Hajdú-Bihari Napló, 1957. június (2. évfolyam, 127-151. szám)

1957-06-23 / 145. szám

II francia parlamentben bizalmi szavazás hétfőn délután Párizs (MTI) A francia nemzetgyűlés szombaton hajnalban befejezte a kormány pénzügyi javaslatainak vitáját. A vita végén Bourges- Maunoury miniszterelnök alkotmányos formában felvetette a bizalmi kérdést. A pénzügyi vitában jelentős szerepet vittek a kommunista és haladó képviselők. Lamps kommunista képviselő javasolta, hogy a nemzetgyűlés halassza el a pénzügyi vitát mindaddig, amíg nem vitatja meg Algéria kérdését, s amíg a kormány nem hozza nyilvánosságra, milyen intézkedésekkel kívánja Algériában helyreállítani a békét. Tourtaud kommunista képviselő hangoztatta, hogy az algériai háború költségei évente 600 milliárd frankra rúgnak és kifejtette, hogy az algériai háború folytatása csak inflációhoz vezethet. Rámutatott arra, hogy a kormány pénzügyi tervei a dolgozókkal fizettetik meg az algériai háború költségeit, s hogy a kapitalista társaságoktól kért hozzájárulás ennél sokkal alacsonyabb. Tiltakozott a benzin árának felemelése ellen is. Pierre Meunier haladó képviselő megállapította, hogy a „szuezi ügy” 300 millió dollárjába került Franciaországnak. A nemzetgyűlés 425 szavazattal 150 ellenében elvetette Lamps képviselőnek azt a javaslatát, hogy a pénzügyi vitát halasszák el az algériai kérdés megvitatása utáni időre. A vitában felszólalt Gaillard pénzügyminiszter is. Hivatalosan bejelentette, hogy az ország pénzügyi nehézségeinek megoldása érdekében külföldi kölcsönhöz fog folyamodni. Közölte, hogy tervet dolgoznak ki a behozatal csökkentésére, s ebben havi 100 milliárd frankban állapítják meg a behozatal felső határát. A vitában a nemzetgyűlés némi kompromisszumos megegyezésre jutott a kormány adójavaslatainak legvitatottabb részleteiben. A bizalmi szavazásra hétfőn délután kerül sor, párizsi politikai megfigyelők rámutatnak arra, hogy a kormány igen nehéz helyzetben van és rendkívül szoros eredményt várnak a bizalmi szavazástól. „Nem akarták a tényeket megismerni“ A Volksstimme az ENSZ ötösbizottságának vizsgálódásairól A lap többek között a következőket írja: A bizottság, mint saját jegyzőkönyvéből kitűnik, New Yorkban, Genfben, Rómában, Bécsben és Londonban 111 magyar ellenforradalmárt hallgatott ki. Azt kérdezte tőlük, hogy ügyük igazságos-e és természetesen a kívánt feleletet kapta erre a kérdésre. Az ottani történelmi múzeumban rendezett kiállításon minden bizonnyal talált volna értékes, megbízható anyagot az október végi eseményekről. Nyilvánvaló azonban, hogy nem akarták a tényeket megismerni, mert ezek halomira döntötték volna az ötösbizottság vizsgálódásainakeredményétEnnek az egész vizsgálódásnak nem volt más célja, mint az igazság elhomályosítása, Magyarország megrágalmazása és a hidegháború továbbszítása. Jellemző, hogy még a Magyarországgal szemben elfogult magatartást tanúsító Hammarskjöld főtitkár sem helyesli az ötösbizottság jelentésének megtárgyalását az ENSZ közgyűlésén. Hammarskjöld óva intette a nyugati hatalmakat a Szovjetunió és Magyarország elleni új uszító hadjárattól. Kijelentette, hogy „legokosabb lenne ezeket a dolgokat a lehető legnyugodtabban elintézni és ezzel segítséget nyújtani a világpolitika konstruktív erőinek”. Hammarskjöld igen helyesen a világpolitika destruktív romboló erőinek minősíti azokat, akik most újabb hűhót akarnak csapni a magyarországi események körül. A közvélemény még emlékszik arra, hogy Martino volt olasz külügyminiszter a NATO tanácsának legutóbbi ülésén javasolta, újból foglalkozzanak többet a „magyar kérdéssel”, nyilván azért, hogy a leszerelésről kevesebbet lehessen beszélni. Bécs (MTI) A Volksstimme, az Osztrák Kommunista Párt lapja szombati számában éles hangon bírálja az ENSZ úgynevezett ötösbizottságát, amelyet amerikai nyomásra a múlt év októberében és novemberében lezajlott magyarországi események „kivizsgálására” alakítottak. ———^— LEGÚJABB: VASÁRNAP 19.45 órakor — a Magyarország—Bulgária nemzetek közötti válogatott labdarúgó-mérkőzés helyszíni közvetítése után — a magyar televízió N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottsága első titkárának a „Colombia Broadcasting System“ Amerikai Rádió- és Televíziós Társaság munkatársaival folytatot beszélgetését sugározza. MTI. 1957. július 1-től meghoszszabbították az 1956-ban megkötött magyar-görög kereskedelmi és pénzügyi megállapodást. Ennek keretében az export és import áruk mennyisége mindkét fél részéről kb. 7,5 millió dollár. MTI, MOSZKVA (MTI) A Pravda tudósítója a magyarországi ellenforradalom okainak kivizsgálására törvényellenesen alakult bizottság munkájának eredményeiről azt írja, hogy az erőpolitika hívei a jelenlegi helyzetben lehetségesnek tartanak minden eszközt felhasználni annak érdekében, hogy elvonják a közvélemény figyelmét a nemzetközi helyzet tovább rendezését célzó szovjet javaslatokról. PÁRIZS (MTI) Szombatra virradó hajnalban a párizsi rendőrfőnökség a belügyminiszterrel egyetértésben elkoboztatta a Humanité szombati száma kinyomott példányait. Az elkobzást azzal indokolták, hogy a Humanité inkriminált száma algériai kommunista vezetők leveleit közölte, amelyekben a francia hadseregre hárították a felelősséget a melouzai mészárlásért , ezzel pedig a lap „megsértette az állam kül- és belbiztonságát“. Aláírták a magyar—lengyel fizetések elszámolásáról szóló Jegyzőkönyvet A napokban lengyel kormánydelegáció érkezett Budapestre az 1956. és 1957. évi magyar—lengyel kölcsönös nem-kereskedelmi fizetések elszámolásával kapcsolatos kérdések megtárgyalására. A tárgyalások alapján létrejött megállapodásról készített jegyzőkönyvet szombaton délután írta alá magyar részről Antos István pénügyminiszter, lengyel részről Adam Willmann, a Lengyel Népköztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Az aláírásnál jelen volt Sebes István külügyminiszterhelyettes, valamint a külügyminisztérium, a pénzügyminisztérium és a budapesti lengyel nagykövetség több vezető tisztviselője. A más ityaxiyalám fraganás A Csokonai Színházban az új évadban új igazgató kezdi meg a színház vezetését. S ez már nem titok, a kinevezés hivatalosan is megtörtént, mint arról egy kommünikében be is számoltunk. Az új igazgató, Both Béla munkáját már meg is kezdte, s ez év befejeztével az ő fegyelme, gyakorlottsága és hozzáértése vezeti nyugvópontra a színház eseményekben mozgalmas életét. Az elmúlt napok valamelyikén meglátogattuk a Csokonai Színházat, hogy az utolsó futam hevületében kissé kitapintsunk valamit az új évad érveléséből is. Ha csendesen és rejtetten is, de az érvelés már egyre érezhetőbben remeg, s összeségében már elősejlik az új színházi évad izgalma és nyugtalansága. „Hazajöttem Debrecenbe“ Mielőtt a színház munkája felől, a jövő évi tervekről érdeklődnénk, néhány tájékoztató jellegű kérdést teszek fel Both Bélának. A szokásos és konvencionális kérdések ezek, inkább a konkrét tényeket érintik, mint a belső lényeget. Hol dolgozott eddig, mikor kezdte színházi munkáját, milyen társulatokat vezetett stb., stb. Mielőtt a válaszok sűrű és gyors mozaikját egyberaknám, azonban hadd mutassam be olvasóinknak Both Bélát, a színház új igazgatóját. Ezúttal természetesen nem vállakozhatom a portré alapos és részletekre kiterjedő rajzára, csupán vázlatot adhatok néhány ceruzavonással. Az első ami nagyon mélyen zeng Both Béla megfogalmazásában, ez: Hazajöttem Debrecenbe. Igen, hazajött, Debreceni ő is, ahogy az itt sok minden. A fák, az ég, az emlék, a hagyomány. Gyerekkor, diákkor, ifjúság ideköti, tehát mindazok az élmények, amelyek determinálóak az ember életében. A debreceniséget ő magába szívta, s aztán már mehetett akárhová — Pestre színházi rendezőnek, főiskolai tanárnak, minisztériumi oszályvezetőnek, Sztfrfre színházigazgatónak - debreceni maradt. S most a Csokonai Színházhoz és városába is azzal a megnyugvással jött: hazaérkezett. Élet és működési állomáshelyeinek felsorolása helyett hadd mondjak annyit: Both Béla kitűnő színházi szakember, vérében és szívében van ez a hivatás, mely mindenképpen garancia arra, hogy vezetésével a színház jó kezekbe került. S jelen esetben talán ennyi előlegezés elég is. A többit majd az eredmények igazolják és bizonyítják . Az eredmények azonban — Hogy a kérdésre pontos feleletet adjak — válaszol Both Béla, először hadd tájékoztassam valamiről a közönséget. Jónéhányszor szóba került már s foglalkoztatja ma is a debrecenieket, hogy kik távoznak el a társulattól. Én most megfordítom a kérdést: kik maradnak a Csokonai Színháznál. Vegyük sorra őket. A prózai színészek közül az új évadban is itt dolgozik Angyal Sándor, Bán Elemér, Bángyörgyi Károly, Hortobágyi Artúr, Latinovics Zoltán, Major Pál, Novák István, Oláh György, Selmeczi Mihály, Túróczi Gyula, Tyll Attila, Zelenay József, Csáki Magda, Halasi Marika, Hegedűs Ágnes, Hotti Éva, Petényi Sári, Szabó Ibolya, Újvárosi Katalin és Vesely Margit. Az operarészleg csaknem érintetlen. Debrecenben marad Bartha András, Kerekes Gábor, Lothár Miklós, Oszvald Gyula, Virágos Mihály, Andai Zsuzsa, Balogh Éva, Hankiss Ilona. Ezek a színészek minden erősítés nélkül is egy olyan gárdát képviselnek, amellyel már lehet is jó színházat csinálni. Természetesen a színház vezetősége nem zárkózik el az elől, hogy a régi gárdát újakkal frissítse. — Kiket szándékszik a Csokonai Színház szerződtetni az új évadra? — Erre pontos választ még nem adhatunk. Színészi körökben már tájékozódtam, de végleges megállapodást még senkivel sem kötöttünk. Egy azonnemcsak úgy maguktól születnek. Dolgozni kell értük, s ezt már most az évad végén kell kezdeni. S következő kérdésem ez: Miként folyik a színház jövő évi munkájának előkészítése? Van már bizonyos. A Filmművészeti Főiskola most végzett két legtehetségesebb hallgatója hozzánk kerül. — Történt e lényeges változás a színház vezetésében? — Az igazgatót kivéve alig. A főrendező továbbra is Herényi Gábor. A rendezői kar tagjai: Thuróczy György, és Sallós Gábor, a kaposvári színház volt főrendezője. Vendégrendezőként továbbra is alkalmazzák Vámos Lászlót, míg Békés Oszkár és Horvai István egy-egy előadást rendeznek a jövő színházi évben. A karmesteri gárda Brumn Tamás vezetésével Zakariás Gáborral és Sulyok Tamással teljes. A vezető díszlettervező továbbra is Csányi Árpád marad, mellette Pírok József dolgozik. Szándékában van a színháznak egy új tánckar szervezése az opera és operettelőadások színvonalának emelése érdekében. Az Új évad bemutatói — Folyik-e a műsorterv öszszeállítása, milyen új darabok bemutatása várható? — Egyelőre erről csak enynyit. Sok jó darab áll rendelkezésünkre, s az új magyar darabok ügyét épp úgy szívünkön viseljük, mint a mai moderneket és a klasszikusokat. Azonban, hogy valami konkrétat is mondjak ebben a kérdésben, az új színházi évadban előreláthatólag három operát, három operettet, a nagy színházi" hata "tamacasan" házban négy prózai darabot szándékozunk műsorra tűzni. Az első bemutató szeptember 13-án lesz. Csak nem péntek — Hetem közbe. — Ide igen — válaszol mosolyogva. Nem vagyok babonás. A próbák augusztus első felében kezdődnek, míg a hónap második részében a Szabadtéri Színpadon nagysikerű darabokat, — Leányvásár, Csárdáskirálynő — újítunk fel. A pontos műsorterv még júliusban a közönség elé kerül, s ekkor jelenik meg a színház bérleti felhívása is. — Milyen munka folyik jelenleg a színházban? — Az évad e hónapban zárul. Célunk, hogy a még eddigi előadások minél színvonalasabbak legyenek és ugyanakkor készülünk a tervbe vett lublini vendégszereplésre is. Előkészületeket teszük a kisebb nagyobb építkezésekre, a technikai javításokra, amelyekre a nyáron kerül sor. A színház június 30-án évadzáró társulati ülést tart, s ezen részben bejelenti jövő évi programját. Másnap vacsora keretében ünnepli jubiláló tagjait Thuróczy Gyulát, Hortobágyi Artúrt és Zakar Istvánt — majd július 2-től szabadságra mennek a Csokonai Színház művészei — fejezte be nyilatkozatát Both Béla. S a nyilatkozathoz még anynyit: A Csokonai Színház szép eredményei nem zárultak le. Az új igazgató és a régi gárda a biztosíték, hogy ezek folytatódni fognak, a prózai, az opera és operettműfaj területén egyaránt. A közönség az új évadban is minden bizonnyal segíteni fog ebben a Csokonai Színháznak. : (boda) ■ ■■■■■SaiEBBRSRHIIHk. ■■■(SIBIIlEaBIIIISKt 1 SZEPT. BBBB iiaaiB Ilii 13 :::: “ w Péntek IBI az ÚJ SZÍNHÁZI ÉVAD ELSŐ BEMUTATÓJA A Csokonai Színház jövő évi munkájáról nyilatkozik Both Béla Kik maradnak a színháznál ? NAPL 6 2 a Hajdúsági Zenei hét elé A Tiszántúlnak Debrecen volt több évszázados művelődési központja. Kollégiuma révén szerves kapcsolata volt a magyar énekes zene alakulásával és gyakorlatával Maróthy György „Collegium Musicum” terve, a kótából való éneklés, a többszólamú éneklés bevezetésével irányuló kezdeményező lépései, majd a későbbi időkben Szotyori Nagy munkássága, s maga a kollégiumi Kántus mind mind hosszú időkre szóló hagyományt őriznek a kollégiumi éneklés területén. A kollégiumok kóruskultúrája pedig — írja Szabolcsi — a 18. században a magyar énekeszenét, sőt magát a magyar zenekultúrát képviselte ,a debreceni kollégium éneklés einek tiszántúli részét. Ha ez a hatás a 19. században már viszszaesett, csak azért történt, így, mert a magyar kórusirodalom — az egyébként virágzó iskolai kóruskultúrának korlátai és a hangszeres zenétől való elzárkózása miatt — „a döntő percben kiejtette kezéből a vezéri polcát.” A debreceni zenede most 95 éves*. A 19. század szülötte. Jómaga keveset kapott a kollégiumi zenélés jelentette tradícióból. Ha kapott is, inkább csak emlékekben. Ezek az emlékek tényezőként, összetevőként nem alakították a zenede célkitűzéseit, örekvéseit. Kölcsönhatása Debrecen felé kisebb, más irányú és általánosabb jellegű lett. A város tiszántúli vezető szerepe nagyon elhalványult. Változás elég későn következett be, jóval a századforduló után — ha nem is Kodály megjelenésével egy időben, de röviddel hazai elismerése után. A zenede — és vele a város — Kodály zenéje felé a kezdő lépéseket aránylag korán megtette, országos viszonylatban — különösen a vidéket illetően — az elsők között. 1925-ben a Mester már előadást tartott Debrecenben az Eötvös Kollégisták Egyesülete vándorgyűlésén, Régi magyar táncok címmel, több debreceni szereplő, többek között Jakucs István közreműködésével. Nehéz eldönteni a 20-as és 30-as évek debreceni vonatkozású és végső fokon a debreceni zenei életre is ható, haladó szellemű megmozdulások jelentőségét. Egy biztos: a zenede (ebben az időben már Városi Zeneiskola) a város zenészei és zenetanárai, az Ady társaság, miind sokat tettek Debrecenben az alakuló új magyar zene érvényesüléséért, hogy lapozgatunk az írásos ” emlékek között, s a régi műsorok az egykorú lapszemlék megjegyzéseit olvashatjuk — az 1934-es dátumhoz vissza-visszatérünk. Ez év március 21-én hangzott el Debrecenben a Pünkösdölő (vezényelt Horváth Károly), s június 8 —9-10-én került sor a Háry János szabadtéri előadására, a Kollégium udvarán. Pontos dátum ebben az évben április 15-e. a debreceni Ady társaság Kodály estje az Arany Bikában A műsorban a következő Kodály művek szerepeltek: Tantum-ergo-k, Táncnóta, A süket sógor (Zeneiskola kórusa Elefánthy Mária) Három Kodály dal (Hoór Tempis Erzsébet), Pünkösdob (Dóczi Leánygimnázium — Horváth Károly) Lengyel László-Játék (Kollégiumi Fiúpolgári — Csősz László) Kodály Zongoraművek (Bárány János), Mátrai képek (Zeneiskolai vegyeskar — Szabó Emil) Tudunk arról is, hogy a megelőző egy-két évben már hangzott el Kodály gyermekkari mű Debrecenben, így a ViVő 1929-ben. Mégis az igazi fordulót ez az esztendő jelentette. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy Kodály előadást is tartott áprilisban az Ady-társaságban Népzene és műzene címmel. A hatás nem is maradt el: a városban mozgalom indult annak érdekában, hogy Debrecen Kodályt díszpolgárává avassa, a Kodály-est utáni lapbeszámolók pedig szinte egyhangúlag azzal végződtek, hogy a dály-estet meg kell ismételni, egy ,Debreceni Hét” keretében. Mindkettő elmaradt az akkori vezetők közönye miatt. A Zeneiskola igazgatója és tanárai által javasolt Kodály-estnek és Háry előadásnak megmaradt a hatása. Alig múlt el év ettől kezdve, hogy valamilyen formában ne igyekeztek volna ráébreszteni a debreceni, közönséget Kodály megbecsülésére és az új magyar zene megteremtésére. / 1935-ben ,.Éneklő Ifjúság” hangversenyt rendeztek Debre- cenben*. A vidék is megszólalt: ez évben a H.-nánási Dalárda Makláry Lajos vezénylésével Jézus és a kofárokat énekelte (Nyíregyháza, Kerületi Dalosverseny) Meg nem értéssel ők is találkoztak bőven: „Mit akar Kodály ezzel a jazzal!?” — kérdezte egy dzsentri az előadás után. 1937. május 23-án Debrecenben, a Csokonai Színházban elhangzik a Székely fonó első vidéki előadása. A bevezetőt Tóth Aladár mondta s a helyi erőkön kívül közreműködött Vasilides Mária is. Önálló kezdeményezések is születtek. A Zeneiskola tanáraiból alakult „Debreceni Trió” (Galánffy Lajos — Búza Gábor — Erdész Mihály) a Galántai táncokat adta elő. Az átiratot a mester engedélyezte, és az engedélyezést a partitúra első lapjára sajátkezűleg rájegyezte. A Dóczi Leánygimnázium 100 éves jubileumát 1938-ban a Pünkösdölővel ünnepli. 1939 tavaszán bemutatják a Psalmus Hungaricust a debreceni Nagytemplomban, a Kollégium 400 éves jubileuma alkalmából. Eredetileg 1938 őszére tervezték de különböző nehézségek miatt elmaradt. Az 1938 évi főpróbát maga Kodály vezényelte. 1943 tavaszán a debreceni középiskolások 908 tanulója együttes, nagy ünnepségen emlékezett meg a 60 éves Kodály Zoltánról, és közösen énekelte a magyarokhoz című kánont. A felszabadulás után 1950 júniusában Kodály ismét személyesen Debrecenbe látogat a Székelyfonó szabadtéri előadására. 1955 december 15-én Kodály meglátogatja a Debreceni Zeneművészeti Szakiskolát, és személyesen megjelenik a 73. születésnapja előestéjén tiszteletére rendezett hangversenyen. A Zeneművészeti Szakiskola és a Kossuth Lajos Tudományegyetem énekkara a Budavári Te Deumot adja elő, a Debreceni MAV Szimfonikus Zenekarral, Vaszy Viktor vezérigerésével. 1956 januárjában Ménes János Debrecen tanácselnöke elnyerte Kodály Zoltán beleegyezését ahhoz, hogy a Zeneművészeti Szak-iskolát róla nevezzék el. Az iskola a népművelési miniszter rendelete alapján Kodály Zoltán beleegyezésével a „Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakiskola” elnevezést vette fel. A Zeneművészeti Szak-iskola a legutóbbi években nőtt ki a volt városi zeneiskolából.ett névadás ténye, a névadási ünnep-ség Kodály neve jelenti az iskola célkitűzéseit, a népi zene és a népi zenéből fakadó újmagyar zene érvényesülésének elősegítését. Azt is jelenti, hogy az 1934 évi kezdeményezések eredményei most kezdenek megvalósulni. A Az iskola névadási ünnepét " összekapcsoltuk a Hajdúság zenei ünnepeivel. Megvalósult hát az 1934-ben javasolt Debreceni Hét, csak egy kissé szélesebb körben. Igaz, ez még csak. Jelzés abba az irányba, hogya százados debreceni tradíciók új formában, új életre keljenek . Hajdúszoboszló, Hajdúnánás, Berettyóújfalu zenei ünnepeinek részvevői együtt ünnepelnek Debrecennel. Kezdő, keresgélő lépések ezek: elvezethetnek talán nem is hosszú idő múltán a vidéki zenei élet, a vidéki kórusélet újbóli felvirágzásához. GULYÁS GYÖRGY HÍREK Végleges lottó nyereményjegyzék A 16. játékhéten 2 285 395 szelvény érkezett a Sportfogadási és Lottóigazgatósághoz. Egy-egy nyerőszámra 857 023 forint jut, tekintetel arra, hogy öttalálatos szelvény ezúttal sem volt, a négytalálatos szelvényekre összesen 1 714 046 forintot fizetnek ki. 15 négytalálatos szelvényre egyenkint 114 270 forintot, 1037 háromtalálatos szelvényre egyenkint 826,25 forintot, és 39 864 kéttalálatos szelvényekre egyenkint 21,25 forintot fizetnek. — Várható időjárás. Változó felhőzet, többfelé záporeső, zivatar, helyeinként jég. Mérsékelt déli, délnyugtai, időnként élénk nyugati, északnyugati szél. A meleg kissé mérséklődik. — Várható legmagasabb nappali hőmérséklet keleten 27—30 fok között. — Fogadóóra. Ménes János, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke fogadóóráját június 24-én hétfőn délelőtt 9 órától 12 óráig tartja a városi tanácshiázia emelet 36-os számú helyiségében. — Június 15-i, szombati számunkban beszámolót közöltünk egy fegyverrejtegető, büfét és templomot fosztogató bűnszövetkezetről. Faprp László debreceni, Beszerédji utcai lakos kérésére közöljük, hogy nem azonos a cikkben említett Papp Lászlóval. — Rácz János nyugdíjas ácssegéd temetése 26-én délután 3 órakor a Köztemető díszravatalozójából lesz. A gyászoló család — Dr. Mtinnich Dénes bejgyö £T'--'-z.................f"orvos, rendelő" ' erre . .. Rendel délután 4 6-ig. — GYERMEKEKNEK: a megfejtők névsora mai számunkból anyagtorlódás miatt maradt ki. — Tánctanfolyam kezdődik hétfőn 6-kor, haladóknak 8-kor megkezdődik. Péterfia u. 30. — Dr. Konczné. K — Június 30. Különvonat hadiul Hajdúszoboszlóra. Részvételi díj: 4,50 PL Jegyek IBUSZ-nál válthatók. x — Többek kérésére szerkesztőségünk felhívja olvasóink figyelmét, hogy akik elveszett személyi kiaiziolvány,dvat találtak a hivatalos helyeken, vagy szertvesztéséigilintébe leadni szíveskedjenek. — A Dóczi polgári 1937-ben végzett növendékeinek találkozója júlusus hó 30-án délelőtt 9 órakor lesz az iskola udvarán. — A nyíregyházi Tanítóképzőben végzett valamennyi évfolyam részére általános barátkörökren néznek június 30-án délelőtt 10 órakor Nyíregyházán, volt istkalájukban, a Kálvineumban.