Hajdú-Bihari Napló, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-23 / 46. szám

KÁDAR JÁNOS: Legyen a választás a nép messzehangzó szava a szocializmus és béke mellett VÁLASZTÁSI NAGYGYŰLÉS BUDAPESTEN A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága és a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága szerdán délután választási nagy­gyűlést tartott a sportcsarnokban. Az elnök­ségi emelvény mögött felirat hirdette: „Éljen és erősödjék a szocialista építést segítő nem­zeti összefogás!” A nagygyűlés részvevői — a budapesti gyá­rak, üzemek dolgozói — nagy tapssal köszön­­ tötték az emelvényen megjelenő elnökséget. Az elnökségben foglalt helyet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára, Gáspár Sándor és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Né­meth Károly, a Politikai Bizottság póttagja, dr. Erdei Ferenc a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának főtitkára. Semmi kétség nem férhet hozzá, hogy ilyen irányba, hatalmas léptekkel haladtunk előre a régi időszakhoz, a fel­­szabadulás előtti viszonyokhoz képest, de akkor is egyértel­mű előrehaladást állapíthatunk meg, ha a szocialista átszerve­zés első évtizedéhez viszonyít­juk fejlődésünk szintjét és előrehaladásunk ütemét. És kiváltképp jól érzékelhető a fejlődés, ha azt nézzük, hogy az utóbbi évtizedben — amióta továbbra­ is folytatni kívánt politikánk irányát követtük — milyen fejlődés útját tettük meg. Magunk is tudjuk bizo­nyítani, hogy sikeresnek bizonyult, bevált ez a poli­tika. A tények magukért beszélnek, s így ítéli meg országunk leg­szélesebb közvéleménye, a ba­ráti országok állásfoglalása és a világ haladó közvéleménye is. Épp ezért elegendő, ha ez alkalommal csupán kiemel­jük az elmúlt évtizedben el­ért fejlődés néhány vonását. Mindenekelőtt azt, hogy né­hány kivételesen nagy és bo­nyolult feladatot sikerült ered­ményesen megoldanunk. Ilyen volt elsősorban a mezőgazda­ság szocialista átszervezése. A legfőbb ebben az, hogy a termelés csökkenése nél­kül valósult meg a szö­vetkezeti átszervezés, to­vábbá oly módon, hogy az átszervezés után gyorsan konszolidálódott a terme­lőszövetkezetek nagy ré­sze, s a mezőgazdasági ter­melés erőteljesen fellen­dült. Ilyen jelentős eredménynek te­kinthetjük azt is, hogy a gaz­daságirányítás rendszerét — még az általános felülvizsgálat és reform előtt is — fokozato­san olyan irányban alakítottuk, hogy már eddig is lényegesen csökkent a bürokratikus diri­gálás, viszont növekedett a gazdálkodó szervek kezdemé­nyezése és felelősségvállalása. Hasonló fejlődés indult meg országunk politikai mechaniz­musában is. A helyi hatáskö­rök növelése, az új választási törvény és általában a túlzott központosítás folyamatos csök­kentése a főbb lépései ennek a törekvésnek. Nem kisebb jelentőségű az a fejlődési folyamat, ami a közgondolkodásban, a tár­sadalmi légkörben végbe­megy. A tudományban, irodalom­ban, művészetben egyaránt ta­(F­oly­tatás a 2. oldalon) A himnusz elhangzása után Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának pót­tagja, a Budapesti Pártbizott­ság első titkára nyitotta meg a nagygyűlést, majd nagy taps közben Erdei Ferenc, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának főtitkára lépett a mik­rofonhoz. Erdei Ferenc beszéde Erdei Ferenc hangsúlyozta: a választás szocialista or­szágunk kiemelkedő politi­kai eseménye, amely összegezi és értékeli az elmúlt időszakot, programot állít az ország elé a jövő feladatainak tekinteté­ben, s erre vonatkozóan az or­szág összes választópolgárai nyilvánítanak véleményt. — A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa, politikánk minden lényeges kérdésében már számadást végzett és programot tűzött ki, amit — a tapasztalatok sze­rint — az ország közvéleménye helyeselt és elfogadott. A kongresszus határozata után pedig még szélesebb körben tárgyalták országszerte a kongresszusi állásfoglalásokat.­­ Megvitatta ezeket a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa is és arra az egyértelmű állásfoglalásra jutott, hogy egyetért e program céljaival és támogatja megvalósításu­kat. Ilyen értelemben fogal­maztuk meg a Hazafias Nép­front választási felhívását, amely tömören magában fog­lalja a párt és a népfront vá­lasztási programját. A jelölő gyűléseken úgy tapasztaltuk, hogy a vá­lasztópolgárok túlnyomó többsége helyesli ezt a programot.­­ A jövő iránti bizakodás a múltban és a jelenben gyöke­rezik. A politikai program hi­telét az adja meg, hogy milyen megtett útra, milyen teljesít­ményekre hivatkozhatnak azok, akik most a következő időszakra szóló programot ajánlják. E tekintetben nyil­vánvaló és egyértelmű a hely­zet, mégis szükséges erről né­hány komoly szót szólni. Haladó politika „Tovább a lenini úton” — ez volt a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusá­nak jelmondata. A kommunis­ták számára ez az irány töké­letesen érthető és nem szorult magyarázatra. A pártonkívü­­liek széles tömegei számára pedig úgy kell értelmeznünk, hogy a párt továbbra is a nép­frontpolitika, a szövetségi politika útján kíván ha­­­­ladni, tehát minden alkotó erőt be kíván vonni a szo­cialista építés munkájába. A párt és a népfront politi­kája tíz év óta töretlenül ilyen irányban halad, s ezt kívánjuk folytatni a jövőben is. Egyértelmű és közérthető program ez, amely megnyer­te, a széles tömegek bizalmát, s szoros kapcsolatokat és együtt­működést hozott létre a párt­tagok és a pártonkívüliek kö­zött, mégis felmerül ezzel kap­csolatban két kérdés, amiről beszélni kell. Az egyik az, hogy vajon nem olyan konzervatív politi­kát jelent-e ez, amely kitér a változó helyzet és a fejlődés nyomán előálló új problémák és feladatok elől? Kevés ha azt mondjuk, hogy nem ilyen tartalom és szándék jut kife­jezésre a bevált irány követé­sében. Tényekkel bizonyíthat­juk, hogy a bevált régi irány a leg­teljesebb mértékben hala­dó politika, hiszen ezen az alapon tűztük napirendre a gazdaságirányítás reformját, a szocialista demok­rácia továbbfejlesztését, a vá­lasztójog reformját, az ország­­gyűlés és a tanácsok tevé­kenységének erősítését s így tovább. A másik kérdés egész szo­cialista fejlődésünk megítélé­se, hogy valóban haladunk-e előre, szocialista rendünk fej­­lődik-e afelé, hogy gazdasá­gunkat, kultúránkat, n­énünk életszínvonalát, s általában társadalmi viszonyainkat mind közelebb vigye a szocializmus teljes megvalósulásához. co­m • VHAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! HAJDÚ-BIHARI­­ NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIV. ÉVF.­46. SZÁM 4ra. jy ||||^| 1961. FEBR. 23., CSÜTÖRTÖK Megnyílt a Belügyminisztérium kiállítása Debrecenben Tegnap, szerda délelőtt a Fegyveres Erők debreceni klubjának nagytermében ün­nepélyes keretek között meg­nyitották a Belügyminiszté­rium „Védjük szocializmust építő államunk biztonságát!” című kiállítását. Az ünnepi megnyitón részt vett Karakas László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Kiss Sándor, a megyei párt-végre­hajtó bizottság tagja, Sziklai Lajos alezredes, a megyei pártbizottság tagja, a megye és Debrecen több közéleti ve­zetője, az intézmények, válla­latok számos képviselője. A megnyitó ünnepségen Cifra László ezredes, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagja, a Hajdú-Bihar megyei Rendőr­­főkapítányság vezetője mon­dott beszédet. A kiállítás a Belügyminisztérium szervei­nek a belső és külső ellenség ellen folytatott harcát mutatja be. Fő helyet kapott az impe­rialisták fellazító politikája, e politika gyakorlati példái, az imperialista hírszerző szervek hazánk elleni kémtevékeny­sége, a belső ellenséges elemek aknamunkája. Cifra elvtárs többek között elmondotta, volt, akiket nyugati turistaútjuk al­kalmával szerveztek be kém­­tevékenységre. Igen sok em­bert fenyeget ez a veszély. So­kan jóindulatúan veszik a „ba­rátságos” emberek érdeklődé­sét, közeledését s nem is gon­dolnak arra, hogy milyen ve­szélyes céllal foglalkoznak ve­lük. A kiutazó magyar állam­polgárok túlnyomó többsége hű marad hazájához, nem lesz árulóvá, így például Tóth Lászlónét is megkörnyékezték, beszervezték, de hazatérése után önként jelentkezett ható­ságainknál. Az ilyen becsüle­tes hazafiakat megbecsüljük. Tóthnét, aki vállalta ugyan a kémkedést, de félrevezette hosszabb időn át megbízóit, a belügyminiszter magas kitün­tetésben részesítette. Az el­múlt években egyre több sze­mély tesz bejelentést a BM- szerveknél, ha megkísérlik kémkedésre való beszervezésü­ket, vagy ha kémkedésre uta­ló jelzéseket tapasztalnak. A BM-szervek által felderített kémkedési ügyek nagy részé­nél komoly segítséget nyújtot­tak az éber, a gyanús körülmé­nyekre felfigyelő és bejelen­tést tevő dolgozók. A BM kiállítása valóban ér­dekes, izgalmas, tanulságos anyagot tár a látogatók elé, erről a megnyitó ünnepség részvevői is meggyőződhettek. A megnyitó ünnepséget film­vetítés követte. A BM kiállí­tása Debrecenben március 4-ig áll a nagyközönség rendel­kezésére. Megtekintése díjta­lan. A kiállítás következő állo­mása Berettyóújfalu.­­ Cifra László megnyitó beszédét tartja Ma: koszorúzási ünnepségek Debrecenben A szovjet hadsereg és flotta napja tisztele­tére Debrecenben a szovjet hősi emlékművek­nél a fegyveres erők képviselői és a Kom­munista Ifjúsági Szövetség szervezetei ma elhelyezik a megemlékezés koszorúit. A Kossuth utcai emlékműnél reggel kilenc óra­kor, a Vörös Hadsereg útján az Alföldi-palo­ta előtt, a Petőfi téri emlékműnél, valamint a Köztemetőben levő síroknál 10 órakor kez­dődnek a koszorúzások. A szovjet hadsereg és hadiflotta napján az emlékműveknél és sí­roknál a fegyveres testületek, valamint a Var­sói Szerződés értelmében ideiglenesen Magyar­­országon tartózkodó szovjet katonai alakula­tok katonái díszőrséget adnak. Megbeszélés az MNB és a vállalatok kapcsolatáról Szerdán délelőtt a megyei tanács tanácstermében megbe­szélésre gyűltek össze a Ma­gyar Nemzeti Bank Hajdú-Bi­har megyei igazgatóságának, valamint a megye vállalatai­nak, szövetkezeteinek vezetői, pénzügyi szakemberei. A meg­beszélés témája a vállalatok és a bank kapcsolata volt, különös tekintettel az új gazdasági me­chanizmusra. Részt vett a ta­nácskozáson Ambrus István, a megyei párt-végrehajtó bizott­ság tagja, a megyei tanács vb­­elnöke is. A megbeszélést Lakatos Bé­la, az MNB megyei igazgatósá­gának vezetője nyitotta meg. A beszámolót Pullai Miklós, a Magyar Nemzeti Bank köz­pontjának főosztályvezetője tartotta. Részletesen ismertet­te a pénzforgalommal, a hite­lekkel és a devizagazdálko­dással összefüggő olyan prob­lémákat, melyek a gazdasági irányítás reformjában jelent­keznek majd. Említette a hi­telpolitikai irányelveket, s a hitelképesség és hitelmegtaga­dás néhány kérdését: előrelát­hatólag hogyan alakul ez 1968-ban. A beszámolóhoz többen hoz­zászóltak a megjelentek közül. Dr. Kovács András, a BIOGAZ főkönyvelője a szállítási szer­ződésekről, a büntetőkamatról beszélt többek között. Hámori János, a megyei bank osztály­­vezetője a hitelképességről mondottakhoz szólt hozzá. Mórócz Mihály, a ruhagyár beszerzési osztályának vezető­je az áthidaló hitel problé­máiról tett említést. Piros Im­re, a KISZÖV pénzügyi osztá­lyának vezetője a hitelképes­séggel kapcsolatban tett észre­vételeket. A kérdésekre, problémákra Pullai Miklós adott választ. A megbeszélés hasznos és értékes volt, hozzájárult az új gazda­sági mechanizmus egy spe­­ciális területének jobb megesé­léséhez. Értekezlet a tanácsok vízgazdálkodási feladatairól Az Országos Vízügyi Főigaz­gatóság szerdán országos ér­tekezletet rendezett a taná­csok vízgazdálkodási felada­tainak, a tanácsok és a vízügyi igazgatóságok együttműkö­désének, valamint a vízgazdál­kodási társulatok tevékenysé­gének időszerű kérdéseiről. A beszámolót Dégen Imre, a fő­igazgatóság vezetője tartotta. Az értekezleten részt vettek a megyei tanácsok vb-elnökhe­­lyettesei, a tanácsok építési, közlekedési és vízügyi osztá­lyainak vezetői, vízügyi cso­portvezetői, valamint a víz­ügyi igazgatóságok vezetői. (MTI)

Next