Hajdú-Bihari Napló, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-28 / 49. szám

A Nixon-kabinet egyelőre óvakodik minden elhamarkodott lépéstől, ami a vietnami háború felélénkítését vonná maga után. Igaz, a DNFF jelenlegi sikeres offenzíváját igyekeznek úgy beállítani, mintha az valamiféle előzetes és hallgatólagos megállapodás megsértése lenne. Korábban arról beszéltek, hogy a DNFF esetleges újabb offenzívája esetén nem tárgyalhatnak Párizsban, most csak arról van szó, hogy „lehetetlen a konstruktív tárgyalás Párizsban”. Egy biztos - mondják a megfigyelők amíg az elnök Európában tartózkodik, semmiféle döntés nem születik a háború kiterjesztését illetően. Ugyanakkor az amerikai kormánynak a döntésénél nagy figyelemmel kell lennie arra is, hogy európai partnereire rendkívül rossz hatással lenne, ha pl. felújítanák a VDR bombázását. PÁRIZSBAN egyébként a tegnapi találkozón az amerikai fél azzal az alaptalan váddal illette a DNFF-et, hogy polgári lakosokat bombáznak. A VDK képviselője és a DNFF küldöttsége visszausította ezt a képtelen vádat, és hangsúlyozta, hogy a DNFF jelenlegi offenzívája csattanós válasz arra a minősíthetetlen hencegésre, amit épp ezen a konferencián, a legutóbbi ülésen, a saigoni bábrezsim képviselője tett. Akkor a saigoni képviselő azt mondotta, hogy ,,a DNFF kifulladóban van, és képtelen egy újabb offenzívát indítani”. XUAN THUY hangoztatta, hogy amennyiben az USA-ban valóban megvan a tisztesség és a szándék, akkor azonnal be kell fejeznie a háborút, vissza kell vonnia csapatait, és komoly tárgyalásokat kell kezdenie a DNFF-el és a VDK-val. EZREN ÉS EZREN búcsúztak tegnap Berlinben Johannes Dickmanntól, akit a berlini Állami Opera épületében ravataloztak fel. BREZSNYEV fogadta a csehszlovák katonai küldöttséget. Az SZKP főtitkára biztosította a vendégeket, hogy a szovjet kommunisták és az egész szovjet nép őszinte, baráti érzelmeket táplál a csehszlovák kommunisták és a testvéri Csehszlovákia népei iránt. MARTIN DZUR válaszában hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia fegyveres erői fokozzák harci felkészültségüket, és mindig őrködni fognak a béke és a szocializmus ügye felett, vállvetve a Szovjetunióval és a Varsói Szerződésben levő többi fegyveres erőkkel. A megbeszélésen jelen volt még Grecsko marsall, Jepisev hadseregtábornok, Ogorkov és Dajagajev vezérezredes. OLASZ HALADÓ katolikusok nagygyűlésen elfogadott levelükben tiltakoznak VI. Pál pápánál, mert fogadja Nixon elnököt. Nixon tegnap megérkezett Rómába és a repülőtéren elmondott beszédében kijelentette, hogy tárgyalásokat szándékszik kezdeni a Szovjetunióval. Majd az elnöki gépkocsikaraván végighaladt a Via Appián és 17 óra 50 perckor megérkezett a Quirinai palotához. AZ OLASZ fiatalok ebben az időben a Termini pályaudvarnál tüntettek Nixon látogatása ellen. A táblák feliratai között látható volt: „Nixon gyilkos!, Szabadságot Vietnamnak!” A menet végül az USA nagykövetségéhez vonult. Mindvégig nagyszámú rendőr kísérte a tiltakozó fiatalokat. Egyébként Olaszországszerte heves tiltakozó tüntetések voltak, amelyeket a rendőrség súlyos összetűzéseket provokálva, rendre megzavart. ÉJFÉLKOR ÉRKEZETT IASSZ NYILATKOZAT Az éjszakai órában érkezett TASZSZ-nyilatkozat miután összefoglalja a legutóbbi napok izraeli agressziós akcióit megállapítja, hogy az izraeli kormány nyilvánvalóan olyan feltételeket kíván létrehozni, amelyek kizárják e térség tartós békéjének megteremtését. Majd így folytatódik: — Izrael szélsőséges körei a sovinizmustól, az arab népek iránti gyűlölettől és ellenséges érzülettől elvakultan hosszú háborúra akarnak berendezkedni a Közel-Keleten miközben egyes külföldi támogatóik segítségében reménykednek. Az ilyen tervek azonban csúfos kudarcot eredményezhetnek a tel avivi uralkodó körök számára. Ami a tel avivi politikusoknak a „tömeges megtorlásokra” vonatkozó kijelentéseit illeti, nem lenne szabad megfeledkezniük arról, hogy a népeknek a hódítók és a megszállók ellen vívott harca a nemzetközi jog szerint jogos és igazságos. A Szovjetunió szilárdan kiáll amellett, hogy a Közel-Keleten a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatával összhangban haladéktalanul békés politikai rendezésre kerüljön sor. (MTI) Németország Kommunista Pártjának felhívása Németország Kommunista Pártjának Politikai Bizottsága az NSZK lakosságához intézett felhívásában hangsúlyozta: a bonni kormány válaszút előtt áll: vagy továbbra sem számol a tényekkel és folytatja reakciós politikáját, vagy lemond azon tervéről, hogy Nyugat-Berlinben tartsák meg a szövetségi gyűlés ülését. A felhívás leszögezi: „Jelenleg a feladat az, hogy elősegítsük a józan ész győzelmét. A szövetségi gyűlést nem tarthatják meg Nyugat-Berlinben.” A politikai bizottság felhívásában rámutat arra, hogy az NDK és az NSZK közötti kapcsolatok rendezése érdekében Bonnnak le kell mondania provokatív tervéről. A feszültség csökkenésének alapjául az szolgálhat, ha Nyugat-Németország lemond az egyedüli német képviselet igényéről. (MTI) Nixon Nyugat-Berlinben Európai körútja során Nixon amerikai elnök csütörtökön Kiesinger nyugatnémet kancellár és Brandt külügyminiszter kíséretében érkezett Nyugat-Berlinbe. A tempelhofi repülőtéren a nyugat-berlini amerikai megszálló csapatok parancsnoka, valamint Schütz kormányzó polgármester fogadta. Az elnök kocsisorának útvonalát a városban végig erős rendőrkordon biztosította, mert a parlamenten kívüli ellenzék a rendőrfőnök tilalma ellenére tüntetést hirdetett Nixon ellen. Az útvonalon mintegy 1500-2000 tüntető diák csoportosult. A nagy rendőri készenlét és a kocsisor gyors elhaladása miatt súlyosabb incidensre nem került sor. Valamivel távolabb a Kurfürstendammon Nixon többször kiszállt a kocsijából és üdvözölte a nem túlságosan nagy számban összegyülekezett nézőket. A charlottenburgi kastélyban Nixon rövid megbeszélést folytatott Schütz kormányzó polgármesterrel, majd a Siemens Művek mintegy ötezer dolgozója előtt beszédet mondott. Ebben hangsúlyozta, hogy négy elődjéhez hasonlóan, szilárdan fenntartja a várossal kapcsolatos „nemzetközi megállapodásokon alapuló amerikai felelősséget”. Hangoztatta, hogy a nyugati hatalmak eltökélten fenntartják jogos státusukat a városban. Egyidejűleg rámutatott: ellenzi ugyan a status quo egyoldalú megváltoztatását, de egy megmerevedett helyzet senkinek sem használ, legkevésbé a város lakosságának. Ennek érdekében lépésről lépésre megkell keresni a problémák megoldásának békés útjait. Nixon amerikai elnök csütörtök délután megérkezett európai körútjának ötödik állomására, Rómába. Az amerikai elnököt a Ciampino repülőtéren Saragat olasz köztársasági elnök és Rumor kormányfő fogadta. Rövid üdvözlő beszédében Saragat a NATO-országok közötti jobb kapcsolatok, valamint a szovjet vezetőkkel való csúcstalálkozó előkészítése szempontjából nagy jelentőségűnek nevezte az amerikai elnök útját. Rómában is rendkívüli biztonsági intézkedéseket foganatosítottak Nixon érkezése előtt. Szerdán este a rendőrök a Wirinai palota körül összecsaptak a Nixon látogatása ellen tüntető diákokkal, 40 személy megsérült. A római rendőrfőnök Nixon megérkezése napjára minden tüntetést betiltott. A római rendőrséget vidékről felvezényelt alakulatokkal erősítették meg. A megszállt római egyetemen a diákok elbarrikádozták magukat és Nixont támadó táblákat tettek ki. Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának csütörtökön elfogadott határozata tiltakozott az amerikai elnök római látogatása ellen. A dokumentum leszögezi, hogy a körutazás célja a válsághelyzetben levő NATO megerősítése és az amerikai imperializmus nyugateurópai hegemóniájának fokozása. Az OKP KB határozata teljes támogatásáról biztosítja a munkásokat, diákokat és mindazon demokratikus erőket, akik az olasz nép békevágyát kifejezve, tiltakoznak az Egyesült Államok vietnami agressziója ellen. (MTI) Nixon amerikai elnök a provokatív bonni politika látványos támogatásaként ellátogatott Nyugat-Berlinbe. Képünkön: Nixon és Schütz Nyugat- Berlin kormányzó főpolgármestere a Heine utcai ellenőrző központnál. (Napló-telefoto - APRS) Kiesinger nyugatnémet kancellár vacsorán látta vendégül az NSZK-ban tartózkodó Nixon amerikai elnököt. A képen: Kiesinger és felesége művészi szoborral ajándékozza meg Nixont. (Telefotó — AP—MTI—RS) . HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1969. FEBRUÁR 28. KÁDÁR JÁNOS GYŐRBEN (Folytatás az 1. oldalról) vagyis az igazi hazafiaknak az a törekvése, hogy elhárítsák a nemzet feje felől a fasiszta veszélyt, és meghirdessék, hogy szabad, független és demokratikus Magyarországot kíván a nép. Ez későbbi harcaink során nagy segítséget nyújtott a történelmi feladatok megoldásában. — Népünknek — mint sok más népnek — a Szovjetunió a világ első munkás-paraszt állama, saját honvédő háborúját folytatva nyújtott segítséget, hogy megszabaduljon a fasiszta „középkortól”. A szovjet hadsereg nagy áldozatok árán kiverte Magyarországról a német fasiszta megszállókat, s így elhárult nemzetünk végpusztulásának veszélye, szabad lett a magyar nép, új lehetőség, új élet reménye tűnt fel a láthatáron. Gyökeresen szakítottunk a hibákkal . A Magyar Szocialista Munkáspárt 1956 után marxista—leninista párt módjára, elvi alapon járt el, dolgozta ki politikáját és határozta meg munkamódszerét. Ugyanilyen elvi alapon vizsgálta a munkás-paraszt szövetség, a falu, az agrárpolitika kérdéseit is. Teljesen világos volt, hogy a hibákkal gyökeresen szakítani kell. Ez volt az első, amit a párt elhatározott. Ezt olyan viszonyok között hajtottuk végre, amikor az anarchia és az ellenséges erők ellen egyidejűleg kellett harcolni. Pártunk és, kormányunk minden kérdésre a dolog lényegének megfelelő, érthető, kommunista választ adott. Amikor hazánkban napirendre került a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a tapasztalatokon okulva arra gondoltunk, hogy a parasztságnak éreznie és tudnia kell, hogy osztálytestvérünk, akivel végül is egyetértésre jutunk. Szilárd elhatározásunk volt, hogy az önkéntességet, a demokráciát betartjuk, a termelőszövetkezeti mozgalom szervezésének időszakában is. A párt elvi politikájának gyakorlati megvalósítása szükségessé tett különféle állami és hatósági rendelkezéseket. Ezek közé tartozott például a beszolgáltatás eltörlése, a kuláklista hatályon kívül helyezése, az árviszonyok szabályozása. A megyei pártbizottság és megyei tanács együttes ülésének résztvevői (Napló—MTI-foto — Pálfay Gábor felv.—KS) A történelem előtt jól vizsgázott parasztságunk — A felszabadulást követően — amikor az ország a szó szoros értelmében romokban hevert —, azonnal munkához láttak a kommunisták, népünk demokrata, haladó emberei, a hazafiak, akik megértették, hogy a történelem új lehetőségeket adott számunkra, hogy új és szabad országot teremthessünk magunknak. Bár komoly hibák is jelentkeztek az ország vezetésében, a döntő és a nép számára legfontosabb mégis az a hatalmas alkotómunka, erőfeszítés volt, amely hazánkból ipari országot, az iparosodás útján haladó szocialista országot teremtett. Ezek a hibák súlyosak voltak, s a legkülönbözőbb területeken — így a parasztsággal kapcsolatban is — jelentkeztek. Az agrárpolitikában azokban az években elkövetett hibák aláásták, meggyengítették a munkás-paraszt szövetséget. Ez kedvező lehetőséget teremtett a magyar népi demokrácia, népi demokratikus államunk minden ellenségének — a hazai és a nemzetközi ellenségnek egyaránt —, hogy támadást szervezzen és rohamot indítson a népköztársaság megsemmisítéséért és a történelem kerekének visszafordításáért. — 1956-ban, amikor a történelem feltette a magyar parasztságnak a kérdést, hogy most hova, merre és kivel tartson, amikor arról volt szó, hogy a népköztársaságot kell megmenteni és a szocialista fejlődés útját kell biztosítani népünk számára, a magyar parasztság a történelem előtt nagy vizsgát tett. Nem az ellenforradalom, hanem a munkásosztály mellett lépett a küzdőporondra, és támogatta a Magyar Népköztársaság belső rendjének helyreállítását, megszilárdítását, a szabadság, a szuverenitás biztosítását. Nagyon bölcsen, okosan gondolkodott és döntött: a népi hatalomra, a szocializmus ügyére szavazott. Ez megint olyan időszak volt, amikor a munkás-paraszt szövetség ismét kiállta a történelmi próbát. Jövendő sikereink záloga: az egység és összefogás . A termelőszövetkezeti eszme immár győzött a gondolkodásban, testet öltött a gyakorlatban. Ezt talán minden másnál jobban bizonyítja, hogy 1968-ban az országban kereken 100 ezren kérték felvételüket a termelőszövetkezetekbe. A közös gazdaságok pedig olyan helyzetben vannak, hogy válogathatnak, mert — ugyancsak országos összesítő adatok szerint — a százezer jelentkezőből 80 ezret vettek fel. — A termelőszövetkezetek érdemes vezetői, a tagok, az agronómusok és más szakemberek, szakmunkások — akiknek száma örvendetesen növekszik a termelőszövetkezetekben — fejlesszék tovább munkájukat, dolgozzanak az éves és a távlati tervek megvalósításáért, erősítsék a közös gazdaságokat, azok szocialista jellegét, gyarapítsák a termelőszövetkezetek jövedelmét, fejlesszék tovább a falvak kulturáltságát, bővítsék a gépek, a vegyszerek és más korszerű eszközök alkalmazásának körét. Egyidejűleg kellő figyelemmel foglalkozzanak a közös gazdaság ügyeivel, ne hanyagolják el, fordítsák a fejlődés javára a háztáji gazdálkodást, valamint a termelőszövetkezeti melléküzemágakban folyó és lehetséges munkát. A Központi Bizottság, a kormány az eddigiekhez hasonlóan ezután is kellő figyelemmel és odaadással foglalkozik az agrárpolitika időszerű kérdéseivel, parasztságunk problémáival, az immár szocialista tartalmú munkás-paraszt szövetség további erősítésének kérdéseivel. Szocialista útra lépett parasztságunk ilyen értelemben és e vonatkozásban is számíthat a párt Központi Bizottságára, egész pártunkra, a kormányra, tanácsainkra. Ugyanakkor azt is szeretném hangsúlyozni: a Központi Bizottság a kormány, a tanácsok is számítanak, építenek parasztságunkra. — Mély meggyőződésem, hogy ha továbbra is elvtársak, osztálytestvérek, munkatársak és harcostársak módján foglalkozunk közös ügyeinkkel, ilyen módon tisztázzuk a feladatokat, s utána ugyanazzal az egyetértéssel fogunk hozzá a végrehajtáshoz, mint az elmúlt tíz esztendőben tettük, akkor újabb, nagy sikereket érünk el. Ebben biztosak lehetünk. Hosszan tartó, nagy taps fogadta Kádár János beszédét. A Győr-Sopron megyei Pártbizottság és a megyei tanács együttes ülése Pataki László zárszavával ért véget. Az ünnepi üléssel befejeződött Kádár János háromnapos győri programja, s a párt Központi Bizottságának első titkára a délutáni órákban visszautazott Budapestre. A feldíszített pályaudvaron búcsúztatására megjelent Pataki László, a Központi Bizottság tagja, a Győr-Sopron megyei Pártbizottság első titkára, Horváth Imre, Nagy Gyula, Zámbó József, a megyei pártbizottság titkárai, Szaló Lajos, a megyei tanács vbelnökhelyettese, Jankovits István, a Győri Városi Pártbizottság első titkára, dr. Csernitzki Gyula, a városi tanács vb-elnöke. Kádár János meleg szavakkal mondott köszönetet a vendégszeretetért, s szívélyesen búcsút vett a megye és a város vezetőitől. (MTI)