Hajdú-Bihari Napló, 1957. december (2. évfolyam, 283-306. szám)
1957-12-01 / 283. szám
v HAJDú-BIHARI ^ Világ proletárjai egyesüljetek / 1957. DEC. 1. VASARNAP JjggLfe Ára : 80 filler Ok JEf lgfi II. ÉVFOLYAM: 283. SZÁM J1L11N1 JPf JmIA VgLS» Meg kell szilárdítanunk az életszínvonalat Kádár János felszólalása a vasas szakszervezet kongresszusán A vasas szakszervezet 22. kongresszusa szombaton reggel megkezdte a vitát a Központi Vezetőség beszámolója és a számvizsgáló bizottság jelentése felett. A kongresszuson megjelent és felszólalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Felszólalásában a többi között a következőket mondotta: Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! Szaktársak! Szívből üdvözlöm a 22. kongresszus valamennyi részvevőjét, és a testvéri külföldi szakszervezetek képviseletében megjelent elvtársainkat és szaktársainkat. A vasas szakszervezet tanácskozása mindenképpen nagy esemény a magyar munkásmozgalom életében és a Magyar Népköztársaság életében is, ahol proletárdiktatúra van. Mi közel állunk a szakszervezethez, nemcsak azért, mert vagyunk néhányan a pártban és a kormányban, akik vasipariak vagyunk, hanem mert összeforrott a munkánk a vasipariak harcával. Tudják az elvtársak, hogy ez a székház nemcsak a vasipari munkásságnak, hanem a forradalmi munkásoknak is székhelye volt az egész Horthy ellenforradalmi periódus alatt. Itt találkoztak az írók a munkássággal. Emlékszem arra a szívszorongató napra, amikor 1941 júniusában egy vasárnap mint kommunisták néhányan eljöttünk — magam is — az itt ülésező földmunkás kongresszusra és hírét vettük hogy a hitleri fasiszták megtámadták a Szovjetuniót. Sok minden fontos esemény ment végbe, de a forradalmi munkásság szerepét mutatja, hogy jelenleg a felfegyverzett népet jelképező munkásőrségben van két olyan központi zászlóalj, amely központi tartalékát képezi a munkásőrségnek, és azok közül az egyik a vasas zászlóalj. Azt lehet mondani, hogy a vasipari munkásság a szó igazi értelmében vett harcban és az alkotás időszakában nagyon nagy szerepet játszott. A vasipari munkásság derékhadát képezi a magyar munkásságnak. Hal harcolnunk azért, hogy egy minden más nélküli egyszobás főbérletet el merjen vállalni. Miért? Azt mondta: Fiaim, ma dolgoztok, de nem tudom, hogy holnap dolgoztok-e. Itt mi albérlők vagyunk. Mi már sokszor voltunk adósok ottan, de azután megfizettük adósságunkat. Itt adnak nekünk — mondta — haladékot, ha nem tudunk fizetni, de ha főbérletet veszünk és egyszer nem fizetünk, nincs lakás. És nem mentünk más lakásba. Azt hiszem, nem kell Önöknek elmesélni, hogyan laktunk mi ott a Horthy-rendszer idején. De nézzük a különbséget. Akkor tízezer lakás volt kiadó Budapesten évszámra, de egy munkásember nem mert főbérleti lakásba bemenni. Mutassanak nekem Nézzünk előre. Mit kell megoldanunk? Szocializmust kell építeni, szocialista társadalmat kell építenünk. Emelnünk kell az életszínvonalat. Azt is megmondom elvtársak, hogy jövőre és még azután a fő dolgunk nem az emelés lesz, nehogy becsapjuk az embereket. A fő dolgunk az lesz, hogy nagyon szilárd alapot építsünk a már elért életszínvonal alá. A legnagyobb bűn volna a munkásemberrel szemben, ha eltűrnénk azt, hogy egy hajszálon lógjon az életszínvonal és azt várnánk, hogy mikor billenünk ki az egyensúlyból. Ezt mi nem engedhetjük meg A szakszervezetben felelő enberek vannak. Meg kell szilárdítanunk az életszínvonalat, éspedig abban a mértékben, ahogyan lehetőségeink engedik — és ez a termelési oldala a ma egy vasipari szakmunkást, aki egy szempillantás alatt ne merne elvállalni egy ötszobás főbérleti lakást, ha valaki felkínálja neki. (Derültség.) Ez is a dolog lényegéhez tartozik. Gondolkozzunk tehát! Százezrével vannak olyan dolgozó emberek, akik igenis a föld alól jöttek ki és emberré váltak. Ezek az emberek odúkból a lakásokba mentek. Ez is oka annak, hogy a lakáskérdés terén olyan feszült a helyzet a dolognak, mert eszerint fogunk előre menni. Megtanultuk, hogy nem lehet szocializmust építeni a tömegek nélkül. Nem lehet szocializmust építeni papíron, tervek alapján, hanem csak a néppel együtt. Ehhez hozzátartozik az is, hogy az életszínvonal emelése a szocializmus építésének a része. Termelni kell és olcsóbban kell termelni, mint ahogyan most termelünk. A Szovjetunióban magasabb a termelékenység, mint nálunk és Svájcban szintén magasabb. Most vannak ilyen ifjú világhódítók néhány tízezren, akik elmentek a paradicsomba megpróbálni, hogy ott hogyan is megy. (Derültség.) Komolyan mondom: Ezeknek a disszidált fiatalembereknek és a svájci tőkéseknek egybehangzó véleménye, hogy a magyar munkás nem bírja a nyugat* (Folytatás a 2. oldalon) A lakáskérdés egykor és most Az utóbbi időben nagyon sok vita folyt a felszabadulás eredményeiről. Sokat beszéltünk a régi hibákról és szidjuk a hibákat. De amikor olyan emberek, akik még életükben két kiló kőpor ára értékét nem termelték, gyalázzák a magyar népet, 12 éves munkájának eredményeit, azt elvtársak nekünk meg kell védenünk. Az ellenforradalom utáni konszolidációban benne van a vasipari munkásság becsületes munkája is. Ez nagyon fontos számunkra — mondotta, majd a lakáskérdésről szólt. Ma az országban ez a legjobban feszítő szociális kérdés. De ugyanakkor állítom azt is, ha ezt közelebbről megvizsgáljuk, akkor kitűnik, hogy a lakáskérdés is magasabb fokon jelentkezik ma a dolgozók számára, mint ahogyan ezelőtt 20—25 esztendővel jelentkezett. Mi arra is tudunk válaszolni, hogy miért. Megemlítem azt a vasárnapot, amikor itt megtudtuk, hogy a hitleristák megtámadták a Szovjetuniót. Ez a nap egyúttal az a nap is volt, amelynek törvényszerű logikája szerint Magyarországon százezrével meg kellett semmisülniök a lakásoknak. Miért? A Hitler-fasisztákért. Nem mi semmisítettük meg, hanem a Hitler-fasiszták, az Imrédyk, meg a Bárdossyk, akik eladták ezt a népet és ezt az országot. Mi nem felelhetünk azért, amit ők tettek. Milyen most a lakáshelyzet? Igaz, hogy szűk a keret, sok az igénylő, de nézzük meg ezt a kérdést is egy kicsit közelebbről. A legegyszerűbb dolgot veszem. Én hat esztendeig a VII. kerületben laktam egy kétszobás konyhás lakásban. Egy nagy szoba és egy kis szoba, meg egy konyha volt ebben a lakásban. A konyha deszkafallal ketté volt választva, de csak ember magasságban. Mi egyébként a konyhában laktunk. Ebben a lakásban négy család, 23 ember lakott. A lakbér magas volt, de mégégy kicsivel több lakbért el bírtunk volna viselni. Az én családom így nézett ki: Anyám segédmunkás volt, testvérem bőripari munkás, én pedig vasipari munkás, kicsit többet kerestünk, mint amennyit ott fizettünk. Egyszer azt mondtuk anyámnak, menjünk el nagyobb lakásba, évig kellett anyám Olcsóbban kell termelni A Debreceni Ruhagyár 600 000 forintot ajánlott fel lakásépítésre Az időszerű gazdasági feladatokról tárgyaltak a megye ipari vezetői Szombati számunkban beszámoltunk Sozicska Ferenc előadásáról, amelyet az ipar és a kereskedelem időszerű kérdéseiről, feladatairól tartott, a megye iparának vezetői előtt. Az előadást több órás vita követte. Felszólalt a vitában Molnár József, a Vas és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat igazgatója. Beszélt arról, hogy hiánycikként kezelik a mosógépet. De ezután sem tudnak eleget adni, ha előfordul olyan eset, mint ami a Hajdúsági Iparműveknél történt. Ez a vállalat 29 ezer darab mosógép szállítását vállalta ebben az esztendőben, de csak 5800 darab motort kapott. Hozzávetőleg 42 millió forint értéket termelhettek volna, így még a tíz milliót sem érik el. A jobb együttműködés segített volna rajtuk. A Hajdúböszörményi Karbantartó Vállalat párttitkára, Fejsz és Gábor dolgozóik panaszáról beszélt. Járt és jár is nekik a 15 százalékos idénypótlék. Nemrégiben ezt megvonták tőlük — jogtalanul. Most hiába járnak egyik hivatalból a másikba, nincs fórum, ahol visszakapják a pótlékot. Kérte a megyei pártbizottságot, adjon segítséget munkájukhoz. Érdekes problémáról szólt Téglás László, az Útfenntartó Vállalat igazgatója. Miért van az ? kérdezte, hogy náluk az útépítő munkások nem kapnak nyereségrészesedést, jóllehet van a vállalatnak nyeresége, fizethetne is. Ugyanakkor ha ezek az emberek az Aszfaltútépítőnél ugyanazt a munkát végeznék, megadnák nekik a 13. havi fizetést. Mindez a kivételezés csak azért van, mert szolgáltató vállalatnak minősítették őket. A vsamkaverseny pozitív eredményeinek elsorsolása után káros és hibás jelenségként említette, hogy a vállalat műszaki dolgozói bürokratikus úton, körlevéllel akarták versenyre szólítani az útőröket. Ezután a szocialista vagyon jobb kezeléséről beszélt. Többek között megemlítette, hogy náluk egyes emberek a vállalati motorkerékpárt sajátokénak tekintik. A központban az esőköpenyek megérkezése után majd mindenkit új köpenyben lehet látni. Élénk helyesléssel találkozott az a véleménye, hogy jelenleg a kisiparosok eltértek a szolgáltató munkák végzésétől, nagyobb vállalkozásokat folytatnak. Ciffra László őrnagy, a B. M. megyei főosztályának vezetője a társadalmi tulajdon fokozottabb védelméről beszélt. Elmondotta, hogy az ellenforradalmi események után ismét erősen kifejlődött a kapitalista harácsoló szellem. Létesültek olyan csatornák, amelyeken át a szocialista tulajdon átvándorol a kisiparba. Az elmúlt fél esztendőben hozzávetőleg hatmillió forint volt az az összeg, amely hűtlen kezelés, lopás, sikkasztás folytán a bűnözők zsebébe került. Figyelmeztető, intő jel ez a gazdasági vezetők, a kommunisták számára. Javítani kell az emberek gondolkozásmódját, jobban kell óvni a társadalmi tulajdont. Nagy Ferencné, a Debreceni Ruhagyár párttitkára sok olyan javaslatot tett, amelyet a megyei és városi pártbizottság a közeljövőben megvalósít. A lakásínségről szólva elmondotta, hogy ők a vállalati nyereségből 600 ezer forintot ajánlottak fel lakásépítkezésre a tanácsnak. A Ruhagyár eredményei biztatóak, szépen emelkedik a termelés. Negatívum viszont, hogy például több olló veszett el, mint ahány munkásuk van. Sérelmezte, hogy az iparigazolványok kiadásánál nem vették figyelembe a vállalatok véleményét és javasolta : az iparigazolványok felülvizsgálását ne azok intézzék, akik azokat kiadták. A Lakatos és Gépipari Vállalat igazgatója, Balázs József javasolta, hogy növeljék a raktárak befogadóképességét. Milliókban jelentkezne ennek előnye. Helyeselte, az egy, vagy hasonló profilú vállalatok összevonását és példákkal igazolta, hogy a népgazdaság jó hasznát látná az összevonásnak. A kereskedelem sajátosságairól, eredményeiről, az iparral való kapcsolatuk néhány hibájáról beszélt Darai Béla, a városi tanács v. b. kereskedelmi osztályának vezetője. Több hozzászólás után Stozicski Ferenc adta meg a választ. Hangsúlyozta, hogy az értekezlet elérte célját, feltárta azokat a hibákat, amelyeknek kijavításával eredményesebben kezdhetjük az 1958-as tervévet. — Most már az a feladat — mondotta —, hogy a kommunisták fokozottabban segítsék a termelést, vonják be munkájukba a tömegszervezeteket. Közös munkájuk jó eredményeket fog hozni. Ezután Farkas István, a szakszervezetek megyei tanácsának elnöke ismertette az üzemi tanácsok feladatait, a létesítésükkel kapcsolatos tennivalókat. Az értekezlet Ambrus István zárszavával ért véget. i i íj i rmtír- ír- -- .......... mm •- --- ■ —————— Hagy a foig-aiom :illiHIIII)liHtllllllllllllllillllliiilllillllllllllllilllllllillll!iiilllll!lllllllllllltllllillllHII!l az Állami Áruházban az édesség és játékáru boltokban Soha olyan forgalom nincs a debreceni üzletekben, mint november hónap végén és decemberben. Ilyenkor vásárolják be a családok a szükséges téli ruhaneműt, de a nagy forgalomhoz kétségtelenül hozzájárul az is, hogy decemberben van a Mikulás és a karácsony. — Mindenki igyekszik kedves ismerősét, a család tagjait valami ajándékkal meglepni, nekik örömet szerezni. Debrecen legnagyobb üzletében, az Állami Áruházban a délutáni órákban alig lehet bemenni, különösen nagy a forgalom a kötöttáru ősziin,ahol olcsó és ízléses divatcikkeket, pulóvereket lehet vásárolni. Ez az osztály egy nap alatt 82 ezer forintot forgalmazott. A többi osztályon sem sokkal kisebb a forgalom. Sokan vásárolják a kiváló minőségű férfiöltöny anyagokat, férfi ingeket és hosszú ujjú férfi pulóvereket, a vidékiek inkább a ködmönök és kucsmák iránt érdeklődnek. Az ünnepek előtti nagy forgalmira jellemző, hogy az Állami Áruház Vörös Hadsereg útja 20. szám alatti üzlete egy nap alatt 520 ezer forintot forgalmazott, jóval többet, mint amennyi egy napi terve. Az Állami Áruház novemberben csúcsforgalmat ért el, egy hónap alatt 13 millió forint forgalom volt. Nemcsak a ruhanemű, hanem az édesség iránt is most a legnagyobb az érdeklődés. Mindjárt itt a Mikulás, a gyermekek öröme. A 30. sz. üzletben már most sok a vásárló — de sok az édesség is. Ez a bolt naponta átlagosan 10 000 forint értékű csokoládét, cukrokat ad el. — Mint ahogy Kovács Jolán elárusítótól megtudtuk, a következő héten még nagyobb árubőség lesz az üzletében. A Kiskereskedelmi Vállalat a játéküzletek árukészletét is kiegészítette. A Vörös Hadsereg útján lévő 18-as játékáru boltba nemrégiben nagyobb mennyiségű rulfeiv baba érkezett. Ez annál az érdekesebb, mert az elmúlt években éppen az oly sokak által keresett baltában volt hiány. Sokféle játék, műanyag... körvasút, gépek, összerakható fiújátékok találhatók meg a debreceni játékáruszletekben, , Koncz Julika hajdúhadházi kislány is sok édességre, csokorádéra vágyik. Kovács Jolán kiszolgálónő kedvesen ajánlja áruját. Nagyobb a mackó, mint a gyerek, de Nagy Zsófika mégsem ijed meg tőle. Tapasztalatcsere a hajdúszoboszlói egyetemi tangazdaságban A hajdúszoboszlói egyetemi tangazdaságban pénteken és szombaton egésznapos tapasztalatcserén vettek részt a megye azon termelőszövetkezeteinek elnökei és tehéngondozói, amelyek kevés állatállománnyal rendelkeznek, vagy nem megfelelő az állatok hozama s egy pár olyan szövetkezetnek az elnöke is, akik eddig kiváló eredményeket értek el az állattenyésztésben. A tapasztalatcsere célja az volt, hogy megismerkedjenek a részvevők a nagyüzemi állattenyésztéssel. Az első nap megtekintették a szoboszlói tangazdaság állatállományát, majd Balogh Sándor, a megyei tanács főállattenyésztője számolt be arról, hogyan állnak a termelőszövetkezetek az állattenyésztésben, milyen károkat okozott az ellenforradalom, s hogyan igyekeznek most a termelőszövetkezetek biztosítani a földjükhöz megfelelő állatlétszámot, ezen keresztül a talajerő utánpótlást. Szakszervezeti nagygyűlés lesz december 3-án A szakszervezetek megyei A nagygyűlésen Gáspár tanácsának elnöksége decent- ! Sándor, a Szaktanács főtitkárer 3-án, kedden délután 5 ír. tart beszámolót a IV. órai kezdettel a központi , Szakszervezeti vágkongművelődési otthonban a szak- , ^ # _ * szervezetek aktivistái részei resszusról és az időszerű n nagygyűlést tart.l kérdésekről.