Hajdú-Bihari Napló, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-01 / 282. szám
Zöldsapkások Európába jönnek Nixon követe holnap indul Közel-Keletre AZ AL NASZ című hetilap szerint merényletet követtek el Hejkal, az Al Ahram főszerkesztője ellen. A kairói lap főszerkesztője kocsijába akart beszállni, amikor több lövést adtak le rá. Hejkal nem sérült meg. TEGNAP pályájára bocsátották a Kozmosz család legújabb tagját, a Koszmosz 256-ot. A berendezése kifogástalanul működik. „LE A NATO-VAL!”, A munkabéreket emeljék, ne a katonai kiadásokat!” — ilyen és ehhez hasonló jelszavakkal zajlott le tegnap több ezer tüntető részvételével tiltakozó tüntetés Amszterdamban. A tüntetők között nagy számmal voltak más városokból, így például Rotterdamból is. Az utóbbi napokban Hollandia több városában volt tüntetés a NATO ellen, és Hollandia külpolitikájának megváltoztatása érdekében. KOSZOVO-METOHIJAI tüntetéseket lelkiismeretlen provokátorok robbantották ki mondotta Ali Sukrija, a jugoszláv kormány albán nemzetiségű tagja. A szerdai pristinai tüntetések ügyében egyébként a vizsgálat még folyik. TITO elnök legutóbbi beszédében sem, sem a tegnap tartott sajtóértekezletén nem beszélt konkrétan a Koszovo- Metohijában lezajlott eseményekről. Mindkét alkalommal csak általánosságban érintette a nemzetek egyenrangúságát és önrendelkezését. SAJTÓÉRTEKEZLETÉN egy kérdésre - mely azzal kapcsolatban hangzott el, hogy Rush a legutóbbi NATO-közgyűlésen Jugoszláviát a NATO érdekszférájába vonta be - Tito elnök azt válaszolta, hogy Jugoszlávia soha nem kérte egyetlen ország védelmét sem, de különösen nem kérte a NATO ilyen közreműködését. Arra a kérdésre, hogy amennyiben Romániában a Varsói Szerződés országai hadgyakorlatot tartanának, milyen álláspontja volna Jugoszláviának? Tito közölte az újságírókkal, hogy ez kizárólag Románia belügye, és ezzel kapcsolatban Jugoszláviának semmilyen állásponta nem volna. COUVE DE MURVILLE tegnap a francia rádiónak adott nyilatkozatot. Ebben hosszasan foglalkozott Johnson elnök és De Gaulle üzenetváltásával, mely a megszokottnál feltűnően szívélyesebb volt. A francia miniszterelnök kijelentette, hogy az USA és Franciország érdekei azonosak, egyiküknek sem érdeke pénzügyi kalandokba bocsátkozni, és van egy megsérthetetlen szabály: a vezető pénznemek szolidárisak. Hangsúlyozta, hogy az USA-t és Franciaországot semmi sem állítja szembe egymással. SAIGON tovább mesterkedik - lehet kiszűrni a lapzártakor érkezett hírekből -, mert egyre nyilvánvalóbb az a szándéka, hogy az érdemi tárgyalásokat a jövő évre halasszák Párizsban. Saigon ugyanis szeretné megvárni, hogy Nixon kit jelöl ki az USA küldöttségének élére. Ennek a manővernek a része, hogy Phan Dang Lam, a saigoni küldöttség várható vezetője, csak a jövő héten utazik a francia fővárosba. Richard Nixon, az Egyesült Államok újonnan megválasztott elnöke pénteken New York-i főhadiszállásán külpolitikai tanácsadókat fogadott. Ronald Ziegler, Nixon sajtófőnöke a sajtó képviselőjének adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a tanácskozáson külpolitikai kérdésekről és Nixon megalakítandó kormányának összetételéről volt szó. A szóvivő arról is beszámolt, hogy William Scranton, pennsylvaniai kormányzó Nixon megbízásából hétfőn közel-keleti „ténymegállapító” körútra indul. A kormányzó eközben Irán, Libanon, az Egyesült Arab Köztársaság, Szaúd- Arábia, Jordánia és Izrael államfőivel kíván találkozni. New Yorkba december 11-én tér vissza és Nixonnak beszámol tapasztalatairól. Az újonnan megválasztott elnök táviratot intézett a hat ország államfőihez. Ebben felkérte őket, hogy fogadják William Scrantont, és tájékoztassák ők kimerítően a közel-keleti helyzetről. Az AP hírügynökség mértékadó -----------------------------------------------------'s William Scranton, volt pennsylvaniai kormányzó rövidesen Izraelbe és a szomszédos arab országokba utazik Nixon megbízatásából, hogy felmérje a jelenlegi helyzetet. Ez a második tengeren túli megbízatás, melyet Scranton az elnökké választott Nixontól kapott. Az első egy ténymegállapító utazás volt Európában (Telefotó — AP—MTI—ES) forrásokra hivatkozva közli, hogy az Egyesült Államok a jövő év elején a gerillaháború céljaira kiképzett, hírhedt „zöldsapkások” néhány alakulatát Nyugat-Németországba vezényli. E lépésnek az a célja, hogy az USA fokozza az NSZK-ban állomásozó fegyveres alakulatainak erejét. Egyes források szerint már megállapodás született arról, hogy az Egyesült Államok két dandárt és négy repülőegységet vezényel át Nyugat-Németországba. Mint ismeretes, a „zöldsapkások” túlnyomó része ma Dél-Vietnamban tartózkodik és ott a védtelen falusi lakossággal szemben elkövetett kegyetlenkedésekkel tették magukat gyűlöltté. (MTI) Megérkezett Japén új nagykövete Szombaton Budapestre érkezett Toshio Urabe, Japán új magyarországi nagykövete. Megérkezése alkalmából a ferihegyi repülőtéren Rácz Pál, a Külügyminisztérium protokoll osztályának vezetője üdvözölte. (MTI) „Lázadást” fojtottak el Tibetben A PAP lengyel hírügynökség pekingi tudósítója közli: a kínai fővárosban megjelentek a tibeti katonai övezet parancsnokságának falragaszai, amelyek hírül adják, hogy „lázadást fojtottak el Tibetben”. A falragaszok olyan „új mozgalom elfojtásáról számolnak be, amely a Mao elnök és helyettese, Lin Piao vezetése alatt álló központ ellen irányult, s egyben több mint száz letartóztatott személy nevét köztik. Közöttük található Csou Zsensan és Vang Csi-mej, a tibeti autonóm körzet pártbizottságának volt titkárai. (MTI) Mi történt Bürléékkel ? A válaszhoz előbb tudni kell, hogy a Bürle cég Svájc egyik leghatalmasabb gépgyártó társasága, amely Zürich elővárosaiban több fegyvergyárral is rendelkezik. Tüzérségi fegyvereket, rakétalövegeket és egyéb hadianyagot készítenek, amelyet természetesen nemcsak a svájci hadseregnek adnak el, hanem külföldre is. 1964-ben például a svájci vállalkozóknak ez az üzlet 80 millió frankot hozott. Az ország kormánya — hagyományos semlegességéhez híven — csak arra ügyel, hogy ne adjanak el svájci fegyvereket háborúzó országoknak, vagy olyanoknak, ahol fegyveres konfliktus veszélye forog fenn, továbbá, hogy a vásárlók ne adják tovább e fegyvereket. Nos, a Bürle cég éppen ezeken a rendelkezéseken tette túl magát, s fegyverei eljutottak Izraelbe, a Dél-afrikai Köztársaságba és a világ több más, tilosnak tekinthető térségébe. Bürléék egyszerűen hamisított dokumentumokkal vezették félre az ország kormányát, s ily módon csupán tavaly és az idén több mint 300 légelhárító ágyút, több mint 5000 rakétát és csaknem negyedmillió ágyúgolyót adtak el. A botrány kirobbant. A napokban letartóztatták a vállalat kereskedelmi igazgatóját és egy másik magas rangú tisztviselőjét. A letartóztatottak beismerésein kívül a főügyész kezében egész sor más leleplező dokumentum is van. Némely lap mégis arról ír, hogy akadhatnak védnökök, akik megpróbálják eltussolni a kellemetlen incidenst. (MTI) ____________________________________ Interpelláció II junta ügynökei szabadon garázdálkodnak Leon Felix kommunista képviselő írásos interpellációt intézett a francia belügyminiszterhez azzal kapcsolatosan, hogy a görög junta titkosrendőrei az Emberi Jogok Európai Bizottságának strassbourgi ülése alkalmából, közvetlenül tanúkihallgatása előtt, erőszakkal hazaszállították Petra kisasszonyt. Két másik tanú pedig csak nagy nehezen tudott kiszabadulni ellenőrzésük alól. Úgy tűnik — írja Leon Felix —, hogy a junta fegyveres titkosrendőrei szabadon sétálgatnak Strassbourg utcáin. Hasonló tevékenység Párizsban is tapasztalható, ahol a görög katonai junta képviselői nyomásnak és fenyegetésnek teszik ki a politikai menekülteket. Leon Felix választ kér a belügyminisztertől arra vonatkozóan, hogy milyen körülmények között és milyen erők cinkosságával tudták ezek a titkosrendőrök a kollektív útlevéllel Franciaországba érkezett Petra kisasszonyt elszállítani az országból. Milyen intézkedéseket szándékozik tenni azért, hogy véget vessen a junta képviselői botrányos tevékenységének, akik nem elégszenek meg azzal, hogy Görögországban börtönzik be a demokraták ezreit, hanem francia földön is folytatják a görög állampolgárok üldözését. Nicole Dreyfus francia ügyvéd, aki megfigyelőként részt vett az ellenálló görög diákok athéni perén, Párizsban sajtóértekezleten számolt be arról, hogy a junta rendőrsége milyen válogatott kínzásoknak vetette alá a letartóztatott diákokat. (MTI) HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1968. DECEMBER 1. Szudán nem alkudozik Szudán nem újítja fel diplomáciai kapcsolatait az Egyesült Államokkal addig, amíg Washington meg nem változtatja Palesztinával és az arabokkal szemben követett, politikáját — jelentette ki Abdel Rahman szudáni külügyminiszter a Telegraph című khartoumi lapnak. Azt mondják — mondotta —, hogy Nixon felül akarja vizsgálni országának álláspontját, és meg akarja javítani kapcsolatát az arab államokkal. Az amerikai különmegbízottnak azonban a gazdasági problémákat kizárólag a pénzügyminiszterrel kell majd megbeszélnie — jegyezte meg a szudáni külügyminiszter, érzékeltetve, hogy országa nem hajlandó politikai alkudozásokba bocsátkozni. (MTI) Párttaggyűlések Csehszlovákiában A plénum mérföldkő lehet A CSKP KB novemberi ülésének állásfoglalását és határozatait e napokban kezdték megvitatni a párt alapszervezetei. A vitát illetékes pártszervek élénknek értékelik. Ahogyan Lubomir Strougal, a CSKP KB elnöksége végrehajtó bizottságának tagja a Zivot Strany (Pártélet) című lapban megjelent cikkében írta: „Olyan észrevételek vannak, hogy a határozatban megfogalmazott pártpolitika nem kellő mértékben veszi figyelembe a nép és a kommunisták óhajait.” Strougal e véleménnyel szemben megállapítja, hogy a határozat összhangban van a január utáni politika elveivel, a szocialista társadalom jelenlegi szakaszával. Túlsúlyban van az a törekvés - állapítja meg a Rudé Právo, hogy a határozat gondolatait a helyi, üzemi és járási viszonyokra alkalmazzák. A CSKP tagjai a KB határozatát a jelenlegi helyzetből kiutat mutató dokumentumként fogadják. Aggályok merülnek fel a párt egységével, a párt vezető szerepének helyes érvényesítésével kapcsolatban a Nemzeti Fronton belül és kritikai vélemények hangzanak el a szélsőséges megnyilvánulásokkal szemben, inkább a „baloldali” veszélyt kiemelve. A gyűléseken egyre több szó esik gazdasági problémákról. A Cseh Érchegységben levő egyik nagy vegyimű pártbizottságának titkára elmondotta, hogy a kommunista munkások bíznak a KB-ülés által adott biztosítékokban, miszerint folytatni fogják a januárban megkezdett utat, a jelentkezett hibák kiküszöbölésével. Az ostravai Klement Gottwald Gyár kommunistái szerint „a határozat jó politikai, ideológiai és szervezeti alap, mind a kommunisták, mind a többi dolgozók egységének megteremtésére”. Bizonyos anarchista és ösztönös jelenségekre mutat, hogy az ostravai acélműben a kommunisták, mivel nem értettek egyet a plénum határozatainak egyes részeivel — tiltakozásul úgy döntöttek, hogy bár a tagdíjakat teljes mértékben fizetik, de „észrevételeik rendezéséig” jelképesen csak egy koronát utalnak át a felsőbb pártszerveknek. A nagyüzemi pártbizottság természetesen elítélte ezt a módszert. Hasonló jelenségekről szólva - állapította meg Lubomir Strougal már említett cikkében - a kommunistáknak tudatában kell lenniük annak, hogy a határozatok elfogadása után - a megvalósítással összefüggésben - köti őket a pártfegyelem. A nézetek harca nem vezethet a párt szervezeti szétforgácsolódásához. A Pravda prágai különtudósítói a lap szombati számában a CSKP KB novemberi plénuma eredményeinek a pártszervezetekben történt megvitatására és a csehszlovák kommunistákkal folytatott beszélgetéseikre hivatkozva hangoztatják: „A novemberi plénum, a reakciós és revizionista erőknek továbbra is folytatódó párt- és népellenes felforgató tevékenysége ellenére, jelentős szerepet játszhat az ország helyzetének további normalizálódásában. A plénum mérföldkő lehet a szocializmus építésében, a csehszlovák népnek a szovjet néppel és a többi szocialista ország népeivel fennálló barátsága megerősítésében.” A tudósítók elmondják, hogy azok a csehszlovák kommunisták, akikkel beszélgettek, megelégedéssel nyilatkoztak arról a pozitív értékelésről, amelyet a plénum adott a munkásosztály, a parasztság és értelmiség húszéves erőfeszítéseiről. Ez az értékelés annál is jelentősebb, mivel több hónapon át az ellenséges elemek akadálytalanul rágalmazták a szocialista vívmányokat. A beszélgetésekben sok keserű szó és éles bíráló megjegyzés hangzott el a csehszlovák sajtó, rádió és televízió munkatársairól. Egy veterán kommunista, F. Jelinek kijelentette: „Újságjaink, a rádió és a televízió az igazságos hírközlés eszközéből a politikai dezinformálás eszközévé vált. A párt kiengedte kezéből irányításukat. Egyes újságírók, s köztük több kommunista is meghamisították a Központi Bizottság politikáját.” A Pravda tudósítói megjegyzik, hogy még ma is nyomást gyakorolnak a CSKP Központi Bizottságára és a kormányra olyan személyek csoportjai, akik magukat az „igazi demokrácia” és a ,,humánus szocializmus” híveinek feltüntetve, valójában szocialistaellenes és revizionista erők törekvéseinek adnak hangot, hogy lejárassák a Központi Bizottság plénumának határozatait, s meghiúsítsák végrehajtásukat. A tudósítók a plénum határozatai elleni nyílt demonstrációnak nevezik az úgynevezett prágai újságíró-aktíva napokban megtartott gyűlését. (MTI) Holnap nyílik az ASZÚ kongresszusa Alexandria kormányzójának utasítására meghatározatlan időre zárva maradnak a kikötőváros iskolái. Az iskolákat, akárcsak az ország öt egyetemét, hétfőn zárták be a diákzavargások miatt. Most már bizonyosra vehető, hogy az Arab Szocialista Unió rendkívüli kongresszusát hétfőn nyitják meg, mint a félhivatalos Al Ahram jelenti, a kongresszusi küldötteket Nasszer elnök fogja tájékoztatni a diáktüntetésekről. Kairói lapok a diákzavargások-ról beszámoló cikkeiben rávilágítanak arra, hogy bizonyos külföldi tényezők is szerepet játszottak kirobbanásukban, majd a későbbiek-ben megpróbálták a megmozdulásokat saját céljaik érdekében ki- használni. A diáktüntetések nem spontán akciók voltak, hanem elő- 1re kidolgozott terv alapján hajtották végre azokat. A lapok utalnak arra, hogy Izrael, miután kudarcot vallott a diplomáciai hadviseléssel és a Szuezi-csatornán keresztül folytatott harcokkal, most az arab országok belső frontját próbálja összekuszálni. (MTI) Hajsza... Az izraeli katonaság az ellenőrző pontok széles hálózatát építette ki a Jordán folyó megszállt, nyugati partján. Azokat az arab ellenállókat próbálják kézre keríteni, akik pénteken éjjel bombát dobtak a nablusi katonai kormányzó házának kertjébe, és megrongálták a Hebron vízellátását biztosító fő vezetéket. (MTI) A Pentagon és Latin-Amerika Az amerikai katonai szakemberek figyelmének központjában a latin-amerikai kontinens két térsége áll: a Karib-tenger és a Panama-csatorna térsége, valamint Brazília északkeleti része. Köztudomású hogy a Karib-tenger térségében a két legfontosabb támaszpont a Kubában levő guantanamói haditengerészeti bázis és a Trinidad szigetén levő Chaguaramas támaszpont. Ezeket nemcsak a Karib-tenger, hanem az Atlanti-óceán fontos hadászati pontjainak is tartják, s mindkét támaszpont az amerikai hadiflotta kikötőhelyéül szolgál. Trinidadon állomásozik egyébként az Atlanti-óceán déli részén levő amerikai haditengerészeti erők vezérkara is. A Karib-tenger közelében amerikai támaszpontokat építettek ki Florida államban, Puerto Ricóban és a Panama-csatorna övezetben. Az Egyesült Államok fegyveres erői gyakran használják az Antigua- és a St. Lucia-szigeteken levő repülőtereket, a Turks- és a St. Kitts-szigeteken levő ballisztikus megfigyelő állomásokat. Az Egyesült Államok katonai szakértői hadászati szempontból rendkívül fontosnak tartják a dél-amerikai kontinens északkeleti kiszögellését. Ez a terület esik Európához és Afrikához legközelebb, így katonai jelentősége vitathatatlan. Az USA-nak Brazíliában Natalban, Recifében, Fortalezában, Salvadorban Camposban, Baióban vannak haditengerészeti, légi- és rakétatámaszpontjai. Az amerikai hadsereg azonban gyakran használja Brazília nemzeti repülőtereit is. A Pentagon az ötvenes évek végén Fernando de Noronha brazil szigeten egy rakétatámaszpontot létesített, kibővítették és az új fegyverfajtáknak megfelelően modernizálták a Sao Luisban, Aracajában levő haditengerészeti bázisokat. Maceióban nagy hatósugarú rádió-navigációs állomást és egy rádióadót létesítettek, amely kapcsolatot tart fenn az Európában állomásozó amerikai csapatokkal. Sajtójelentések szerint a brazil partvidék mentén radarállomások egész hálózatát építik ki. A fentieken kívül rakétabázisok épülnek Kolumbiában, Venezuelában Peruban és Argentínában is. Egyes jelentések szerint ugyanilyen típusú támaszpontokat hoznak létre Bolívia, Salvador és Honduras területén. A jelek szerint a Pentagon rendkívül nagy jelentőséget tulajdonít Paraguaynak, amely feltehetően azzal van összefüggésben, hogy Paraguay Dél- Amerika szívében, Bolívia és a nagy víziút az Atlanti-óceánba ömlő Parana folyó között fekszik. Argentin források szerint a paraguayi Mariscal Estigarribia közelében atomfejjel ellátott rakéták kilövésére alkalmas támaszpontot hoznak létre. Teljes ütemben folyik egy katonai út építése Mariscal Estigarribia és az ország fővárosa, Asuncion között, amely a paraguayi Chaco egész térségét átszeli és ahhoz az úthoz kapcsolódik, amely Asunciont összeköti — Brazília területén keresztül — az Atlanti-óceán partvidékével. A Prense Latina hírügynökség nemrégen közölte, hogy Paraguayban irányítható rakétatámaszpont is épül, amely pontos mása az Egyesült Államok Puerto Ricóban levő támaszpontjának. Ennek segítségével a Pentagon ellenőrzése alá vonja Brazília nagy területeit, Uruguayt, Chilét, Argentínát, valamint megerősítheti uralmát a Déli Sarkvidék felett.