Hajdú-Bihari Napló, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-12 / 85. szám

Megkezdődött az Eschmann-per (Folytatás az 1. oldalról) azt a megjegyzését is, hogy az ítélkező bírák elfogultak. Kijelentette, nem tarthatja bírónak magát az, aki ilyen szörnyű bűntényt elfogulatla­nul, pártatlanul szemlélne. Viszont helyes, ha a bírák félreteszik egyéni érzéseiket és az előterjesztett bizonyíté­kok alapján ítélik meg az ügyet. Ennek szellemében kell ítélnie a most összeült bíróságnak is. Magyar idő szerint 12 óra után véget ért az Eichmann­­per kedd délelőtti ülése. Hauser főállamügyész to­vábbi tényekkel támasztotta alá a bíróság illetékességét. Az Egyesült Államok és Nagy- Britannia bíróságainak jog­­gyakorlatából vett példákra hivatkozva bebizonyította, hogy jogilag lényegtelen, mi­lyen módon került Eichmann Izraelbe. Lényeges csupán az — mondotta —, hogy Eich­­mannn a törvényes formáknak megfelelően kibocsátott letar­­tóztatási parancs következté­ben került bíróság elé, ellene az izraeli törvények rendelke­zéseinek megfelelő vádiratot adtak ki és a vádirat tárgyá­vá tett cselekmények Izrael államban bűncselekménynek minősülnek. A tárgyalást — magyar idő szerint 17.40 órakor­­ elna­polták. Az Eichmann-per tárgyalása szerdán reggel magyar idő szerint 8.00 órakor folytatódik. Az ADN tudósítója jelen­tette, hogy a tárgyalás meg­kezdésekor több száz főnyi tömeg gyűlt össze a törvény­szék épületét körülvevő há­rom méter magas szögesdrót­kerítés előtt. A tömeg sorai­ban ilyen feliratú táblák vol­tak olvashatók: „Biehmann, megfizetsz bűntetteidért!” A bíróság épületében tar­tózkodókon kívül nem mesz­­sze egy nagy teremben több száz ember televíziós kép­ernyő előtt figyelte a per első napja eseményeit. Míg az egész békeszerető emberiség feszült érdeklődés­sel várta a tárgyalás meg­kezdését, addig a bonni kor­mány az utolsó percig min­dent elkövetett annak érde­kében, hogy kierőszakolja a per elhalasztását, és politikai­ vagy gazdasági nyomás ki­fejtésével megakadályozza Biehmann Nyugat-Németor­­szágban magas tisztségeket betöltő cinkosainak — így például Globkénak — „komp­romit­tálását”. Algériában folytatódnak a plasztikbombás merényletek Párizs (MTI) A plasztik­bombás merényletek folyta­tódnak, elsősorban Algéria vá­rosaiban, de itt-ott Franciaor­szágban is. De Gaulle sajtóértekezlete Párizs (MTI) Kedden haj­nalban újabb plasztikbomba­­merénylet történt Párizsiban, néhány száz méterrel az F­ly­­sée-palotától, az állambizton­sági rendőrség épületének tö­vében, egy építkezés deszka­­kerítése mögött. A kis erejű bomba robbanása szinte még anyagi károkat sem okozott, felrobbantásával a merénylők nyilván csak jelképes hatást akartak elérni De Gaulle saj­tóértekezletének napján. Erre vall a merénylet helyénes­ megválasztása is. A köztársasági elnök sajtó­­konferenciájára zsúfolásig megtelt az Élysée-palota ün­nepi nagyterme. De Gaulle előbb az algériai problémára vonatkozó kérdésekre vála­szolt. Kijelentette, hogy a leg­nagyobb hidegvérrel nézne szembe azzal a lehetőséggel is, hogy Algéria kikerüljön a francia uralom alól. Viszont burkolt fenyegetést hangozta­tott. Ha Algériá­ a szakítást választja, áttelepítik a fran­ciának megm­aradni akaró­­ Lakosságot, és Franciaország­ nem ad semmilyen segítséget az „ilyen Algériának”. Ezzel szemben hosszan ecsetelte an­nak előnyeit, ha Algéria népe a Franciaországgal való szo­ros szövetséget és szerves együttműködést választaná. Külön hangoztatta az Algériá­ban levő katonai támaszpon­tok megtartásának francia igényét. A jövő a lényeges probléma — ismételgette De Gaulle tábornok és kijelen­tette: Franciaország erről akar tárgyalni. Felvetette, hogy az algériai nép elé előzetes meg­egyezés alapján bocsássanak javaslatot, amelyet a „külön­böző politikai elemekkel, el­sősorban pedig a felkelés ve­zetőivel” állítanának össze. Egy további kérdésre adott feleletében kijelentette, hogy Franciaország nem mond le az atombomba gyártásáról és e bombák szaharai kísérleti robbantásairól. Ismét megsértettek egy néger diplomatát az Egyesült Államokban New York (MTI) A State Departmentnak ismét bocsá­natot kellett kérnie azért, mert egy afrikai diplomatát nem voltak hajlandók ki­szolgálni egy amerikai ven­déglőben. Ezúttal dr. William Fitzjohnról. Sierra Leone washingtoni missziójának ügyvivőjéről van szó. Az ügyvivő, Pittsburghba utaztában — ahol előadás megtartására kérték meg — betért egy étterembe, ahol megtagadták a kiszolgálást, hiába mutatta fel diplomata­­igazolványát. Kémeket és diverzánsokat toboroz az amerikai hadügyminisztérium New York (TASZSZ) Ame­rikai sajtójelentések beszá­molnak arról, hogy a Penta­gon újabb kémeket és di­verzánsokat szándékozik to­borozni azok soraiból, akik a második világháború után a Szovjetunióból vagy a né­pi demokratikus országokból távoztak az Egyesült Álla­mokba. A New York Times szerint a hadügyminiszté­riumnak már sikerült is „elő­készíteni és felszerelni” né­hány olyan személyt, aki a „kommunista uralom elől menekült el”. E személyeket az amerikai hadsereg külön­leges alakulataiba sorozták be. Ezeknek az alakulatok­nak az a céljuk, hogy „álta­lános és helyi háború nélkül megdöntsék­ a kommunista rendszereket” — írja a lap. A Pentagon most arra készü­lődik, hogy növelje azoknak a kémközpontoknak a szá­mát, ahol a Szovjetunióba, a népi demoratikus országokba vagy Kubába küldendő di­verzánsokat képezik ki. A New York World Teleg­ram and Sun című lap rá­mutat, jelenleg Münchenben, Okinawa szigetén és az Egye­sült Államok-beli Wragg­­támaszponton tartózkodnak az amerikai csapatok külön­leges alakulatai. (MTI) Április 14-én indul az első menetrendszerű MALÉV légi járat Londonba A Magyar Légiiközlekedési Vállalat fennállásának 15. év­fordulója alkalmából kedden Hűvös Sándor vezérigazgató a Magyar Sajtó Házában tá­jékoztatta a sajtó képviselőit a vállalat fejlődéséről és ter­véről. Elmondotta: a MALÉV gépei ma már 18 európai nagyvárosba repülnek és köz­tük hét fővárosba N­—18-as, nagy befogadóképességű gép­pel. Április 14-től kezdve menetrendszerint közlekedik majd MALÉV-gép Budapest és London között. Az új já­rat megnyitása alkalmából április 17-én angol légügyi delegáció érkezik a magyar fővárosiba, április 25-én pedig magyar légügyi küldöttség lá­togat el Londonba. Még má­jusban N­—18-as géppel meg­­nyíult a Budapest—Tirana— Róma közötti új légivonal is,­ amely további lehetőségeket nyújt a személyforgalom bő­vítésére. A fejlődést mutatja az is, hogy míg MALÉV-gé-­­ peken az elmúlt esztendőben­­ 4000 turista utazott Moszkva­, ba­ az idén már 8000. Tem­é­­­­szetesen az a törekvés, hogy­­ még tovább bővítse a MA­­­LÉV légihálózatát, s minden­­ remény megvan arra, hogy a­­ magyar gépek belátható időn­­ belül nemcsak az európai­­ nagyvárosokba repülhetnek,­­ hanem a tengerentúlra is.­­ Ugyanakkor a külföldi légi-| társaságokkal is jól együtt-| működhetünk, hiszen a Feri-1 hegyi repülőtéren minden | használatban levő személy-­­ szállító repülőgép típus le- * szállhat — hangzott a tájék­é­koztatás. fMTI wmá-BiBAMi «.-i—r NAPLÓ 2. oldal « 1961. április IX A laoszi népi erők újabb hadi sikerei Hanoi (MTI) A Laosz Hangja rádió hétfői közlése szerint a törvényes laoszi kor­mány fegyveres erői a Patet Lao egységekkel szoros együtt­működésben visszaverték a lázadók támadását, amelynek célja volt, hogy megerősített állásokat szerezzenek Sala Phouk Houn közelében, a för­­útvonalak mentén. Erre a tá­madásra thaiföldi támaszpon­ton állomásozó helikopterek szállították Phoumi Nosavan csapatait. Amint azonban ezek az egységek földet értek, a ha­zafias erők bekerítették és szétszórták őket. A menekülő lázadó katonákat üldözőbe vették. A rádió hírt adott az ország más részein, különösen Közép-Laoszban­­ folytatott harcokról is, amelyeknek so­rán a Patet Lao egységei si­keresen haladtak előre és el­foglalták Kham Keot erődöt. Párt- és kormányhatározat a szovjet tudományos kutatómunka átszervezéséről Moszkva (TASZSZ) — Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Miniszter­­tanácsa határozatot hozott azokról az intézkedésekről, amelyeknek segítségével job­ban össze kell hangolni az országban folyó tudományos kutatómunkálatokat és a szovjet tudományos akadémia tevékenységét. A határozat, amelyet az Izvesztyija kedd esti száma közöl, hangsúlyoz­za: a szovjet tudománynak és technikának a legrövidebb időn belül minden döntő te­rületen élenjáróvá kell válnia világviszonylatban. A határozat rámutat arra,­­ hogy a mai viszonyok között különösen nagy jelentőségű a legfontosabb tudományos problémákkal kapcsolatos el­méleti kutatások további fo­kozása, közelebb kell vinni a tudományt a termeléshez és a lehető leggyorsabban alkal­mazni kell a népgazdaságban a tudományos kutatások eredményeit. Igen nagy jelentőségű a tudományos kutatásokra vo­natkozó rövid- és hosszúlejá­ratú tervek készítésének tö­kéletesítése, valamint a tu­dományos kutatások össze­hangolása. Evégből megala­kították a tudományos kuta­tásokat összehangoló állami bizottságot, amely a minisz­tertanács alá tartozik. Az SZKP Központi Bizott­sága és a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa szükségesnek tartja, hogy a szovjet tudo­mányos akadémia a tudo­mány leginkább perspektivi­kus és gyorsan kibontakozó irányzatainak­­ kidolgozására, összpontosítsa tevékenységét." A határozat intézkedik a szövetséges köztársaságokban működő tudományos kutató­­intézetek vezetésének átszer­vezéséről is. (MTI) Megalakult az új osztrák kormány Bécs (MTI) Kedden utolsó minisztertanácsi ülését tartot­ta Julius Raab kancellár kor­mánya és benyújtotta lemon­dását. Az osztrák miniszterta­nács feje pontosan kancellári kinevezésének nyolcadik év­fordulóján vonul vissza az ak­tív politikától. Adolf Schärf osztrák köz­­társasági elnök Alfons Gorba­­chot, az osztrák néppárt el­nökét bízta meg az új kor­mány megalakításával. Gorbach két új minisztert és két új államtitkárt vont be kormányába. Az új­­ Gorbach-kormány, amelyet az osztrák néppárt bizonyos mértékű jobbratoló­­dása jellemez, jövő héten mu­tatkozik be a parlamentben, ahol Gorbach kancellár kor­mánynyilatkozatot tesz. (MTI) MOCSÁR GÁBOR: (FEJEZETEK DEBRECEN TÖRTÉNETÉBŐL) B, A Cd D&CCtttosok' Franciaországban szentként 'tisztelik Jean d’Arcot, az 'orleans-i szüzet. Nagy írókat,­­költőket ihletett meg e rajon­­­gó, örökké rejtélyes alak. Lá­tomásainak kényszere alatt a­­ hazáját elnyomó angolok el­len valami csodálatos és má­­i sokat is rabul ejtő lelki ra­jongással hirdetett háborút s­­vezette harcba a francia ha­jókat ez a leány. Az akkori­­ századok misztikus, vallásos­­hódoltsága az oka, hogy ez a­­kis falusi lány olyan nemzeti idős lehetett, amilyennek népe­i ma is tiszteli.­­ Más nemzetek történetében is lehet ilyen megszállott, ra­jongó lelkeket találni — ha sorsuk, jellemük nem emel­kedik is olyan dicsfénybe, mint az orleans-i parasztlá­nyé. Valami ilyesmit kell lát­nunk — persze sok mindent megváltoztatva — a magyar történelem egyik rejtélyes alakjában, Karácsony György­ben. Fekete embernek nevezték, mert bőre sötét volt A föld egyszerű népe vak rajongással hitt benne. Azt hirdette: Isten kiválasztott embere ő, s az Úr azért küldte, hogy a magyar hazát megszabadítsa a török elnyomás alól. Nem tudni ma már, vajon őszinte hazafiúi lelkesedésében tűzte ki a zászlót, amely alá sokan se­reglettek, ő csupán azért öl­töztette önmagát és vállalko­zását az isteni küldetés dics­fényébe, mert ismerte a ba­bonás, hiszékeny embereket, s tudta, hogy így nagyobb hatással lehet a szegény nép­re. Valami konok rajongás mindenképpen volt ebben az emberben, valami belső tűz csakugyan loboghatott benne — a köréje sereglettek babo­nás tisztelettel csüggtek raj­ta: mint a pusztában vándorló zsidók a prófétáikat, úgy tisz­telték őt a hívei. S ezen túl­menően volt benne céltudatos­ság is: felszentelt zászlóját éppen Debrecen környékén, az itteni pusztákon ütötte fel. Ez a vidék alkalmasnak látszott arra, hogy felszabadító külde­tését itt kezdje meg. Nem azért, mintha Debre­cen oly alkalmas lett volna bármilyen zendülés, felszaba­dító harc elindítására. Egyál­talán nem. Debrecen elöljárói mindvégig mélységes gyűlö­lettel és gyanakvással figyel­ték a fekete ember sereggyűj­tését. Kínos és kényelmetlen volt ez a vállalkozás a kal­­mérkodó, minden hatalom felé behódoló politikát folytató debreceni polgárságnak. Arra gondolhattak: ha a fekete ember gyűlölt vállalkozása balul üt ki, a török hatalom bosszúja arra a városra nehe­zedik, amelyik Karácsony György lázadásának otthont adott. Emiatt is, de vallási okokból is — a reformált, pu­ritán város idegenkedve szem­lélte a Karácsony György tá­boréban folyó szektariánus lélekápolást — vallási okok­ból is igyekezett távoltartani magát a lázadástól. Karácsony György inkább amiatt választotta Debrecen környékét elindulása helyéül, mert bár három hatalom üt­közőpontja volt a város, mind­egyiknek a legszélén feküdt, s így az ellenőrzés, török raj­taütés nagyobb veszélye nél­kül gyűjthette előbb kisded, majd egyre gyarapodó csapa­tait. Amúgy, külső megjelenése is nagy tiszteletet parancsolt: féktelen ereg­embernek Röviden IN MEMÓRIÁM Száz esztendővel ezelőtt kezdődött el az Egyesült Ál­lamokban az a küzdelem, me­lyet Észak és Dél háborújá­nak nevezünk. A harc, mely az északi és a déli rabszolga­tartó államok között dúlt, a rabszolgarendszer, a faji megkülönböztetés miatt rob­bant ki. A harc négy eszten­deje azok dicső győzelmét hozta, akik a rabszolgaság eltörlését követelték, s biz­tosítani kívánták a négerek jogait. Emlékezetes dátum ez a száz év előtti. Nemes gondo­latok, eszmék húzódnak m­eg mögötte, példázván, hogy Lincoln és az államok más vezetői tisztelték és becsülték az emberi méltóságot. Az amerikai történelem e háborúra azonban bennünk ma más gondolatokat ébresz­tenek. Kissé nosztalgikusan vetjük fel a kérdést: vajon most miért álljtak oly mesz­­sze az amerikai politika ve­zetői az elvektől? Vajon miért engedik, hogy a száz év előtti harc ellenére ma is legyen faji kérdés az USA- ban? Vajon milyen szemlélet vezeti őket, hogy az újgyar­matosítás ravasz eszközeivel modern rabszolgaság intéz­ményét fejlesszék ki? Soka­sodó kérdéssor ez. 9 különös élességet kap egy-egy ilyen évforduló kapcsán. Igen-igen szükség volna arra, hogy a múlt dicső hagyományaitól eltávolodott pénzimádók né­ha-néha visszapillantanának a dicső elődök példájára, akitől emberség, becsüle­tesség, jó szándék és emelke­dettség tekintetében is sokat tanulhatnának. VÁLASZTHATTAK... Dél-Vietnamban lezajlot­tak a választások, melyek során újra elnökké válasz­tották Ngo Dinh Diemet, ezt a hírhedt, véreskezű despotét. Terrorintézkedések, letartózt­­tatási hullámok, előzetesen kitöltött hűségnyilatkozatok készítették elő a „győzelem” talaját, s e megfélemlítés után járult urnákhoz az or­szág népe. A nem választó­kat, az ellenszavazókat bör­tönnel s más megtorlásokkal fenyegették meg, így hát nyugodtan elmond­hatjuk, a dél-vietnami lakos­ság előtt valóban nyílt vá­lasztási lehetőség: Ngo Dinh Diem vagy a szabadságvesz­tés. B. L. NEW YORK-I LÁTOGATÁS HELYETT COWBOY KALAP Súlyos gondot okoz Bonn­ban az, hogy a kancellár ame­rikai látogatásával egybeesik a jeruzsálemi Eichmann-per kezdete, s a bonni vezetők fö­löttébb kényelmetlennek ér­zik, hogy az amerikai lapok egy időben közüik Adenauer megnyilatkozásait és a náci rémtetteket felidéző perről szóló tudósításokat. A Spiegel értesülése szerint a kancellár eredetileg azt ter­vezte, hogy washingtoni tár­gyalásai után New Yorkba lá­togat, az amerikaiak azonban eltanácsolták ettől, s közölték vele: attól kell tartani, hogy egy New York-i látogatás so­rán „kellemetlen tüntetésekre kerülhet sor az Eichmann-per­­rel kapcsolatban”. Ezért iktatták be az utolsó pillanatban a texasi kirándu­lási programba, ahol Johnson alelnök látja majd vendégül Adenauert. A „MERTEN-ÜGY“ Az Egyesült Demokratikus Baloldali Párt (EDA) parla­menti képviselőinek egy cso­portja követelte, hogy a görög parlament ismét vitassa meg a „Merten-ügyet”, és a kor­mánynak az ügyben elfoglalt álláspontját. A képviselők megállapítják: Merten — a hitlerista meg­szálló csapatok parancsnoká­nak egykori tanácsadója — a Hamburger Echo hasábjain ismét azzal vádolta a görög kormány tagjait, köztük Ka­­ramanlisz miniszterelnököt, hogy együttműködött a hitle­ristákkal. A képviselők hangsúlyoz­zák: A görög közvéleményt komolyan aggasztja az a tény, hogy bár a múlt év szeptem­bere óta­­s elég idő telt el, a kormány nem hajtotta végre a Merten-féle vádakkal kap­csolatos megígért bírósági vizsgálatot, sőt mi több, min­dent elkövetett, hogy elaltas­sa ezt az ügyet. A görög sajtó annak idején közölte: minden eszközt igény­be vettek — kezdve attól, hogy próbálták megvesztegetni Mer­­tent, egészen addig, hogy kér­ték a nyugatnémet kormányt: a nyugatnémet bíróságok ne foglalkozzanak Merten vádjai­­val. A sajtó hírül adja, hogy a nyugatnémet bíróságok, se­gíteni akarván a görög mi­niszterelnöknek, dokumentu­mokat gyűjtenek és tanúki­hallgatásokat folytatnak Mer­ten vádjai kapcsán. A görög miniszterek nem nagyon örülnek ennek a vizs­gálatnak. Mint a képviselők rámutatnak, a görög kormány nemrégiben kérte a bonni ha­tóságokat, szüntessenek meg minden bírói vizsgálatot eb­ben az ügyben. Az EDA képviselők azon­ban rámutatnak: A kormány mélységesen téved, ha azt hi­szi, hogy a görög nép hozzá­járul a Merten-ügy „lezárásá­hoz”. A nyugatnémet kormány megszüntetett minden vizsgá­latot

Next