Hajdú-Bihari Napló, 1962. május (19. évfolyam, 101-119. szám)

1962-05-11 / 108. szám

HAJDÚ-BIHARI Világ. w&daxfai, eqytiMiM.1 fff xix. Évfolyam, ios. szAm $i m® BIN­LJBJw pia JafUi fii» ARA : 50 FILLÉR M wIM B — 89 H| 1362. MÁJUS 11.. PÉNTEK JalL»ral JK ^M|­IBeSJIB 10^1 fflfy Ma a termelőszövetkezetek fejlődése segíti legjobban az ország haladását A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa elnökségének leg­utóbbi ülésén széleskörű véle­ménycsere bontakozott ki ar­ról, hogy a mozgalom hogyan, segíthetné a lgeredményeseb­­ben a mezőgazdaságot. A hoz­zászólások és a közös állás­foglalás alapján a közelmúlt­ban kidolgozták a következő hónapok munkájának irányel­veit, amelyeket megvalósítá­suk előtt vitára bocsátanak. Az ország lakossága az el­múlt években átlagosan 100—150 millió forint érté­kű társadalmi munkával járult hozzá a városok és falvak szépítéséhez, gyara­pításához. Az önkéntes segítség azonban elsősorban a községfejlesztés területén kamatozott; utak, is­kolák, művelődési házak épül­tek, s ugyanakkor a mezőgaz­daság kevésbé látta hasznát a társadalom különböző rétegei összefogásának. A Hazafias Népfront több mint százezer bizottsági tagjának és még en­nél is nagyobb számú aktivis­tájának támogatásával most ezen a helyzeten kíván változ­tatni. Az irányelvek hangsúlyoz­zák: napjainkban a termelőszö­vetkezetek gazdasági meg­erősödése és fejlődése se­gítheti elő legjobban az ország társadalmi és gaz­dasági haladását. A mezőgazdasági termelés fej­lesztését az egész társadalom közös ügyévé kell tenni. A nagy munkából a népfront­mozgalom elsősorban két terü­leten veheti ki részét: a máso­dik ötéves terv időszakában előttünk álló feladatok ismer­tetésével és a termelőszövet­kezetek támogatására irányu­ló társadalmi összefogás és munkák kezdeményezésével. A bizottságok mellett tevé­kenykedő különböző akció­­csoportok tagjai most a mezőgazdaság több terüle­tén kamatoztathatják tudá­sukat. Az egyetemi tanárokból, aka­démikusokból s a különböző szakterületek kiváló ismerői­ből életre hívott társadalmi testületek hasznos szolgálatot tehetnek az országnak, ha egyéb feladataik megoldása mellett bekapcsolódnak a ke­nyérgabona-termesztés prob­lémáinak megoldásába, taná­csokat adnak a tsz-eiknek: ho­gyan növelhetik árutermelésü­ket, s részt vállalnak a gyü­mölcs- és szőlőtelepítési fel­adatok megoldásából. Jól hasz­nosíthatnák társadalmi mun­kások vállalkozó kedvét, s gaz­dag ismereteit a termelőszö­vetkezetek üzemszervezésének területén, valamint az öntö­zéses gazdálkodás fejlesztésé­nél,­s a belvízrendezéseknél. A kidolgozott irányelveket hamarosan megvitatják a nép­front-bizottságok elnökeinek és titkárainak fórumán, majd hozzákezdenek mielőbbi meg­valósításukhoz. (MTI) Megnyílt az országos közúti közlekedési balesetelhárítási kiállítás a Déri Múzeumban Május 10-én csütörtökön , délelőtt ünnepélyes keretek között nyitották meg Debre­cenben a Déri Múzeumban a II. országos közúti közleke­dési balesetelhárítási kiállí­tást. A megnyitáson megje­lent Cifra László az MSZMP Hajdú-Bihar megyei végre­hajtó bizottságának tagja, rendőralezredes, a Hajdú- Bihar megyei Rendőrfőkapi­tányság vezetője, Gurbán György a megyei pártbizott­ság ipari, kereskedelmi és közlekedési osztályának ve­zetője, Hidasi György a Köz­lekedés- és Postaügyi Minisz­térium autóközlekedési ve­zérigazgatóságának helyettes vezetője, valamint a közle­kedési szakszervezet, és a vállalatok vezetői, képviselői. Kardos Zoltán, a 6. sz. AKÖV igazgatója, a Magyar Autóklub helyi csoportjának vezetője tartott megnyitót, majd Maróthy Károly, a KPM Autófelügyelet helyet­tes vezetője ismertette a ki­állítás célját. Elmondotta többek közt, hogy a közúti közlekedési balesetek száma növekedik, a bekövetkezett balesetek több mint 95 szá­zaléka az emberek, a jármű­vek vezetői, a gyalogosan közlekedők hibáiból adódnak. Elenyésző azon balesetek száma, amelyek műszaki hi­ba, elemi csapás következté­ben történtek. Kiemelte, hogy az elmúlt évben igen nagy volt — országosan is — a gyermekbalesetek száma. 1961-ben 900 gyermek szenve­dett a balesetek következté­ben sérülést, közülök 62 kis­fiú, illetve kislány meghalt. Ezután Klór Miksa rendőr­alezredes, a Hajdú-Bihar me­gyei Rendőrfőkapit­ányság he­lyettes vezetője részletesen ismertette a Hajdú-Bihar me­gyei közlekedési baleseti helyzetet., Különösen­­ az ittas állapotban való vezetésből fakadó baleseteket emelte ki, amely megyénkben is elég nagy számban fordul elő. A balesetek elkerülése tár­sadalmi ügy. A biztonságos, balesetmentes közlekedés biz­tosítására nem elégséges a rendőri szervek munkája, széleskörű társadalmi tevé­kenység szükséges. Ennek ér­dekében a kiállítás megnyi­tásának befejezéséül megala­kították a Hajdú-Bihar me­gyei közlekedési társadalmi bizottságot, megválasztották az elnökséget, s a bizottság tagjait. A közlekedési társa­dalmi bizottság elnökévé Gurbán Györgyöt, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottsá­gának osztályvezetőjét, társ­elnökévé Barta Károlyt, a Debrecen Városi Tanács vég­rehajtó bizottságának elnök­­helyettesét, titkárává Simon Lászlót, a megyei rendőrfő­kapitányság közlekedésren­dészeti osztályának vezetőjét választották. A kiállításon a szemlélő 100 tablón láthatja a sűrűn elő­forduló balesetek adatait, az okokat. Többek közt fényké­pes magyarázatokkal ismer­tetik a súlyos kimenetelű közlekedési baleseteket,­­ így pl. a Ferihegyi repülőtér­hez vivő úton a vasúti híd­ról lezuhant autóbuszt, ami­kor is 13 személy meghalt. 23 utas súlyos, 7 pedig könnyebb sérülést szenvedett. Láthatók villamos, tehergépkocsi, sze­mélyautó, motorkerékpár bal­esetek. A „legfrisebb” balese­tek fényképes riportjai is lát­hatók, a hajdúhadházi, püs­pökladányi, komádi stb. A tanulságos kiállítást má­jus 24-ig lehet megtekinteni, naponta 10-től 18 óráig. A belépés díjtalan. F. K. Összekötötték a Barátság kőolajvezeték csehszlovákiai és magyarországi szakaszát Csütörtökön délben fontos eseményre került sor a ma­gyar határnál fekvő csehszlo­vákiai Tesmak község mellett. A Barátság kőolajvezeték nem­rég elkészült 140 kilométeres magyarországi szakaszának folytatásaként befejezték an­nak a kilenc kilométeres sza­kasznak az építését is, amely az Ipoly folyón keresztül csat­lakozik a csehszlovákiai ve­zetékhez, így csütörtököm a pardubicei kőolajvezeték vál­lalat és a siófoki kőolajvezeték vállalat dolgozói összekapcsol­hatták a nemzetközi olajvezték csehszlovák és magyar szaka­szát. A Barátság kőolajvezeték csehszlovák és magyar szaka­szának összekötése után május második felében feltöltik a magyar vezetékszakaszt a Csehszlovákián keresztül érke­ző szovjet olajjal. (MTI) Kállai Gyula fogadta két új nagykövetünket Kállai Gyula, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nökhelyettese csütörtökön fo­gadta Murai Istvánt, a Ma­gyar Népköztársaság új da­maszkuszi rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetét állo­máshelyére a közeljövőben történő elutazása alkalmából. Kállai Gyula, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nökhelyettese csütörtökön fo­gadta Zalka Andrást, a Ma­gyar Népköztársaság új tokiói rendkívüli követét és megha­talmazott miniszterét állomás­helyére a közeljövőben történő elutazása alkalmából. (MTI) Vállalták- teljesítik A kongresszusi verseny hírei Valamennyi Hajdú-Bihar­ megyei vállalatnál értékes vállalásokat tettek a dolgozók a VIII. pártkongresszus tisz­teletére. Ezeknek a vállalá­soknak a teljesítéséért dol­goznak a műszakok, brigádok és egyének. Nap mint nap szép teljesítményeket, sike­reket érnek el. Erről szólnak az alábbi hírek is. A Debreceni Ruhagyár legjobb szalagjai Mindennap értékelik a Debreceni Ruhagyár 22 sza­lagjának versenyét, mely a minőség megjavítása mellett az első négyhavi lemaradás behozásáér­t is folyik. A ver­senyfelelős naponta a han­gosbemondóban közli, hogy a szalagok közül kik járnak élen, és milyen helyezést ér­tek el. Május 9-én vállalati szin­ten a verseny élén az Alkot­mány­terem XI-es szalagja —­ vezetője Barna Katalin — volt, átlagos 128,3 száza­lékos teljesítménnyel. Máso­dik a Béke-terem X-es sza­lagja 117,6 százalékkal, har­­madik pedig a Vörös Hajnal­terem XVI-os szalagja 111,5 százalékkal. Az élenjárókhoz felzárkózott az Alkotmány­terem XII-es és a Vörös Lo­bogó-terem VIII-as szalagja. Jutalmuk szív küldi műsor volt. Javult a minőség a hajlítottbútor­gyárban Elsősorban a minőség meg­javításáért versenyeznek a Debreceni Hajlítottbútor­gyárban, mert ezzel egyben a tervteljesítést is elősegítik. Ugyanis a korábbi hónapok­ban, amikor a versenyben a mennyiségi teljesítés jobban érvényesült, sok volt a minő­ségi hibák miatti visszave­tés és a hibák kijavítására időt kellett fordítani, ami a tervteljesítést hátráltatta. A verseny értékelésének el­sősorban a minőségi követel­ményt tartják szem előtt. A gyárban minden műszak­ban és mindennap közli a hangosbemondó, hogy a mű­szakok, brigádok és egyének milyen teljesítményeket, mi­nőségi eredményeket értek el. Május 9-én a gyár veze­tősége megdicsérte Falvai László nyolcfős ifjúsági bri­gádját, mert a selejtet a meg­tűrt százalék alá csökkentet­te. A dukkózó műhelyben Varga Lászlóné és Zákány Józsefné 100 százalék felett teljesített. Munkájuk minő­sége száz százalékos volt. A tényezők közül Gyökös And­­rásné, Burai Istvánné, Kere­kes Lajosné és Miskolczi Lászlóné jár élen a mennyi­ségi és minőségi tervtelje­sítésben, és két fűtőtársa, akik hat hónap alatt 135 tonna szenet takarítottak meg. Körösi István a VIII. párt­­kongresszus tiszteletére tett széntakarékossági vállalását is rendszeresen teljesíti. To­vábbra is élenjár a takaré­kossági mozgalomban. Ver­senytársa Kiss László és Sü­tő Ferenc a széntakarékossá­­gi versenyben a második, il­letve a harmadik helyet tart­ja. A takarékoskodó moz­donyvezetők és fűtők három hónap alatt 3676 tonna sze­net takarítottak meg, aminek az értéke 2,3 millió forint Az április havi szénmegtaka­rításuk több mint 1200 ton­na volt. Vasárnap tartják az irodalmi színpadok megyei bemutatóit A körzeti és járási bemuta­tók során szerepelt művészeti csoportok legjobbjainak kivá­lasztása után a Tóthfalusi kul­turális szemle megyei bemuta­tói következnek. A bemutatók közt is legjelentősebb megren­dezésére vasárnap — május 13-án — kerül sor Debrecen­ben, a Hungária kamaraszín­házban. A megye legjobb irodalmi színpadai szerepelnek vasárnap a debreceni színiházban. Az idén csak az irodalmi színpa­dok — mint kiemelt művészeti csoportok — vesznek részt or­szágos bemutatón. Az irodal­mi színpadok, mint az irodal­mi, esztétikai és világnézeti ne­velést legjobban szolgáló mű­vészeti csoportok a kulturális szemléik legújabb — de vi­rágzó — hajtásai. Ebben az esztendőben Hajdú-Biharban 21 irodalmi színpad és 5 sza­valókórus nevezett a Tóthfalu­si kulturális szemlére. Az új csoportok minden eddigi sze­replésük alkalmával nagy si­kert arattak tartalmas és szín­­vonalas műsoraikkal. A megyei bemutató­n nyolc irodalmi színpad szerepel: a debreceni József Attila Irodal­mi Színpad, a debreceni Föld­mérési és Térképészeti Hivatal együttese, a debreceni Kossuth gyakorlógimnázium, a hajdú­­szoboszlói ifjúsági ház, a de­recskei művelődési otthon ifjú­sági irodalmi színpada, a haj­­dúsámsoni pedagógus irodalmi színpad és a földesi Lenin Ter­melőszövetkezet, valamint a komádi Petőfi Termelőszövet­kezet irodalmi színpad. A megyei bemutatóin leg­jobban szereplő irodalmi szín­padok az országos bemutatón vesznek részt. l­­. Mintegy 150 000 hektoliterrel több sör a nyári csúcsidényre, mint tavaly Az utóbbi évek nyári hó­napjaiban időnként „hiány­cikk” volt a sör, pedig 1950 és 1960 között ötszörösére, azaz 3 550 000 hektoliterre nőtt sör­gyáraink évi termelése. Ez azt is jelenti, hogy 1960-ban 2­10 millió lakost számolva — több mint 35 liter volt az évi „sör­fejadag”. Az idei két nyári negyed­évben mintegy 100 000 hektoli­terrel több a vállalat terve, mint a múlt év azonos idősza­kában elért tényleges ered­mény, s a dolgozók a Vili. pártkongresszus tiszteletére felajánlották a magasabb terv túlteljesítését is. Vállalták, hogy a második negyedben mintegy 10 ezer, a harmadik negyedben pedig 40—50 ezer hektoliterrel több sört készíte­nek az előírtnál. Több lesz a palackozott sör is. Tavaly a két negyedévben 704 ezer hektolitert palackoz­tak, most pedig 800 000 hekto­liter üveges sör forgalor útba­­hozatalát tervezik. (MTI) Budapest határában építik az új Bécs—Budapest nemzetközi műutat. A legnagyobb teljesítményű földgépek dolgoznak itt, amelyekkel ebben a hónapban több mint 30 ezer köbméter földet mozgatnak meg. A képen: munkában a hatalmas föld­gépek Határidő lerövidítés az építkezésnél Az ÉM­ Hajdú megyei Ál­lami Építőipari Vállalatnál a brigádok legtöbben az épí­tési határidők lerövidítéséért versenyeznek. Az Új Élet parki lakóházak építésénél Bernáth Mihály 16 fős bri­gádja, a Honvéd utcai kétszer 24 lakás külső vakolását a határidő előtt öt nappal fejez­te be, így korábban kezdhet­tek hozzá a Vízügyi Igazga­tóság hétlakásos bérházának építéséhez. Márton Sándor betonozó brigádja a Thomas Mann utcai lakásépítkezésnél ugyancsak a határidő előtt teljesítette az épület födémé­nek betonozását. Takarékos mozdonyvezetők és fűtők 1961 második félévében az elért szénmegtakarítás is hozzásegítette a Debreceni MÁV Fűtőház több dolgozó­ját a kiváló dolgozó, illetve a szocialista brigád cím el­nyeréséhez. Ezek között van J­őrösi István mozdonyvezető. Export-terv teljesítés A Debreceni Kefegyárba­n áprilistól kezdve három mű­szakban gyártják a világ­szerte híres debreceni kefe­féleségeket, ötvennégy or­szágnak szállítja termékeit a kefegyár. A dolgozók ebben az évben — a munkaver­­seny eredményeképpen — két­millió forint értékű áruval többet gyártanak exportra. Az április havi exporttervet 100,9 százalékra teljesítették. Vállalásuk, hogy minden hó­napban legalább egy száza­lékkal túlteljesítik az expor­tot. A terven felül több ezer tégla A terv szerint április 5-én kellett volna a nyerstégla­gyártást elkezdeniük a Haj­dú-Bihar megyei téglagyárak­nak. A hideg időjárás miatt négynapos késés történt, így az április havi nyerstégla­gyártási tervet nem tudták teljesíteni. Az égetési tervet viszont valamennyi tégla­gyár teljesítette. Sőt, a Deb­receni Városi Téglagyár 84,7 százalékkal, 161 ezer darab­bal túlteljesítette. A Hajdú­szoboszlói Téglagyár 18 ezer darabbal gyártott több tég­lát. Május 9-ig valamennyi téglagyár teljesítette nyers­gyártási és égetési tervét, s valószínűnek látszik, hogy a hónap végére a verseny eredményeképpen behozzák­ a lemaradást. Az ezredik újítás A Debreceni Közúti Üzem­ Vállalat 12 évi fennállása óta május 8-án adták be a dolgozók az ezredik újítást. Az újító Bori Illés, szocialis­­tabrigád-vezető, aki brigád­jával a berettyóújfalui építés­­vezetőség területén az útépí­tésnél dolgozik. Újítása: a víznyelő utakon a betongyű­rűk új módszerrel történő elhelyezése. Az újítás gazda­sági eredménye: egyharmadá­­ra csökkent ennek a munká­nak a költsége. Az ezredik újítót a válla­lat értékes köny­vvel jutal­mazta meg.­­

Next