Néplap, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-01 / 231. szám

2 Az E­NSZ járuljon hozzá az egyetemes béke megszilárdításához Kuznyecov elvtársnak, a Szovjetunió küldöttének nyilatkozata New York (TASZSZ) Az ENSZ-közgyűlés főbizottsága szeptember 29-én, tárgyalta a Szovjetunió küldöttségének azt a javaslatát, hogy tűzzék a közgyűlés X. ülésszakának napirendjére „a nemzetközi feszültség további enyhítésé­re és a nemzetközi együttmű­ködés fejlesztésére irányuló intézkedések“ kérdését. V. V. Kuznyecov, a Szovjetunió kép­viselője a javaslatot előter­jesztve rámutatott arra, hogy az emberiség anyagi forrásai­nak jelentős részét nem az életszínvonal emelésére, nem a haladás előmozdítására, ha­nem ezzel ellentétes célokra fordítják. Egyre növekvő, ha­talmas összegeket költenek hadseregek fenntartására, egy­re nagyobb méretű fegyver­­gyártásra, katonai támaszpon­tok létesítésére, a jelenkor leg­pusztítóbb fegyverének, a nukleáris fegyvernek gyártá­sára és tökéletesítésére stb. Mindez súlyos teherként nehe­zedik a népek vállára. A népek érdeke, hogy kellő intézkedések történjenek a megfelelő nemzetközi légkör kialakítására, a feszültség el­oszlatására, az együttműködés fejlesztésére. A genfi értekezlet jelentő­sége mindenekelőtt abban áll, hogy az értekezleten vezető ál­lamférfiak nyilvánították ki kormányuknak azt a törekvé­sét, hogy minden erejükkel igyekeznek mentesíteni a né­peket a háborús rettegéstől. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezete — az államok össze­egyeztetett akcióinak központ­ja — hozzá kell, hogy járuljon a nemzetközi feszültség eny­hítéséhez, az egyetemes béke megszilárdításához. A jelenkor legfontosabb feladatának a fegyverkezési verseny megszüntetését, a fegyverzet fokozatos csökken­tését és a nukleáris fegyver eltiltását kell tekinteni. Mély meggyőződésünk — mondotta V. V. Kuznyecov — hogy már a mostani nemzetközi helyzet­ben megállapodás jöhet létre konkrét intézkedésekről és gyakorlatilag hozzá lehet látni a fegyverzet csökkentéséhez. A szovjet kormány már megtette az első gyakorlati lépéseket a fegyveres erő és a fegyverzet csökkentése felé. A szovjet kormány felhív más országokat is, hogy kö­vessék a Szovjetunió példá­ját. Más államok ilyen lépés­sel jelentékenyen elősegíte­nék az államok közti bizalom szilárdulását. Valamennyiünk szerint az ENSZ-nek határozottan azok­ra a konstruktív javaslatokra kell irányítania az államok figyelmét, amelyeket az álla­mok a leszerelés kérdésében terjesztettek elő — –hangsú­lyozta V. V. Kuznyecov. A szovjet kormány a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítása érdekében a közgyűlés X. ülésszaka elé terjeszti ,­a nemzetközi fe­szültség további enyhítésére és a nemzetközi együttműkö­dés fejlesztésére irányuló in­tézkedések a kérdést. A Szovjetunió küldöttségé­nek véleménye szerint ez a kérdés figyelmes vizsgálatot érdemel ezen az ülésszakon és kéri, hogy tűzzék a köz­gyűlés napirendjére. C. Lodge, az Egyesült Ál­lamok képviselője amellett foglalt állást, hogy tűzzék a közgyűlés napirendjére a szov­jet küldöttség által javasolt kérdést. Lodge hangoztatta, hogy a kölcsönös légifényképezésre, valamint a Szovjetunió és az Egyesült Államok katonai tá­jékoztatás-cseréjére vonatko­zó javaslat olyan lépés, amely „haladásra vezet“ a leszerelés terén. A főbizottság egyetlen el­lenvetés nélkül javasolta a közgyűlésnek, tűzze napirend­re a Szovjetunió küldöttsége által előterjesztett kérdést és megvizsgálás végett adja át az 1. sz. bizottságnak (a poli­tikai és biztonsági kérdések­kel foglalkozó bizottságnak). A főbizottság megvitatta a Nyugat-Iriám­ra vonatkozó kér­dés napirendre tűzését is, minthogy ennek eldöntését a főbizottság előző ülésén né­hány nappal elhalasztották. A főbizottság hét szavazat­tal öt ellenében úgy döntött, hogy a közgyűlés napirendjé­re tűzi Nyugat-Irián kérdé­sét. A Szovjetunió, Egyiptom, ■Lengyelország, Mexikó, Thai­föld, Chile és Haiti képvise­lője a javaslat mellett, Ang­lia, Franciaország, Norvégia, Új-Zéland és Luxemburg kép­viselője a javaslat ellen sza­vazott. Az Egyesült Államok képviselője és a csangkajse­­kista küldött tartózkodott a szavazástól Németország egységének helyreállításáról Berlin (TASZSZ) Nyugat- Németországban fokozódik az a mozgalom, amely tárgyalá­sokat követel a Német Szövet­ségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya között. Ezt bizonyít­ják a többi között különböző nyugat-németországi lapok közleményei is. A Mannheimer Morgen cí­mű lap véleménye szerint a Német Demokratikus Köztár­sasággal való tárgyalások to­vábbi elutasítása nem erősí­ti, hanem gyengíti Nyugat- Németország helyzetét. A Neue Rheinzeitung hang­súlyozza, hogy a fennálló hely­zet „kompromisszumot tesz szükségessé“. A Neue Rheinzeitung azt is hangsúlyozza, hogy Nyugat- Németország részvétele az északatlanti szövetségben nem elősegíti, hanem akadályozza Németország egységének hely­reállítását. A müncheni Deutsche Woche véleménye szerint minél gyor­sabban bocsátkozik tárgyalá­sokba a Német Szövetségi Köztársaság kormánya, annál gyorsabban oldódik meg Né­metország újraegyesítésének sürgető kérdése. Sok nyugat-németországi közéleti személyiség, — külön­böző politikai irányzatok hívei — szintén síkra száll a két német állam hivatalos képvi­selőinek tárgyalásai mellett. *■ New York (TASZSZ) Wil­liams, a Christian Science Mo­nitor bonni tudósítója jelenti. hogy „nemcsak a szociálde­mokraták, hanem az Ade­­nauer-féle koalíció egy része is úgy vélekedik, hogy az új­raegyesítés a legközelebbi jövőben csakis a párizsi egyezmények megváltoztatása útján lehetséges“. Egyes körökben azt a véle­ményt hangoztatják — foly­tatja a tudósító — hogy „ma­guknak a nyugati hatalmak­nak kellene kezdeményezést tenniök a párizsi egyezmények revíziójára és nem kellene ezt a bonni kormányra hagyniuk“. * Berlin (MTI) Walter Ul­bricht, Németország Szocialis­ta Egységpártja Központi Bi­zottságának első titkára, mi­niszterelnökhelyettes, beszé­det mondott Lipcsében a nép­tulajdonban lévő vas- és acél­művek dolgozóinak üzemi gyű­lésén. Ulbricht hangsúlyoz­ta, hogy a Moszkvában aláírt szerződés a Német Demokrati­kus Köztársaság megerősítését és a béke biztosítását szolgál­ja. A moszkvai egyezmény — mondotta Ulbricht — az egész német népnek újból megmu­tatta, hogy Németország jö­vőjét a Német Demokratikus Köztársaság testesíti meg. Ulbricht utalt arra, hogy a német népnek fokoznia kell harcát a párizsi szerződések ellen és európai kollektív biz­tonsági rendszer megterem­téséért, mert ily módon lehet Németország egyesítésének alapfeltételeit megteremteni. NÉPLAP Határidő előtt két nappal befejezte tervét az Alföldi Nyomda Az Alfödi Nyomda dolgozói a második negyedév után a harmadik negyedévben is h­atáridő előtt eleget tettek köte­lességüknek. Az üzem szeptember 28 óta már októberi tervét teljesíti. A terv idő előtti teljesítését különösen a gépterem dolgozói segítették eredményesen. Párt és pártépítés* Több gondot a pártoktatásra a Biharkeresztesi Gépállomáson Két héttel ezelőtt a Bihar­keresztesi Gépállomáson be­szélgettünk Bujdosó Károly elv­társsal, a pártszervezet tit­kárával. Kiderült, hogy az ok­tatási évad előkészítése érde­kében csupán az történt meg, hogy összeállították az oktat­­ásban részvevők névsorát. De Bujdosó elvtárs sehol nem ta­lálta a névsort. Emlékezetből igyekezett elmondani, hogy az elvtársak 90 százalékát von­ják be az oktatásba és még 18 pártonkívüli dolgozót, ösz­­szesen 45 hallgató nevét vet­ték fel a névsorba. Ezeket egyetlen szemináriumba, mar­xista-leninista alapoktatásba vonják be. E „gigantikus“ sze­minárium vezetését Dobos Fe­renc elvtárs vállalta magára. Többek között Bujdosó elv­társ kijelentette azt is, hogy „míg ki nem fagy a földből az eke, addig úgysem tudunk komolyan foglalkozni a párt­­oktatással“. Az ilyen felfogás és mun­kamódszer gátolja a pártokta­­tás megszervezését. Súlyos hibát követett el a­ pártveze­tőség, hogy nem beszélgetett el a hallgatókkal és nem kér­te ki véleményüket, hogy mi­lyen áth­atásban akarnak, részt venni. Ha másnak nem is volt ideje, Bujdosó elvtársnak kel­lett volna beszélgetni a hall­gatókkal. Ez azonban csak egypár elvtárssal történt meg. Sokan még nem is tudtak ró­la, hogy részt vesznek-e a pártoktatásban. A Biharkeresztesi Gépállo­más pártszervezete, Bujdosó elvtárs nem foglalkozik eleget a párttagokkal. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy két héttel ezelőtt egy rendkívüli párttaggyűlést nem tudtak megtartani, mert a tagság nagy része nem jelent meg. Nem jelent meg többek kö­zött Kiss Zoltán elvtárs, ■, a pártvezetőség egyik tagja sem, bár tudott a taggyűlésről. A múlt héten azonban még­is csak megtartották a taggyű­lést, ez alkalommal részlete­sebben foglalkoztak a pártok­­tatással is, de azóta semmi más nem történt. A Biharkeresztesi Gépállo­máson még mindig ott van­nak, ahol ezelőtt két héttel voltak, bár a járási pártbizott­ságon Olvetiné elvtársnő azt állapította meg, hogy a biharkeresztesi járás területén — többek között — a Bihar­keresztesi Gépállomáson ké­szítették elő a legjobban az otkotási évadot. ■ Úgy látszik nem ellenőrizték megfelelően a járási pártbizottság részé­ről ezt a munkát, csupán az átküldött névsor alapján ala­kíthatta ki elvettné elvtársnő e véleményét. A Biharkeresztesi Gépállo­máson tapasztalt mulasztások a járás és a megye más terü­letén is megtalálhatók. A já­rási pártbizottságok és a köz­ségi pártszervezetek tsz és gépállomási alapszervezetek sürgősen vizsgálják felül, hogy nem ilyen módon ,készítet­ték-­ elő más helyen is az oktatási évadot. A DEBRECENI DOHÁNYBE­VÁLTÓ és Fermentáló dolgozói lapzártakor jelentették, hogy pénteken estig befejezték a bé­kekölcsön jegyzést. A jegyzett összeg 380 000 forint. JCill Qmet ír JCawej Qhm állattenyésztési brigádvezetők vetélk­edése Több üzemegysége van­­a Berettyóújfalui Állami Gaz­daságnak. Sorra futnak be a jelentések a berettyóújfalui földes­­út mentén lévő köz­pontba, amelyek mind arról tanúskodnak, hogy az állami gazdaság dolgozói megértve a Minisztertanács felhívását: szívesen kölcsönzik forintjai­kat az államnak. Háromn­égy évvel ezelőtt bizony még eléggé elhanya­golt volt ez a gazdaság. Ha beállt az esős idő, nehéz volt megközelíteni. Ma jó minősé­gű bekötőút van már, amely összeköti az országutat a gaz­daság központjával. Felépült a dolgozók nagy örömére az új üzemi konyha is. Igen ki­váló ebédeket főznek, elége­dettek a konyhával a Be­rettyóújfalui Állami Gazda­ság dolgozói. Elkészült az új gépszín is. Két új metort is kapott az állami gazdaság, ezenkívül számos vetőgépet, ekét, lánctalpast. Most épül az új tejfeldolgozó üzem és több új istálló — a megnöve­kedett állatállomány részér­e.­ Sok százezer forintos beruhá­zás történik itt minden esz­tendőben. Taar József elvtárs, aki a gazdaságban a békekölcsön jegyzést irányítja, büszkén újságolta, hogy a betegek és a szabadságon lévők kivételé­vel alig van nyolc-tíz olyan dolgozó már az állami gazda­ságban, aki ne jegyzett volna békekölcsönt. Közel 450 dol­gozó jegyzett , és az átlag sem rossz: a tegnap délutáni adatok szerint 412 forint. Mo­csári­­ Lajos igazgató 2600 fo­rintos fizetése mellett 3300 forintot jegyzett. Fodor Jó­zsef főagronóm­ius 2000 forin­tot, Takács Lajos, az új üzemi konyha vezetője 1000 forintot, Fábián Lajos fogatos 700 fo­rintot kölcsönzött az állam­nak. Faragó Ilonka időszaki munkásnak 550 forint a fize­tése. Mikor felkeresték a nép­nevelők, 400 forintot írt­ a neve mellé. A népnevelők soknak tartották ezt az össze­get, Faragó Ilonka azonban annyira szabadkozott, hogy mégis maradt eredetiben a jegyzett összeg. Hoppál Fe­­rencné bérelszámoló 550 fo­rintot jegyzett. Példamuta­tóan kivette részét a jegyzés­ből Mark­ula Gusztáv tizenkét tagú építő brigádja. Mind a tizenketten időszaki munkát végeznek , és 6000 forintot jegyeztek. Átlagban 500 fo­rintot. A gazdaságban Kiss Imre állattenyésztési brigádvezető mindig Karacs Imre állatte­nyésztési brigádvezetővel ver­senyez. Nincs is panasz egyik­nek sem a munkájára. Hol Karacs tör az élre a verseny­ben, hol Kiss Imre. Nem olyan legények, hogy a békekölcsön jegyzésben elmarad­janak egy­mástól. Amikor Kiss Imre — aki 950 forintot keres havon­ta — 750 forintot jegyzett a VI. Békekölcsön kötvényből, akkor Kiss sem cselekedett másképpen — ez a derék ál­lattenyésztési brigádvezető is 750 forintot jegyzett. 1955. OKTÓBER 1., SZOMBAT Magyar államférfiak üdvözli­ táviratai a Kínai Haosztársaság fennállásának hatodik évfordulóján A Kínai Népköztársaság fennállásának hatodik évfor­dulója alakalmából Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Mao Ce-tung elvtársnak, a Kínai Népköztársaság elnökének, Hegedűs András, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Csou En-laj elvtársnak, a Kínai Népköztársaság államtanácsa elnöké­nek üdvözlő táviratot küldött. Hatéves a Kínai Népköztársaság Hat évvel ezelőtt 1949 októ­ber 1-én kiáltották ki a Kínai Népköztársaságot. A hatalmas Kína élete azóta gyökeresen megváltozott. A győzelmes népi forradalom végleg meg­semmisítette a külföldi impe­rialisták uralmát, s a félfeu­dális, félgyarmati Kínát füg­getlen népi demokratikus állammá tette. A kül­földi monopóliumok és a velük szövetséges úgynevezett komprádor bur­zsoázia kezében lévő ipari, kereskedelmi vállalatok, a bankok és vasutak a nép tu­lajdona lett. Az elmúlt hat év alatt végrehajtották a Kínai Népköztársaságban a világ eddig legnagyobb méretű földreformját és a föld a dolgozó parasztok tulajdona lett. Ez idő alatt megszilárdult Kínában a munkás-paraszt szövetség és a népi hatalom állama. 1952-ben Kína dolgozó népe a Kínai Kommunista Párt ve­zetése alatt nekifogott első ötéves terve végrehajtásának, öt év alatt csaknem kétszere­sére növekszik az ipari ter­melés és több, mint megkét­szereződik a termelőeszközök gyártása. Az ötéves terv fo­lyamán fémkohászati kombi­nátokat, gépgyárakat, két új autógyárat, traktorgyárat, elektrotechnikai üzemet és 31 nagy bányát helyeznek üzembe. A hatalmas üzemek létesítéséhez rendkívül nagy segítséget ad a Szovjetunió. Bár a most építés alatt álló vállalatok nagy többsége csak majd a második ötéves terv során készül el, az ipari ter­melés ennek ellené­re 1957-ig jelentősen megnő és az acél­­termelés, amely a régi Kíná­ban alig a 160 000 tonnát érte el, 4,1 millió tonnára emelke­dik. A villamosenergia terme­lése is az ötéves terv során megkétszereződik. A köny­­nyűipar is hatalmas fejlődés előtt áll, ez öt év alatt 39 nagy textilipari kombinát épült Kínában. És új vasút­vonalak sok ezer kilométere mellett jóval több, mint 10 000 kilométer modern út is épül Kína óriási területén. A nagy kínai nép hatalmas munkát végez a folyók sza­bályozásánál, nagy öntöző­­művek épülnek a Huaj fo­lyón és árvízvédelmi töltések Kína két legnagyobb folya­mán a Hoang-ho és a Jang Ce Kiang-on. A Kínai Nép­köztársaságban nagy fejlődés ment végbe kulturális téren is. Számos óriási főiskola épült, amelyeken száz és százezer kínai ifjú tanult A munkások milliói, a parasztok tízmilliói tanulnak az esti és egyéb iskolákon — a kínai nép megindult a szocializmus építése útján. Kína felszabadulása a gyar­mati uralom alól, a Kínai Népköztársaság megalakulása a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta a világtörté­nelem lenagyobb eseménye, amelynek elhatározó hatása van a világtörténelem továb­bi menetére. Ezt a hatást napjainkban is szakadatlanul érezzük. Az elmúlt hat év alatt erősen megnőtt a Kínai Népköztársaság nemzetközi tekintélye és ma már a bur­­zsoá politikusok nagy része sem tagadja, hogy teljesen os­toba és reménytelen a népi Kína el nem­­ ismerésének po­litikája. Az 1954 évi genfi konferencia és az idén ta­va­sszal lezajlott bandungi é­r­­tekezlet­ megmutatta, hogy a Kínai Népköztársaság egy­re fontosabb tényezője a nemzetközi élet alakulásának. Szinte felmérhetetlen jelentő­sége van annak, hogy a Kí­nai Népköztársaság már ön­álló és független politikát folytat és örökr­­el­­jtt az az idő, amikor Kína sorsát Washingtonban, Londonban és Tokióban döntötték el. A Kínai Népköztársaság első ötéves tervének végre­hajtása során egyre nagyobb sikereket ért el a népgazda­ság minden területén. A népi Kína a Szovjetunióval együtt a szocializmus 900 milliós tá­borának élén áll. Anyagi és erkölcsi erőforrásai kifogyha­tatlanok és legyőzhetetlenek. Ma a Kínai Népköztársaság kikiáltásának hatodik évfor­dulóján további sikereket ki­várnu­nk a nagy kínai népnek, a Kínai Kommunista Pártnak, a béke és a szocializmus épí­tésének útján. Szalay Sándor Kossuth-díjas akadid­us előadása szovjetunióbeli tanulmányútjáról Debrecenben a Kossuth La­jos Tudományegyetem zsúfo­lásig telt aulájában pénteken délután az egyetem professzo­rai és hallgatói részére dr. Szalay Sándor Kossuth-díj­as akadémikus, a Debreceni Kos­suth Lajos Tudományegyetem Kísérleti- Fizikai Intézetének igazgatója előadást tartott a Szovjet Tudományos Akadé­mia atomenergia ülésszakáról, továbbá kéthetes szovjetunói­ó­­beli tanulmányútjáról, amely során a Szovjetunióban folyó békés atomenergia kutatást tanulmányozta. Bevezetőben hangoztatta, hogy az ülésszak az egész vi­lág tudományos közvélemé­nyében és a napi sajtóban is élénk visszhangra­­ talált. Az ülésszakon mintegy 40 külföldi ország képviselője vett részt. Az öt napon át tartó üléssza­kon a külföldi küldöttekre mély benyomást gyakorolt a szovjet atommag-kutatás nagyfokú fejlettsége. Az elő­adók hosszú sora számolt be a legérdekesebb tudományos eredményekről. Az ismertetett eredmények nagy része régi keletű volt, de most került közlésre. Szalay professzor beszámolt a, továbbiakban a Szovjetunió Tudományos Akadémiája kü­lönböző békés atommag-kuta­tással foglalkozó tudományos intézeteiben tett látogatásai­ról. Igen nagyméretű és rend­kívül gazdagon felszerelt in­tézetek ezek, ahol a kutatók­­minden segítséget megkap­nak, ami munkájuk eredmé­nyességéhez szükséges. Azt is hangsúlyozta, hogy a kutató­­intézetekben lévő műszerek a szovjet ipar termékei voltak. Elmondotta, hogy megtekin­tette az atomenergiával mű­ködő 5000 kilowattos villa­moserőművet is, valamint a Moszkva-tenger mellett mű­ködő nagy kutatótelepet, ahol a világ legnagyobb szintero­­ci­klotronjával 840 millió volt energiájú atommagokkal bom­báznak más atommagokat. Kétségtelen, hogy a szov­jet tudomány — mondotta elő­adása befejező részében Sza­lay Sándor Kossuth-díjas aka­démikus — igen nagymér­tékben előre vitte az emberi­ség jövője szempontjából oly fontos atommag erők törvény­szerűségeinek a megismerését. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy a Szovjetunió idejében felismerte az atommag-kuta­tás óriási jelentőségét és egész széles alapokon, anyagi áldo­zatokat nem kímélve, szer­vezte meg e téren a tudomá­nyos kutatást, örvendetes az emberiség szempontjából, hogy a Szovjetunió az így nyert is­mereteit nyilvánosságra hoz­va, az egész­­ emberiség ren­delkezésére bocsátotta. A hallgatóság nagy tapssal fogadta az előadást. A neves tudós előadásáért Varga Zol­tán, az egyetem rektora mon­dott köszönetet.

Next