Hajdú-Bihari Napló, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-14 / 37. szám
XXV. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM • ÁRA: 80 FILLÉR . 1968. FEBRUÁR 14., SZERDA Az építkezés folyamatossága azon múlik, hogy időben érkeznek-e az építőanyagok. A szállítómunkások — dacolva a téli időjárással — naponta átlagosan 10— 12 000 darab téglát mozgatnak meg a fel- és lerakodással Debrecen lakossága meghaladja a 153 OOQ-ot A legutóbbi népszámlálást 1960- ban tartották s a legközelebbire 1970 januárjában kerül sor. Miután közeleg az idő az újabb pontos összeírásra, a lakosok megszámlálására, az idén nem készült és nem is készül statisztika a lakosság számának alakulásáról. A Központi Statisztikai Hivatal Hajdú-Bihar Megyei Igazgatósága ezért csak számított adatok szerint tud felvilágosítást adni a jelenlegi helyzetről. Érdeklődésünkre elmondták, hogy Debrecen lakossága rohamosan növekszik, az utóbbi nyolc évet figyelembe véve. Amíg 1960- ban, a népszámláláskor 129 834 fő volt a lakosok száma, a legutóbbi, 1967. január 1-én készített felmérés szerint már 151420. Az évenkénti növekedést alapul véve jelenleg, hozzávetőleges számítások szerint a város lakossága meghaladja a 153 ezret. A nagyarányú növekedés Debrecen gazdasági fejlődésének, elsősorban pedig az iparosításnak tulajdonítható. A megye lakossága az utóbbi években csökkent. 1960. január 1-én Hajdú-Bihar megyében — Debrecent nem számítva — 393 332 főt vettek nyilvántartásba a népszámláláskor. A múlt évi adatok szerint a megye lakosainak száma 363 512 fő volt. A csökkenés tehát csaknem 30 000. A megye és Debrecen összlakossága a félmillión túl van: 1967-es felmérés szerint 514 932 lakos élt ezen a területen. A demográfiai vizsgálatok kiterjedtek az állandó lakoson kívül az úgynevezett ingázókra is, akik rendszeres jelleggel járnak be debreceni munkahelyekre. Debrecent a felmérések szerint naponta csaknem négyezer ingázó keresi fel. Így a város „nappali lakosságszáma” meghaladja a 157 000-et. Az utóbbi nyolc esztendőben a város lakosságának nagyarányú növekedése szembetűnő. Egyelőre még nem állnak rendelkezésre összehasonlító adatok, hogy milyen a többi nagyváros (Miskolc, Pécs, Szeged) gyarapodása. A jelenleg kimutatható adatok szerint 1960 óta Hajdúszoboszló lakosságát túlhaladó mértékben növekedett Debrecen, amelynek ilyen gyors emelkedésére talán a történelmi idők során sem volt példa. Fock Jenő és Kállai Gyula fogadta a holland külügyminisztert Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke kedden az országházban fogadta dr. J. M. A. H. Luns holland külügyminisztert. Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke, szintén fogadta a minisztert. A látogatások alkalmával szívélyes eszmecserét folytattak a két ország kapcsolatait és a nemzetközi helyzetet érintő időszerű kérdésekről. A külügyminisztert elkísérte X. C. Schoch, a Holland Királyság budapesti nagykövete, Jonkheer J. A. de Ranitz nagykövet, a politikai ügyek főosztályvezetője és J. Meijer, a nemzetközi együttműködés főosztályvezetője. A látogatásoknál jelen volt Péter János külügyminiszter és Barta Lajos, a Magyar Népköztársaság hágai nagykövete. A látogatás után a holland vendégek megtekintették a Parlament épületét. (MTI) Vietnami újságíró Debrecenben A hazánkban tartózkodó Hoang Trong Dinh, aVietnami Demokratikus Köztársaság szakszervezete központi lapjának, a Lao Dongnak helyettes főszerkesztője, hétfőn este egynapos látogatásra Debrecenbe érkezett. Kedden délelőtt felkereste a Napló szerkesztőségét, ahol Pallas Imre főszerkesztő adott tájékoztatást a lap munkájáról. Ezt követően Trong Dinh a debreceni Bethlen Gábor Közgazdasági Technikumba látogatott. Újhelyi Istvánné igazgató, valamint az ifjúkommunisták képviselői adtak felvilágosítást az „Egy iskola — egy kerékpár” mozgalom születéséről. Városnézés után a VDK szakszervezeti lapjának helyettes főszerkesztője Debrecenben tanuló vietnami diákokkal találkozott. ■■■■■■■■■■■ Február 19-én tartanak véradónapot Bagamérban. Már egy hete folyik az előkészület a faluban. Munkában a tanács hangoshíradója, plakátok és röplapok hirdetik a véradás napját. A községi orvos pedig a vöröskeresztes aktivistákkal együtt lelkiismeretes felvilágosító és szervező munkát végez a családok körében. Eddig több mint százan jelentkeztek. Bagamérban az elmúlt évben közel kétszázan adtak vért a súlyos betegek megmentése érdekében. A község lakói közül a vérnek köszönheti életét Bereczki Sándor, Ásztai Barna és még sokan mások. A többszörös véradók közül beszélgettünk Tóth Gyulánéval és Kiss Pál traktorossal. Tóthné elmondta, hogy mindig a gyermekeire gondol, amikor vért ad. Sohasem lehet tudni, hogy kinek mikor lesz szüksége az életmentő vérre. Férje munkatársai közül tizenöt traktorost szervezett önkéntes véradónak. Kiss Pál is traktoros, a helyi Búzakalász Termelőszövetkezet tagja. Eddig már harmincszor adott vért. Három gyermeke van. Két tízéves ikerfiát büszkén említette. Egészségesek, jó erőnek örvendenek. Lánya Pesten jár gimnáziumba. Akik életet mentenek Tóth Gyuláné Kiss Pál Még néhány nap, és Bagamérban megkezdődik az önkéntes véradás. A község lakói már tudják, hogy a vér életet ment. S egyre inkább növekszik azoknak a száma, akik cselekednek, ahogy ez a felismerés diktálja. Csehszlovák kiállítás Frantisek Hála, a budapesti csehszlovák nagykövetség kereskedelmi tanácsosa kedden délelőtt a Technika Házában megnyitotta a február 20-ig tartó csehszlovák gép- és műszerkiállítást. Ezúttal legkorszerűbb köszörűgépeiket és a hozzájuk tartozó elektronikus műszereket hozták el a csehszlovák külkereskedelmi vállalatok. Ipari tanulók versenye Hajdú-Bihar megye hatvanhárom harmadéves ipari tanulója kilenc szakmában mérte össze tudását, ügyességét a MÁV Debreceni Járműjavító Vállalatnál rendezett versenyen. A csütörtökön megrendezett vetélkedő legjobbjai képviselik megyénket az országos döntőkön. A kész munkadarabokat háromtagú zsűri bírálta felül. A géplakatosok közül Ferge Antal ipari tanuló, a Magyar Gördülőcsapágy Művek dolgozója bizonyult a legjobbnak. Képünkön Ferge Antal verseny közben KASSÁK LAJOS-EMLÉKPLAKETT Sz. Egyed Emma soproni képzőművész emlékplakettet készített a tavaly elhunyt Kassák Lajosról. Alkotása a múlt évi soproni őszi tárlaton a szakemberek és a közönség körében egyaránt elismerést váltott ki. Az író özvegye felkérte a soproni képzőművészt, hogy készítse el számára a plakett másolatát. Sz. Egyed Emma eleget tett a kérésnek, és elküldte■ Kassák Lajosnénak a férjét ábrázoló plakettet.