Hajdú-Bihari Napló, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-23 / 46. szám
KÁDAR JÁNOS: Legyen a választás a nép messzehangzó szava a szocializmus és béke mellett VÁLASZTÁSI NAGYGYŰLÉS BUDAPESTEN A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága és a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága szerdán délután választási nagygyűlést tartott a sportcsarnokban. Az elnökségi emelvény mögött felirat hirdette: „Éljen és erősödjék a szocialista építést segítő nemzeti összefogás!” A nagygyűlés részvevői — a budapesti gyárak, üzemek dolgozói — nagy tapssal köszön tötték az emelvényen megjelenő elnökséget. Az elnökségben foglalt helyet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Gáspár Sándor és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Németh Károly, a Politikai Bizottság póttagja, dr. Erdei Ferenc a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. Semmi kétség nem férhet hozzá, hogy ilyen irányba, hatalmas léptekkel haladtunk előre a régi időszakhoz, a felszabadulás előtti viszonyokhoz képest, de akkor is egyértelmű előrehaladást állapíthatunk meg, ha a szocialista átszervezés első évtizedéhez viszonyítjuk fejlődésünk szintjét és előrehaladásunk ütemét. És kiváltképp jól érzékelhető a fejlődés, ha azt nézzük, hogy az utóbbi évtizedben — amióta továbbra is folytatni kívánt politikánk irányát követtük — milyen fejlődés útját tettük meg. Magunk is tudjuk bizonyítani, hogy sikeresnek bizonyult, bevált ez a politika. A tények magukért beszélnek, s így ítéli meg országunk legszélesebb közvéleménye, a baráti országok állásfoglalása és a világ haladó közvéleménye is. Épp ezért elegendő, ha ez alkalommal csupán kiemeljük az elmúlt évtizedben elért fejlődés néhány vonását. Mindenekelőtt azt, hogy néhány kivételesen nagy és bonyolult feladatot sikerült eredményesen megoldanunk. Ilyen volt elsősorban a mezőgazdaság szocialista átszervezése. A legfőbb ebben az, hogy a termelés csökkenése nélkül valósult meg a szövetkezeti átszervezés, továbbá oly módon, hogy az átszervezés után gyorsan konszolidálódott a termelőszövetkezetek nagy része, s a mezőgazdasági termelés erőteljesen fellendült. Ilyen jelentős eredménynek tekinthetjük azt is, hogy a gazdaságirányítás rendszerét — még az általános felülvizsgálat és reform előtt is — fokozatosan olyan irányban alakítottuk, hogy már eddig is lényegesen csökkent a bürokratikus dirigálás, viszont növekedett a gazdálkodó szervek kezdeményezése és felelősségvállalása. Hasonló fejlődés indult meg országunk politikai mechanizmusában is. A helyi hatáskörök növelése, az új választási törvény és általában a túlzott központosítás folyamatos csökkentése a főbb lépései ennek a törekvésnek. Nem kisebb jelentőségű az a fejlődési folyamat, ami a közgondolkodásban, a társadalmi légkörben végbemegy. A tudományban, irodalomban, művészetben egyaránt ta(Folytatás a 2. oldalon) A himnusz elhangzása után Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára nyitotta meg a nagygyűlést, majd nagy taps közben Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára lépett a mikrofonhoz. Erdei Ferenc beszéde Erdei Ferenc hangsúlyozta: a választás szocialista országunk kiemelkedő politikai eseménye, amely összegezi és értékeli az elmúlt időszakot, programot állít az ország elé a jövő feladatainak tekintetében, s erre vonatkozóan az ország összes választópolgárai nyilvánítanak véleményt. — A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa, politikánk minden lényeges kérdésében már számadást végzett és programot tűzött ki, amit — a tapasztalatok szerint — az ország közvéleménye helyeselt és elfogadott. A kongresszus határozata után pedig még szélesebb körben tárgyalták országszerte a kongresszusi állásfoglalásokat. Megvitatta ezeket a Hazafias Népfront Országos Tanácsa is és arra az egyértelmű állásfoglalásra jutott, hogy egyetért e program céljaival és támogatja megvalósításukat. Ilyen értelemben fogalmaztuk meg a Hazafias Népfront választási felhívását, amely tömören magában foglalja a párt és a népfront választási programját. A jelölő gyűléseken úgy tapasztaltuk, hogy a választópolgárok túlnyomó többsége helyesli ezt a programot. A jövő iránti bizakodás a múltban és a jelenben gyökerezik. A politikai program hitelét az adja meg, hogy milyen megtett útra, milyen teljesítményekre hivatkozhatnak azok, akik most a következő időszakra szóló programot ajánlják. E tekintetben nyilvánvaló és egyértelmű a helyzet, mégis szükséges erről néhány komoly szót szólni. Haladó politika „Tovább a lenini úton” — ez volt a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának jelmondata. A kommunisták számára ez az irány tökéletesen érthető és nem szorult magyarázatra. A pártonkívüliek széles tömegei számára pedig úgy kell értelmeznünk, hogy a párt továbbra is a népfrontpolitika, a szövetségi politika útján kíván haladni, tehát minden alkotó erőt be kíván vonni a szocialista építés munkájába. A párt és a népfront politikája tíz év óta töretlenül ilyen irányban halad, s ezt kívánjuk folytatni a jövőben is. Egyértelmű és közérthető program ez, amely megnyerte, a széles tömegek bizalmát, s szoros kapcsolatokat és együttműködést hozott létre a párttagok és a pártonkívüliek között, mégis felmerül ezzel kapcsolatban két kérdés, amiről beszélni kell. Az egyik az, hogy vajon nem olyan konzervatív politikát jelent-e ez, amely kitér a változó helyzet és a fejlődés nyomán előálló új problémák és feladatok elől? Kevés ha azt mondjuk, hogy nem ilyen tartalom és szándék jut kifejezésre a bevált irány követésében. Tényekkel bizonyíthatjuk, hogy a bevált régi irány a legteljesebb mértékben haladó politika, hiszen ezen az alapon tűztük napirendre a gazdaságirányítás reformját, a szocialista demokrácia továbbfejlesztését, a választójog reformját, az országgyűlés és a tanácsok tevékenységének erősítését s így tovább. A másik kérdés egész szocialista fejlődésünk megítélése, hogy valóban haladunk-e előre, szocialista rendünk fejlődik-e afelé, hogy gazdaságunkat, kultúránkat, nénünk életszínvonalát, s általában társadalmi viszonyainkat mind közelebb vigye a szocializmus teljes megvalósulásához. com • VHAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIV. ÉVF.46. SZÁM 4ra. jy ||||^| 1961. FEBR. 23., CSÜTÖRTÖK Megnyílt a Belügyminisztérium kiállítása Debrecenben Tegnap, szerda délelőtt a Fegyveres Erők debreceni klubjának nagytermében ünnepélyes keretek között megnyitották a Belügyminisztérium „Védjük szocializmust építő államunk biztonságát!” című kiállítását. Az ünnepi megnyitón részt vett Karakas László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Kiss Sándor, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagja, Sziklai Lajos alezredes, a megyei pártbizottság tagja, a megye és Debrecen több közéleti vezetője, az intézmények, vállalatok számos képviselője. A megnyitó ünnepségen Cifra László ezredes, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagja, a Hajdú-Bihar megyei Rendőrfőkapítányság vezetője mondott beszédet. A kiállítás a Belügyminisztérium szerveinek a belső és külső ellenség ellen folytatott harcát mutatja be. Fő helyet kapott az imperialisták fellazító politikája, e politika gyakorlati példái, az imperialista hírszerző szervek hazánk elleni kémtevékenysége, a belső ellenséges elemek aknamunkája. Cifra elvtárs többek között elmondotta, volt, akiket nyugati turistaútjuk alkalmával szerveztek be kémtevékenységre. Igen sok embert fenyeget ez a veszély. Sokan jóindulatúan veszik a „barátságos” emberek érdeklődését, közeledését s nem is gondolnak arra, hogy milyen veszélyes céllal foglalkoznak velük. A kiutazó magyar állampolgárok túlnyomó többsége hű marad hazájához, nem lesz árulóvá, így például Tóth Lászlónét is megkörnyékezték, beszervezték, de hazatérése után önként jelentkezett hatóságainknál. Az ilyen becsületes hazafiakat megbecsüljük. Tóthnét, aki vállalta ugyan a kémkedést, de félrevezette hosszabb időn át megbízóit, a belügyminiszter magas kitüntetésben részesítette. Az elmúlt években egyre több személy tesz bejelentést a BM- szerveknél, ha megkísérlik kémkedésre való beszervezésüket, vagy ha kémkedésre utaló jelzéseket tapasztalnak. A BM-szervek által felderített kémkedési ügyek nagy részénél komoly segítséget nyújtottak az éber, a gyanús körülményekre felfigyelő és bejelentést tevő dolgozók. A BM kiállítása valóban érdekes, izgalmas, tanulságos anyagot tár a látogatók elé, erről a megnyitó ünnepség részvevői is meggyőződhettek. A megnyitó ünnepséget filmvetítés követte. A BM kiállítása Debrecenben március 4-ig áll a nagyközönség rendelkezésére. Megtekintése díjtalan. A kiállítás következő állomása Berettyóújfalu. Cifra László megnyitó beszédét tartja Ma: koszorúzási ünnepségek Debrecenben A szovjet hadsereg és flotta napja tiszteletére Debrecenben a szovjet hősi emlékműveknél a fegyveres erők képviselői és a Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezetei ma elhelyezik a megemlékezés koszorúit. A Kossuth utcai emlékműnél reggel kilenc órakor, a Vörös Hadsereg útján az Alföldi-palota előtt, a Petőfi téri emlékműnél, valamint a Köztemetőben levő síroknál 10 órakor kezdődnek a koszorúzások. A szovjet hadsereg és hadiflotta napján az emlékműveknél és síroknál a fegyveres testületek, valamint a Varsói Szerződés értelmében ideiglenesen Magyarországon tartózkodó szovjet katonai alakulatok katonái díszőrséget adnak. Megbeszélés az MNB és a vállalatok kapcsolatáról Szerdán délelőtt a megyei tanács tanácstermében megbeszélésre gyűltek össze a Magyar Nemzeti Bank Hajdú-Bihar megyei igazgatóságának, valamint a megye vállalatainak, szövetkezeteinek vezetői, pénzügyi szakemberei. A megbeszélés témája a vállalatok és a bank kapcsolata volt, különös tekintettel az új gazdasági mechanizmusra. Részt vett a tanácskozáson Ambrus István, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagja, a megyei tanács vbelnöke is. A megbeszélést Lakatos Béla, az MNB megyei igazgatóságának vezetője nyitotta meg. A beszámolót Pullai Miklós, a Magyar Nemzeti Bank központjának főosztályvezetője tartotta. Részletesen ismertette a pénzforgalommal, a hitelekkel és a devizagazdálkodással összefüggő olyan problémákat, melyek a gazdasági irányítás reformjában jelentkeznek majd. Említette a hitelpolitikai irányelveket, s a hitelképesség és hitelmegtagadás néhány kérdését: előreláthatólag hogyan alakul ez 1968-ban. A beszámolóhoz többen hozzászóltak a megjelentek közül. Dr. Kovács András, a BIOGAZ főkönyvelője a szállítási szerződésekről, a büntetőkamatról beszélt többek között. Hámori János, a megyei bank osztályvezetője a hitelképességről mondottakhoz szólt hozzá. Mórócz Mihály, a ruhagyár beszerzési osztályának vezetője az áthidaló hitel problémáiról tett említést. Piros Imre, a KISZÖV pénzügyi osztályának vezetője a hitelképességgel kapcsolatban tett észrevételeket. A kérdésekre, problémákra Pullai Miklós adott választ. A megbeszélés hasznos és értékes volt, hozzájárult az új gazdasági mechanizmus egy speciális területének jobb megeséléséhez. Értekezlet a tanácsok vízgazdálkodási feladatairól Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerdán országos értekezletet rendezett a tanácsok vízgazdálkodási feladatainak, a tanácsok és a vízügyi igazgatóságok együttműködésének, valamint a vízgazdálkodási társulatok tevékenységének időszerű kérdéseiről. A beszámolót Dégen Imre, a főigazgatóság vezetője tartotta. Az értekezleten részt vettek a megyei tanácsok vb-elnökhelyettesei, a tanácsok építési, közlekedési és vízügyi osztályainak vezetői, vízügyi csoportvezetői, valamint a vízügyi igazgatóságok vezetői. (MTI)