Hajdú-Bihari Napló, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-02 / 284. szám

Karácsonyi munkaidő-beosztás December 25—26-i karácso­nyi munkaszünettel kapcso­latban mind a munkaidő be­osztására, mind a bérfizetés időpontjára vonatkozóan a Munkaügyi Minisztérium a következőket közli: Tekintettel arra, hogy ka­rácsony két napját a vasár­naptól egy munkanap választ­óé el, az érvényben levő ren­delkezések szerint 1958. de­cember 24-én — szerdán az egy műszakban dolgozó válla­latoknál, illetve a hivatalok­nál és intézményeknél a szom­bati napokra megállapított munkaidőbeosztást kell alkal­mazni. A két és három mű­szakban dolgozó vállalatoknál a MT­­V. 61. §-ának megfe­lelően a miniszterek a szak­­szervezettel egyetértésben en­gedélyezhetik a munkaidő csökkentését, illetve a harma­dik műszak elhagyását. Csök­kentett munkaidő esetén mun­kabér csak a munkában töl­tött időre jár, a havidíjas dol­gozók munkabérét azonban emiatt csökkenteni nem kell. December 25. és 26. — csü­törtök és péntek — karácso­nyi munkaszüneti napok, de­cember hó 27. — szombat — pihenőnap, december hó 28. — vasárnap — rendes munka­nap. A folyamatosan termelő üzemekben, bányákban és a kereskedelemben dolgozók munkaidejének beosztását az illetékes miniszterek és szak­­szervezet elnökségével egyet­értésben szabályozzák. A bérfizetések rendjéről a­­ Pénzügyminisztérium intézke­­­­dik. ___ Eltemették Georgi Damjanovot Szófia (MTI) Vasárnap délelőtt 100 000 ember kísérte utolsó útjára Georgi Dam­janovot, a Bolgár Kommu­nista Párt Politikai Bizottsá­gának váratlanul elhunyt tag­ját, a bolgár nemzetgyűlés el­nökségének elnökét. A kopor­só után a hozzátartozók, a Bolgár Kommunista Párt és a kormány vezetői, valamint a temetésre érkezett párt- és kormányküldöttségek tagjai — köztük Kiss Károly­nak, az MSZMP Politikai Bizottsá­ga tagjának vezetésével a ma­gyar párt- és kormányküldött­ség tagjai — vonultak. A gyászmenet a Szeptember 9. térre vonult, a Georgi Dimit­rov mauzóleum elé, ahol gyásznagygyűlést tartottak. A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Bolgár Népköztársaság Minisztertaná­csa és a bolgár nemzetgyűlés elnöksége nevében Boján Balgaranov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának titkára búcsúz­tatta a halottat. Balgaranov után N. G. I­g­­natov, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának titkára, az SZKP elnökségének tagja, a Bulgá­riában tartózkodó szovjet párt- és kormányküldöttség vezetője a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa és a Szovjetunió kor­mánya nevében búcsúzott a bolgár nép nagy halottjától. A baráti szocialista országok párt- és kormányküldöttségei­nek nevében Ignacy L­o­­g­a-S­owinski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja, a len­gyel küldöttség vezetője mon­dott gyászbeszédet, majd R­o­­doljub Csolakovics, a Jugoszláv Szövetségi Népköz­­társaság szövetségi végrehajtó tanácsának alelnöke, a Dimit­­rovi Népi Ifjúsági Szövetség nevében pedig Maria Za­har­j­e­v­a búcsúztatták a ha­lottat. Innen a gyászmenet a szó­fiai temetőbe kísérte Georgi Damjanov koporsóját ■ - -------------­Washingtonban nyugati hatalmak munka­csoportja tanácskozik Berlin kérdéséről Washington (MTI) Wa-1 shingtoni diplomáciai körök közlése szerint — mondja a Reuter tudósítója — a nyuga­ti nagyhatalmak washingtoni diplomatáiból négyhatalmi munkacsoportot alakítottak, amelynek az a feladata, hogy folyamatosan tanácskozzék a berlini kérdésről. Fenti kö­rökben kijelentették, hogy diplomaták hasonló csoportja működik Bonnban is. Párizs­ban hivatalos körökben kije­lentették, a nyugati hatalmak a legnagyobb figyelemmel ta­nulmányozzák a Berlinre vo­natkozó szovjet javaslatot. A választási eredmények meghamisításával reakciós többségű parlament alakult Franciaországban P­á­r­i­ze (MTI) Vasárnap­­ zajlott le Franciaországban a­­ nemzetgyűlési képviselőválasz­­­­­ások második fordulója. A vá­­­­lasztások második fordulójában­­ — mint ismeretes — már rela­­t­­ív többség is elegendő a kép­viselői szalag elnyeréséhez. Mivel a pártok elvtelen alku­dozása révén a választókerüle­t á r­iz­s (MTI) A francia bel­ügyminisztérium közlése szerint a nemzetgyűlési választások eredményeként 464 képviselői A kommunista párt, amely az első fordulóban mintegy négymillió szavazatot kapott, 10 mandátumhoz jutott, az Unió az Új Köztársaságért vi­szont 3 600 000 szavazattal 187 mandátumot szerzett. Ilyenformán a kommunista párt jelöltjeire szavazó válasz­tók millióit fosztották meg par­lamenti képviseletüktől. A Szajna megyei Montreuil városában Jacques Duc­­los, a Francia Kommunista­­ők túlnyomó többségében csak egy vagy két jelölt maradt so­rompóban a Francia Kommu­nista Párt jelöltjével szemben, ezek a legtöbb kerületben va­lóságos kommunistaellenes frontot képviseltek, s elnyerték a szélsőjobboldaltól a szocialis­tákig terjedően a szavazatokat. mandátum (a korzikai szavazá­si eredmények még nem isme­retesek) a következőképpen oszlik meg : Párt KB titkárának jelöltségé­vel szemben P r o f ic h e t. helyi jelöltet léptették fel. Az első fordulóban a szavazatok több mint 40 százalékát Duclos kap­ta, lényegesen többet, mint­ Profichet javára és ezzel hozzá­­előestéjén azonban a szocialis­ta párt jelöltje visszalépett Profiche javára és ezzel hozzá­járult Profichet megválasztá­sához. A reakció erőinek azon­ban minden igyekezetük elle­nére sem sikerült meghiúsíta­­niuk Maurice Thorez megválasztását. A FKP Köz­ponti Bizottságának főtitkára választókerületében megkapta a szavazatoknak több mint felét. Ma­­­ss Servin, a Francia Kommunista Párt titkára, a központi bizottság politikai bizottságának tagja rádiónyi­latkozatban kommentálta a nemzetgyűlési választások második fordulójának előze­tes eredményeit. Rámutatott, hogy a kom­munista párt, amely a no­vember 23-i szavazások ered­ményeként is az ország első pártja volt, a második for­dulóban még több szavazatot kapott. A kommunista pártra adott szavazatok száma sok választókerületben megközelí­tette az 1956. január 2-i ered­ményeket. Az abszolút anti­demokratikus választási rend­szer következtében azonban a kommunista pártnak mind­össze tíz képviselője van. Ugyanakkor a Soustelle-féle „Unió az Új Köztársaságért” párt, amely a kommunista pártnál kevesebb szavazatot kapott, a kommunista man­dátumok sokszorosát kapta meg. Mint Servin megjegyezte, Guy Mollet-nak a legsötét , több reakcióval való szövet­sége nem hozott hasznot a szocialista pártnak, amely 130 mandátumra számított, de mindössze 40-et kapott. Mind­ez azt bizonyítja — hangsú­lyozta Servin —, hogy a má­jus 13-i lázadókkal (az algé­riai fasiszta katonai puccs — A szerk.) való szövetkezés csak a lázadóknak kedvez. Olyan ultra-reakciós nem­zetgyűlésünk lesz — mondot­ta Servin­t, amilyen XVIII. Lajos óta nem volt Francia­­országban. Mától kezdve a köztársa­ság minden hívének ismét az a feladata, hogy szoros szö­vetségbe tömörülve meggá­tolja a szélsőséges reakció mesterkedéseit, s megvédje a szabadságot A mandátumok megoszlása Francia Kommunista Párt 10 inandátum, Francia Szocialista Párt 40 „ Más baloldali csoportok 2 „ Az úgynevezett baloldali központ csop. 8 „ A Radikális és Radikális Szocialista Párt 13 „ Unió az új köztársaságért (vezetője: Soustelle) 187 „ Parasztpárti Országos Központ (Pinay-vezette jobboldali csop.) 120 „ MRP 44 Keresztény Demokratapárt (vezetője G. Bidault) 13 „ Más csoportok 27 _ DIMITR GANEV A BOLGÁR NEMZETGYŰLÉS ELNÖKSÉGÉNEK ÚJ ELNÖKE Szófia (TASZSZ) A bol­gár nemzetgyűlés vasárnap tartott rendkívüli ülésén D­i­­mitr Ganne­vet, a Bolgár Kommunista Párt régi harco­sát, a bolgár nép hűséges fiát választotta az elnökség elnö­kévé. Walter Ulbricht nyilatkozata a New­ York Times tudósítójának Berlin (TASZSZ) Mint az ADN hírügynökség jelenti, W­a­lt­er Ulbricht, a Né­met Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első­titkára nyilatkozatot adott a New York Times tudósítójá­nak a berlini kérdéssel kapcso­latos szovjet jegyzék nyomán felmerülő kérdésekről. A tudósítónak arra a kérdé­sére, hogyan használhatják majd a nyugati szövetségesek a Német Demokratikus Köz­társaságon keresztül vezető „útvonalaikat” , Ulbricht ki­jelentette: Vannak olyan köz­lekedési utak az NDK-ban, amelyeket a nyugati szövetsé­gesek eddig használtak és to­vábbra is használhatnak bizo­nyos feltételek mellett, ha megfelelően rendezik a kér­dést az NDK kormányával Ulbricht kifejezte azt a meggyőződését, hogy a demilitarizált Nyugat- Berlin és a város demok­ratikus övezete között a kapcsolatok gyorsan meg­javulhatnak. Hangsúlyozta a következőket is: — Ha normális üzleti kap­csolatok jönnének létre Nyu­­gat-Berlin és az NDK, illetve más kelet- és nyugat-európai államok között, az elősegítené Nyugat-Berlin gazdasági hely­zetének megszilárdulását. Emellett Nyugat-Berlin sza­badván* nem függne sem a Nyugattól, sem a Kelettől, valóban ezafern­é* független tenne 9-én ül össze az új nemzetgyűlés Az AFP jelentése szerint a most megválasztott új nemzetgyűlés december 9-én ül össze. Ez alkalommal ke­rül sor a nemzetgyűlési iroda tagjainak megválasztására. A képviselőcsoportok előrelátha­tólag már kedden megjelen­nek a Bourbon-palotában és valószínűleg félhivatalos meg­beszéléseket folytatnak. A nemzetgyűlés január 19-én újból összeül, hogy érintkezésbe lépjen az új kor­mánnyal. Az elnökválasztás­ra ugyanis december 21-én kerül sor, és noha hivatalos nyilatkozat erre vonatkozólag nem hangzott el, bizonyosra vehető, hogy De Gaulle tá­bornok kerül az Elysée-palo­­tába. Az új köztársasági el­nök jelöli majd ki a minisz­terelnököt és bízza őt meg az V. köztársaság első kormá­nyának megalakításával. A nemzetgyűlés első rendes ülésszaka csak április 28-án nyitik meg és három hónapig tart majd. Áprilisban sor kerül a köz­ségi tanácsok, majd a szená­tus megújítására, és ekkor már az új alkotmány gépe­zetének minden fogaskereke működésbe lép. (MTI) Az új francia nemzetgyűlés tagjainak foglalkozás szerinti megoszlása Párizs (MTI) Az új francia nemzetgyűlés tagjainak szo­ciális összetétele: 53 földbirto­kos, 28 kereskedő és iparos, 46 vállalkozó és gyáros, 60 alkalmazott, 92 magasrangú állami funkcionárius és 148 szabad foglalkozású — köz­tük 57 ügyvéd és 37 orvos — valamint 8 katonatiszt és 12 pap. A többi „egyéb”, és eb­be az „egyéb” rovatba kerül az a kevésszámú munkás is, aki a Francia Kommunista Párt programjával jutott be a Bourbon palotába. Az új kommunista képvi­selők: Maurice Thorez, Fran­­cois Billoux, Waldeck Rochet, Pierre Villon, René Cance,­­ Maurice Nilles, Jean Lolive, Robert Ballanger, Paul Cer­­­melacce és az első forduló-­­ban megválasztott Fernand­, Grenier. Az algériai választások Algír (MTI) Az AFP és a Reuter jelentése szerint a hétfő délelőtti órákban a 18 algériai választókerületből csak 16 eredményei váltak is­meretessé. Mindenekelőtt a tartózko­dók feltűnően magas száma jellemzi a vasárnapi algériai választásokat. Miközben a szeptember 28-i népszavazá­son a választójogosultak 98 százaléka járult az urnák elé, a mostani választásokon a választópolgárok nagy része tartózkodott a szavazástól. Al­­gir városban a választójogo­sultaknak mintegy 40 %/§-a nem szavazott, Philippeville vá­rosában a választópolgárok 50 százaléka tartózkodott a sza­vazástól. Ezenkívül igen sok volt az elutasító szavazat.­­ Egyébként az „anyaországi” választásoknak is egyik jel­lemzője volt, hogy a választó­­polgárok negyedrésze tartóz­kodott a szavazástól. Fasiszta sihederek provokációja Párizsban Párizs (TASZSZ) Vasár­nap Párizs XIII. kerületében (ahol B­­­a­g­g­i, az Ifjú Nem­zet elnevezésű fasiszta szerve­zet főkolomposa lépett fel képviselőjelöltként ) fasiszta sihederek támadást intéztek a Francia Kommunista Párt kerületi szervezetének helyi­ségei ellen. Hajnalban néhány órával a szavazás kezdete előtt fasiszta fejvadászok több gépkocsin érkeztek a hely­színre és erőszakkal akartak behatolni a pártszervezet he­lyiségébe, de az épületet őrző munkások ellenálltak a táma­dóknak. Ezután a feldühödött, fasiszták ordítozni kezdtek, hogy „Algéria francia!” „Biag­­gi képviselő lesz!” majd nagy zajjal berregtették a járda mentén felsorakozott gépkocsijaikat és hozzákezd­tek a kirakatok bevetéséhez. Párizsba érkezett jelentések szerint Rouen városában fasiszta elemek géppisztollyal több lövést adtak le a Fran­cia Kommunista Párt helyi lapjának szerkesztőségi épüle­tére. NAPLÓ |^l rmttmmii BiBm­immmmHKfi mrmmmm­ I £ I m DEC. ! I_____| II francia nép akaratának megcsúfolása A nép akaratának megcsú­folása. — Nem lehet másnak nevezni azt a választási eredményt, amelyet Francia­ország fasizmusba hajló ve­zetői összetákoltak vasárnap, a nemzetgyűlési­ választások második fordulójában. Nem illetheti más minősítés a vá­lasztási csalárdságok ki­agyalóit és végrehajtóit, a ka­tonai diktatúrát szervező De Gaulle-t és antikommunista szövetségeseit. Mit mutattak az első for­duló egy héttel ezelőtti ered­ményei? Azt, hogy a kom­munista párt élvezi a válasz­tók jó 18 százalékának bizal­mát, és ezzel az ország leg­erősebb, legbefolyásosabb pártja maradt. És mit mutat a második forduló? Azt, hogy nem csökkentek, hanem to­vább növekedtek, a húsz szá­zalékot is meghaladták s kommunista pártra adott za­­vazatok — bár a párt több kerületben visszaléptette je­löltjét, s felhívta választóit, hogy szavazzanak más —bal­oldali — jelöltekre, akik na­gyobb eséllyel vesznek részt a második forduló választási küzdelmében. 18 és 20 százalék. Mindkét szám azt tükrözi, hogy a francia nép nagyra becsüli a kommunista pártot, jelentős része, különösen a munkás­­osztály benne látja szószóló­ját, érdekeinek védelmezőjét, benne látja azt az erőt, amely eddig is harcolt és ezután is küzdeni fog Franciaországban a demokráciáért, a békéért, a háborús, népellenes politika ellen, küzdeni fog a dolgozók jogaiért, szociális körülmé­nyeinek javításáért. Ennek a pártnak mély, ki­­téphetetlen gyökerei, nagy befolyása van a népben, s csak csalárd választási tör­vények, szemérmetlen hami­sítások akadályozhatják meg, hogy ez a befolyás a parla­menti képviselők számában is méltóképpen kifejezésre jus­son. A választói akarat megha­misítására elég a következő számokat idézni: a­­ megvá­lasztott kommunista képvise­lők mindegyikére 310 000-nél is több kommunista szavazat jut, De Gaulle uniójának je­löltjeit pedig átlagosan 21 200 szavazattal választották meg.­­ Aligha emlékezhetnek franciák ilyen visszájára for­dított választási eredmények­re, aligha emlékezhetnek rá, hogy­ valaki is így kijátssza, megcsúfolja akaratukat, a de­mokráciába vetett hitüket. A katonai diktátor és tá­mogatói dörzsölhetik a mar­kukat. „Bevált” a választási trükk, a fasisztáktól a szocia­lista pártiig terjedő kommu­nistaellenes blokk szervezése A diktátor további lépéseket tehet demokráciaellenes ter­veinek megvalósításában. Többségében engedelmes par­tmen­tet teremtett, amely bi­zonyára kevésbé fogja gátolni akcióit. Támogatói vagy megkapták a tudáspénzt vagy nem. A szocialisták például foghatják a fejüket amiatt, hogy rááll­tak az alkura, belementek a választási komédiába. Száz és egynéhány képviselőt re­méltek kommunistaellenes jó­szolgálataik viszonzásáért, s nem jutottak csak negyven mandátumhoz. Beláthatják: ez a gonosz választási manőver csak a De Gaulle-istáknak kedvez. Beláthatják: számuk­ra is kifizetődőbb lett volna a kommunistákkal lépni ak­cióegységre. És a kommunisták? Mit kezdenek mesterségesen mi­nimálisra csökkentett parla­menti képviseletükkel? Foly­tatni tudják-e heroikus har­cukat a demokrácia vissza­állításáért, és a munkásosz­tály és a dolgozó nép jo­gaiért? A Francia Kommunista Párt abban a tudatban köny­velte el a választási eredmé­nyeket, hogy azok úgysem tükrözik a reális helyzetet Az a tudat vezérli őket to­vábbi küzdelmeikben, hogy nem két, hanem húsz száza­lékos képviseletet érdemel­nek, s nem két, nem is húsz, hanem a francia dolgozó nép száz százalékának érdekeit képviselik. A burzsoé parla­ment tengerében ez a csepp­nyi két százalék is szószólója lesz a száz százaléknak. Ez is leleplezi majd a parlament várhatóan engedelmes több­ségének népellenes üzelmeit. A Francia Kommunista Párt jól ismeri az ország belső és külső bajait, az érlelődő vál­ságot, a mind nagyobb mére­teket öltő munkanélküliséget jól látja az algériai problé­ma zsákutcáját. Tudja, ho­gyan akarnak garázdálkodni a francia népen is az „euró­pai piac” sehonnai monopó­liumai. Látja, mennyire gúzsba köti az országot az Amerikától való gazdasági függés. Tudja, hogyan lett rabja Franciaország a hábo­rút szervező NATO-nak. Tud­ja a bajokat, és ismeri — egyedül ő ismeri Franciaor­szágban —­ e bajok orvossá­gát. És ezek ismeretében fog cselekedni, így fogja képvi­selni a parlamentben két szá­zalékos erejével a szavazók húsz százalékát és az egész francia dolgozó népet. És eb­ben a harcban nem két szá­zalék, hanem húsz, s majdan száz százalék fogja támogatni. Új afrikai államszövetség alakult ► Afrika két ► legfiatalabb ön­► álló néger álla­ma : Ghana (237 870 négy­zetkilométer, 4 850 000 lakos) és Guinea (245 800 négy­zetkilométer 2 507 000 lakos). 1958. november 23-án Nyugat- Afrikai Unió néven államszö­vetséget alkot­ Ghana 1957 márciusa óta a Brit Nemzetkö­zösség tagja; a Guineai Köztár­saság az 1958. szeptember 28-án megtar­tott népszava­zás eredménye­képpen vált ki a Francia Unió­ból és lett füg­getlen állam. Az új afrikai államszövetség területe tehát közel félmillió négyzetkilométer, lakossainak száma 7,5 millió fő. Jelmagyarázat: 1. Ghana és Guinea államszövetsége. 2. Nigéria, Sierre Leone és Gambia brit gyarmatok, ame­lyeket egyes tervek az új államszövetség legközelebbi tagjai­­ként emlegetnek. 3. Egyéb néger lakta nyugat-afrikai országok.

Next