Néplap, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-02 / 27. szám

2 Párt és pártépítés Lelkes hangulatú taggyűlésen megválasztotta új pártvezetőségét az Orvosi Műszergyár alapszervezete Megkezdődtek a vezető­­ségválasztó taggyűlések. Debre­cenben az Orvosi Műszergyár kommunistáit érte az a kitünte­tés, hogy az elsők között válasz­tották meg alapszervezetük új vezetőségét. Lelkes, harcos tag­gyűlés volt tegnap az Orvosi Műszergyárban — az ott dolgozó kommunisták a munkaverseny fellendítése, a párttagoknak a munkában való példamutatása, a terv becsületes teljesítése mellett ezzel a vezetőségválasztó taggyű­léssel is közvetlenül hozzájárul­tak az áprilisi pártkongresszus sikeréhez. Már jóval három óra előtt lát­szott a szépen feldíszített kul­túrteremben: ünnepi napra ké­szülődnek az Orvosi Műszergyár kommunistái. Alig fejezték be a délelőtti műszakot, de a pártta­gok már szinte teljes számban ott ültek a pirossal leterített asz­talok mögött. Csak a délutáni műszakban dolgozó gépek zú­gása hallatszott fel a kultúrte­rembe. A pártvezetőség jól mozgósí­tott! A csendet pontosan 3 órakor Nagy László művezető elvtárs törte meg. Felállt, hosszan kö­rülnézett a munkásarcok között, majd alapos megfontolás után javaslatot tett a vezetőségválasz­tó taggyűlés elnökségének meg­választására. Wágner Júlia párt­titkár elvtársnő mellett Brutov­­szky Andrásné, Nádas Károly a fiatalabb, Bodrácska György és Győrösi Lajos az idősebb évjára­tot képviselték a nagy tapssal, egyhangúlag elfogadott elnökség­ben. Ismét Nagy László, kért szót. Az­ új vezetőséget jelölő bizott­ságra tett javaslatot. Ezután Ná­das Károly — a taggyűlés elnö­ke — megállapította: az alap­szervezeti vezetőségválasztó tag­gyűlés határozatképes. Rövid el­nöki megnyitó után kérte az Or­vosi Műszergyár kommunistáit: jelöljenek a szavazatszedő bi­zottságba tagokat. Néhány pilla­natig csend volt a teremben, de aztán Ábel József javaslatot tett. A párttagság egyhangúlag választotta meg a szavazatszedő bizottság tagjait is. Az eltmúlt két év munká­járól az alapszervezet vezetősége nevében Wágner elvtársnő tar­tott beszámolót. A nagy gonddal összeállított beszéd jó alapot nyújtott a vitára. A régi vezető­ség munkájának eredményeiről, méginkább a hibáiról számolt be — becsületes önkritikát gyako­rolva. Az Orvosi Műszergyár párt­vezetősége az elmúlt két eszten­dő alatt sok esetben nyújtott se­gítséget a vállalat vezetőinek. A kommunisták jó munkájának nagy része van abban, hogy a gyár elmúlt évi tervét 112 száza­lékra teljesítette, most pedig el­nyerte az élüzem-jelvény máso­dik fokozatát. A pártszervezet tagjai közül a múlt esztendőben 14-en sztahanovisták lettek. A vezetőség meg sem állt minden esetben feladata magaslatán. Sokszor elhanyagolták a terme­lés ellenőrzését. Nagy hiba, hogy a vezetőség több tagjának nem volt elegendő tárgyi ismerete a gazdasági vezetésben — ezért az ellenőrző munka nem hozta meg a kívánt eredményt“ — bírálta a vezetőséget Vágó István. „Nem figyelt fel a pártvezetőség arra, hogy több üzemrészben nem ta­karékoskodnak az anyaggal. Hi­ba van a szocialista tulajdon vé­delmével is. Ezért olyan elvtár­sakat válasszunk be a vezetőség­be, akik gazdasági és műszaki té­ren komoly segítséget adnak“ — fejtegette Szőllősi László. Igen fontos feladata volt az Orvosi Műszergyár alapszer­vezetének a párt politikájának népszerűsítése. Wágner Júlia elvtársnő beszámolójában kifej­tette, hogy látszatra jó volt ez a munka: a gyár népnevelői ott voltak a választási harc élvona­lában, segítséget nyújtottak a mezőgazdaságnak, kivették ré­szüket a tsz-ek megszilárdításá­ért vívott harcból is. Az agitáció­­juk azonban sematikus volt, nem volt konkrét, hatékony és cél­irányos, hanem ötletszerű, kap­kodó, mert nem készítették fel a harcra a népnevelőket. Sajtos Imre ezt támasztotta alá a fel­szólalásában. A 73 éves Ladányi Imre elvtárs pedig azt tette szó­vá: gyenge az üzemben a párt­oktatás, nem viselik eléggé gond­ját a fiataloknak. Kevés szó esett a párt- és a kormányprogramm végrehajtá­sáról — legfeljebb csak általá­nosságban beszélt róla a párttit­kár elvtársnő. Ez komoly hiá­nyossága volt a beszámolónak. Pedig ért el az üzem e téren eredményeket. Helyesen állapí­totta meg Nádas elvtárs, hogy az Orvosi Műszergyár dolgozói több iparcikk terven felüli elkészítésé­vel segítik a mezőgazdaság dol­gozóit. A beszámoló hosszan foglalko­zott azzal, hogyan segítette a pártszervezet a tömegszervezete­ket. Az Orvosi Műszergyár DISZ- szervezete az elmúlt esztendőben két alkalommal versenyre hívta a megye fiataljait, ebben a küz­delemben az elsők között volt mindig. Ezt bizonyítja, hogy a városi DISZ bizottság verseny­­zászlaja féléven át az Orvosi Mű­szergyár fiataljai birtokában volt. A szakszervezet munkájával kapcsolatban megemlítette, hogy időről időre komoly eredménye­ket hozó munkaversenyt szer­vez. Most is lelkesen versenyez­nek a dolgozók a III. pártkon­gresszus tiszteletére indult ver­senyben. Ugyanakkor Balázsi Imre DISZ-titkár bírálatában helytelenítette, hogy nem vonják be kellő számban a fiatalokat a DISZ-munkába. Szabó László is azt kérte, hogy nagyobb felada­tokkal bízza meg a pártvezetőség a fiatalokat. Többen is felszólal­tak, hogy a munkaverseny sok esetben formális. Csak papiro­son folyik verseny , a valóság­ban nem értékeli a szakszerve­zet. Úgy a vezetőség beszámo­lójában, mint a felszólalásokban nagy helyet kapott a bírálat. Ke­mény kritika érte a vezetősé­get, mert nem elég eleven a párt­élet az Orvosi Műszergyárban. Az alapszervezet vezetősége nem mindenben állt feladata magas­latán. Ugyanakkor néhányan, Veres Antalné, Tokaji Béláné megbírálták Borsó László elvtár­sat, mert két év óta nem mutat példát a munkában. Nagy szó ez: megnyílt a zsilip,­­ a kriti­ka hangja az Orvosi Műszergyár­ban. A vezetőségválasztó taggyűlésen a párttagság határozatot hozott arra, hogy az új pártvezetőségnek az eddiginél sokkal nagyobb támo­gatást nyújt. Ezt hangoztatta, több felszólaló: Pinczés Sándorné, Fü­­löp Ernő, Bujdosó Lajos és mások. Nagy örömüknek adtak azért is kifejezést, hogy most a párttagság dönti el: kik kerüljenek be a veze­tőségbe. Ez a pártdemokrácia leg­szigorúbb érvényesítését jelenti. Valóban, a párttagság döntötte el az Orvosi Műszergyárban, hogy kik legyenek a vezetői. A felszólalásokra adott válasz, majd a határozati javaslat elfogadása után sor került a jelölésekre. Seprényi Antal, a bizottság elnö­ke ismertette a pártvezetőségbe jelölt elvtársak, valamint a vá­rosi pártértekezletre javasolt küldöttek neveit. Egyhangúlag döntöttek: mind a hét jelöltet, valamint a három küldöttet fel­vették a jelölőlapra. Rövid szü­net után került sor a szavazásra. Az Orvosi Műszergyár alapszer­vezetének új vezetőségébe Wág­ner Júlia, Pinczés Andrásné, Kiss Antalné, Sajtos Imre, Végh Gyu­la, Kecskés Mihály és Bán Mi­hály elvtársakat választották meg, küldöttekké: Czipa Mihályt, Wágner Júliát és Végh Gyulát. Az Internacionale hangjaival ért véget a közel öt óra hosszat tartó vezetőségválasztó taggyűlés — amelyet elég hideg teremben tartottak meg. * A taggyűlés betöltötte hi­vatását. Rátermett, harcban ki­tűnt elvtársakat választottak meg vezetőnek, akiknek az a fel­adatuk: neveljék a párttagságot, az ifjúságot, üzemük minden becsületes dolgozóját a tervek valóraváltására. Fontos, hogy azonnal lássanak munkához! NÉPLAP A BERLINI ÉRTEKEZLET HÍREI ■ —■■in Megkezdődött a berlini értekezlet hetedik ülése Berlin (MTI). A „Reuter“ je­lenti, hogy a négy külügyminisz­ter hétfőn — budapesti idő sze­rint —­ rövid idővel 15 óra után összeült ezúttal első ízben a Szov­jetunió németországi főbiztosá­nak épületében. A napirenden a német kérdés szerepel. Berlin (MTI): A négy külügymi­niszter hétfőn délután tartotta 7. berlini tanácskozását. Az ülést hétfőn első ízben tar­tották a szovjet nagykövetség épületében, a Szovjetunió német­­országi főbiztosának az Unter Den Linden-en lévő székházában. Délután 3 óra előtt, a külügymi­­miniszterek megérkezése idején, sokezer főévi tömeg sereglett egy­be az Unter Den Linden-en. Első­nek Dulles és kísérete érkezett meg a szovjet nagykövetség elé. Az amerikai külügyminiszter kezét kalapjához emelve viszonozta a szovjet őrség tisztelgését. Utána Eden angol, majd néhány perccel később Bidault francia külügymi­niszternek és kíséretének gépkocsi­sora futott be az Unter Den Lin­den-re. Eden és Bidault kalapjukat levéve, mosolyogva üdvözölték az őrséget, a fotóriportereket, a film­operatőröket és a járdákon szoron­gó tömeget. Molotov szovjet külügyminiszter, aki berlini tartózkodása alatt a nagykövetség épületében lakik, há­rom óra 20 perckor nyitotta meg a négyhatalmi értekezlet 7. ülését. A három nyugati külügyminiszter hétfőn is különtanácskozást tartott Berlin. (MTI). Dulles amerikai Eden angol és Ridault francia kül­ügyminiszter hétfőn délben újabb különtanácskozást tartott a négy­hatalmi értekezlet hétfői ülésén kö­vetendő nyugati taktikáról. A nyugati külügyminiszterek hét­­fői különtanácskozása a volt szö­vetséges ellenőrző tanács épületé­ben, a berlini értekezlet múlt heti üléseinek színhelyén folyt le. MI. AZ ÚJ TECHNIKA ALKALMAZÁSA a NÉPGAZDA­SÁGBAN 1953-BAN A népgazdaság valamennyi ágazatában munka folyt az új technika fejlesztése és alkalma­zása érdekében, így a gépek, gépcsoportok és berendezések új típusai születtek a textilipar, a szőrmeipar és a konfekcióipar számára. A mezőgazdasági mun­kálatok további gépesítése érde­kében 1953-ban több mint 80 kü­lönböző fajta mezőgazdasági gé­pet és szerszámot gyártottak. Ezek közé tartozik a többi kö­zött: kötött talajon működő bur­gonyaszedő kombájn, káposzta­szedő gép, kar,­rakó gép stb. A kohászati ipar, a szénipar, az ás­ványolajipar, a vegyipar, a ce­ment-, üveg- és kerámiaipar te­rületén is munka folyt az új technika továbbfejlesztésére. IV. MEZŐGAZDASÁG 1953-ban a vetésterületek 1952- höz viszonyítva 1 millió 400.000­ hektárral növekedtek. A legérté­kesebb a gabonanövénynek, a bú­zának vetésterülete 2 millió hek­tárral nőtt. Növelték­ a cukorré­pa, az olajosnövények, a burgo­nya, a zöldségfélék, a kobakosok vetésterületét, növekedett az éve­lőfüvek kaszáló területe, kiszéle­sítették az egyéves füvek, a gu­­mós takarmánynövények és a sí­­rónövényeik vetésterületét. Az SZKP Központi Bizottsága szeptemberi teljes ülésének „A Szovjetunió mezőgazdaságának továbbfejlesztését szolgáló intéz­kedésekről"­ szóló határozata ér­temében a mezőgazdaság 1953- Vik­. A MUNKÁSOK ÉS ALKALMAZOTTAK SZÁMÁNAK NÖVEKEDÉSE A Szovjetunió népgazdaságában foglalkoztatott munkások és alkal­mazottak száma jelentősen megnö­vekedett és 1953 végén elérte a 44.800.000 főt. A múlt évben 320.000 fiatal szakmunkás végzett el különböző szakiskolát. A munka technikai színvonalának növekedé­se és a munkások képzettségének fokozása alapján 1953-ban a mun­ka termelékenysége az 1952 évihez képest az iparban 6 százalékkal, az építkezéseknél 4 százalékkal emel­kedett. IX. A LAKOSSÁG ANYAGI ÉS KULTURÁLIS ÉLET­­SZÍNVONALÁNAK EMELKEDÉSE A múlt évben tovább javult a munkások, parasztok és értelmisé­giek anyagi helyzete és emelkedett kuturális színvonaluk. A Szovjetunió nemzeti jövedelme 1953-ban az 1952 évihez képest­ 8 százalékkal emelkedett. A munkások és alkal­mazottak reális jövedelme egészé­ben a pénzben számított munka­bér növekedése, a közszükségleti cikkek árának leszállítása, az ál­lam számlájára nyújtott segélyek és kedvezmények emelkedése révén — egy dolgozóra számítva — a múlt év alatt több mint 13 száza­lékkal emelkedett. 1953-ban, de kü­lönösen az év második felében je­lentősen megnövekedet a parasz­tok jövedelme. 1953-ban tovább fo­kozódott a kulturális építő munka és emelkedett a szovjet nép kultú­­rá­s színvonala. IQtA FEIBBTILE * JCBD» ti Szov­etunió minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal 1953. évi tervjelentése Moszkva (TASZSZ). Alább kö­zöljük kivonatolva a Szovjet­unió minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal közleményét a Szovjet­unió 1953. évi állami népgazda­ságfejlesztési terve teljesítésének eredményeiről. Közlünk néhány jellemző ada­tot az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés fejlődésére, a beru­házások fokozására, a bel- és külkereskedelem bővülésére, a munkások és az alkalmazottak számának növekedésére és a nép anyagi és kulturális színvonalá­nak emelkedésére vonatkozólag 1953-ban. I. AZ IPARI TERMELÉSI TERV TELJESÍTÉSE Az egész iparban 101 százalék­ra teljesítették az évi össztermelési tervet. A Szovjetunió egész ipará­nak 1953. évi össztermelése 12 százalékkal emelkedett az 1952. évihez képest és 45 százalékkal az 1950. évihez viszonyítva. Az elmúlt év során a kormány számos olyan határozatot hozott, amelynek célja a közszükségleti cikkek gyártásának nagyarányú fokozása, a nép anyagi jólétének jelentős emelése érdekében. En­nek következtében a fogyasztási cikkeket gyártó iparágak 1953- ban és különösen 1953 második felében sokkal nagyobb ütemben fejlődtek, mint 1952-ben és mint ahogy ezt az 1953. évi tervben ere­detileg előirányozták. A tervje­lentés a továbbiakban rámutat a terv teljesítése terén elkövetett hibákra. II. Az IPAR­ TERMELÉS EMELKEDÉSE 1953-ban több fontos ipari ter­mékfajta termelése a következő­képpen emelkedett az 1952. évi­hez viszonyítva: a számok az 1953. évi termelést jelentik az 1952-höz viszonyított százalék­ban. Nyersvas 109, acél 110, hen­gerelt áru 110, acélcsövek 116, szén 106, kőolaj 112, petróleum 123, trolibuszok 121, személygép­kocsik 130, szövőgépek 102, trak­torok 113, gabonakombájnok 102, magánjáró kaszálógépek 146, len­kombájnok 107, répaszedő kom­bájnok 150, műtrágya 109, gyap­júszövetek 109, selyemszövetek 178, kötszövött felsőruha 103, ke­rékpár 115, rádióvevőkészülékek 127, ban jelentékeny segítségben ré­szesült. Megnőtt és megerősödött a mezőgazdaság anyagi és tech­nikai bázisa. Az elmúlt évben a mezőgazdaság a többi között 40.000 gabonakombájnt, 69.000 tehergépkocsit és több mint két­millió talajművelőeszközt kapott. 1953-ban a kolhozok és szovho­­zok több mint 6 millió tonna mű­trágyát kaptak. A mezőgazdaság technikai színvonalának növeke­dése lehetővé tette, hogy a kol­hozokban és a szovhozokban­ emeljék a mezőgazdasági mun­kálatok gépesítettségének fokát. V. A VASÚTI, VÍZI ÉS GÉPKOCSI TEHERSZÁLLÍTÁS NÖVEKEDÉSE. A vasúti közlekedés 1953. évi te­herszállítási tervet túlteljesítették, é- v­ s/- nyitva a teherforga­lom 7 százalékkal nőtt. A tengeri és folyami flottaügyi minisztérium a teherforgalmi tervet egészben véve 100,2 százalékra teljesítette. A gépkocsiközlekedés teherforgal­ma 1953-ban 1952-höz viszonyítva több mint 13 százalékkal nőtt meg. VI. A BERUHÁZÁSOK NÖVEKEDÉSE Az állami beruházások volumene a népgazdaságban 1953-ban az 1952 évihez képest 104 százalék volt. A beruházások­ 1952-höz viszo­nyítva növekedtek a vas- és fémko­­hászatban, a villamoserőmű­veknél, a gépgyártásban, a tüzelőanyag­iparban, a vegyiparban, a fa- és papíriparban, az építőanyaggyár­tásban és a nehézipar más ágaza­taiban. A könnyű és élelmiszeripari vállalatok építésére fordított állami beruházások volumene egy év alatt 8 százalékkal felülmúlta az előző évi beruházások volumenét. VM: A BEL- ÉS KÜLKERES­KEDELEM FEJLŐDÉSE 1953-ban tovább fejlődött a szov­jet kereskedelem. A kormány az ipari és mezőgazdasági termelés fejlesztésében elért komoly sike­rek alapján 1953 április elsejétől a jegyrendszer eltörlése óta hatodszor szállította le az élelmiszer és ipar­cikkek állami, kiskereskedelmi árát. A Szovjetunió külkereskedelmi té­ren 1953-ban folytatta gazdasági­­kapcsolatainak kibővítését a kül­földi országokkal. A Szovjetunió 1953-ban 51 külföldi állammal folytatott kereskedelmet, még­pe­dig 25 országgal évi és több évre szóló kereskedelmi egyezmények alapján.

Next