Néplap, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-02 / 27. szám
2 Párt és pártépítés Lelkes hangulatú taggyűlésen megválasztotta új pártvezetőségét az Orvosi Műszergyár alapszervezete Megkezdődtek a vezetőségválasztó taggyűlések. Debrecenben az Orvosi Műszergyár kommunistáit érte az a kitüntetés, hogy az elsők között választották meg alapszervezetük új vezetőségét. Lelkes, harcos taggyűlés volt tegnap az Orvosi Műszergyárban — az ott dolgozó kommunisták a munkaverseny fellendítése, a párttagoknak a munkában való példamutatása, a terv becsületes teljesítése mellett ezzel a vezetőségválasztó taggyűléssel is közvetlenül hozzájárultak az áprilisi pártkongresszus sikeréhez. Már jóval három óra előtt látszott a szépen feldíszített kultúrteremben: ünnepi napra készülődnek az Orvosi Műszergyár kommunistái. Alig fejezték be a délelőtti műszakot, de a párttagok már szinte teljes számban ott ültek a pirossal leterített asztalok mögött. Csak a délutáni műszakban dolgozó gépek zúgása hallatszott fel a kultúrterembe. A pártvezetőség jól mozgósított! A csendet pontosan 3 órakor Nagy László művezető elvtárs törte meg. Felállt, hosszan körülnézett a munkásarcok között, majd alapos megfontolás után javaslatot tett a vezetőségválasztó taggyűlés elnökségének megválasztására. Wágner Júlia párttitkár elvtársnő mellett Brutovszky Andrásné, Nádas Károly a fiatalabb, Bodrácska György és Győrösi Lajos az idősebb évjáratot képviselték a nagy tapssal, egyhangúlag elfogadott elnökségben. Ismét Nagy László, kért szót. Az új vezetőséget jelölő bizottságra tett javaslatot. Ezután Nádas Károly — a taggyűlés elnöke — megállapította: az alapszervezeti vezetőségválasztó taggyűlés határozatképes. Rövid elnöki megnyitó után kérte az Orvosi Műszergyár kommunistáit: jelöljenek a szavazatszedő bizottságba tagokat. Néhány pillanatig csend volt a teremben, de aztán Ábel József javaslatot tett. A párttagság egyhangúlag választotta meg a szavazatszedő bizottság tagjait is. Az eltmúlt két év munkájáról az alapszervezet vezetősége nevében Wágner elvtársnő tartott beszámolót. A nagy gonddal összeállított beszéd jó alapot nyújtott a vitára. A régi vezetőség munkájának eredményeiről, méginkább a hibáiról számolt be — becsületes önkritikát gyakorolva. Az Orvosi Műszergyár pártvezetősége az elmúlt két esztendő alatt sok esetben nyújtott segítséget a vállalat vezetőinek. A kommunisták jó munkájának nagy része van abban, hogy a gyár elmúlt évi tervét 112 százalékra teljesítette, most pedig elnyerte az élüzem-jelvény második fokozatát. A pártszervezet tagjai közül a múlt esztendőben 14-en sztahanovisták lettek. A vezetőség meg sem állt minden esetben feladata magaslatán. Sokszor elhanyagolták a termelés ellenőrzését. Nagy hiba, hogy a vezetőség több tagjának nem volt elegendő tárgyi ismerete a gazdasági vezetésben — ezért az ellenőrző munka nem hozta meg a kívánt eredményt“ — bírálta a vezetőséget Vágó István. „Nem figyelt fel a pártvezetőség arra, hogy több üzemrészben nem takarékoskodnak az anyaggal. Hiba van a szocialista tulajdon védelmével is. Ezért olyan elvtársakat válasszunk be a vezetőségbe, akik gazdasági és műszaki téren komoly segítséget adnak“ — fejtegette Szőllősi László. Igen fontos feladata volt az Orvosi Műszergyár alapszervezetének a párt politikájának népszerűsítése. Wágner Júlia elvtársnő beszámolójában kifejtette, hogy látszatra jó volt ez a munka: a gyár népnevelői ott voltak a választási harc élvonalában, segítséget nyújtottak a mezőgazdaságnak, kivették részüket a tsz-ek megszilárdításáért vívott harcból is. Az agitációjuk azonban sematikus volt, nem volt konkrét, hatékony és célirányos, hanem ötletszerű, kapkodó, mert nem készítették fel a harcra a népnevelőket. Sajtos Imre ezt támasztotta alá a felszólalásában. A 73 éves Ladányi Imre elvtárs pedig azt tette szóvá: gyenge az üzemben a pártoktatás, nem viselik eléggé gondját a fiataloknak. Kevés szó esett a párt- és a kormányprogramm végrehajtásáról — legfeljebb csak általánosságban beszélt róla a párttitkár elvtársnő. Ez komoly hiányossága volt a beszámolónak. Pedig ért el az üzem e téren eredményeket. Helyesen állapította meg Nádas elvtárs, hogy az Orvosi Műszergyár dolgozói több iparcikk terven felüli elkészítésével segítik a mezőgazdaság dolgozóit. A beszámoló hosszan foglalkozott azzal, hogyan segítette a pártszervezet a tömegszervezeteket. Az Orvosi Műszergyár DISZ- szervezete az elmúlt esztendőben két alkalommal versenyre hívta a megye fiataljait, ebben a küzdelemben az elsők között volt mindig. Ezt bizonyítja, hogy a városi DISZ bizottság versenyzászlaja féléven át az Orvosi Műszergyár fiataljai birtokában volt. A szakszervezet munkájával kapcsolatban megemlítette, hogy időről időre komoly eredményeket hozó munkaversenyt szervez. Most is lelkesen versenyeznek a dolgozók a III. pártkongresszus tiszteletére indult versenyben. Ugyanakkor Balázsi Imre DISZ-titkár bírálatában helytelenítette, hogy nem vonják be kellő számban a fiatalokat a DISZ-munkába. Szabó László is azt kérte, hogy nagyobb feladatokkal bízza meg a pártvezetőség a fiatalokat. Többen is felszólaltak, hogy a munkaverseny sok esetben formális. Csak papiroson folyik verseny , a valóságban nem értékeli a szakszervezet. Úgy a vezetőség beszámolójában, mint a felszólalásokban nagy helyet kapott a bírálat. Kemény kritika érte a vezetőséget, mert nem elég eleven a pártélet az Orvosi Műszergyárban. Az alapszervezet vezetősége nem mindenben állt feladata magaslatán. Ugyanakkor néhányan, Veres Antalné, Tokaji Béláné megbírálták Borsó László elvtársat, mert két év óta nem mutat példát a munkában. Nagy szó ez: megnyílt a zsilip, a kritika hangja az Orvosi Műszergyárban. A vezetőségválasztó taggyűlésen a párttagság határozatot hozott arra, hogy az új pártvezetőségnek az eddiginél sokkal nagyobb támogatást nyújt. Ezt hangoztatta, több felszólaló: Pinczés Sándorné, Fülöp Ernő, Bujdosó Lajos és mások. Nagy örömüknek adtak azért is kifejezést, hogy most a párttagság dönti el: kik kerüljenek be a vezetőségbe. Ez a pártdemokrácia legszigorúbb érvényesítését jelenti. Valóban, a párttagság döntötte el az Orvosi Műszergyárban, hogy kik legyenek a vezetői. A felszólalásokra adott válasz, majd a határozati javaslat elfogadása után sor került a jelölésekre. Seprényi Antal, a bizottság elnöke ismertette a pártvezetőségbe jelölt elvtársak, valamint a városi pártértekezletre javasolt küldöttek neveit. Egyhangúlag döntöttek: mind a hét jelöltet, valamint a három küldöttet felvették a jelölőlapra. Rövid szünet után került sor a szavazásra. Az Orvosi Műszergyár alapszervezetének új vezetőségébe Wágner Júlia, Pinczés Andrásné, Kiss Antalné, Sajtos Imre, Végh Gyula, Kecskés Mihály és Bán Mihály elvtársakat választották meg, küldöttekké: Czipa Mihályt, Wágner Júliát és Végh Gyulát. Az Internacionale hangjaival ért véget a közel öt óra hosszat tartó vezetőségválasztó taggyűlés — amelyet elég hideg teremben tartottak meg. * A taggyűlés betöltötte hivatását. Rátermett, harcban kitűnt elvtársakat választottak meg vezetőnek, akiknek az a feladatuk: neveljék a párttagságot, az ifjúságot, üzemük minden becsületes dolgozóját a tervek valóraváltására. Fontos, hogy azonnal lássanak munkához! NÉPLAP A BERLINI ÉRTEKEZLET HÍREI ■ —■■in Megkezdődött a berlini értekezlet hetedik ülése Berlin (MTI). A „Reuter“ jelenti, hogy a négy külügyminiszter hétfőn — budapesti idő szerint — rövid idővel 15 óra után összeült ezúttal első ízben a Szovjetunió németországi főbiztosának épületében. A napirenden a német kérdés szerepel. Berlin (MTI): A négy külügyminiszter hétfőn délután tartotta 7. berlini tanácskozását. Az ülést hétfőn első ízben tartották a szovjet nagykövetség épületében, a Szovjetunió németországi főbiztosának az Unter Den Linden-en lévő székházában. Délután 3 óra előtt, a külügymiminiszterek megérkezése idején, sokezer főévi tömeg sereglett egybe az Unter Den Linden-en. Elsőnek Dulles és kísérete érkezett meg a szovjet nagykövetség elé. Az amerikai külügyminiszter kezét kalapjához emelve viszonozta a szovjet őrség tisztelgését. Utána Eden angol, majd néhány perccel később Bidault francia külügyminiszternek és kíséretének gépkocsisora futott be az Unter Den Linden-re. Eden és Bidault kalapjukat levéve, mosolyogva üdvözölték az őrséget, a fotóriportereket, a filmoperatőröket és a járdákon szorongó tömeget. Molotov szovjet külügyminiszter, aki berlini tartózkodása alatt a nagykövetség épületében lakik, három óra 20 perckor nyitotta meg a négyhatalmi értekezlet 7. ülését. A három nyugati külügyminiszter hétfőn is különtanácskozást tartott Berlin. (MTI). Dulles amerikai Eden angol és Ridault francia külügyminiszter hétfőn délben újabb különtanácskozást tartott a négyhatalmi értekezlet hétfői ülésén követendő nyugati taktikáról. A nyugati külügyminiszterek hétfői különtanácskozása a volt szövetséges ellenőrző tanács épületében, a berlini értekezlet múlt heti üléseinek színhelyén folyt le. MI. AZ ÚJ TECHNIKA ALKALMAZÁSA a NÉPGAZDASÁGBAN 1953-BAN A népgazdaság valamennyi ágazatában munka folyt az új technika fejlesztése és alkalmazása érdekében, így a gépek, gépcsoportok és berendezések új típusai születtek a textilipar, a szőrmeipar és a konfekcióipar számára. A mezőgazdasági munkálatok további gépesítése érdekében 1953-ban több mint 80 különböző fajta mezőgazdasági gépet és szerszámot gyártottak. Ezek közé tartozik a többi között: kötött talajon működő burgonyaszedő kombájn, káposztaszedő gép, kar,rakó gép stb. A kohászati ipar, a szénipar, az ásványolajipar, a vegyipar, a cement-, üveg- és kerámiaipar területén is munka folyt az új technika továbbfejlesztésére. IV. MEZŐGAZDASÁG 1953-ban a vetésterületek 1952- höz viszonyítva 1 millió 400.000 hektárral növekedtek. A legértékesebb a gabonanövénynek, a búzának vetésterülete 2 millió hektárral nőtt. Növelték a cukorrépa, az olajosnövények, a burgonya, a zöldségfélék, a kobakosok vetésterületét, növekedett az évelőfüvek kaszáló területe, kiszélesítették az egyéves füvek, a gumós takarmánynövények és a sírónövényeik vetésterületét. Az SZKP Központi Bizottsága szeptemberi teljes ülésének „A Szovjetunió mezőgazdaságának továbbfejlesztését szolgáló intézkedésekről" szóló határozata értemében a mezőgazdaság 1953- Vik. A MUNKÁSOK ÉS ALKALMAZOTTAK SZÁMÁNAK NÖVEKEDÉSE A Szovjetunió népgazdaságában foglalkoztatott munkások és alkalmazottak száma jelentősen megnövekedett és 1953 végén elérte a 44.800.000 főt. A múlt évben 320.000 fiatal szakmunkás végzett el különböző szakiskolát. A munka technikai színvonalának növekedése és a munkások képzettségének fokozása alapján 1953-ban a munka termelékenysége az 1952 évihez képest az iparban 6 százalékkal, az építkezéseknél 4 százalékkal emelkedett. IX. A LAKOSSÁG ANYAGI ÉS KULTURÁLIS ÉLETSZÍNVONALÁNAK EMELKEDÉSE A múlt évben tovább javult a munkások, parasztok és értelmiségiek anyagi helyzete és emelkedett kuturális színvonaluk. A Szovjetunió nemzeti jövedelme 1953-ban az 1952 évihez képest 8 százalékkal emelkedett. A munkások és alkalmazottak reális jövedelme egészében a pénzben számított munkabér növekedése, a közszükségleti cikkek árának leszállítása, az állam számlájára nyújtott segélyek és kedvezmények emelkedése révén — egy dolgozóra számítva — a múlt év alatt több mint 13 százalékkal emelkedett. 1953-ban, de különösen az év második felében jelentősen megnövekedet a parasztok jövedelme. 1953-ban tovább fokozódott a kulturális építő munka és emelkedett a szovjet nép kultúrás színvonala. IQtA FEIBBTILE * JCBD» ti Szovetunió minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal 1953. évi tervjelentése Moszkva (TASZSZ). Alább közöljük kivonatolva a Szovjetunió minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal közleményét a Szovjetunió 1953. évi állami népgazdaságfejlesztési terve teljesítésének eredményeiről. Közlünk néhány jellemző adatot az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés fejlődésére, a beruházások fokozására, a bel- és külkereskedelem bővülésére, a munkások és az alkalmazottak számának növekedésére és a nép anyagi és kulturális színvonalának emelkedésére vonatkozólag 1953-ban. I. AZ IPARI TERMELÉSI TERV TELJESÍTÉSE Az egész iparban 101 százalékra teljesítették az évi össztermelési tervet. A Szovjetunió egész iparának 1953. évi össztermelése 12 százalékkal emelkedett az 1952. évihez képest és 45 százalékkal az 1950. évihez viszonyítva. Az elmúlt év során a kormány számos olyan határozatot hozott, amelynek célja a közszükségleti cikkek gyártásának nagyarányú fokozása, a nép anyagi jólétének jelentős emelése érdekében. Ennek következtében a fogyasztási cikkeket gyártó iparágak 1953- ban és különösen 1953 második felében sokkal nagyobb ütemben fejlődtek, mint 1952-ben és mint ahogy ezt az 1953. évi tervben eredetileg előirányozták. A tervjelentés a továbbiakban rámutat a terv teljesítése terén elkövetett hibákra. II. Az IPAR TERMELÉS EMELKEDÉSE 1953-ban több fontos ipari termékfajta termelése a következőképpen emelkedett az 1952. évihez viszonyítva: a számok az 1953. évi termelést jelentik az 1952-höz viszonyított százalékban. Nyersvas 109, acél 110, hengerelt áru 110, acélcsövek 116, szén 106, kőolaj 112, petróleum 123, trolibuszok 121, személygépkocsik 130, szövőgépek 102, traktorok 113, gabonakombájnok 102, magánjáró kaszálógépek 146, lenkombájnok 107, répaszedő kombájnok 150, műtrágya 109, gyapjúszövetek 109, selyemszövetek 178, kötszövött felsőruha 103, kerékpár 115, rádióvevőkészülékek 127, ban jelentékeny segítségben részesült. Megnőtt és megerősödött a mezőgazdaság anyagi és technikai bázisa. Az elmúlt évben a mezőgazdaság a többi között 40.000 gabonakombájnt, 69.000 tehergépkocsit és több mint kétmillió talajművelőeszközt kapott. 1953-ban a kolhozok és szovhozok több mint 6 millió tonna műtrágyát kaptak. A mezőgazdaság technikai színvonalának növekedése lehetővé tette, hogy a kolhozokban és a szovhozokban emeljék a mezőgazdasági munkálatok gépesítettségének fokát. V. A VASÚTI, VÍZI ÉS GÉPKOCSI TEHERSZÁLLÍTÁS NÖVEKEDÉSE. A vasúti közlekedés 1953. évi teherszállítási tervet túlteljesítették, é- v s/- nyitva a teherforgalom 7 százalékkal nőtt. A tengeri és folyami flottaügyi minisztérium a teherforgalmi tervet egészben véve 100,2 százalékra teljesítette. A gépkocsiközlekedés teherforgalma 1953-ban 1952-höz viszonyítva több mint 13 százalékkal nőtt meg. VI. A BERUHÁZÁSOK NÖVEKEDÉSE Az állami beruházások volumene a népgazdaságban 1953-ban az 1952 évihez képest 104 százalék volt. A beruházások 1952-höz viszonyítva növekedtek a vas- és fémkohászatban, a villamoserőműveknél, a gépgyártásban, a tüzelőanyagiparban, a vegyiparban, a fa- és papíriparban, az építőanyaggyártásban és a nehézipar más ágazataiban. A könnyű és élelmiszeripari vállalatok építésére fordított állami beruházások volumene egy év alatt 8 százalékkal felülmúlta az előző évi beruházások volumenét. VM: A BEL- ÉS KÜLKERESKEDELEM FEJLŐDÉSE 1953-ban tovább fejlődött a szovjet kereskedelem. A kormány az ipari és mezőgazdasági termelés fejlesztésében elért komoly sikerek alapján 1953 április elsejétől a jegyrendszer eltörlése óta hatodszor szállította le az élelmiszer és iparcikkek állami, kiskereskedelmi árát. A Szovjetunió külkereskedelmi téren 1953-ban folytatta gazdaságikapcsolatainak kibővítését a külföldi országokkal. A Szovjetunió 1953-ban 51 külföldi állammal folytatott kereskedelmet, mégpedig 25 országgal évi és több évre szóló kereskedelmi egyezmények alapján.