Hajdú-Bihari Napló, 1957. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1957-02-01 / 26. szám

2 SEK 2 S 3 SBSSB 9 W 5 SSS Közlemény a Szovjetunió 1956-es népgazdasági tervének teljesítéséről A Szovjetunió Miniszter­­tanácsa mellett működő Köz­ponti Statisztikai Hivatal köz­leményt adott ki a Szovjet­unió 1956. évi népgazdaság­fejlesztési tervének teljesíté­séről. A közlemény rámutat arra, hogy az ipar egészben véve túlteljesítette évi tervét. A Szovjetunió iparának ter­melése 1956-ban majdnem 11 százalékkal volt magasabb, mint 1955-ben. A Szovjetunió nyersvas-, acél-, és hengerelt fémterme­lése 1956-ban 7 százalékkal, a széntermelés 10, a kőolajter­melés 18, a villamosenergia-ter­­melés 13 százalékkal múlta felül az előző évi színvona­lat. A turbinagyártás 6 szá­zalékkal volt magasabb, mint 1955-ben. A generátorgyártás 15, a nagyméretű villamosgé­pek gyártása 20, a különleges szerszámgépek gyártása 30, a traktorgyártás 12, a tehergép­kocsi gyártás 9, a gabonakom­bájnok gyártása 70, a tenge­ribetakarító és silókombájnok gyártása 308, az exkavátoroké 60, az előregyártott vasbeton­elemeké 65 százalékkal halad­ta meg az­­ elmúlt évi terme­lést. A gyapjúszövet gyártás emelkedése 1955-höz viszo­nyítva 6, a lenvászon gyártásé 25, a selyemgyártás emelke­dése 43, a műrostgyártás 17, az óragyártás 15, a fényké­pezőgép gyártása 17, a por­szívógyártásé 37, a mosógép gyártásé 125, a zongora és a pianinók készítése 30, a bú­torgyártásé 5 százalék volt. A hentesáru termelés 1956- ban 7 százalékkal, a forgalom­ba hozott halmennyiség 4 százalékkal, a vaj, a sajt és egyéb tejtermékek mennyisé­ge 28, a cukoré 27, a konzer­­vek 12, a teáé 20 százalékkal volt magasabb, mint 1955-ben. A népgazdaság valamennyi ágában tovább haladt elő­re a villamosítás, a komp­lex gépesítés és automati­zálás, a legkorszerűbb, magas ter­melékenységet biztosító be­rendezések és a korszerű gyártási eljárások meghono­sítása. Az elmúlt évben újabb si­kerek születtek a szocialista kultúra minden területén. 1956 folyamán mintegy 50 millió ember tanult különböző isko­lákban. A főiskolai hallgatók száma (beleértve a levelező hallgatókat is), elérte a kétmil­liót. Falun 700 000 ház épült A technikumokon és egyéb középfokú szakiskolákon mint­egy kétmillió ember tanult. A főiskolák és a középfokú szak­iskolák több mint 760 000 fia­tal szakembert bocsátottak az ország rendelkezésére, 128 000- rel többet, mint 1955-ben. A tudományos dolgozók száma egy év alatt több mint 15 000- rel növekedett és 1956 végén elérte a 239 000-t. Az anyagi és kulturális életszínvonal gyorsütemű emelkedése, vala­mint a lakosság egészségügyi ellátásának további javulása eredményeképpen az általános és a gyermek­halálozási arányszám to­vább csökkent, az átlagos életkor emelkedett. 1956-ban a halálozási arány­szám ezer lakosra számítva 7,7 volt, szemben az 1955-ös 8,2- vel. Az állami és szövetkezeti vállalatok, valamint a városi lakosság 1956-ban saját anyagi eszközeiből és állami hitellel összesen 36 millió négyzetmé­ternek megfelelő lakásterületet építettek. A kolhozparasztság és a falusi értelmiség ezenkí­vül a falvakban az elmúlt év folyamán mintegy 700 000 la­kóházat épített. ív gépek, új energia A szovjet gépipar több mint ezer igen fontos új gépkonst­rukciót bocsátott az ipar, az építkezés és a mezőgazdaság rendelkezésére. Működésbe állítottak mintegy 1500 auto­mata és szalagrendszerű gép­sort. Munkálatok folytak az atomerő felhasználásának meghonosítására a külön­böző gyártási folyamatok­ban, így felhasználták a rá­dióizotópokat a kohászati fo­lyamat, az acélgyártás vizs­gálatánál, technológiai elja­Az 1956-os, termésre meg­munkált földterület mintegy 195 milló hektár volt, vagyis 8,9 millió hektárral több­, mint 1955-ben és majdnem 88 millió hektárral több, mint három évvel ezelőtt. A szemes­termények vetésterülete az utolsó három év leforgása alatt majdnem 22 millió hek­tárral, ezen belül a búza ve­tésterülete 14 millió hektár­ral növekedett. A Szovjetúnió szemestermény termelése 1956-ban hozzávetőleg 20 szá­­zalékkal szárnyalta túl az 1955-ös színvonalat és maga­san fölötte volt az eddig el­ért legkedvezőbb országos terméseredménynek is. A Szovjetúnió szarvas­marhaállománya 1955. októ­ber 1-ig 3,3 millióval gyara­podott és 70,4 milliót, a ser­tésállomány 4,2 millióval gya­rapodott és 56,4 milliót, a juh­állomány 4,8 millióval gya­rapodott és 129,8 milliót tett ki. Az 1957. január 1-ig begyűj­tött gabonamennyiség — nem számítva a visszatérítést és a más termékekben eszközölt beszolgáltatást, — 3 milliárd 104 millió pad volt, vagyis egymilliárd paddal több, mint a legjobb termésű évek átjá­rások és intenzitásuk ellen­őrzésénél, hengerelt fémek gyártásánál. Szélesebb körű alkalmazásra találtak a ra­dioaktív izotópok a gyógyá­szatban és az orvostudomá­nyi kutató munkában. 1956-ban számtalan meg­nyilvánulása volt a feltalálók és ésszerűsítők kezdeménye­zőkészségének és leleményes­ségének. A népgazdaságban több mint 1 200 000 talál­mányt, műszaki tökéletesí­tést és ésszerűsítést valósí­tottak meg. Ma. Lényegesen növekedett a beszolgáltatott gyapot, hús,, burgonya mennyisége. A mezőgazdaság 1956-ban (15 lőerőre átszámítva) 248 000 traktort, 114 003 tehergépkocsit, 56 000 ga­bonakombájnt és sok egyéb gépet kapott. A terv jelentős beruházási fejezete elmondja, hogy az 1956-os állami beruházások összege 186 milliárd rubelt tett ki és ily módon 17 szá­zalékkal múlta felül az 1955-ös beruházási színvonalat. Az 1956-os állami beruházási ter­vet 94 százalékra teljesítették. Üzembe helyeztek több mint 800 nagy állami ipari válla­latot. A belföldi kiskereskedelmi áruforgalom öszege 1956-ban 547 milliárd rubel volt, és az előbbi évhez képest, viszonyí­tott árakban kifejezve, 45 milliárd rubeles emelkedést mutatott. A falusi kereske­delmet lebonyolító fogyasztá­si szövetkezetek kiskereske­delmi áruforgalma 1955-höz képest 11 százalékkal emel­kedett. Az ország külkereskedelmi áruforgalma 1955-höz képest 9 százalékkal emelkedett 9 millió hektárral nőtt a szántóföld Emelkedő életszín­­al A Szovjetunió népgazdaságá­ban foglalkoztatott munkások és alkalmazottak száma 1956 végén 50 milliót tett ki és 2,1 millióval meghaladta az 1955-ös év végén elért színvonalat. A Szovjetunióban 1958 fo­lyamán, akárcsak az el­múlt években, nem volt munkanélküliség. A munkások munkájának termelékenysége az iparban 7 százalékkal, az építkezéseknél 10 százalékkal emelkedett az elmúlt évben. A Szovjetunió nemzeti jöve­delme 1956-ban 12 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. A munkások és az alkal­mazottak átlagbére 1955- höz viszonyítva 3 százalék­kal, a nyugdíjak és segé­lyek összege 19 százalék­kal emelkedett. A parasztok pénzbeli és ter­mészetbeli jövedelme 1956-ban viszonyított árakban kifejezve 12 százalékkal nőtt. Az elmúlt évben emelték majdnem 15 millió ember ál­lami nyugdíját. Mer­üntették a tandíjat a közép- és főisko­lákon, rövidítették a munka­­szünnapok előtti napok mun­kaidejét, meghosszabbították a terhességi és szülési szabadsá­got, rövidebb munkaidőt álla­pítottak meg a serdülők szá­mára, rövidebb munkahétre állították át a szénbányászo­kat, határozatot hoztak az ala­csony illetményű dolgozók bé­rének emeléséről. Emelték­­a mezőgazdasági termékek be­gyűjtési árát. Mindezek az in­tézkedések, amelyeket 1956- b ban foganatosítottak, illetve, amelyeknek megvalósítását 1956-ban kezdték meg, a városi és falusi lakosság számára egy évre átszámítva több mint 35 milliárd rubel nyereséget je­lentenek. 1956-ban a lakosság segélyek, nyugdíjak, ingyenes orvosi segítség és hasonlók formájában mintegy 169 milli­árd rubel összegű állami jut­tatásban részesült. Ez az ösz­­szeg 15 milliárd rubellel több, mint az előző évi. Az állam rendelkezésére bocsátott me­zőgazdasági termékekért a kol­hozok és a kolhozparasztok 20 milliárd rubellel kaptak töb­bet, mint 1955-ben. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ 1957. FEBRUAR 1., PENTE® WBwaBBW|!^7i!»W!agsa^iwa^aocaggBM Buffien­vín megb­eszélést folytatott Fagerh­olmmal A TASZSZ közli: N. A. Bul­­ganyin, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke január 31-én a moszkvai Kremlben megbeszélést folytatott K. A. Fagerholm finn miniszterel­nökkel. A megbeszélésen részt vett A. I. Mikojan, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nökhelyettese is.­­ Belgrádban rövidesen meg­kezdik a jugoszláv elaj­dó palotá­jának építését. ha a palota tíz­­emfelettes lesz. Hogyan működött a munkástanács? Őszinte beszélgetés az Autóköslekedési Vállalat dolgozóival Nyilvános pártnapot tartot­tak az elmúlt n­apokban az Autóközlekedési Vállalat Si­­monffy utcai kultúrtermében. A pártnapot 4 órára hirdet­ték, de már jóval előtte alig lehett helyet kapni. A régeb­ben üres, vagy foghíjas szék­sorok ez alkalomból zsúfo­lásig megteltek gépkocsiveze­tőkkel, kalauzokkal, műszaki és adminisztratív dolgozók­kal, akik az 52-es AKÖV és az igazgatóság MSZMP szer­vezetének első, nagyobb szabá­l­yi megbeszélésére több, mint 0-en­ jöttek el. A résztvevők előtt, az utób­bi hónapok eseményeiről Stozicski Ferenc elvtárs, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei elnökségének tagja tartott be­számolót. Stozicski elvtárs sokoldalúan elemezte az októ­ber 23-i eseményeket, és ezek előzményeit. A beszámoló és a hozzászó­lások keretében sok szó esett a munkástanácsok szerepé­ről is. Stozicski elvtárs leszö­gezte, hogy a párt és a kor­mány bízik a munkástaná­csokban, mint az üzemek fon­tos szervében. Ugyanakkor példákkal illusztrálta, hogy ahol ellenséges, vagy deklasz­­szált elemek kerülnek a mun­kástanács tagok sorába, ott az előrehaladás, a kibontakozás megreked. Így volt ez még nemrég a Műanyaggyárban, a BELSPED-nél, de sok példa van erre­ az 52-es Autóközle­kedési Vállalatnál is. S­isissé stanács einitte veil n­orthysta százados! A munkástanács elnöke Bo­doni Sándor, horthysta száza­dos volt. Bodoni és hasonsző­rű társai — mint ahogy a vál­lalat legjobb dolgozói elmond­ják, —, már október 26 után magukhoz ragadták a veze­tést. A munkástanácsot négy­szer választották újjá, míg a tanácsból sikerült minden kommunistát kirekeszteni. Bodoni, mikor tanácselnök lett, így népszerűsítette saját magát: „Bennem bízhatnak, én a harcászati dolgokhoz is értek”. Hogy ezután mi követke­zett, ezt a dolgozók tudják legjobban. A munkásőrség élére egy százholdas gazda, név szerint: Fresnyák Pál került, aki azóta már Nyugatra szökött. Állan­dókká váltak a lefüggönyö­zött szobákban folyó tárgya­lások. Bodoni, a budapesti központi munkástanáccsal is kapcsolatot teremtett, sőt itt, mint keletmagyarországi ösz­­szekötő szerepelt. Az állandó utazgatás céljára két Poveda­­gépkocsi állt a leghangosab­­bak rendelkezésére, akik mint császárok szaladgáltak össze-vissza. Demagógia és csalás közben Bodoniék az olcsó népszerűségről sem feledkez­tek meg. Különböző élelmi­szer és egyéb osztásokat rend­szeresítettek. Maguk pedig nem dolgoztak, a havi 1500— 2000 forintos fizetést viszont minden lelkiismeretfurdalás nélkül felvették. Sőt, egy al­kalommal a munkástanács több tagja, gumi vásárlás cí­mén, még 10 000 forintot is magához vett, amit egymás között osztottak szét, noha azt mondták, hogy a gumikért fizettek. Az egész turpisság csak akkor derült ki, mikor a számlák Debrecenbe érkez­tek. Két nap alatt 200 009 forint kár De menjünk csak tovább. A december 10—11-i két na­pos sztrájk idején, illetve de­cember 9-én ismét Bodoni volt az, aki felolvasta a buda­pesti központi munkástanács különböző „határozatait”, no­ha tudott a tanács feloszlatá­sáról. A felolvasás után maga jelentette be a sztrájkot, de­cember 10 és 11-én még a te­lephelyre sem léphetett senki. Csak ez a két nap kb. 200 000 forint termelés kiesést okozott a vállalatnak, az országnak. A vállalat sok harcot meg­vívott,­­ becsületes dolgozói mondják csak el, hogy hová vezetett volna ez a kiskirá­­lyoskodás. Mondják csak el, hogy kinek a pártján állt Bo­doni, aki már novemberben egymás után vitte be a válla­lathoz hasonszőrű társait. (Diószegi Ferencet, stb.) Igen, mert erről van szó. Tiszta vi­zet kell önteni a pohárba. A nyilvános pártnap végén Stozicski elvtárs több közér­dekű kérdésre válaszolt. A válaszadás befejeztével a dol­gozók azt kérték az MSZP vIP helyi vezetőségétől, hogy más­kor is rendezzenek ilyen ösz­­szejövetelt, mert erre mind az AKIG-nál, mind az 52-es AKÖV-nél, a további előreha­ladás és a végleges kibonta­kozás érdekében nagy szük­ség van. Tájékoztató az új szerencsejáték megindításáról Csütörtökön az Országos Ta­karékpénztár központjában Tarján Endréné vezérigazgató­­helyettes ismertette a sajtó képviselői előtt az új szeren­csejáték, a lottó nyerési esé­lyeit és a sorsolás menetét. A lottót már néhány évvel ezelőtt be akarták vezetni — hangzott a tájékoztatás, de egyes szervek ellenezték és el­vetették ezt az ötletet. Mosta­nában sok levelet kapott az OTP, amelyben kérték, hogy indítsanak meg új szerencse­­játékot, mivel a totó inkább a sport ismerőinek körében köz­kedvelt. Ezeknek a leveleknek a hatására készítették most elő a lottót. Tanulmányozták, ho­gyan játsszák ezt külföldön. A lottózóknak nagy tábora van a szomszédos országokban. Romániában kétmillió, Ausztriában másfél-két­millió, a Német Demokra­tikus Köztársaságban pe­dig tízmillió szelvényt vá­sárolnak hetenként. A játék különben régi eredetű, a XV—XVI. században Geno­vában a város vezető szervét, a szenátust minden évben öt taggal úgy frissítették fel, hogy kilencven jelölt közül válasz­tották ki az új szenátorokat. Később a neveket kilencven számmal helyettesítették és így indult meg a szerencsejáték. Magyarországon 1751-ben ve­zették be, de 1897-ben kiszorí­totta a sorsjegy. A lottó ára ugyanannyi lesz, mint a totóé. A bevétel felét fordítják a nyereményekre, tíz százalékát pedig tárgyjuta­lomként, havonta egyszer ki­sorsolják. A tárgyjutalmakról még nem döntöttek, de kíván­ságlistán családi ház, autó, te­levízió, mosógép, külföldi tár­sasutazás, motorkerékpár, ze­negép, hűtőszekrény és még sok más szerepel. Az államnak fennmaradó részt lakásépítkezésekre fordítják. Az újságírók megkérdezték hogy külföldön a bevételnek hányad részét sorsolták ki. Kö­zölték az OTP szakemberei, hogy általában 50 százalékát, az olaszok például 45 százalé­kát fizetik vissza, nálunk a tárgyjutalmakkal együtt a befizetett összeg 60 százalékát kapják visz­­sza a játékosok. A lottó sorsolások március 7-től minden héten csütörtökön délután nyilvánosak lesznek, sorsolási bizottság és közjegy­ző jelenlétében. A szelvényeket vidéken legkésőbb szerdán, a fővá­rosban pedig csütörtökön délelőtt kell bedobni a pos­tán, vagy a totó-lottó lá­dákba. A 90 szám közül a szelvényen öt számot kell megjelölni, de nyerhetnek a 4, 3, sőt a 2 ta­­lálatosak is. A szelvények áru­sítását február 17-én kezdik meg mindazokon a helyeken, ahol a totó szelvényt lehet kapni és kiterjesztik a bizomá­nyosok hálózatát is. A játéko­sok számától­­függően több százezer forintot is nyerhetnek a lottón a szerencsések. A kormány csütörtöki ülése A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormámy csütörtö­kön ülést tartott. A kormány meghallgatta Dégen Imrének, az Országos Vízügyi Főigazga­tóság vezetőjének jelentését az ország árvízvédelmi helyzeté­ről és felkészültségéről. A kor­mány tudomásul vette, hogy az árvíz elhárítására való felké­szültség, a szomszéd országok­kal kiépített együttműködés, az árvízvédelem céljára jutta­tott jelentős gépállomány és helyes szervezeti változtatások eredményeként, mint a múlt év azonos időszakában volt. A kormány határozatokat hozott az árvízvédelem szervezetének és hatékonyságának további javítására. A kormány elhatározta, hogy előterjesztést tesz a Nép­köztársaság Elnöki Tanácsá­hoz a tiltott határátlépés el­követésére irányuló hírverés, vagy a tiltott határátlépéshez való üzletszerű segítségnyújtás büntetésének megszigorítására.­­A javaslat többek között a tiltott határátlépéshez rend­szeresen, vagy üzletszerűen segítséget nyújtók büntetés mértékének emelésére és emel­lett teljes vagyonelkobzás ki­mondására irányul. . Közlemény Az MSZSMP ideiglenes városi intéző bizottsága február 4-én délután fél 5 órakor az M­SZMP alapszervezetek titká­rainak értekezletet tart. Kérjük a titkár elvtársakat, hogy pontosan jelenjenek meg. Az értekezlet helye a Szakszervezetek Megyei Tanácsá­nak kistanácsterme (Vörös Hadsereg útja 49.) MSZMP ideiglenes városi intéző bizottsága Megalakul­ a pártszervezet a Vízügyi Igazgatóságon A Vízügyi Igazgatóság kom­munistái az elmúlt napokban megalakították az MSZMP he­lyi szervezetét. A taggyűlésen a felszólalók elmondották, hogy a pártszervezet megala­kításával igyekszenek össze­fogni az erőket, hogy szerve­zettebben tudjanak harcolni az ellenforradalmi erőkkel szem­ben. Már eddig is több becsü­letes, a nép ügyéért, a szocia­lizmusért harcolni akaró, volt MDP tag belépett a szervezet­be és most arra törekszenek, hogy a meggyőző, felvilágosító munkával még tovább erősít­sék soraikat. Pártnap lesz a Járműjavítóban­ Pénteken délután fél 5 órakor nyilvános pártnap lesz a Járműjavító kultúrtermében. Előadó: Balogh Elemér elv­társ. %foérí^&i£áUmfifí JUIMI BISTSISZTÖ

Next