Néplap, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-01 / 152. szám

; f *■* ' V • ' 1 2 Párt és pártépítések Kisgyűlés a városkertben Czirják Mihály elvtársat, a derecskei községi pártvezetőség tagját mindenki ismeri a községben. A Városkert környékén, ahol Czirják elvtárs lakik és ahol szinte hetenként rendszeresen kisgyűléseket tart, csak egyszerűen Mihály bácsinak szólítják■ Az elmúlt, vasárnap este úgy fél nyolc tájban már többen álltak ott a városkertnél, a Hunyadiutca sarkán. Mihály bácsit várták. Németh János és Gyulai Károly népnevelők már a koradélutáni diákban végigjárták a környékbeli házakat, ,,hívogattak” a kisgyűlésre. — Lehet, hogy nem is jönnek, — mondogatják egymásnak a várakozók, — hiszen már sötétedik. — Jó lenne, pedig, ha eljönne — szólal meg az öreg Vida János, — mert nekem is több kérdésem lenne a beadás felöl. Nyolc óra felé megjött a két népnevelővel Mihály bácsi. Az öreg Vida mindenáron széket akar kihozni, de Czirják elvtárs leinti. — Nem kell nekünk szék, Vida bátyám, jobb itt a zöld füvön leülni, olyan ez, mintha a búzaföld végében telepednénk le. Még várnak egy kicsit, mert Kovácsaik most fejnek. Kiss Károly, Illyés Sándor sincs még itt, pedig nélkülük nem lehet megkezdeni a kisgyűlést, mert ágyús mindent elölről kérdeznének. Nagyon alapos emberek, szeretnek mindent töviről, hegyire megtudni. Igazuk is van. Ha már egyszer kisgyűlést tartanak a pártszervezet vezetői, magyarázzák is meg alaposan a dolgozó parasztoknak az időszerű legfontosabb kérdéseket. Mi másról lehetne szó ezen a kisgyűlésen, mint az aratásról, cséplésről, begyűjtésről. Czirják elvtárs gyakorlott kisgyűlés előadó. Nem beszél sokat, hagyja, hogy a jelenlévők beszéljenek, kérdezzenek, Így jobban tisztázódnak a dolgok. Röviden elmondja melyek a legfontosabb tennivalók az aratással, csépléssel, begyűjtéssel, aztán „átadja a szót” a megjelenteknek. Nem igen kell bíztatni a „hozzászólókat”. Szinte egymás szavába vágnak, mindenki kérdezni akar. „Hogy lesz az előcséplés?" „Ha beadtuk az államnak járó gabonát, őröltethetünk-e korlátlanul, aztán mikor lesz szabadpiac?” Van itt kérdés bőven, csak győzze Czirják elvtárs észben tartani. A feltett kérdésekre és a beadással kapcsolatos sok másra részletes és kimerítő választ várnak a dolgozó parasztok, nemcsak a városkerti kisgyűlésen, de szerte a megyében. A községek vezetőinek, a pártszervezetek népnevelőinek, a kisgyűlések előadóinak a feladata, hogy a dolgozók minden kérdésére világos választ adjanak, magyarázzák meg a rendeletet, amit a nép államának vezetői, a nép érdekében a nép boldogulására hoznak. Czirják elvtárs így is cselekszik. A hallgatók szinte kifogyhatatlanok a kérdezgetésben. — Az hogy van, Mihály bácsi? — Miért van ez így, Mihály bácsi? — És Mihály bácsi mindenkinek szépen, sorjában, türelmesen válaszol— Előcséplést kizárólag a kenyérnek való cséplésére a tanács engedélyez azoknak, akik teljesen befejezték a kenyérgabona aratását és a cséplési menetirányterv szerint 15 napon belül nem kerül sor gabonatermésük cséplésére. Kormányunk így is segít a termelőknek, hogy minél előbb asztalra kerüljön az új kenyér. Többen érdeklődnek az őrlés felől is. Vida János bácsi még külön meg is kérdezi: — Nekem terem vagy tíz mázsa búzám. Hármat kell beadni, 120 kilót vetőmagnak hagyok meg, a többit mind megőrölhetem? Rögtön kész a felelet— Rendelet írja elő, hogy azok a termelők, akik gabonabeadásukat teljesítették, bármilyen mennyiségű gabonát megőrölhetnek. De a lisztet, korpát, vagy magát a felesleg gabonát csak akkor adhatják el, vagyis csak akkor lesz szabadpiac, ha az egész község 100 százalékig eleget tesz a gabonabeadásnak. Ezért fontos, hogy igyekezzék mindenki az aratással, a csépléssel, hogy hamarabb kapja meg a község ,a szabadpiacot. Van olyan felszólaló is, aki sokalja a beadást, mint P. Kiss Károly. Czirják elvtárs ezt sem hagyja szótlanul. — A múltban kevesebb volt a beadásod? — kérdezi Czirják elvtársaim ... Hát.. . hiszen tudja... — Tudom, hogy a múltban nem volt beadásod, mert az a 10 hold föld, amin most gazdálkodsz az uraságé volt és te száz mázsa búzákat hordtál fel a morgópusztai raktár harmadik emeletére a házadon. Nem volt te- s adásod, de nem is volt miből le- gyen. Most van beadásod, meg is terem, de az sem mellékes ; kérdés, hogy kinek adod be a gabonát. Akik itt vannak mind . Senkinek van valakije üzemekben, katonaságnál, vagy iskolá-ban, akinek kenyér kell, de ha csak a te példádat hozom fel, az is elég. Két fiad a Néphadsereg tisztje, róluk gondoskodsz, amikor a gabonabeadásodat teljesíted. így folyik a vita, a kérdezgetés, a magyarázat két órán keresztül. Még talán tovább is folytatnák a beszélgetést, de valaki megjegyzi: — Késő van, talán már le is kellene feküdni. Sem igent, sem nemet nem hallani, de egyenként felszedelőzködik mindenki, helyeselve ez indítványt. Az öreg Vida még egy félmondattal megpróbálja ma ■ rasztalnni a vendégeket. Így illik mert az ő kapuja előtt volt a kisgyűlés, az ő vendégei voltak. A hold is előbújt a fák közül, az utcán már egy lélek sem jár, valóban késő van, 10 óra elmúlt. • Mindenki hazafelé indul. A nép- nevelők is. Vida bácsi már belül van a kapun, de még utánuk szól: ! — A jövő vasárnap is jöjjenek el. . Li Szín Man és Csang Kaj-Sek erőszakos mesterkedései Iveszon. Az „Új Kína" hírügynökség különtudósítója írja: Újabb terv készül a kínai népi önkéntesek fogságba esett harcosai nagy részének viszszatartására. Li Szin-Man, ki az amerikaiak magatartásán felbátorodva nem elégszik meg a koreai hadifoglyok tömeges elhurcolásával, összejátszik a Csang-Kaj- Sek klikkel, hogy együttesen megkíséreljék „szabadon bocsátani”, majd erőszakkal Tajvanra hurcolni a kínai népi önkéntes egységek fogságba esett és Dél-Korea területén őrzött harcosait. A hszinmanista és csagkajsekista banditák már meg is kezdték ennek a sötét tervnek keresztülvitelét. Az „Associated Press’ jelentette, hogy a liszinmanista banditák június 20-án a kizárólag amerikai katonák által őrzött 2. sz. puszani hadifogolytáborból 107 kínai népi önkéntest elraboltak. Ezek közül 57-et az amerikaiak később visszaszereztek a hszinmanista rendőrségtől, a többi 50 azonban még minidig Li Szin-Man kezén van. Egy amerikai tiszt állítása szerint ennek az 50 elhurcolt kínai hadifogolynak kézrekerítése lehetetlen. Az Egyesült Államok hallgatólagos beleegyezésével és bátorításával egyre szorosabb együttműködés jön létre a hadifoglyok visszatartása terén a hszinmanista és a kuomintangista banditák között.. Amerikai hírügynökségek ismételten olyan jelentéseket közöltek Tajvanról, hogy a kuomintang banditák örömmel üdvözölnék, ha a „szabadon bocsátott” kínai hadifoglyok Tajvanszigetére mennének. Van Tung Jüan, a kuomintang banda délkoreai ,,nagykövete" többizben látogatást tett Pjun Jung Taonál, a miniszerelnöki teendőkkel ideiglenesen megbízott délkoreai külügyminiszternél és a kínai hadifoglyok ,,szabadombocsjtását’‘ követelte. Keszoni megfigyelők hangsúlyozzák, hogy az Egyesült Államok Li Szin-Man provokációja után mindezidáig semmiféle eredményes intézkedést sem tettek e provokáció megfékezésére. Li Szin-Man folytatja a hadifoglyok elhurcolását annak ellenére, hogy a hadifogolytáborok teljes ellenőrzését amerikai csapatok vették át. Az Egyesült Államok azt sem követelték hogy Li Szin-Man szolgáltassa vissza az elhurcolt hadifoglyokat. Clark beismerte, hogy az összes hadifogolytáborok ellenőrzése alatt állnak. Ezért semmiképpen sem menekülhet a súlyos felelősség alól, amely azért terheli, hogy Li Szin-Man erőszakkal visszatart több, mint 27 ezer hadifoglyot. Az Egyesült Államokat teljes és közvetlen felelősség terheli a hadifogolytáborokban bekövetkező bármilyen incidensért. Durva provokáció Az elmúlt napokban Vas megye néhány községe felett dogén repülőgép nyomtatott röpcédulákat szórt le, amelyek Magyarország ellen, a népi demokratikus rendszer ellen uszítottak és szabotálást hívtak fel A röpcédulák ostoba tartalmán és mocakolódó hangján felháborodott lakosok a röpcédulákat öszszeszedték és a hatóságoknak adták át. A községek lakosai a legélesebben elítélték ezt a nyílt, provokációt, amely bizonyítja, hogy a röpcédulákat terjesztő idegen repülőgép megbízói a béke ellenségei, országunk függetlenségének ellenségei, akik hazánk batárainak és légiterének durva megsértésétől sem riadnak viszsza. k * A nyugati nagyhatalmak kilügyminiszterei értekezletre készülnek A loifidiom rádió közölte, hogy Butler ideiglenes megbízott angol miniszterelnök hétfőn délután az alsóházban bejelentette: a bermudai értekezlet elhalasztása miatt az angol kormány javasolta, hogy a három nyugati nagyhatalom külügyminisztere tartson megbeszéléseket. Butler azt is közölte, hogy Angliát ezen a tárgyaláson Salisbury, az államtanács lord elnöke, hétfőn kinevezett helyettes külügyminiszter képviseli. Az amerikai külügyminisztérium ugyancsak hétfőn tett nyilatkozatot arról, hogy az Egyesült Államok, Nagy -Britannia és Franciaország külügyminisztere tanácskozásaival kapcsolatban lőzetes tárgyalások szentnak folyamatban a három hatalom között. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője megjegyezte, hogy „ezek a tervbe vett megbeszélések nem helyettesítik a bermudai találkozót." 1953 JULIUS 1, S£E5,DA Tömegesen lőnek vissza a Német Demokratikus Köztársaságáé eltávozott személyek A Német Demokratikus Köztársaság kormánya — mint ismeretes — a teljes büntetlenséget és minden tulajdonuk visszaadását biztosította mindazok számára, akik a tévesnek bizonyult intézkedések miatt Nyugat-Németországba, vagy Nyugat-Berlinbe szöktek és most visszatérnek a Német Demokratikus Köztársságba. Az eltávozott személyek nagy számban élnek ezzel a lehetőséggel. A legutóbbi napokban igen sok kiskereskedő, kisiparos és egyénileg gazdálkodó paraszt tért vissza a Német Demokratikus Köztársaságiba. Amerikai gengszterek garázdálkodása Nyugat-Németországban Az amerikai megszálló csapatok egy katonája vasárnap Mannhehnban tarkólövéssel meggyilkolta Erwin Schillinggépkocsivezetőt és elrabolta az áldozatnál lévő 110 márkát. Majna- Frankfurtban két amerikai katona éjnek idején megtámadta és leütötte Josef Masai 60 éves nyugdíjast, Glassl belehalt sérüléseibe. Minden Magyar Gyulánéban az anyámat csókolom Kedves elvtársak! Majdnem egy éve, hogy utoljára írtam a Néplapnak a Gorkij fasori pártiskoláról. Az elvtársak levélben köszönték meg írásomat és arra buzdítottak, hogy máskor is írjak, az iskoláról, a gyerekekről. — Nagy elfoglaltságom miatt azonban elmaradt a levélírás. Pedig lett volna miről, hiszen vannak eredményeink. Tavaly csak két, az idén már hat kis úttörő pajtás üdül ingyen táborban a Balatonnál, Tóalmáson. Egyszerű Ids parasztgyerekek, akiket kicsit nehezen engedtek el a szüleik mert ilyenkor odahaza sok a munka szükség van minden kézre. — Olyan boldog voltam, amikor végre beleegyeztek az ifjak elmenetelébe, hogy még a harisnyastoppolást is vállaltam, csakhogy nyaralhassanak a fiatalok. Azóta jönnek a boldog levelek és a szülők is megkönnyebbült szívvel nélkülözik a gyermekeket. De nem erről akartam írni. Magyar Gyuláné, Kokadról adta kezembe a tollat. Este 6 óra. Most van a békenagygyűlés Debrecenben. — Hogy szerettem volna ott lenni! De tanulnom kell. Július 15-én vizsgázom Egerben a főiskolán. A sok munka miatt bizony csak most feküdhettem neki a tanulásnak és minden perc drága, hogy eredményesen pótoljam, amit a múlt rendszer megtagadott tőlem. De ahogy elolvastam Magyar Gyuláné üzenetét, megbántam, hogy nem mentem be. Kérem mondják meg Magyar Gyuláné koljadi parasztasszonynak, hogy az ő Gyula fia, a mi fiúnk is, magyar pedagógusoké. A mi szemünk is könnyes lesz, ha rá és a soksok Magyar Gyulára gondolunk, akik a jugoszláv határon és a szabadságharcosokra, akik a koreai fronton, fiatal életük árán biztosítják a mi békés tanulásunkat, ígérjük, hogy megbosszulunk valamennyi ártatlanul kioltott életét. Úgy neveljük tanulóinkat, hogy méltók legyenek Magyar Gyulához. Megtanítjuk őket, hogy úgy gyűlöljék az ellenséget, ahogy ők gyűlölnek minket. Magyar Gyuláné kokadi parasztasszony! De jól esne most odamenni Hozzád és megcsókolni ezer ránctól barázdált arcodat, mintha csak az én szegény, agyongyötört édesanyámat csókolnám meg, akit 43 éves korában elvitt a gond, a szenvedés és nem érhette meg, hogy hat gyermeke kösül egy is elérje az ő álmait. Nem érhette meg azt az időt amikor a Magyar Gyulának a koreai hős anyával testvéri csókot válthatnak. Ila élne, ő is ott menetelne viruló hazánk harcos asszonyai között. Őrá gondolok, amikor a Magyar Gyulánékat látom, minden Magyar Gyulánéban az anyámat csókolom, őértük akarok bosszút állni minden ellen,ségen s úgy akarom nevelni a rámbizott ifjúságot, hogy ebben az országban soha meg ne vethessék többet a lábukat a fiatalság a gondtalan élet elrablói. Kezünk még elszántabban szorul ökölbe: megfizetünk minden gazságért! Slendíthetetlenek vagyunk a békeharcban! PETHŐ LASZLIINÉ nevelés, Mikepércs. Brigádkönyvtárak a cséplőgépeknél A cséplés idején fontos feladatok várnak ránk, könyvtárosokra is. Egyik feladat az, hogy az újságot naponta minden cséplőgéphez eljuttatjuk és megszervezzük a sajtóolvasást. Tavaly mi ezt a következőképpen csináltuk: A pártszervezet segítségével minden cséplőgép számára biztosítottuk az újságot. Négy-öt olyan elvtárssal, aki naponta rendszeresen kijárt a cséplőgépekhez, megbeszéltük, hogy majd ők viszik ki az újságot. A felolvasásra jól olvasó elvtársagot nyertünk meg — főleg a cséplési ellenőröket és a gépek felelős vezetőit-Az újságok felolvasását mindig a déli ebédszünetben, esti pihenőidőben tartották meg. Másiik fontos feladatunk, hogy a cséplőgépeket — különösen azokat, amelyek hosszabb ideig dolgoznak egy szerűn — 20- 25 kötetből álló brigádkönyvtárakkal lássuk el. A könyvek kiválogatásánál mindig legyünk tekintettel a gépnél dolgozó munkások igényeire, kéréseire. Tavaly mi Berettyóújfaluban, Bihartordán, Derecskén, Kurtán, Kismarján, Pocsajtán, Girkópusztán szerveztünk ilyen brigádkönyvtárakat. Az egyéni könyvolvasás mellett — a cséplési ellenőrök, felelős gépvezetők és más aktivisták bevonásával — szépirodalmi könyvekből felolvasásokat is rendeztünk. Ez különösen jól bevált olyan esős napokon, amikor szünetelt a cséplés. De a pihenőidőkben az újságolvasáson felül fennmaradt időt is felhasználtuk erre. Hogy mennyire ér - lékelték ezt a dolgozók, bizonyít- j ja az, hogy már többen érdeklődtek: lesz-e ilyen az idén is? Most arra törekszünk, hogy az idén minden községben brigádkönyvtárral lássuk el a cséplőgépeket és megszervezzük a felolvasásokat. Így akarunk a cséplőgépmunkások kultúrigényeinek kielégítéséhez hozzájárulni. A Nagy Lajos körzeti könyvtáros Berettyóújfalu