Hajdú-Bihari Napló, 1962. május (19. évfolyam, 101-119. szám)
1962-05-10 / 107. szám
HAJDÚ-BIHARI Világ, tixa Viállat, egyesültete k* Jgj XIX. évf., 107. szám Ml! BmMM mmmm sül ÁRA : 50 FILLÉR |p|Jgj JÉ|| Hl *11 1962. május 1o. mpmsSSr Mi okozza a baleseteket? Előzetes jelentés egy érdekes kiállításról Az emberek milliói nap mint nap részt vesznek a közúti közlekedésben, akár gépjárműveken, akár gyalogosan. A szabálytalan közlekedés, a gondatlanság, a felelőtlenség állandó veszéllyel jár. Sokan mondják, hogy azért emelkedik a közúti közlekedési balesetek száma, mert egyre növekedik a gépjárművek mennyisége. Az igaz, hogy a járműpark növekedett 1961-ben, 11,5 százalékkal több gépjármű fut az ország útjain, mint 1960-ban. Sajnos az is igaz, hogy a balesetek száma ezzel egyenes arányban, 11 százalékkal emelkedett. Ez az arány csak látszólag megnyugtató, de nem lehet törvényszerű, hiszen a tények, a bekövetkezett balesetek, s főleg az okok egyáltalán nem elkerülhetetlenek. Az országban 1961-ben 9898 közúti közlekedési baleset fordult elő, melynek következményeként 666 ember vesztette életét, s ugyanakkor 9426 fő szenvedett sérülést, közülük 4535-en hosszún hetekig, hónapokig nyomták az ágyat, életük végéig csonkán, bénán élnek. Ezen számadatok magasabbak, mint voltak 1960-ban. A balesetek következtében közel 20 millió forintnyi anyagi kár is keletkezett. Kinek lehet tehát közömbös az, hogy egyetlen év alatt 10 092 ember sorsa kedvezőtlenül alakult, meghalt vagy sérüléseket szenvedett ? Mindenkinek, aki részt vesz a közúti közlekedésben, elsőrendű feladata, hogy vigyázzon mások és saját maga testi épségére. Vidéken különösen két okból kifolyólag történtek közlekedési balesetek. Első helyen áll az ittas vezetés. A gépjárművek vezetői kevésbé tehetnek arról, ha egy kivilágítatlan szekérbe belehajtanak, vagy éppen egy játszadozó gyermek a motorkerékpár elé ugrik, és így következik be a baleset. De arról már tehetnek, hogy bemennek az italmérő helyiségbe, kérik az italt, és még azt is tudják, hogy vezetés közben annak milyen káros hatása van , és mégis megisszák. Elriasztó az a baleseti szám, amennyi ittas vezetés miatt következett. A 4994 gépkocsivezető hibájából történt baleseteknél 1098 esetben ittas vezetés volt a baleset oka ! És a legtöbb ittas vezetőt a motorkerékpárok nyergében találjuk, az ittas vezetés miatti baleseteknél 59 százalékban motorkerékpárosokkal fordultak elő a közlekedési balesetek. Most, a jobb idő beálltával, a kirándulások s egyéb utak alkalmával mindinkább lehet találkozni az országutak menti csárdák előtt gazdátlan motorkerékpárokkal, vezetői pedig söröznek, fröcsösöznek a vendéglőben. Veszélyes szokás. Az ittas vezetés mellett, a gondatlan, figyelmetlen vezetés miatt , következnek nagy számmal balesetek, de a gyors hajtás, az elsőbbségi jog meg nem adása is számos baleset előidézője. Az országúti gyors hajtásban is a motorkerékpárosok a „bajnokok”, de a magánautók vezetői közül is igen sokan szeretik, ha minél jobban kibillen a sebességmérő mutatója. Hajdú-Bihar megyében az elmúlt évben 194 közúti közlekedési baleset fordult elő az 1960. évi 189 balesettel szemben. Tizenegy személy életét vesztette, 171 fő súlyosan, 57 pedig könnyebben megsérült. A 194 balesetből mindössze 20 múlt el sérülés nélkül. Ebben az évben is előfordult már több baleset, az elmúlt napokban két mezőgazdaságban dolgozó gépjárművezető ittas vezetéséért életével fizetett. A szabálytalanul közlekedő gyalogosok, a járművekre fel- és leugrálók is sokszor idézik elő saját maguk balesetét, sérülését. A parkok menti utcákban, az országutakon nem egy gyermek vesztette életét azért, mert játékból át akart futni a motorkerékpár előtt. Persze nem tudja a gyermek kiszámítani a jármű gyorsaságát, és éppen akkor ugrik nagyot, amikor odaér a veszélyt hozó gépjármű. A játszadozó gyermekek láttán a járművezetők fokozottan legyenek gondosak, mert tudatlan kicsinyektől még nem várhatnak felelősséget. A szülők, felnőttek pedig ne engedjék a forgalmas helyeken felügyelet nélkül labdázni, futkározni a gyermekeket. A megtörtént balesetekről, a megelőzésről most tanulságos kiállítást rendeznek Debrecenben. Május 10-én, csütörtök délelőtt 10 órakor a Déri Múzeumban nyitják meg a II. országos közúti közlekedési balesetelhárítási kiállítást. A kiállítást május 24-ig naponta 10-től 18 óráig díjmentesen lehet megtekinteni. Fülep K. Tűzoltóverseny Barátidon Friss zene szórakoztatja az embereket, a nézőket a bárándi sporttelepen. Lehetnek itt körben vagy nyolcszázan. Érdekes esemény csalta ki őket a pályára: a püspökladányi járás önkéntes tűzoltó testületeinek versenye. Báránd ezúttal második alkalommal kapta a rendezés jogát. Két esztendeje ugyanitt versengtek a legjobb csapatok. A bárándiak általában mindig jó helyezést értek el. És most? Kilenc község 35 csapata küzd az első helyezésekért. Ebből hat a bárándi. Igyekezetükre, ötletességükre jellemző, hogy ma már saját televíziójuk van. Az önkéntes alapon végzett megelőző, mentő munka mellett gyakran rendeznek műsoros esteket. S a bevétel java a községben marad. Ebből a tv. Rábán is hasonló a helyzet. Egyébként a két község önkéntes tűzoltói örök riválisok. Most meg a szereplők is azzal indulnak, hogy az idén ők viszik el a pálmát. A bárándi leánycsapat már meg is kapta a parancsot: — Kocsifecskendőről sugarat szerelj! Vízszerelés ? fecskendő mögött elképzelt kútból! Sugárirány egyenest! Rajta! Rohannak a másodpercek. Rövid idő alatt elkészül a csapat a szereléssel. Kipirultan állnak a lányok a fecskendő mellett, s kérdő tekintetük a ,,döntnök”-ön pihen: vajon milyen az eredmény? Jó. Nagyon jó. Igaz elsők nem lettek, Kaba megelőzte őket, de övék a második és a harmadik helyezés is. Aminek — természetesen — minden lány örül. Köztük Csókási Irén, aki immár ötödik éve önkéntes tűzoltó. A kislány már úttörő korában is társadalmi tűzoltó volt, s most elismerésként oklevelet és egy töltőtollat kapott. Érdekes, a bárándiak azt mondják, a testület legaktívabb tagjai a lányok. Az egyik községi vezetőségi tag például Kábái Vera. Mindössze tizennyolc esztendős, és ápolónő a helyi szociális otthonban. Ápolónő!? Hogy fér össze ez a csupa gyengédséget kívánó hivatás a tűzoltással, a kemény gyakorlatokkal? A kislány felvonja vállát: — Soha nem gondolkodtam ezen. Később tudtam meg: Kábái Vera mindemellett a bárándi röplabdacsapat egyik erőssége. Persze, jócskán vannak itt idősebbek is. Matkó Béla például már a 66. évében jár, 34 éve tagja a kábai önkéntes tűzoltótestületnek. A helyi Lenin Tsz-ben dolgozik, növényápoló. A munkában, meg a gyakorlatokon egyaránt bebizonyítja: fel tudja venni a versenyt a fiatalokkal. A jól szervezett verseny széperedményeket hozott. Délutána zsűrinek éppen elég gondotokozott, miként jutalmazza akiváló teljesítményeket, hiszen minden csapat a legjobbat igyekezett nyújtani. Kun András, a járási tanács v. b.-titkára egész sereg pénzjutalmat,tárgyjutalmat, oklevelet adott át a legjobbaknak. " Este jól sikerült tűzoltóbálon ,szórakoztak a versenyzők és avendégek. S azzal búcsúztál: megmutatják a megyei versenyen is, hogy a püspökladányi járás önkéntes tűzoltói alánosan megtanulták a fecskendők kezelését. " Meglátjuk, hogy állják majd szavukat! Rádiós rókaverseny Vasárnap, május 13-án a Magyar Honvédelmi Sportszövetség Hajdú-Bihar megyei elnöksége ultrarövidhullámú rádió-bemérőversenyt népszerű nevén rókaversenyt rendez Hajdú-Bihar megyében. A rókaversenyen Szolnok és Hajdú-Bihar megye, mintegy 20 főnyi versenyző gárdája vesz részt. Egyelőre ismeretlen, négy kilométer sugarú, erdős, bokros területű körben három elrejtett adóállomást kell felkutatni saját készítésű vevőkészülékekkel. A rókaverseny után Debrecenben a II. kerületi Tanács kultúrtermében az este folyamán érdekes szellemi vetélkedésre kerül sor, melyen a részvevők rádiótechnikai, történelmi és politikai ismereteikről adnak számot. 0 országon át Vili. AZ EIFFEL LÁBÁNÁL ... A Chaillot-palotát elhagyva gyorsan suhan át a gépkocsi a Szajna-hídon, s máris a Quai Brandly-n vagyok — az Eiffeltorony lábánál. Az óriási alkotmány alatt kényelmesen közlekedhet egyszerre akár húsz gépkocsi is, olyan széles a két láb közötti távolság. Párizs egyik legnevezetesebb jellegzetessége a képeslapokról, folyóiratokról oly jól ismert Eiffel-torony ... OLDALT MEGY A LIFT Sorbaállok. Ezzel kezdődik az ismerkedés az acélszörnyeteggel. Anynyi az érdeklődő ugyanis, hogy a pénztár előtt hosszú sort alkotnak a jegyváltók. Ez megszokott dolog Párizsban. Rengeteg a turista, s ki ne lenne kíváncsi arra, milyen a látvány az Eiffel tetejéről! A lift nem olyan megoldású, mint általában másutt. Nem úgy megy fel, mint például az emeletes házakban, hanem ferdén halad. Mi, akik benne ülünk vagy állunk, ebből a ferde haladásból nem sokat érzünk. Ez csak akkor látható jól, ha oldalról figyeli az ember a tornyot s nézi, karcsú lábának acél testében hogyan kúszik felfelé az egyszerre 40 személyt szállító lift. Egy acéllábba szerelték a le- és felfelé közlekedő liftet, amely nagy forgalmat bonyolít le. A ferde haladás a második „emeletig” tart, ott át kell szállni újabb liftbe, amely már egyenesen halad — egészen felhőmagasságig. Valóban felhők közé juthat az ember, mert többször előfordul, hogy emeleti korlátoknál turisták százai állnak, gyönyörködnek a kilátásban. Olyan az ember érzése, mintha Párizs, ez az ötmilliós főváros az ember előtt meghajolna. Eltörpülnek a torony tervezője. Koránafő nagy építésze volt, többek között részt vett a budapesti Nyugati-pályaudvar és a Margit-híd építésében is. A tornyot később megnagyobbították. Oda építették a párizsi televízió adótornyát, így most 320 méter magas. 40 MILLIÓ LÁTOGATÓ Az üzlet sem maradhat ki az Eiffel-toronyból. Első emeletén van Párizs legelegánsabb étterme. Méregdrága ott az ital és az étkezés. Velencei csillárokból ömlik a fény, vörös plüssel borított székek, délszaki növények, elegáns üvegfalú erkélyek teszik hangulatossá az éttermet, amely egyben a főváros legdrágább szórakozóhelye. Második emeletén büfé van, ahol szintén drágább minden, mint a „földön”. Postahivatal működik, képeslapokat és csecsebecséket árusítók pavilonjai mellett a leaszfaltozott erkélyen fehér padok csalogatják pihenésre az embereket. Nagy a látogatottsága a toronynak, évente csaknem másfélmillió látogató megy fel a felvonókon. Eddig 40 millió ember tekintette meg az Eiffelt és csodálta Párizst a magasból. Szép a torony este is. Kettős élményben van ilyenkor része az embernek. Elsősorban a kivilágított torony látványa, másodsorban az a milliónyi fény, amelyet Párizsra letekintve lát az ember. Este tizenegyig működnek a liftek, akkor alszanak ki a fényszórók is. Mac&citle-tél JZeMHfrcácig, Párizs emeletes házai fölé nyúlik az Eiffel karcsú íve... Tovább fejlődik az Aranybika és a hortobágyi csárda Ma már országos hírű a debreceni Aranybika Szálloda és Étterem Vállalat konyhája. Azt mondják a külföldről hozzánk érkezett vendégek is, hogy sehol nincs olyan finom töltöttkáposzta, mint az Aranybika éttermében. Mester András főszakács közel három évtizede dolgozik itt, és nagyon jó ismerője a hajdúsági és a hortobágyi magyaros ételféleségeknek. A jó ebédet megfelelő környezetben fogyaszthatják a vendégek Az elmúlt évben fejeződött be az Aranybika felújításának első szakasza. Megoldódott nagyjából a sokéves debreceni szállodaprobléma a Kisdebrecen megnyitásával. Modern berendezésével máris megnyerte a vendégek tetszését. Nagyot fejlődött a hortobágyi csárda is. Az elmúlt évben közel hárommillió forint forgalmat bonyolítottak le az étteremben és a söntésben. A kimutatások szerint legtöbb a hortobágyi halászléből (és természetesen vele együtt az elmaradhatatlan tepertős túróscsuszából), a rántott és rostonsült halakból és a bográcsgulyásból fogy. Az idén a csárda igen szép parkjában bonyolítják le a forgalom egy részét, ahol szabad tűzön, bográcsban főznek, és a folyópart mellett terhének a vezérek részére. A Hortobágy folyó szépségeinek megismerése érdekében a vállalat két motorcsónakot és egy vitorlást szerzett be. A Hunyadi Termelőszövetkezet ígéri az első idei zöldborsót A feketeföldön gazdálkodódebreceni Hunyadi Termelősszövetkezet ez évben nagyobb mennyiségű étkezési zöldborsót ad a debreceni piacra, ötholdas tábláján szépen fejlődik a borsó, s egészen bizonyosra vehető, hogy a HunyadiTermelőszövetkezet adja legelőször piacra az annyira várt zöldborsót. Ez a termelőszövetkezet példát mutat a baromfinevelésben is, mert eddig szerződés alapján kétezer rántanivaló csirkét adott át, a debreceni piacra pedig 2500 csirkét vitt értékesítésre. nem látni az Eiffel-torony tetejét az alacsonyan úszó felhők tömegétől. ÉPÍTÉSE Idegenvezetők hozzák ide a külföldi turistacsoportokat. Sokszor az első vagy második a házak, a Szajna ezüstös csíkja összeszűkül, a Marsmezőn haladó emberek picinyke pontoknak tűnnek, a gépkocsik — innen a magasból nézve — mintha ólomlábakon haladnának. Tompán szűrődik fel a főváros zaja, a rohanó élet mintha megnyugodna ott lenn az avenue-ken és boulevardokon ... Miközben az ember csodálkozik a látványban, az idegenvezetők magyarázatát hallgatja a torony építéséről és adatairól. 1887 januárjában (most volt az építéskezdet 75. évfordulója) kezdték építeni. Huszonegy hónapon át 300 munkás dolgozott, hogy az 1889-es párizsi világkiállításra elkészüljön. A korabeli technika valóságos remekműve. Kilencmillió kilogramm súlyú az acél torony, 12 ezer részét két és fél millió csavar tartja öszsze. Négy alapköve egyaránt 14—14 méter mélyen van a földben. A tornyot a világkiállításra meglepetésként szánták, de annyira megverte a franciák és a külföldiek tetszését, hogy meghagyták. Volt ugyan kezdeményezés, hogy bontsák le, mégis sikerült átvészelnie ezeket az időket, csakúgy, mint a két világháború időszakát. A toronynak három „emelete” van, az első 57, a második 115, a harmadik 247 méter magasságban. A harmadik emelet felett kis beüvegezett szoba van. Ott lakott élete utolsó éveiben Gustav Eiffel. Az acélalkotmány megtekintése nem a legolcsóbb szórakozás. A harmadik emeletre a jegy ára 5 új francia frank, pontosan egy dollár. 300 ÖNGYILKOS Amikor leértem a „la Tomiból, feltekintettem a magasba. A torony legmagasabb pontjára. Szédítően magasban van a harmadik emelet, amelynek korlátjainál csak kicsi pontnak tűnnek az emberek. Az jut eszembe, amit az egyik idegenvezető közölt. Háromszázan ugrottak le eddig a toronyból ide, erre a kemény aszfaltra és úttestre. Volt, aki szerelmi bánata miatt követett el öngyilkosságot, de legtöbbjüket a munkanélküliség, a nyomor vitte onnan a magasból a halálba ... Oltványi Ottó Kilátás az Eiffel „második emeletéről”. Előtérben a Szajna, a kör alakú kimagasodó épület , a párizsi rádió új székháza A Magyar Szocialista Munkáspárt Hajdú-Bihar megyei Bizottságának lapja Szerkeszti a szerkesztő bizottság Felelős szerkesztő: Pallás Imre Szerkesztőség: Debrecen, Tóthfalusi tér 10. Telefon : 21-40 NAPLÓ Kiadja a Napló Lapkiadó Vállalat Debrecen, Vörös Hadsereg útja Ifj. Felelős kiadó: Balogh Endréné Telefon: 3001 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj egy hóra: 11 forint Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Szabadság Lapnyomda Debrecen Felelős vezeti: Bazsó László