikerét minden eddiginél nagyobb eredmények­kel alapozták meg tavaly. Gányi József u. 10. titkár felhívta a szta­hanovistákat, hogy a Rőder-moz­­galmat szélesítse,, ki és így is se­gítsék elő a terv teljesítését. Ugyanezt hangsúlyozta Horváth Gyula igazgató, hiszen az üzem­nek már 21 sztahanovistája­ van­ A tervév indulásakor a dolgo­­zók is felajánlásokat tettek. Mak­kai Jánosné megfogadta, hogy teljesítményét 200-ról 210 száza­lékra emeli, Laczkó Sándorné 113-ról 148-ra, Szathmári Imréné, Kovács Lászlóné, Sándor Gábor­­né pedig elérik a 120 százalékos teljesítményt. Ugyanígy még so­­kan ajánlották fel teljesítményük növelését, a galérikus brigádok vállalták, hogy a feszített tervet is 100 százalék fölött teljesítik... A Gyógyszergyár újabb sikerek felé indul... Újítással kezdte meg az évet az Alföldi Nyomda A harmadik tervévben az Al­földi Nyomda termelése is mint­egy húsz százalékkal emelkedik. Tavaly sikeresen és jóval a ha­táridő előtt fejezte be az üzem évi tervét. Az idén is ezért indult meg a küzdelem. Tegnap reg­gel, az új tervév első napján újí­tást vezettek be, amely 112.101 to­ránt évi megtakarítást eredmé­nyez. Ezzel az újítással húsz ton­na, azaz húszezer kiló papírt ta­karítanak meg. Az Alföldi Nyom­­da is jól kezdte meg harmadik tervével. . A Vagongy­árban munkatévajánlásokkal kezdték az éret­ zet részéről üdvözölték a dolgo­zókat, akik nyomban válaszoltak is- Köti Kálmán alvázlakatos bri­gádvezető brigádja nevében ter­ven felül vállalta tíz teherkocsi alvázának futójavítását- Ugyane tíz kocsi szekrénylakatos munkái elvégzését a terven felül Kálmán Ferenc vállalta el. Sarus József művezetőhelyettes felajánlotta, hogy jó munkaszervezéssel biz­tosítja a bognár munkát. És sor­ra hangzottak el a többi felaján­lások is. Bánkuti József és Ju­hász János brigádjaik nevében egy D. N- újjáépítésű kocsi szek­­rénylakatos és gőzfűtési munkái­nak elvégzését vállalták terven felül. Kovács Imre és brigádja két fővizsgás személykocsi alvá­­zas, Pongor László pedig gőzfű­tési munkáit végzik el a terven felül. Vékony János a „Haladó" brigád nevében két személykocsi minőségi asztalos munkáinak el­végzésére vállalkozott. A mozdonyszereldében, ahol az 1951-es tervet a Vagongyárban a leghamarabb fejezték be, Balká­­nyi István osztályvezető ismer­tette a terv célkitűzéseit és rá­mutatott arra, hogy az idén 36 százalékkal emelkedik a terme­lés. Sziki Zsigmond elvtárs a Pártbizottság részéről üdvözölte a dolgozókat és jó munkát ki­­vont az új tervévben. A felhar­sant taps tanúskodott arról, hogy a jó munka meg is lesz és a m­ozdonyszerelde az idén is ha­táridő előtt teljesíti tervét. Több hozzászólás után a röpgyűlés az Internacionálé eléneklésével ért véget..­ Aztán a hatalmas szerelőcsar­nokban hirtelen kékesen vibráló fénnyel működésbe lépett a vil­lanyhegesztő, megrendült az első kalapácsütés ... Megkezdődött a harmadik tervév célkitűzéseinek végrehajtása...» A Ruhagyár az „Uliizem“ címért indul harcba A Ruhagyárban az üzem kul­túrtermében gyűltek össze a dél­­előtti műszak dolgozói, hogy kö­szöntsék a harmadik tervév in­dulásának napját- A röpgyűlést színes kultúrműsorral kötötték össze. A színpadon szólt a zene, lelkes fiatalok ropták a táncot, vidáman, lelkesen kezdték meg a munkát a fiatalok, öregek egya­ránt. Az üzem negyedik negyedévi tervet 109,9 százalékra teljesítet­te. Az új, döntő esztendőben a ruhagyáriak még jobb ered­ményt akarnak elérni. Erről szó­lott Rebbenszki elvtárs, párttit­­kárhelyettes is rövid beszédében, a­ogy ez korántsem puszta szó,— a felajánlások is bizonyítják. A dolgozók jelentős része jobb munkát, eredménye növelését vállalta. Rákosi elvtárs születés­napja tiszteletére, íme néhány példa a sok közül: Az „Április 4" szalag 130 százalékra növeli teljesítményét március 9-re. A ,,Bástya“ és „Zalka 1“ szalag is 135, illetve 120 százalékot telje­sít. Csellei elvtárs sztahanovista öt 100 százalékon alul teljesítő dolgozónak adja át munkamód­szerét, hogy a lemaradókból ők is az élenjárók soraiba zárkóz­hassanak fel.De most már nemcsak egye­sekről, hanem az egész üzemről van szó! Élüzem lesz a Ruha­gyár! — ezért indulnak harcba- Erről szólt a csasztuska és ezt mondották egymásután a dolgo­zók is: Élüzem címért fokozzuk a munkát... A ruhagyári elvtársak több ér­tékes fogadalmat tettek a röp­­gyűlésen. Kiérzik ezekből hogy felkészültek a Párt vezetésével újabb munkára. Ha a gépek mel­lett is olyan ügyesen forgolód­nak, mint a színpadon, akkor eb­ben nem is lesz hiba. Akkor az eddigi sikereket, az utolsó félév jó eredményét újabb sikerekkel tetézhetik majd be. Az újév első napján munkásfel­vételek... A Ruhagyárban az újabb si­kerek kivívásáért nemcsak a ré­gi munkások, hanem újak is harcba lendülnek. Az üzem dol­gozóinak száma ugyanis az új tervév indulásakor további ki­lencven fővel gyarapodik. Az ed­digi két műszak helyett az idén már három műszakban dolgozik a Ruhagyár. Ezzel az üzem vég­legesen belép a középüzemek so­­sába. A debreceni Gyógyszergyár is munkásfelvétellel kezdte meg az évet. Tegnap reggel 8 új mun­kást és munkásnőt vettek fel és még ma további kettőt vesznek fel­ (A tőkés államokban ugyan­ezen a napon ismét több üzem zárja be kapuit. Egyedül Olasz­országban közel ötmillió a mun­kanélküliek száma, akik számára csak az éhhalál útja tárult fel... . A Gyógyszergyár termelése is­i 1958 JANUÁR 3 CSÜTÖRTÖK ,Lajos! Add ki a vágatási engedélyt, a fele zsírt a tanács elengedte!" Így hangzik az az üzenet, melyet a hajdúdorogi egyik nyilvántartó kapott Ancsán Mihály elnökhelyet­testől. Ez az üzenet a törvényes­­ rendelkezés megsértését jelenti és annál súlyosabb, mert az irtat aki­nek kötelessége az állami fegyelem megtartásán őrködni, azt betartani és betartatni. A rendelkezése­k a sertésvágási engedélyek feladását a 125 kilós súlyhatárhoz kötik. Ennél kisebb súlyú sertést csak kényszervágási engedéllyel, állatorvosi igazolással lehet levágni. Az ilyen sertés után a zsírleadási mérséklést csak a Megyei Tanács begyűjtési osztálya adhatja meg. A hajdúdorogi tanács elnökhe­lyettese nem tartotta be a rendel­kezést, cédulán, önhatalmúlag in­tézkedik, engedélyez és ezzel kárt okoz. A tanácselnökhelyettes helytelen magatartása és a sertésvágási enge­délyek laza kezelése mellett más hiba is található a hajdúdorogi tanácsnál. Sok sertést vágtak már a község­ben, de még egyetlen magánvágót sem szántottak fel a 3 nap eltelte után, hogy teljesítse zsírbeadási kötelezettségét. Súlyos hanyagság az is, hogy a ta­nács begyűjtési osztályánál nem­ tartották nyilván azoknak névsor­rát, akik sertéshizlalásra szerződtek. Az ellenőrzés során arra hivatkoz­tak, hogy az Állatforgalmi Válla­lattól nem kapták meg a kimuta­tást, ezért nem tudták a határidő­­ket a nyilvántartási lapra felje­gyezni. Az Állatforgalmi Vállalat elküldte a kimutatást, de azt a községi ál­latfelelősnek adták át és nem a be­gyűjtésnek. Így nem tudta Hajdú­­dorogon a balkéz, mit csinál a jobb kéz. A hajdúdorogi tanács olvassa el figyelmesen és tartsa be pontosan a vágási rendelkezéseket és a ,,La­­jos" ne kapjon többé olyan utasí­tást, melynek végrehajtása a ren­deletek megsértését jelenti. „Mindennapi kenyerünk“ és „A traktorista lány“ A jövő héten két új filmet tűznek műsorukra filmszínházaink. Egyik a ,,Mindennapi kenyerünk*" a Demo­kratikus Német Köztársaság filmal­kotása, másik­­.A traktorista lány­­csehszlovák filmvígjáték. A ,,Mindennapi kenyerünk" című film közvetlen a nácizmus leverése után játszódik Berlinben. A rettene­tes ostrom, amely Hitler és banditái miatt vált elkerülhetetlenné , félig romhalmazzá változtatta a várost, rombadör­tötték a gyárakat A berliniek kiábrándultan, összetörten csak arra gondoltak, hogy mindennapi betevő falatjuk meglegyen. Általános volt a vélemény, hogy a gyárak, épületek újjáépítéséhez évtizedek kellenek. Feketézés, valutaüzlet, rablás, napi­renden szerepeltek, az embereknek nem volt kedvük dolgozni. ..hiszen úgyis hiába." Hogyan indult meg mégis az újjá­­építés Berlin szovjet övezetében, ho­gyan épültek újjá gyors ütemben a gyárak az üzemek és hogyan váltak egyre egységesebbé a dolgozók a Szocialista Egységpárt vezette mun­kásosztály oldalán Németország füg­getlenségéért és a béke megvédéséért folytatott harcban — ezt mutatja be fordulatos, lekötő formában ez a film. A ,,Traktorista lány" a csehszlo­vák falvakban sarjadó új életről szól. Vlasta, egy földhözragadt szegény dolgozó paraszt lánya traktorista lesz. Ezért apja, aki a kulákok befo­­lyása alatt áll, elkergeti a háztól, de még sok egyéb bonyodalom is szár­mazik ebből, ami azonban végül is az ellenség vereségével és a trakto­rista lány győzelmével végződik. Ezt a vidám hangulatos filmet ja­nuár 10.től 1't-ig vetíti a Víg film­színház, 12-től 14-ig pedig a Meteor, míg a ,,Mindennapi kenyerünk" 10- től 11.ig a Meteor 10-től 13-ig a Béke műsorán szerepel. st­inai népnevelőértekezletek anyagához Egy győzelmesen befejezett esztendő után ma este először jönnek össze az új évben a nép­nevelők, hogy megbeszéljék a következő hét agitációs feladatait, kicseréljék egymás tapasz­talatait és úgy induljanak harcba az új tervév sikeréért, mely egyben ötéves tervünk döntő esztendeje. Népnevelőink ismertessék a dolgozó parasz­tokkal az elmúlt esztendőben elért országos és megyei eredményeket. A Szabad Nép hétfői száma „Tervünk új alkotásai" című cikkében ismertette azokat a nagyobb jelentőségű üzeme­ket, gyárakat, melyek az elmúlt évben épültek, illetve kezdték meg működésüket. Sztálinváros és a Sztálin Vasmű építkezései alig másfél éve folynak, de 1951 november 7-én, a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom évfordulóján már az egyik üzemrészben kiöntötték az első acélt. Ipari termelésünk 250 százalékkal magasabb, mint a háború előtt. Az 1951-es év ipari terme­lése a munkásosztály áldozatos munkája, a Szovjetunió támogatása. Pártunk bölcs vezetése nyomán kb. 30 százalékkal magasabb volt, mint az előző évben. A mezőgazdaságban elért eredményeink is jelentősek. Az elmúlt évben megkétszereződött a termelőszövetkezetek létszáma. A gépállomások és termelőszövetkezetek küldötteinek napokban lezajlott tanácskozása is megállapította, hogy a meglévő hibák ellenére is komoly eredménye­ket értünk el a termelőszövetkezetek fejlesztése terén. A tanácskozásról kiadott felhívás meg­állapítja, hogy: „két év alatt a termelőszövet­kezeti csoportok száma 1520-ról 4652-re emel­kedett és ma már 236.500 dolgozó parasztcsalád folytat termelőszövetkezeti gazdálkodást, egy­millió 503­ 000 kat. hold szántóterületen.“ Hajdú-Bihar megyében a termelőcsoportok száma 244-re, földterületük közel 120.000 holdra emelkedett. Több, mint 13.000 család lépett eddig megyénkben a termelőszövetkezeti gaz­dálkodás útjára és a megye termelőszövetke­zetei között nem egy van, amely országos vi­szonylatban is komoly eredményeket ért el. Hogy csak egyet említsünk, a biharnagybajomi „December 21“, ahol az egy munkaegységre eső összeg (a természetben kiadott termények érté­­két is beleszámítva) több, mint 60 forintra rá­ Az elmúlt évben eredményeinket Pártunk vezetésével értük el. Az elért eredményekben komoly részük van a népnevelőknek, ők voltak, akik türelmesen megmagyarázták Pártunk poli­tikáját, a kormány határozatait a dolgozó pa­rasztoknak- így érhettük el a begyűjtés első szakaszában országosan a második helyet. Most az új tervévben még nagyobb feladat hárul pártszervezeteinkre, így a népneve­lőkre is. A megnövekedett feladatok megkövetelik, hogy népnevelőink úgy politikailag, mint szakmailag állandóan képezzék magukat. A népnevelőmun­ka színvonalát sokkal magasabbra kell emelni. A népnevelőmunkából fokozottabban ki kell kü­szöbölni az általánosságok hangoztatását. Ha­tározottabban ismertetni pl., hogy a nagy or­szágos tervből mit kap a falu, vagy a megye- Ezért csak helyeselni lehet a hajdúnánási 11. alapszervezet kezdeményezését, hogy a mai népnevelőértekezletre az első napirendi pont ismertetésére, mely az ötéves terv harmadik évének költségvetéséről szól hajdúnánási vi­szonylatban, a Városi Tanács elnökét kérték fel. Helyes, ha a többi községi pártszervezetnél is követik ezt a példát. Így a népnevelők meg­ismerik a község, vagy város költségvetését, megismerik, hogy mire fordítják a költségvetés­ben előirányzott összeget, mi épül belőle. Így tehát első napirendi pontként mindenütt tár­gyalják meg az ötéves, terv harmadik évének költségvetését helyi viszonylatban. Előadónak a tanácselnököt kérjék fel. Második napirendi pontként a miniszterta­nácsnak a termelőszövetkezetben dolgozó gép­állomási traktorvezetők és munkagépkezelők munkaegységben való részesedéséről szóló ha­tározatát beszéljék meg. Itt is helyes a hajdú­nánásiak kezdeményezése, hogy a gépállomás mezőgazdászát kérik fel előadónak- A megye többi pártszervezeteiben is követni kell ezt a módszert és a gépállomások állomásvezetőit, mezőgazdászait vagy politikai helyettesét kell megkérni előadónak- így népnevelőink előtt világossá válik ennek a kérdésnek a gyakorlati jelentősége és sokkal jobban tudnak agitálni úgy a termelőszövetkezetbe való belépés mel­lett, mint traktoristák toborzására. ♦ A mai népnevelőértekezletek jó megszerve­zéséről a párttitkár elvtársak gondoskodjanak. A népnevelők cseréljék ki eddigi tapasztalatai­kat és új lendülettel induljanak a döntő esz­tendő feladatainak megvalósítására.

Next