Hajdú-Bihari Napló, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)
1957-08-07 / 183. szám
Megyek az úton, csend van, készülődő alkonyat. A forróság már megenyhült és most az a jó délutáni langyosság fekszi meg az utcákat, amelyben ember, alkit olyan jól érzi magát. A szokásos tempóval jövök, se nem lassan, se nem sietve, s ha oda se figyelek, akkor is érzem már a körülöttem zajló eseményeket. Az utca, ahol naponként járok, egyre ismerősebb, tudom, hogy hány pincelakás van az utcaszakaszon, hányan szorongnak nedves és nyirkos lehelletű lakásban. Tudom azt is, hogy a sarkon kis vegyeskereskedés van és a bolt mindig tömve van vevőkkel. Imerem a gyerekeiket is, mezítlábasok és maszatosak, de szemük szép és olyan fényes, mint eső után az ég. Jövök csendesen, már a gyerekek lármája is mögöttem van, amikor egy apró kis szél viharzik az arcomba. S ennek a szélnek csodálatos illata van, ami nem hasonlít sem a hársak szagához, sem a virágok fűszeréhez. Kicsit zamatos, kicsit rétzegítő, de súlyos és mámor (Sansi di Iliita )'os is ez az illat, az ember az első pillanatban megrészegedik tőle. Mi lehet az — kapom fel a fejem, s aztán már kegyetlen élességgel tudom, hogy sárgadinnye. Jó, érett sárgadinnye, aminek cikkelyes a héja és a húsa zöldes és leves.Szájamban összefut a nyál, s mint a vizsla, amikor szimatot lel, úgy emelem a fejem a cél irányába. S már látom is a ságadinnyét, ott hozza boldog tulajdonosa az utca másik oldalán. Ő maga is részeg a sárgadinnye illatától, fogja, öleli, s úgy vigyáz rá, mint valami törékeny drágaságra. Aztán már mögöttem van, lassan távolodik, majd az utcasarkon el is tűnik. De a sárgadinnye illata már ittmaradt az utcában. Ezt már nem lehet innen elzavarni, egy perc alatt belopta magát a fák nehéz kérgébe, a falak sűrű vakolatába. Érzem, egyre csalhatatlanabbul, s akkor rádöbbenek, hogy már augusztus van. A sárgadinnye-érés ideje. A szél újra az arcomba rohan, de ennek már hűvössége is van, tudom, valahonnnan a tarlóról jön. S a szél valahonnan elibém emel egy kis történetet is, amiről talán már sejtelmem se volt. Rengeteg dinnye termett akkor a nyáron, s mi dinnyések voltunk egy nyírségi uradalomban. Augusztus volt, a dinnye javában érett, s a cigányok rákaptak a dinnyelopásra. Aztán egyszer édesapámmal lesbe ültünk, s mikor a cigányok odasettenkedtek, édesapám előugrott és a nagy forgópisztolyból az ég felé eresztett egyet. A cigányok úgy szétrebbentek, mint mikor szél vág a pelyva közé, de az egyik fiatalasszony ottmaradt. A nagy ijedtség kiszedte a lábából az erőt és úgy ült ott, mint egy szárnyatott madár. — Jaj, jaj — visította, s a szemében egy cigánybandának való rémület volt, amikor édesapám odaért hozzá. * Hát szabad lopni, te? « fordult rá haragosan. — Jaj, instálom — esedezett a cigányasszony, nem akartunk mi lopni. Csak szagolni akartuk. Mert hát olyan csodálatos illata van ennek a sárgának. Egy ilyen szegény műre meg már a szagától is jóllakik. Na ha a szagától is jóllaksz, akkor csak szaggold, biztatta édesapám, pedig adni is akartam egyet. De te csak a szagát szereted, s elfordult tőle, mintha már nem is érdekelné. — Hát hiszen meg is éhetem én — vált hízelgővé a cigányasszony hangja, mert az ízét még a szagánál is jobban szeretem. — Ha szereted, akkor nesze — szakított le az apám egyet, de máskor ne csak a szagáért jöjjetek. Ha éhesek vagytok, szóljatok. Jut innen, van itt elég ... Az utcán csend van, a szokott hétköznapi hangulat, békesség, nyugalom mindenütt. Valahol érik a sárgadinnye, ez a pompás gyümölcs, aminek nemcsak a szaga, de az íze is olyan kívánatos. BODA ISTVÁN A helytállásról fia valaha szükség volt a kommunisták helytállására, akkor nálunk most egy ellenforradalom után erre nagyon szükség van. Az ellenforradalom maradványainak megsemmisítése, a párt tömegkapcsolata erősítésének, a gazdasági feladatok gyors végrehajtásának alapfeltétele az egyszerű párttagok helytállása és példamutatása. A püspökladányi járásban az ellenforradalom időszaka alatt párttagságunknak nagy többsége megállta a helyét. Több alapszervezetünk szervezetileg is megmaradt, élt és dolgozott az ellenforradalom ideje alatt is, mint a kábai Dózsa, és a püspökladányi Kossuth Tsz párt alapszervezete. Termelőszövetkezeteink közül a kommunisták és a termelőszövetkezetekhez hű pártonkívüli tagok helytállása folytán nem oszlott fel a nádudvari Vörös Csillag, Táncsics, Petőfi, Sztálin, Kábán a Dózsa, és Püspökladányban a Kossuth Termelőszövetkezet. Pedig ezekre a tsz-ekre is nagy nyomást gyakoroltak az ellenforradalmi bizottmányok. Ezek a termelőszövetkezetek határozott fellépéssel, valósággal kirúgták az ellenforradalmi bizottmány tagjait a termelőszövetkezet közgyűléséről és saját tagságukból is kizárták, eltávolították azokat, akik az ellenforradalmárokra hallgatva szét akarták hurcolni a sok nehézséggel létrehozott közös vagyont. A nehéz napokban ezek a termelőszövetkezetek a községben a többi szövetkezethez is küldtek megbízható, szilárd elvtársakat, hogy segítsenek azokat is őszi széttartani. A kábai Dózsa Tsz pártszervezete Tóth Antal elvtársatküldte a helybeli Kossuth Tsz-be, hogy segítse az elvtársakat a bajban. Tóth elvtárs vállalta, hogy a Kossuth tsz-t nem engedi széjjelbomlani. Egy hónapot töltött el a tsz.-ben, a szövetkezet ma is él, és dolgozik. Rendért, békéért Amikor lehetőség nyílt rá, a kommunisták voltak az elsők, akik fegyvert követeltek, hogy a rend, a béke s az alkotó munka feltételei mielőbb helyreálljanak. Pedig sokáig nem volt népszerű dolog a megtévesztett emberek előtt fegyverben állni, vagy az élet más területén harcolni a nép, a munkáshatalom érdekében. Párttagjaink helytálló, példamutató munkájával szép eredményeket értünk el abban is, hogy termelőszövetkezeteink száma meghaladja már az 1956 október előttit. Őszre új tsz-ek alakulása van kilátásban Szerepen, Biharnagybajomban, s a meglévőkbe is sokan vissza fognak lépni a volt, becsületes tsz tagok közül, akik az ellenség befolyása folytán az ősszel kiléptek. Párttagságunk munkában való helytállása is az előző évekhez viszonyítva sokkal jobb. A növényápolás, az aratás, cséplés feladatainak végrehajtásában párttagjaink mindenütt a munka nehezét végezték. A májusi, júniusi párttaggyűléek szinte minden párttagnak feladatot szabtak. A termelőszövetkezeti taggyűlések egyöntetűk® állást foglaltak abban, hogy a párttagoknak példamutatóan kell dolgozniok s a termelőszövetkezet semmilyen vonatkozásban nem maradhat el az egyénileg dolgozó parasztoktól. A személyes példamutatás magával ragadta a pártonkívüli tsz tagokat is. Termelőszövetkezeteink földjei elég tiszták és gyommentesek. Ma nehéz kiválasztani már, melyik a közös és melyik a háztáji terület. A jó munkát igazolja az is, hogy a növénytermelésben dolgozó párttagok munkaegysége jóval fölötte van az előző évieknek. A kábai Dózsa Tss-ben ifj. Molnár Sándor 320, Husi Géza 340, Porcsin Andor 280 munkaegységet teljesített eddig. Gyöngy György elvtárs, aki negyedmagával dolgozik ebben a tsz-ben a július 1-ig teljesített munkaegységükre 112 mázsa búzát vitt haza. Párttagjaink egyéb üzemágakban is megállják helyüket a munkában. Fazekas Lajos elvtárs, a kábai Dózsa Tsz sofőrje, akit az ellenforradalom alatt Debrecenben arra akartak kényszeríteni, hogy fegyvert szállítson a nemzetőröknek, s azt mondta nekik „inkább gyalog megyek haza, de fegyvert az ellenségnek nem viszek” , eddig 474 munkaegységet teljesített. Fel lehetne sorolni egész sor elvtársat, akik számtalan esetben példát mutattak a kommunista helytállásban. Élenjárás a munkában Az aratás alatt a tsz-ben dolgozó kommunisták álltak az aratóbrigádok élén, s hajnaltól késő estig vezették az egész brigádot a munkában. Ennek alapján a rossz idő ellenére is minimális szemveszteséggel arattak le termelőszövetkezeteink többségében. Különösen említésre méltó munkát végeztek a püspökladányi Rákóczi, és Dózsa, és a kábai Dózsa, a bárándi Úttörő, a nádudvari Petőfi és Táncsics Tsz pártszervezetek tagjai. Most, amikor közelebb az őszi betakarítás, s lassan elérkezünk az őszi vetési munkálatokhoz, pártszervezeteinknek, a párttagoknak további helytálló, példamutató munkát kell végezniük. Termelőszövetkezeteinknek valóban be kell bizonyítani, hogy jövedelmezőbben gazdálkodnak, mint az egyénileg dolgozó parasztok. Az elért eredmények mellett vannak azonban hibák is. Néhány termelőszövetkezetben az a gondolat uralkodik, hogy nem baj, ha szegény a tsz, fontos az, hogy én legyek a gazda. A püspökladányi Kossuth- Tsz-nek alig van közös állatállománya, viszont a tagoknak 3—4 fejőstehene van, s 15—20 süldőre van hízlalási szerződése. A földesi Rákócziban a tagok egy részének 5—10 hold háztáji területe van. E hibák károsak az egész szövetkezeti mozgalomra nézve, s akkor lesznek gyorsan kijavítva, ha ezekben a kérdésekben a párttagok egységesen állást foglalnak és személyes példamutatásukkal győznek meg másokat arról, hogy termelőszövetkezetüknek és maguknak is csak akkor lesz tekintélye, ha a tagság jövedelme a közös gazdaságból ered. Pártszervezeteinknek, a párttagoknak a termelőszövetkezet jövője érdekében kell e káros jelenségeikkel szemben fellépni. Most, amikor a párt, a kormány minden igyekezettel azon dolgozik, hogy kijavítsa azokat a súlyos hibákat, amelyeket a mezőgazdaság átszervezése terén elkövettünk, s ugyanakkor nagy segítséggel biztosítja szövetkezeteink egészséges fejlődését, nem engedhetjük meg, hogy újabb hibák üssék fel fejüket. Ezeket idejekorán habozás és ingadozás nélkül ki kel javítani. Pártszervezeteink nevelték öntudatosabbá a pártonkívülieket is, hogy a termelőszövetkezetet úgy tekintsék, mint állandó munkahelyet, mint egész megélhetésük alapját. Most amikor megjelentek a párt agrártézisei, a pártszervezetek tanulmányozzák, ismertessék minél szélesebb körben és fokozatosan a gyakorlatban is valósítsák meg az abban foglaltakat. Az agrártézisek vitája alapján hozzák felszínre az egyszerű tagok javaslatait, s egész párttgságunk járuljon hozzá, hogy e tézisek alapján mezőgazdaságunk fejlesztésére készülő tervek reális alapokon, az egész párttagság és a termelőszövetkezetek egységes tagságának akaratát tükrözzék. Varga Károly a püspökladányi járási párt intéző bizottság tagja Az egyeki Béke Tsz-nél közel 20 mázsa búza termett holdanként Egyek község dolgozó parasztsága igen jó ütemben végezte az idén az aratást és végzi a cséplést. A hordást befejezték a község határában és úgy számítják, hogy a cséplést augusztus 9—10-re befejezik. A község határából az átvevő helyekre, naponta 8— 10 vagon terményt szállítanak a dolgozó parasztok. A földművesszövetkezet mintegy 5000 mázsa gabonát vásárolt már meg a termelőktől, így válaszolnak a forradalmi munkásparaszt kormány intézkedéseire, így nyilvánítják bizalmukat. A gabonafronton az egyeki határban az élen haladnak a termelőszövetkezetek. A Béke Tsz a cséplést július 26-án már be is fejezte — mint azt Vaskó József, az egyeki tanácselnök jelentette. A Búzából az átlagtermés közel jár a 20 mázsához, árpából elérték a 18 mázsát. Eladtak az államnak 150 mázsa búzát, a tagoknak munkaegységenként előlegként 5 kg búzát osztottak. Az Új Élet Termelőszövetkezetnél búzából az átlagtermés közel 13 mázsa, őszi árpából 12,62, tavaszárpából 15,20 mázsa. Ez a szövetkezet egy nappal később fejezte be a cséplést, mint a Béke Tsz. Egy munkaegységre 4 kilogramm búzát osztottak ki előlegként. A tarlóhántást több mint 120 holdon elvégezték, a másodvetés is a földben van 20 holdon. . A Táncsics Termelőszövetkezet gyengébb minőségű földjei is megadták búzából a 9,2 mázsát holdanként. A tagoknak munkaegység előlegként 45 kilogramm búzát osztottak ki. A Táncsics földjein a tarlóhántást a gépállomás traktorosai megkezdték. A megye minden cséplőgépe dolgozik A megye területén teljes erővel folyik már a cséplés, a gépállomások összes cséplőgépe dolgozik. Több mint 70 000 tonna gabonát csépeltek el eddig a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozók földjén. Ebből a mennyiségből 20 000 tonnánál több a kombájncséplés eredménye. A gépállomások a kombájnolási tervüket 109 százalékra teljesítették, ami azt mutatja, hogy lényegesen jobb eredményt értek el, mint az elmúlt esztendőkben. A megyében búzából 9, őszi árpából 12, tavaszi árpából 9 és fél mázsás átlagtermést várnak az eddigi cséplési eredmények alapján. A megyében több termelőszövetkezet elérte búzából a 16 és őszi árpából a 20 mázsás átlagot. EMLÉKEZZÜNK is GÖCS-ben javulnak az eredmények A Gördülőcsapágygyárban az idén együtt versenyeznek az adminisztratív, a fizikai, és a műszaki dolgozók. A tavalyi III. negyedévi tervszintet az idei II. negyedévben elérték, sőt túl is szárnyalták. Az üzem különböző részei versenyben állnak egymással. A cél azonban közös: a jobb minőség elérése, és a selejt csökkentése. A jó munkát mutatja az is, hogy tavaly a III. negyedévben a selejt 4,12 százalék volt — az idei II. negyedévben a selejt csak 2,72 százalék. A dolgozók keresete is emelkedett átlagosan 17,6 százalékkal. A jó munka alapja a pártszervezet és a szakszervezet jó együttműködése. Párosversenyek is kezdődtek, például a forgácsoló I. és a forgácsoló II. között. A havi tervteljesítés ingadozása is megszűnt. A tervteljesítés minden hónapban egyforma. Augusztus 20-ra még tovább fogják növelni a termelést és csökkentik a selejtet — fejezte be nyilatkozatát Hajesa Győző elvtárs, a tervosztály vezetője. A Udicei tömegsír HAJDCWARI ÁTLÓ A gyermekbénulás elleni oltóanyag „műhelyében“ Látogatás a párizsi Pasteur-intézetben Párizs, 1957. augusztus. Nem nehéz megtalálni Párizsban a Pasteur-intézetet, már csak azért is, mert közvetlen közelében egy földalatti állomás is Pasteur nevét viseli. A földalattiból kiszállva egykettőre ott vagyunk a világhírű intézet előtt. Érdeklődésre tarthat számot az intézet munkája számunkra ma, amikor, tudom, otthon sok szó esik a gyermekbénulásról, az ellene való védekezésről. Márpedig a Pasteur-intézet a gyermekbénulás elleni védőoltás anyagának egyik „gyára“.,» Az intézet főépülete előtt elsőnek Pasteur mellszobra ötlik a szemünkbe, odébb egy másik szobor egy veszett kutyával viaskodó pásztort ábrázol. Jupille, Pasteur egyik első, veszettségtől megmentett betege a szoboralak. A pásztorember felgyógyulása után élete végéig hű maradt megmentőjéhez, s halála napjáig portásként szolgált Pasteur intézetében. A halhatatlan tudós hült hamvai is itt vannak elhelyezve, sírja a főépület kriptájában áll. S mintha földi maradványainak közelsége ösztönözné az intézet kutatóit, Pasteur mai tanítványai számos nagy értékű tudományos felfedezéssel adják bizonyságát, hogy méltók a nagy elődhöz. Lépine vagy Salk oltóanyag ? Ilyen felfedezés volt a gyermekbénulás elleni oltóanyag előállítása is. Az amerikai Salk ugyan a francia Pierre Lépine professzor előtt jelentkezett a maga vaccinájával, de sok francia orvos állítja ma is, hogy a Lépine-féle oltóanyag a jobb és hatásosabb. Hadd siessek kijelenteni, hogy ezt — nem a Pasteur-intézet kutatói mondották. Sőt, akikkel beszéltem, — sajnos Lépine professzor éppen távol volt Párizstól — igen lojálisan éppen azzal kezdték a beszélgetést, hogy Salk készítménye azonos hatású a Lépine-féle francia vaccinával, csupán technikai hibák lehettek az okai annak, hogy az Egyesült Államokban 1955-ben a Salkoltóanyag alkalmazásának kezdetén több megbetegedés történt a beoltottak között. Lehetséges, hogy az amerikai orvosok izomba adták az injekciót, amikoris a vaccinában esetleg aktívnak megmaradt kórokozó könnyűszerrel eljuthat a mozgató idegek útján az agyba, a gerincvelőbe. Már Kanadában, ahol u. n. szubkutárisan adták be a gyermekeknek a Salk-féle oltóanyagot, nem történt semmilyen megbetegedés. A majmok szerepe — A majmaink is döntő bizonyítékot szolgáltattak... — mondja mosolyogva egy fiatal kutató. — Milyen majmok? — Egész sereg afrikai, tudományos nevén „Cynocepha Ilus babum“ nevű majom szolgált kísérleti „nyálul“, de azért persze nyulakat is használtunk. A majom általában érzéketlen a gyermekbénulásos fertőzés ellen, akármennyi élő vírust fecskendeztünk a bőrük alá, meg se kottyant nekik, de ha az izomzatba adtuk be a vírusos anyagot, meg- t szenvedték alaposan... Sok majomnak kellett el«pusztulni, hogy gyermekein!* ■ életet megmenthesse az új ol« ■ tóanyag. Magát a kórokozót a francia kórházakban ápolt , gyermekbénulásos beteg teste«ből vették. Hosszas kisérletsorozat után választották ki az intézet kutatói, Lépine professzorral ,az élen az 1342-es számú virustörzset, mint amely a legsúlyosabb bénuldásos megbetegedés kórokozója, de amely inaktívvá téve ellenanyagokat tud kitermelni a be oltott szervezetében. Ez az L számú virustípus az oltóanyagban, amely ezenkívül még két virustípust tartalmaz. Még alaposabb vizsgálatok vetíten arra a megálla*pitásra, hogy a 72 órán át for maimban és propiolacone-ban» ártalmatlanná tett virus mán valóban nem képes megbetegedést előidézni... 20 millió oltás - ártalom nélkül Az 1342. számú francia vi* rUw?rZS • so*i*ia^ veszélytelenebb, mint az amerikai oltó* anyag számára kitermelt Mahoney-törzs — ennyit hallot tam olyan megállapításként, ami az amerikai és a francia oltóanyag közti esetleges kü* lönbségről szólt... Az már csató technikai különbség, hogy pl. a francia vaccinát három köbcentiméteres adagban leg fgalább három-három heti idő* közökben adják be, s hogy egy év múlva ajánlatos kb. másfél köbcentis újabb oltással megerősíteni azt a védettsé* get, amely a második injekció után általában már jelentkezik. Az ellenanyagok termelődésének folyamata a harmadik injekció után két héttel fejeződik be. Még Franciaországban is bizonyos aggodalom él sokakban a gyermekbénulás elleni védőoltást illetően. Pedig az utolsó évben a világon kb. 120 millió védőoltás történt s egyetlen egy olyan esetről sem tudunk, hogy az oltás komoly ártalommal járt volna. A gyermekbénulás, a civilizált népek betegsége ellen csak védőoltásokkal lehet fellépni! — mondják búcsúzóul a Pasteur-intézet kutatói. Pálfy József