Hajdú-Bihari Napló, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-10 / 237. szám
HAJDÚ-BIHARIJdcuj. ifiXaLdáfyaL, egy&uilietekfff XIX. ÉVFOLYAM, 237. SZÁM fWmm iBE JBH SEfl fflgfl Iffll ÁRA: 50 FILLÉRMBS [gfllffff* 1962. OKT. 10., SZERDA JSi MlWSk J11ÍI J|*|§ II Együtt a tagsággal Második esztendeje, hogy új módon terveznek a termelőszövetkezeteik. Nemcsak az az új a megelőző évekkel szemben, hogy mondhatni most már az egész határt magukban foglalják a számítások, hanem az is, hogy úgynevezett előtervek készülnek. A tavalyi tapasztalatok kedvező képet mutatnak ezzel kapcsolatban. Általánosságban lehet mondani: a szeptemberben megkezdett tervezés több időt, lehetőséget, megfontolást, reális számbavételt biztosít, mintha a zárszámadások után kezdenének hozzá. Van idejük a termelőszövetkezetek tagjainak, hogy a megelőző esztendők legjobb és legrosszabb tapasztalatait számbavegyék, a jókat fokozzák, a rosszakat pedig elhagyják. Nagy előnyt biztosít az előterv készítése abban a vonatkozásban is, hogy csak a termelési részre vonatkozik, csak azoknak a lehetőségeiknek számbavételére és kidolgozására szorítkozik, amelyek nélkülözhetetlen feltételei a magasabb terméseredmények elérésének. Ezek a követelmények szabják meg a termelőszövetkezetekben folyó előtervezést, illetve a járási tanácsoknál történő felülvizsgálást. Ezek az adatok, kialakított számítások már megközelítőleg pontos képet adnak egy-egy nagyüzem jövő évi tennivalóiról, célkitűzéseiről, de végleges formába csak a zárszámadások előkészítése után öntik, csak akkor hagyják jóvá őket. Termelőszövetkezeteink túlnyomó része 2—3 ezer holdon gazdálkodik, s ehhez van meg, illetve ehhez akarják kialakítani az állattenyésztést és a hozzá tartozó üzemágakat. Ekkora területnek az irányítása nem lehet a véletlenműve. A tagok, a szövetkezet és a népgazdaság érdekeinek, igényeinek messzemenő figyelembevételére van szükség. Mindennek benne kellene lenni a most készülő — 1963-ra szóló— előtervekben. Csak az a jó terv, amelyik a szövetkezeti érdeket messzemenően egyeztetni tudja a népgazdaság igényeivel. Semmi túlzott követelés és kívánalom nincs ebben. Hiszen a termelőszövetkezetek művelik a szántóterület túlnyomó részét, elsősorban az ő kötelességük, hogy az ország ellátásáról gondoskodjanak. Az állam természetesen számtalan formában és módon,— több műtrágyával, korszerűbb gépekkel, kihelyezett szakemberekkel — messzemenő segítséget nyújt a közös gazdaságoknak. Mind a kettőt természetesen csak akkor lehet teljesíteni, ha a terv reális alapokon és számításokon nyugszik. ígérgetéssel, szépen kikerekített számokkal nem lehet több árut adni. Érdemes erre figyelni a tervek készítésénél. Előfordult még az elmúlt esztendőkben is olyan eset, amikor a tervkészítés kiinduló pontja a munkaegységrészesedés meghatározása volt. Nem akartak lemaradni a helybeli többi gazdaság vagy a szomszédos tsz mögött, s éppen ezért legalább annyit terveztek munkaegységenként. A lehetőségük, a reális alapjuk pedig talán megközelítőleg sem volt olyan.A munkaegység értékének a megállapításánál versenyeztek — ahelyett, hogy a terméseredmények fokozására, a magasabb átlagok elérésére törekedtek volna. Az előre megállapított munkaegységhez alakították ki a termelőszövetkezet egész évre szóló üzemi tervét. Már a kiindulás mélységesen elhibázott volt, s ennek következtében az összes részfeladatoknál jelentkeztek az irreális elképzelések. Némely helyen a szövetkezetek vezetői azzal magyarázták a mindenképpen magasabb munkaegység részesedésre való — de megalapozatlan törekvést —, hogy a nagyobb jövedelem lelkesítőleg hat a tagságra. Egy jól irányított szövetkezetben mindenképpen helyes és támogatásra méltó az ilyen érvelés. Azonban ahol ehhez sem anyagi alap, sem megfelelő szervezettség nincs, ott a bajok forrása lehet. Nem tudják fizetni az előleget, elégedetlenséget vált ki az emberekből, becsapva érzik magukat, amikor év közben maguk is rájönnek: csak papíron lehetséges a terv, a valóságban nem. Ha valami elégedetlenséget vált ki, ha valami szembeállítja a vezetőséget a tagsággal, akkor ez igen. A termelőszövetkezet gazdájának a tagságot mondjuk, nem az elnököt vagy az agronómust, és még nem is a vezetőséget. A több ezer holdas nagyüzemben adódó sokféle és tömegével jelentkező feladatot nem tudja elvégezni néhány ember, csak az egész tagság képes erre. Ez egyben már azt is világosan mutatja: a tagoknak a munkája, kötelessége és joga nem a kapálással kezdődik, hanem most, amikor leülnek az első számításokat elvégezni az előterveken. Az egész tagság részvételével összeállított, sokoldalúan megvitatott, az emberek kezdeményezéseit, helyes elképzeléseit magában foglaló tervnek van mozgósító ereje. Legyen az elnök bármilyen jó szervező és vezető, akármilyen képzett az agronómus és a könyvelő, válasszák ki a legrátermettebb gazdákból a vezetőség tagjait, maguk a tagság nélkül nem készíthetnek jó tervet, emberek százainak, sőt néhol ezreinek alkotó kezdeményezésének kizárásával nem tudják tükrözni a valóságot. Nagyon megszívlelendő ezzel kapcsolatban a derecskei járási pártértekezleten elhangzott megállapítás: „A tömegek kizárásával készült terv már eleve magában hordja a sikeres megvalósításról való lemondást is.” Az embereket, a szövetkezeti tagokat érdekli gazdaságuk életének minden mozzanata. Tudni akarják, mi van és mi lesz a jövő esztendőben. A vezetésen múlik, mennyire tájékoztatják a tagságot az elképzelésekről, mennyire vonják be a tervek készítésébe, és év közben annak a teljesítéséről hogyan adnak tájékoztatót. Már az előzetes tervek is magukban foglalják azokat az elképzeléseket, helyesen kialakított premizálási módszereket, amelyek még nagyobb lendületet adnak az alkotó erőnek, a tsz-tagoknak mindennapi munkájukhoz, a rájuk bízott feladatok elvégzéséhez. Nem kell messze menni jó példákért, hiszen az elmúlt esztendőben már a szövetkezetek több mint háromnegyedében alkalmaztak valamilyen premizálási módszert. Melyik a legjobb? Melyiket foglalják írásba? A termés utáni részesedést, a pénzbeli jutalmazást vagy a terven felüli termésből való részesedést? Nem lehet erre örök érvényű megállapítást tenni. Azt viszont mondhatjuk: az a helyes és jó premizálási mód, amelyik fokozott munkára lelkesíti a tagságot, azt kell helyeselni és támogatni mindenütt, amely a tagság anyagi érdekeltségének a biztosítása mellett legelső követelményként támasztja a szövetkezeti vagyon gyarapítását. Azt kell elérni minden termelőszövetkezetben, valóban az egész évi tervszerű munkának az irányítója, kiinduló pontja legyen a most készülő termelési terv. Ismerjék meg a tagok, vegyenek részt végrehajtásában valamennyien, higgyenek a tervben, a kitűzött feladatok sikerében. S ez a bizalom és hit nemcsak a szövetkezetet gyarapítja, a szorgalmas munkán keresztül, hanem a szövetkezet vezetősé igét is erősíti. Kihirdették Uganda függetlenségét is Hruscsov üdvözletei Kampala (Reuter) Kampalában, Uganda legnagyobb városában ünnepélyes keretek között bevonták az angol lobogót, és felhúzták Uganda hatsávos fekete-sárga-vörös színű zászlaját. Ezzel az ünnepélyes aktussal új állam született a független afrikai országok családjában, 68 éves angol uralom után Uganda Afrika 33. független állama lett. A függetlenség kikiáltásának megünneplésére a hegyeken több száz örömtüzet gyújtottak, Kampalát pedig a lakosság transzparensekkel és virágokkal díszítette fel. Az új főváros sportstadionjában több ezer ember gyűlt össze, és „Uhum!” (Szabadság!) kiáltással üdvözölte a függetlenséget. A zenekarok eljátszották az új nemzet himnuszát. Moszkva (TASZSZ): Hruscsov szovjet miniszterelnök üdvözölte Uganda kormányát és népét abból az alkalomból, hogy kihirdették Uganda függetlenségét. Hruscsov üdvözlő táviratában, amelyet Milton Obote miniszterelnökhöz intézett, hangoztatja, hogy a szovjet kormány Ugandát független és szuverén államkénrt ismeri el, és kész vele diplomáciai kapcsolatokat létesíteni. Az UPI közlése szerint U Thant, az ENSZ ügyvezető főtitkára szintén üdvözlő táviratot küldött Obote ugandai miniszterelnöknek. Az ENSZ tagállamainak nevében békét és jólétet kívánt az ugandai népnek. Mint az ADN közli, Otto Grotewohl, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke Obote miniszterelnökhöz intézett üdvözlő táviratában bejelentette, hogy az NDK elismeri Ugandát független és szuverén államnak. Csou En-laj miniszterelnök a Kínai Népköztársaság nevében szintén gratulációját nyilvánította az ugandai népnek, és további sikereket kívánt neki. (MTI) * A Nagykőrösi Konzervgyár 1967-ig a jelenlegi 4260 vagonos évi termelését jelentős üzembővítéssel 10 000 vagonra emeli. A beruházás összege meghaladja a 200 000 000 forintot. Jövőre már is munkába állítják a „befőtt" üzemrészt. A gyár termékei kül-l földön és belföldön egyaránt elismerést szereznek konzervipari ranknak. Munkában az olasz gyártmányú automata paradicsom- s gépsor . (MTI Foto - Tormái Andor felv.) Megkezdődtek a magyar—bolgár kereskedelmi tárgyalások Szófia (MTI). Hétfőn este Bíró Józsefnek, a külkereskedelmi miniszter helyettesének vezetésével magyar kereskedelmi kormányküldöttség érkezett Szófiába az 1963-as évi árucsereforgalmi és fizetési egyezmény megkötése céljából. Kedden délelőtt a két ország kormányküldöttségei megkezdték a kereskedelmi tárgyalásokat. MAGYAR KULTURÁLIS KÜLDÖTTSÉG ÉRKEZETT VARSÓBA Az október 10-én kezdődő varsói magyar könyvkiállítás megnyitására kedden délután magyar kulturális küldöttség érkezett Varsóba, élén Köpeczi Bélával, a Kiadói Főigazgatóság vezetőjével. (MTI) Növekszik a vegyesiparcikkek forgalma Hogyan rendezik a Petőfi tér környékét, a Hatvan utcai- és Csigekertet ? A Debrecen Városi Tanács végrehajtó bizottsága keddi ülésén az iparcikk-kiskereskedelem helyzetéről és feladatairól tárgyalt. Megvitatták azt a jelentést, melyet a kereskedelmi állandó bizottság a szakemberek bevonásával készített a város ruházati és vegyesiparcikk áruforgalmának alakulásáról, az értékesítési feladatok teljesítéséről. Debrecenben a ruházati forgalmat az Állami Áruházzal együtt 46 bolt, a vegyesiparcikkek forgalmát pedig 97 bolt bonyolítja le. Ez a hálózat néhány kivételtől eltekintve alkalmas az igények kielégítésére. A városban levő ruházati és vegyescikk-boltok általában teljesítik a követelményeket. A ruházati szakmában a forgalom emelkedése alacsonyabb és hullámzóbb. A vegyesiparcikk-forgalom viszont állandóan emelkedik. Ez utóbbi összefügg az új cikkek megjelenésével (mosógép, centrifuga, porszívó parkettkefélő, hűtőszekrény, televízió stb.), mennyiségének és választékának bővülésével. A város boltjainak a megye területére, elsősorban a környező községekre is vonzó hatása van. A vidéki fogyasztók egy része is Debrecenben vásárol, főként iparcikkeket, ruházati árukat. A végrehajtó bizottság elemezte a ruházati áruforgalomban jelentkező viszaesés okait. Az egyik okot abban látja a végrehajtó bizottság, hogy a ruházati boltokban a vevők igényeinek kutatása, a választékosság és az árupropaganda nem kielégítő. A villamosháztartási gépek, lakásfelszerelési cikkek, lakberendezési tárgyak forgalma ugrásszerűen emelkedett Debrecenben. Ám az ipar olyan ütemben fejleszti gyártmányait, hogy egyes cikkek hamar elavulnak, s a divatja múlt dolgok a raktárakban hevernek. Ez a helyzet az igények jobb felmérésére figyelmeztet. Többek között ilyen hiba következtében kerül sor esetenként a kiárusításokra is. Ennek mértékét csökkenteni lehetne azzal, ha a kereskedelem jobban vizsgálná, hogy a vevők mit szeretnének vásárolni, és ha az ipar jobban kielégítené a választékigényt. Az ülésen arról is beszéltek, hogy a városban feltétlenül szükség van a bolthálózat korszerűsítésére. Különösen a ruházati és a vegyesiparcikkboltok mutatnak elmaradott képet. A felújítás, korszerűsítés üteme nem kielégítő. A fejlesztésre szánt összegek a korszerűsítési követelményekhez kevésnek bizonyulnak, ezért ez ügyben a végrehajtó bizottság később intézkedni fog. Továbbá szó volt arról is, hogy a kereskedelem raktárgondokkal küzd, s ennek megoldása vontatottan halad. A boltok szakosítására, valamint a kirakatok szakszerűségére, ízlésességére is nagyobb gondot kell fordítani a vállalatoknak, — állapította meg a végrehajtó bizottság. A Debrecen Városi Tanács végrehajtó bizottsága korábbi határozatával elrendelte a Petőfi tér és környéke, valamint a Hatvan utcai kert és a Csigekert részletes rendezési tervének elkészítését. Ezt az építési és közlekedési osztály, a Városrendezési Tervező Vállalattal elkészíttette. A Petőfi téren és környékén, melyet északon a Kossuth utca, keleten a Batthyány utca, Varga utca, délen a vasútvonal, a pályaudvar, és az Ispotály utca, nyugaton az Erzsébet utca, valamint a Vörös Hadsereg útja határos, középblokkos típusépületeket építenek. Az Ispotály és Erzsébet utca, a Petőfi tér és Salétrom utca közötti tömböket laza beépítésű lakóterületté alakítják 4—9 emeletes lakóépületekkel. A Hatvan utcai kert, mely a Bartók Béla út, Dorottya utca, Kishegyesi út és a Köntösgát által határolt részt öleli fel, szintén rendezésre kerül a közeli években. A terület nagyobb részén földszintes családi házakat építenek, és részleges közművesítést biztosítanak. A Csigekertben, a Hámán Kató utca, Böszörményi út, Miskolci és Honvédtemető utca által határolt területen nagyobb részben földszintes családi házakat, de emeletes házakat is építenek. Az átlagos szintmagasságot három emeletre tervezték. Az Építésügyi Minisztérium egyetértett e városrendezési programmal, és a végrehajtó bizottság jóváhagyta. Ülést tartott a Debrecen Városi Tanács végrehajtó bizottsága Az ebesi Vörös Csillag Tsz-ben megkezdődött a kukorica tárolása. Képünkön: a tsz Kossuthbrigádja munka közben