Hajdú-Bihari Napló, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-01 / 282. szám

Zöldsapkások Európába jönnek N­ixon követe holnap indul Közel-Keletre AZ AL NASZ című hetilap szerint merényletet követtek el Hejkal, az Al Ahram főszerkesztője ellen. A kairói lap főszerkesztője kocsijába akart beszállni, amikor több lövést adtak le rá. Hejkal nem sérült meg. TEGNAP pályájára bocsátották a Kozmosz család legújabb tagját, a Koszmosz 256-ot. A berendezése kifogástalanul működik. „LE A NATO-VAL!”, A munkabéreket emeljék, ne a katonai kiadásokat!” — ilyen és ehhez hasonló jelszavakkal zajlott le tegnap több ezer tüntető részvételével tiltako­zó tüntetés Amszterdamban. A tüntetők között nagy számmal voltak más városokból, így például Rotterdamból is. Az utóbbi napokban Hollandia több városában volt tün­tetés a NATO ellen, és Hollandia külpolitikájának megváltoztatása érdekében. KO­­SZOVO-METOHIJAI tüntetéseket lelkiismeretlen provokátorok robbantották ki mondotta Ali Sukrija, a jugoszláv kormány albán nemzetiségű tagja. A szerdai pristi­­nai tüntetések ügyében egyébként a vizsgálat még folyik. TITO elnök legutóbbi be­szédében sem, sem a tegnap tartott sajtóértekezletén nem beszélt konkrétan a Koszovo- Metohijában lezajlott eseményekről. Mindkét alkalommal csak általánosságban érintette a nemzetek egyenrangúságát és önrendelkezését. SAJTÓÉRTEKEZLETÉN egy kér­désre - mely azzal kapcsolatban hangzott el, hogy Rush a legutóbbi NATO-közgyűlé­­sen Jugoszláviát a NATO érdekszférájába vonta be - Tito elnök azt válaszolta, hogy Jugoszlávia soha nem kérte egyetlen ország védelmét sem, de különösen nem kérte a NATO ilyen közreműködését. Arra a kérdésre, hogy amennyiben Romániában a Varsói Szerződés országai hadgyakorlatot tartanának, milyen álláspontja volna Jugoszláviának? Tito közölte az újságírókkal, hogy ez kizárólag Románia belügye, és ezzel kapcsolat­ban Jugoszláviának semmilyen állásponta nem volna. COUVE DE MURVILLE teg­nap a francia rádiónak adott nyilatkozatot. Ebben hosszasan foglalkozott Johnson el­nök és De Gaulle üzenetváltásával, mely a megszokottnál feltűnően szívélyesebb volt. A francia miniszterelnök kijelentette, hogy az USA és Franciország érdekei azonosak, egyiküknek sem érdeke pénzügyi kalandokba bocsátkozni, és van egy megsérthetetlen szabály: a vezető pénznemek szolidárisak. Hangsúlyozta, hogy az USA-t és Franciaor­szágot semmi sem állítja szembe egymással. SAIGON tovább mesterkedik - lehet ki­szűrni a lapzártakor érkezett hírekből -, mert egyre nyilvánvalóbb az a szándéka, hogy az érdemi tárgyalásokat a jövő évre halasszák Párizsban. Saigon ugyanis szeretné meg­várni, hogy Nixon kit jelöl ki az USA küldöttségének élére. Ennek a manővernek a része, hogy Phan Dang Lam, a saigoni küldöttség várható vezetője, csak a jövő héten utazik a francia fővárosba. Richard Nixon, az Egyesült Ál­lamok újonnan megválasztott elnö­ke pénteken New York-i főhadi­szállásán külpolitikai tanácsadókat fogadott. Ronald Ziegler, Nixon sajtófőnöke a sajtó képviselőjének adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a tanácskozáson külpolitikai kérdésekről és Nixon megalakítan­dó kormányának összetételéről volt szó. A szóvivő arról is beszámolt, hogy William Scranton, pennsylva­niai kormányzó Nixon megbízásá­ból hétfőn közel-keleti „ténymeg­állapító” körútra indul. A kor­mányzó eközben Irán, Libanon, az Egyesült Arab Köztársaság, Szaúd- Arábia, Jordánia és Izrael állam­főivel kíván találkozni. New York­ba december 11-én tér vissza és Nixonnak beszámol tapasztalatai­ról. Az újonnan megválasztott elnök táviratot intézett a hat ország ál­lamfőihez. Ebben felkérte őket, hogy fogadják William Scrantont, és tájékoztassák ők kimerítően a közel-keleti helyzetről. Az AP hírügynökség mértékadó -----------------------------------------------------'s William Scranton, volt pennsylvaniai kormányzó rövidesen Izraelbe és a szomszédos arab országokba utazik Nixon megbízatásából, hogy felmérje a jelenlegi helyzetet. Ez a második tenge­ren túli megbízatás, melyet Scranton az elnökké választott Nixontól kapott. Az első egy ténymegállapító utazás volt Európában (Telefotó — AP—MTI—ES) forrásokra hivatkozva közli, hogy az Egyesült Államok a jövő év ele­jén a gerillaháború céljaira kikép­zett, hírhedt „zöldsapkások” né­hány alakulatát Nyugat-Németor­­szágba vezényli. E lépésnek az a célja, hogy az USA fokozza az NSZK-ban állomásozó fegyveres alakulatainak erejét. Egyes források szerint már meg­állapodás született arról, hogy az Egyesült Államok két dandárt és négy repülőegységet vezényel át Nyugat-Németországba. Mint ismeretes, a „zöldsapkások” túlnyomó része ma Dél-Vietnam­­ban tartózkodik és ott a védtelen falusi lakossággal szemben elköve­tett kegyetlenkedésekkel tették magukat gyűlöltté. (MTI) Megérkezett Japén új nagykövete Szombaton Budapestre érkezett Toshio Urabe, Japán új magyar­­országi nagykövete. Megérkezése alkalmából a ferihegyi repülőtéren Rácz Pál, a Külügyminisztérium protokoll osztályának vezetője üd­vözölte. (MTI) „Lázadást” fojtottak el Tibetben A PAP lengyel hírügynökség pe­kingi tudósítója közli: a kínai fő­városban megjelentek a tibeti kato­nai övezet parancsnokságának fal­ragaszai, amelyek hírül adják, hogy „lázadást fojtottak el Tibetben”. A falragaszok olyan „új mozgalom elfojtásáról számolnak be, amely a Mao elnök és helyettese, Lin Piao vezetése alatt álló központ ellen irányult­, s egyben több mint száz letartóztatott személy nevét köz­tik. Közöttük található Csou Zsen­­san és Vang Csi-mej, a tibeti auto­nóm körzet pártbizottságának volt titkárai. (MTI) Mi történt Bürléékkel ? A válaszhoz előbb tudni kell, hogy a Bürle cég Svájc egyik leghatalmasabb gépgyártó társasága, amely Zürich elő­városaiban több fegyvergyárral is ren­delkezik. Tüzérségi fegyvereket, raké­­talövegeket és egyéb hadianyagot ké­szítenek, amelyet természetesen nem­csak a svájci hadseregnek adnak el, hanem külföldre is. 1964-ben például a svájci vállalkozóknak ez az üzlet 80 millió frankot hozott. Az ország kor­mánya — hagyományos semlegességé­hez híven — csak arra ügyel, hogy ne adjanak el svájci fegyvereket háborúzó országoknak, vagy olyanoknak, ahol fegyveres konfliktus veszélye forog fenn, továbbá, hogy a vásárlók ne ad­ják tovább e fegyvereket. Nos, a Bürle cég éppen ezeken a ren­delkezéseken tette túl magát, s fegy­verei eljutottak Izraelbe, a Dél-afrikai Köztársaságba és a világ több más, ti­losnak tekinthető térségébe. Bürléék egyszerűen hamisított dokumentumok­kal vezették félre az ország kormányát, s ily módon csupán tavaly és az idén több mint 300 légelhárító ágyút, több mint 5000 rakétát és csaknem negyed­­millió ágyúgolyót adtak el. A botrány kirobbant. A napokban le­tartóztatták a vállalat kereskedelmi igazgatóját és egy másik magas rangú tisztviselőjét. A letartóztatottak beisme­résein kívül a főügyész kezében egész sor más leleplező dokumentum is van. Némely lap mégis arról ír, hogy akad­hatnak védnökök, akik megpróbálják eltussolni a kellemetlen incidenst. (MTI) ____________________________________ Interpelláció II junta ügynökei szabadon garázdálkodnak Leon Felix kommunista képvise­lő írásos interpellációt intézett a francia belügyminiszterhez azzal kapcsolatosan, hogy a görög junta titkosrendőrei az Emberi Jogok Európai Bizottságának strassbour­­gi ülése alkalmából, közvetlenül tanúkihallgatása előtt, erőszakkal hazaszállították Petra kisasszonyt. Két másik tanú pedig csak nagy nehezen tudott kiszabadulni ellen­őrzésük alól. Úgy tűnik — írja Leon Felix —, hogy a junta fegyveres titkosrend­őrei szabadon sétálgatnak Strass­­bourg utcáin. Hasonló tevékenység Párizsban is tapasztalható, ahol a görög katonai junta képviselői nyomásnak és fenyegetésnek teszik ki a politikai menekülteket. Leon Felix választ kér a belügy­minisztertől arra vonatkozóan, hogy milyen körülmények között és mi­lyen erők cinkosságával tudták ezek a titkosrendőrök a kollektív útlevéllel Franciaországba érkezett Petra kisasszonyt elszállítani az országból. Milyen intézkedéseket szándékozik tenni azért, hogy vé­get vessen a junta képviselői botrá­nyos tevékenységének, akik nem elégszenek meg azzal, hogy Görög­országban börtönzik be a demok­raták ezreit, hanem francia földön is folytatják a görög állampolgárok üldözését. Nicole Dreyfus francia ügyvéd, aki megfigyelőként részt vett az ellenálló görög diákok athéni pe­rén, Párizsban sajtóértekezleten számolt be arról, hogy a junta rendőrsége milyen válogatott kín­zásoknak vetette alá a letartózta­tott diákokat. (MTI) HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1968. DECEMBER 1. Szudán nem alkudozik Szudán nem újítja fel diplomáciai kapcsolatait az Egyesült Államok­kal addig, amíg Washington meg nem változtatja Palesztinával és az arabokkal szemben követett, politi­káját — jelentette ki Abdel Rah­man szudáni külügyminiszter a Telegraph című khartoumi lapnak. Azt mondják — mondotta —, hogy Nixon felül akarja vizsgálni országának álláspontját, és meg akarja javítani kapcsolatát az arab államokkal. Az amerikai külön­­megbízottnak azonban a gazdasági problémákat kizárólag a pénzügy­­miniszterrel kell majd megbeszél­nie — jegyezte meg a szudáni kül­ügyminiszter, érzékeltetve, hogy országa nem hajlandó politikai al­kudozásokba bocsátkozni. (MTI) Párttaggyűlések Csehszlovákiában A plénum mérföldkő lehet A CSKP KB novemberi ülésének állás­­foglalását és határozatait e napokban kezdték megvitatni a párt alapszerveze­tei. A vitát illetékes pártszervek élénk­nek értékelik. Ahogyan Lubomir Strou­­gal, a CSKP KB elnöksége végrehajtó bi­zottságának tagja a Zivot Strany (Párt­élet) című lapban megjelent cikkében írta: „Olyan észrevételek vannak, hogy a határozatban megfogalmazott pártpoliti­ka nem kellő mértékben veszi figyelembe a nép és a kommunisták óhajait.” Strou­­gal e véleménnyel szemben megállapít­ja, hogy a határozat összhangban van a január utáni politika elveivel, a szocia­lista társadalom jelenlegi szakaszával. Túlsúlyban van az a törekvés - állapítja meg a Rudé Právo, hogy a határozat gondolatait a helyi, üzemi és járási vi­szonyokra alkalmazzák. A CSKP tagjai a KB határozatát a je­lenlegi helyzetből kiutat mutató dokumen­tumként fogadják. Aggályok merülnek fel a párt egységével, a párt vezető sze­repének helyes érvényesítésével kapcso­latban a Nemzeti Fronton belül és kri­tikai vélemények hangzanak el a szélső­séges megnyilvánulásokkal szemben, in­kább a „baloldali” veszélyt kiemelve. A gyűléseken egyre több szó esik gazdasági problémákról. A Cseh Érchegységben levő egyik nagy vegyimű pártbizottságának titkára elmon­dotta, hogy a kommunista munkások bíz­nak a KB-ülés által adott biztosítékok­ban, miszerint folytatni fogják a január­ban megkezdett utat, a jelentkezett hibák kiküszöbölésével. Az ostravai Klement Gottwald Gyár kommunistái szerint „a határozat jó politikai, ideológiai és szer­vezeti alap, mind a kommunisták, mind a többi dolgozók egységének megterem­tésére”. Bizonyos anarchista és ösztönös jelenségekre mutat, hogy az ostravai acél­műben a kommunisták, mivel nem értet­tek egyet a plénum határozatainak egyes részeivel — tiltakozásul úgy döntöttek, hogy bár a tagdíjakat teljes mértékben fizetik, de „észrevételeik rendezéséig” jelképesen csak egy koronát utalnak át a felsőbb pártszerveknek. A nagyüzemi pártbizottság természetesen elítélte ezt a módszert. Hasonló jelenségekről szólva - állapí­totta meg Lubomir Strougal már említett cikkében - a kommunistáknak tudatá­ban kell lenniük annak, hogy a határoza­tok elfogadása után - a megvalósítással összefüggésben - köti őket a pártfegye­lem. A nézetek harca nem vezethet a párt szervezeti szétforgácsolódásához. A Pravda prágai különtudósítói a lap szombati számában a CSKP KB novem­beri plénuma eredményeinek a párt­­szervezetekben történt megvitatására és a csehszlovák kommunistákkal folyta­tott beszélgetéseikre hivatkozva han­goztatják: „A novemberi plénum, a reakciós és revizionista erőknek to­vábbra is folytatódó párt- és népellenes felforgató tevékenysége ellenére, jelen­tős szerepet játszhat az ország helyzeté­nek további normalizálódásában. A plénum mérföldkő lehet a szocializmus építésében, a csehszlovák népnek a szovjet néppel és a többi szocialista or­szág népeivel fennálló barátsága meg­erősítésében.” A tudósítók elmondják, hogy azok a csehszlovák kommunisták, akikkel be­szélgettek, megelégedéssel nyilatkoztak arról a pozitív értékelésről, amelyet a plénum adott a munkásosztály, a pa­rasztság és értelmiség húszéves erőfe­szítéseiről. Ez az értékelés annál is je­lentősebb, mivel több hónapon át az ellenséges elemek akadálytalanul rágal­mazták a szocialista vívmányokat. A beszélgetésekben sok keserű szó és éles bíráló megjegyzés hangzott el a csehszlovák sajtó, rádió és televízió munkatársairól. Egy veterán kommu­nista, F. Jelinek kijelentette: „Újság­jaink, a rádió és a televízió az igazsá­gos hírközlés eszközéből a politikai dezinformálás eszközévé vált. A párt kiengedte kezéből irányításukat. Egyes újságírók, s köztük több kommunista is meghamisították a Központi Bizott­ság politikáját.” A Pravda tudósítói megjegyzik, hogy még ma is nyomást gyakorolnak a CSKP Központi Bizottságára és a kor­mányra olyan személyek csoportjai, akik magukat az „igazi demokrácia” és a ,,humánus szocializmus” híveinek feltüntetve, valójában szocialistaellenes és revizionista erők törekvéseinek ad­nak hangot, hogy lejárassák a Központi Bizottság plénumának határozatait, s meghiúsítsák végrehajtásukat. A tudó­sítók a plénum határozatai elleni nyílt demonstrációnak nevezik az úgyneve­zett prágai újságíró-aktíva napokban megtartott gyűlését. (MTI) Holnap nyílik az ASZÚ kongresszusa Alexandria kormányzójának uta­sítására meghatározatlan időre zár­va maradnak a kikötőváros iskolái. Az iskolákat, akárcsak az ország öt egyetemét, hétfőn zárták be a diákzavargások miatt. Most már bizonyosra vehető, hogy az Arab Szocialista Unió rendkívüli kongresszusát hétfőn nyitják meg, mint a félhivatalos Al Ahram jelenti, a kongresszusi küldötteket Nasszer elnök fogja tájékoztatni a diáktüntetésekről. Kairói lapok a diákzavargások-­­­ról beszámoló cikkeiben rávilágí­tanak arra, hogy bizonyos külföldi tényezők is szerepet játszottak ki­robbanásukban, majd a későbbiek-­­­ben megpróbálták a megmozdulá­­­­sokat saját céljaik érdekében ki-­­ használni. A diáktüntetések nem­­ spontán akciók voltak, hanem elő- 1­­­re kidolgozott terv alapján hajtot­ták végre azokat. A lapok utalnak arra, hogy Izrael, miután kudar­cot vallott a diplomáciai hadvise­léssel és a Szuezi-csatornán keresz­tül folytatott harcokkal, most az arab országok belső frontját pró­bálja összekuszálni. (MTI) Hajsza... Az izraeli katonaság az ellenőrző pontok széles hálózatát építette ki a Jordán folyó megszállt, nyugati partján. Azokat az arab ellenálló­kat próbálják kézre keríteni, akik pénteken éjjel bombát dobtak a nablusi katonai kormányzó házá­nak kertjébe, és megrongálták a Hebron vízellátását biztosító fő ve­zetéket. (MTI) A Pentagon és Latin-Amerika Az amerikai katonai szakemberek figyelmének központjában a latin-ame­rikai kontinens két tér­sége áll: a Karib-tenger és a Panama-csatorna térsé­ge, valamint Brazília északkeleti része. Köztudomású hogy a Karib-tenger térségében a két legfontosabb támasz­pont a Kubában levő guantanamói haditengeré­szeti bázis és a Trinidad szigetén levő Chaguara­­mas támaszpont. Ezeket nemcsak a Karib-tenger, hanem az Atlanti-óceán fontos hadászati pontjai­nak is tartják, s mindkét támaszpont az amerikai hadiflotta kikötőhelyéül szolgál. Trinidadon állo­másozik egyébként az Atlanti-óceán déli részén levő amerikai haditenge­részeti erők vezérkara is. A Karib-tenger közelé­ben amerikai támaszpon­tokat építettek ki Flori­da államban, Puerto Ri­­cóban és a Panama-csa­torna övezetben. Az Egye­sült Államok fegyveres erői gyakran használják az Antigua- és a St. Lu­­cia-szigeteken levő repü­lőtereket, a Turks- és a St. Kitts-szigeteken levő ballisztikus megfigyelő állomásokat. Az Egyesült Államok katonai szak­értői hadászati szempontból rendkívül fontosnak tartják a dél-amerikai kon­tinens északkeleti kiszögellését. Ez a terület esik Európához és Afrikához legközelebb, így katonai jelentősége vi­tathatatlan. Az USA-nak Brazíliában Natalban, Recifében, Fortalezában, Salvadorban Camposban, Baióban vannak haditen­gerészeti, légi- és rakétatámaszpontjai. Az amerikai hadsereg azonban gyakran használja Brazília nemzeti repülőtereit is. A Pentagon az ötvenes évek végén Fernando de Noronha brazil szigeten egy rakétatámaszpontot létesített, kibő­vítették és az új fegyverfajtáknak meg­felelően modernizálták a Sao Luisban, Aracajában levő haditengerészeti bázi­sokat. Maceióban nagy hatósugarú rá­dió-navigációs állomást és egy rádió­adót létesítettek, amely kapcsolatot tart fenn az Európában állomásozó amerikai csapatokkal. Sajtójelentések szerint a brazil partvidék mentén radarállomások egész hálózatát építik ki. A fentieken kívül rakétabázisok épül­nek Kolumbiában, Venezuelában Peru­ban és Argentínában is. Egyes jelenté­sek szerint ugyanilyen típusú támasz­pontokat hoznak létre Bolívia, Salva­dor és Honduras területén. A jelek szerint a Pentagon rendkí­vül nagy jelentőséget tulajdonít Para­­guaynak, amely felte­hetően azzal van összefüggésben, hogy Paraguay Dél- Amerika szívében, Bolívia és a nagy víziút az Atlanti-óceánba ömlő Parana folyó között fekszik. Argentin források szerint a para­guayi Mariscal Estigarribia közelében atomfejjel ellátott rakéták kilövésére alkalmas támaszpontot hoznak létre. Teljes ütemben folyik egy katonai út építése Mariscal Estigarribia és az or­szág fővárosa, Asuncion között, amely a paraguayi Chaco egész térségét át­szeli és ahhoz az úthoz kapcsolódik, amely Asunciont összeköti — Brazília területén keresztül — az Atlanti-óceán partvidékével. A Prense Latina hírügynökség nem­régen közölte, hogy Paraguayban irá­nyítható rakétatámaszpont is épül, amely pontos mása az Egyesült Álla­mok Puerto Ricóban levő támaszpont­jának. Ennek segítségével a Pentagon ellenőrzése alá vonja Brazília nagy te­rületeit, Uruguayt, Chil­ét, Argentínát, valamint megerősítheti uralmát a Déli Sarkvidék felett.

Next