Hajdú-Bihari Napló, 1970. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-21 / 44. szám
Péter János sajtóértekezlete (Folytatás az 1. oldalról) Nagy Károly, az MTI tudósítója jelenti .A hivatalos látogatáson Bulgáriában tartózkodó Péter János külügyminiszter péntek délután nagysikerű sajtófogadást tartott, amelyen a központi bolgár lapok, a bolgár rádió és televízió, a BTA képviselői, valamint a Szófiában akkreditált külföldi hírügynökségi és laptudósítók vettek részt. A sajtóértekezleten Péter János rövid, bevezető nyilatkozatot tett. Egyebek között rámutatott: azzal a megbízatással érkezett Szófiába, hogy a tárgyalások során tanulmányozzák a magyarbolgár kétoldalú kapcsolatok további fejlesztésének lehetőségét, valamint, hogy fokozzák a két ország nemzetközi politikai együttműködését. A tárgyalások mindkét vonatkozásban sikeresek voltak, mint ahogy sikeres volt a Todor Zsivkovval és a Georgi Trajkovval folytatott megbeszélés is. „Nagyon elégedett vagyok a látogatással” - mondotta Péter János. A magyar külügyminiszternek az újságírók számos kérdést tettek fel. Ezek nagy többsége az európai biztonságra és az európai biztonsági értekezletre, annak kilátásaira és nehézségeire vonatkozott, bizonyítva azt, hogy Péter János szófiai látogatását és tárgyalásait itt nagy jelentőségű nemzetközi politikai eseménynek tekintették. Az európai biztonsági értekezlet témakörébe tartozó különböző kérdésekre válaszolva a külügyminiszter hangsúlyozta: „A Varsói Szerződés tagállamai jó, alkalmas időpontban határozták el a budapesti felhívás kibocsátását. Más nemzetközi viszonyok mellett nem talált volna ilyen kedvező visszhangra. A nemzetközi viszonyok sok tényezője hat ma abba az irányba, hogy összeülhessen az európai biztonsági konferencia.” Hol mutatkozik a legtöbb nehézség és mi az Egyesült Államok hozzáállása az értekezlet gondolatához? - így hangzott a következő kérdés. A kérdés második felére Péter János kijelentette, azt inkább az Egyesült Államok szófiai nagykövetétől kellene megkérdezni. „Mindenesetre - mondotta - az Egyesült Államok eddig nem közölte nyilvánosan az álláspontját. Szeretném feltételezni, hogy pozitívan viszonyul az értekezlet gondolatához.” Arra a kérdésre, vajon befolyással lehet-e a közel-keleti válság éleződése az európai biztonsági konferencia ügyére, Péter János kijelentette: még ha nem is éleződik tovább ez a válság, a Vietnami háborúval együtt, akkor is érezteti negatív hatását az európai viszonyokra. Az utóbbi időben pedig valóban nagyon kiéleződött a helyzet az izraeli agresszió következtében. Fokozni kell az arab népeknek adott mindennemű támogatásunkat Izrael növekvő agressziója ellen. Abban kellene bíznunk - mondotta -, hogy az a felhívás, amelyet a Szovjetunió intézett a napokban a másik három nagyhatalomhoz, meghallgatásra talál. Sajtókonferenciája befejező részében Péter János arról szólott, hogy milyen nagy jelentősége lehet a Duna völgyében élő népek összefogásának az európai béke és biztonság szempontjából, majd végül a magyar kormány nevében üdvözölte a Bolgár Népköztársaság kormányának a balkáni jószomszédság érdekében kifejtett sikeres erőfeszítéseit. *** Külügyminiszterünk ma reggel hazautazik. (MTI) Roscsin: Három kérdést tartunk fontosnak Alekszej Roscsin nagykövet, a genfi leszerelési értekezleten részt vevő szovjet küldöttség vezetője fogadta Pirityi Sándort, a Magyar Távirati Iroda és Szászi Józsefet, a Magyar Hírlap különtudósítóját, és válaszolt kérdéseikre. KÉRDÉS: Kielégítőnek tartja-e a leszerelési bizottság jelenlegi összetételét tekintettel arra az indokolt és U Thani ENSZ-főtitkár itteni beszédében is érintett követelményre, hogy az átfogó leszerelési megállapodások kidolgozásában az összes atomhatalmaknak, általában minden jelentősebb katonai erővel rendelkező államnak részt kellene venni? VÁLASZ: A leszerelési bizottság, amelyben jelenleg 25 állam képviselteti magát — Franciaország kezdettől fogva távol maradt a bizottságtól —, fontos nemzetközi intézmény, amely a háborús veszély csökkentésén, a tömegpusztító fegyverek betiltásán, általában azon fáradozik, hogy a gyors, tudományos és technikai fejlődés eredményeit ne használják fel az emberiség ellen. A bizottságban képviselve vannak a nyugati katonai szövetségi rendszer tagjai, velük azonos számban szocialista országok, valamint az úgynevezett el nem kötelezett államcsoport tagjai. A múlt évben nyolc új állammal bővült a bizottság, köztük a Magyar Népköztársasággal, az ENSZ és a Varsói Szerződés tagállamával, amely már korábban is aktívan és kezdeményezően kivette részét a leszerelési erőfeszítésekből. Az új tagok közül kiemelném még a nagy gazdasági és katonai potenciállal rendelkező Japánt, amely 1945-ben atomtámadás célpontja lett. A leszerelési bizottság nem ENSZ-szerv összetételének meghatározásában nem a közgyűlés, hanem a bizottság két társelnöke illetékes. Véleményem szerint a tavalyi kibővítés után a bizottság reprezentatívabb és hatékonyabb lett. KÉRDÉS: Milyen kérdéseket helyez előtérbe a szovjet küldöttség a leszerelési bizottság jelenlegi ülésszakán? VÁLASZ: Három kérdésnek tulajdonítunk különös fontosságot. Az első a vegyi és a baktériumfegyverek betiltása, a második a tömegpusztító fegyverek kitiltása a tengerek és az óceánok fenéktérségéből, a harmadik az általános és teljes leszerelés. Ezekre a kérdésekre kell a bizottságnak figyelmét összpontosítania, illetve ezeknek a kérdéseknek a megvitatását kell felújítania. KÉRDÉS: Végezetül kérjük, jellemezze néhány szóval a szocialista országok együttműködését a leszerelési bizottságban. VÁLASZ: Együttműködésünk szoros. Rendszeresen konzultálunk az ülésszakok előtt és alatt. Magyar javaslatra — egyebek között — foglalkoztunk azzal a gondolattal, hogy az ülészakok előtti kétoldalú véleménycseréket a bizottságban résztvevő szocialista országok sokoldalú konzultációjával váltjuk fel. A szocialista országok együttműködése már eddig is nagyban hozzájárult a leszerelési bizottság munkájának eredményeihez, és meggyőződésünk, hogy az újabb szocialista országok bekapcsolódása hasznára válik bizottságunknak. Arafat tegnap elutazott Moszkvából Moszkvában közölték, hogy tárgyalások folytak a Szovjet, Ázsiai és Afrikai Országok Szolidaritási Bizottsága és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet küldöttség között a feleket kölcsönösen érdeklő kérdésekről. A megbeszélések érintették az együttműködést abban a közös harcban, amely az imperialista cionista izraeli agresszió következményeinek felszámolásáért, a Palesztinai arab nép törvényes jogainak és érdekeinek védelméért folyik. A küldöttség őszinte köszönetét fejezte ki a szovjet népnek azért a változatlan és szilárd támogatásért, amelyben az arab népek igazságos harcát részesíti. A vendégek a szovjet bizottság meghívására február 10-ig tartózkodtak Moszkvában és pénteken elutaztak a Szovjetunióból. A küldöttséget Jasszer Arafat, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet végrehajtó bizottságának elnöke vezette. A szovjet tárgyaló fél határozottan elítélte az izraeli agresszoroknak az amerikai imperialista körök támogatásával az arab népek ellen folytatott provokációit, a megszállt arab területek békés lakósága ellen végrehajtott gaztetteit. Hangsúlyozta, hogy a szovjet nép határozottan fellép az arab népek mellett, az izraeli agresszorok és imperialista támogatóik ellen, támogatja a Palesztinai arab nép nemzeti felszabadító antiimperialista harcát. A tárgyalások baráti légkörben folytak. (MTI) Március 2-án találkoznak a két fél képviselői Polgár Dénes, az MTI tudósítója jelenti: Adlers nyugatnémet kormányszóvivő pénteken délben Bonnban közölte, a kancellária hivatal vezetője pénteken telexüzenetet kapott Kohl NDK-államtitkártól. „Hivatkozással Brandt kancellár február 18-i levelére — hangzik az üzenetben —, az NDK kormánya közli, hogy Gerhard Schuesslert, a Minisztertanács Hivatalának helyettes vezetőjét jelölte ki a Bramlt—Stoph találkozó végleges időpontjának, valamint az ezzel összefüggő más technikai és protokolláris kérdéseknek a tisztázására. Az NDK kormánya kéri, hogy az NSZK kormánya is nevezze meg képviselőjét, akit március 2-án délelőtt 10 órára várnak Berlinben, a minisztertanács épületében.” Adlers hozzáfűzte, hogy a bonni kormány a javasolt időpontot elfogadja és valószínűleg Lahm kancellári hivatali osztályvezetőt fogja a tárgyalásokra elküldeni. Arra a kérdésre, hogy ezek után biztosra vehető-e a Stephe Brandt találkozó létrejötte, Adlers határozott igennel válaszolt. (MTI) Alent szanatórium A káderek megedzésére és átnevelésére szolgáló úgynevezett Május 7. káderiskolák időnként túlságosan kényelmesre sikerülnek — ez tűnik ki a Zsenmin Zsipaoból, a Kínai Kommunista Párt napilapjából. Ezekben az iskolákban, amelyeknek az a hivatalos célja, hogy az elpuhult kádereket kemény fizikai munkával, például földek megművelésével átneveljék, a körülmények sokszor túlságosan is kulturáltak — tűnik ki a kínai sajtóból. A jó példát a Senszi tartománybeli vot kormányhivatalnokok káderiskolája szolgáltatja. Itt a hallgatók — férfiak és nők, fiatalabbak és öregebbek — a mostoha természeti viszonyok között maguk húzták fel az épületeket, télen tüzelőnek fát vágtak a hegyekben, a volt tartományi vezetőkből kárpitosok, kőművesek, traktorosok, kosárfonók lettek. A munkába belefájdult a derekuk, kezük megdagadt, de erre a beszámoló szerint büszkék voltak. Vannak azonban másféle káderiskolák is. Egyes Május 7. káderiskolák fényűzően építik a házakat és a felszerelés is egészen tökéletes. A városi élet olyan kellékeit is megépítik maguknak, mint a víztorony. Díványokat, kényelmes puha ágyakat hoznak berendezésként. A kínai pártlap élesen bírálja azt, hogy az intézmények segítették a káderiskolára küldött tagjaikat a kényelmes körülmények megteremtésében. „A Május 7. káderiskola nem szanatórium” — írja figyelmeztetően a Zsenmin Zsipao. (MTI) HATDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1970. FEBRUÁR 21. TELEX • TELEX • TELEX • TELEX • TELEX • TELEX LAPZÁRTA • LAPZÁRTA • LAPZÁRTA • LAPZÁRTA • LAPZÁRTA SZÓFIA. Roska István, a Magyar Népköztársaság szófiai nagykövete pénteken este fogadást adott Péter János hivatalos bulgáriai látogatása alkalmából. A fogadáson bolgár részről megjelent Ivan Popov, a BKP Központi Bizottságának tagja, a Tudományos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, Ivan Basev külügy-, Dora Belcseva könnyűipari, Szvetla Daszkalova igazságügy-miniszter és sokan mások. Megjelentek a fogadáson Péter János kíséretének tagjai, a „Budapest hét” alkalmából Szófiában tartózkodó fővárosi küldöttek, élükön Hantos Jánossal, a Budapesti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökhelyettesével, valamint az itt vendégszereplő magyar művészek. Megjelent továbbá a külföldi diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A fogadás — Péter János szófiai látogatásának utolsó hivatalos rendezvénye — rendkívül meleg, jó hangulatban zajlott le. (MTI) BUDAPEST. Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese pénteken fogadta Edward Sznajder belkereskedelmi minisztert, a hazánkban tartózkodó lengyel kereskedelmi delegáció vezetőjét. A fogadáson ott volt Szurdi István belkereskedelmi miniszter és Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. (MTI) KAIRO. Az egyiptomi légvédelmi tüzérség pénteken lelőtt egy izraeli repülőgépet, amely lángokba borulva lezuhant a Szuezi-csatorna keleti partján, a Keserű-tavaktól délre. A gép ahhoz az izraeli légi kötelékhez tartozott, amely a déli órákban a csatornaövezet déli részén fekvő egyiptomi állásokat támadta. A többi izraeli bombázó az egyiptomi légelhárítás elől kelet felé menekült — tette hozzá a szóvivő. (MTI) MOSZKVA. Moszkvában hivatalosan közölték, hogy február 12. és 17. között szovjet—amerikai műszaki tárgyalások folytak a szovjet fővárosban a nukleáris robbantások békés célra való felhasználásáról. Ezek a megbeszélések az 1969 áprilisában Bécsben megkezdett eszmecsere folytatását képezték. A szovjet küldöttséget Igor Morohov, a Szovjet Állami Atomenergia Bizottság elnő elnökhelyettese, az amerikai delegációt pedig T. J. Thompson, az Amerikai Atomenergia Bizottság tagja vezette. A megbeszélésekről közös közleményt adtak ki, amely hangoztatja, hogy a felek megvitatták a nukleáris robbantások békés célokra való esetleges felhasználásának különféle vonatkozásait és beszámoltak az ezzel összefüggésben végrehajtott kísérleti robbantásokról. A közlemény kiemeli a nézetek azonosságát arra vonatkozóan, hogy lehetőség van a nukleáris robbantások hatékony alkalmazására az olaj és gáz kiaknázásának intenzívebbé tételére, föld alatti üregek és víztárolók létesítésére olyan térségekben, ahol ilyenekre szükség van: csatornaépítésre, ásványkincsek külszíni kitermelésére, gáz- és olajkitörések elfojtására, valamint egyéb munkálatokra. A két küldöttség egyetértett abban, hogy a véleménycsere és a kölcsönös tájékoztatás rendkívül hasznos volt, s arra a következtetésre jutott, hogy a tárgyalásokat folytatni kell. (MTI) BEJRUT: Aifal jordániai miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter Bejrútban pénteken libanoni kollegájával, Madzsdalanival tárgyalt a legújabb közel-keleti fejleményekről. Kamál Dzsumblatt belügyminiszter ugyanezen a napon tért vissza Kairóba látogatásáról, ahol Nasszer elnökkel tárgyalt. Dzsumblatt a Nasszerrel tartott tárgyalásai alapján úgy véli, hogy a következő két hónap az erőszak további eszkalációjának időszaka lesz a Közel-Keleten. Ezzel összefüggésben bírálta az Egyesült Államokat, amely Nagy-Britanniával és Nyugat-Németországgal együtt a legnagyobb támogatást biztosítja Izrael számára. (MTI) MONACO: Kiosztották a díjakat a televíziós filmek 10. nemzetközi fesztiválján Monte Carlóban. A tízezer frank értékű nagydíjat a „Múlt nyár édes játékai” című csehszlovák tévéfilm kapta, a legjobb színes produkciónak járó díjjal együtt. Aranynimfa díjat kapott a következő hét produkció, illetve színészi teljesítmény: „A moszkvai csata” című francia—szovjet film, mint a legjobb történelmi dokumentum. A Sánta Ferenc novellájából készült és Szinetár Miklós által rendezett „Halálnak halála” című magyar film kapta a legjobb forgatókönyv díját. A legjobb rendezésért járó díjat a „Vak eső” című szovjet tévéfilmnek ítélték. A spanyoloknak jutott a legjobb gyermekfilmért járó kitüntetés, a spanyol televízió „Fantáziaország” című filmjéért. Az MDA nevű nemzetközi szervezet díját a Magyar Televízió filmje, a „Halálnak halála” kapta. A fesztiválon egyébként, amelynek Rainer, Monaco hercege és Grace Kelly hercegnő volt a védnöke, 36 ország 85 produkciója vett részt. (AFP) Ve Tha Lien, az a 13 éves vietnami kislány, aki a My Latban elkövetett amerikai vérengzés túlélőjeként hazánkban is drámai szavakkal számolt be iszonyú élményéről, most Nyugat-Európát járja. Képünkön: Ve Tha Lien a londoni repülőtéren. (Napló-telefotó — AP—KL) BRAZZAVILLE. Közleményt írt alá Brazzaville-ben a Magyar Külügyminisztérium dolgozója. A Kongói Népi Köztársaságban látogatást tett magyar külügyminisztériumi delegáció tárgyalásai befejeztével dr. Szabó Károly csoportfőnök és Theodore Mavoungou, a Kongói Népi Köztársaság külügyminisztériumának főtitkára Brazzaville-ben közös közleményt írt alá. A közlemény szerint a kölcsönös megértés és barátság légkörében folytatott tárgyalások befejeztével megállapodás jött létre a két ország között diplomáciai kapcsolatok létesítőről és nagykövetek cseréjéről. Brazzaville-i tartózkodása során a delegációt fogadta Marien N’Gouabi, a Kongói Népi Köztársaság Államtanácsának elnöke, Alfred Raoul, az államtanács alelnöke és a kormány több tagja. (MTI) KÍNAI-AMERIKAI nagyköveti találkozó Márkus Gyula, az MTI tudósítója jelenti: Varsóban pénteken délután tartották meg a kínai—amerikai nagyköveti tárgyalások 136. ülését. Az ülés színhelye ezúttal az amerikai nagykövetség épülete volt. A megbeszélések az eddigiekhez hasonlóan, most is zárt ajtók mögött kerültek sorra. Témakörük és napirendjük ismeretlen maradt. Stoessel amerikai nagykövet és Lej Jang kínai ügyvivő egyhónapos szünet után találkozott újra. (MTI) „Ha kell, kezdeményezően is..." Bulgáriai útját követően és svédországi látogatása előtt Péter János magyar külügyminiszter látogatást tesz Brüsszelben, Belgium fővárosában. A bulgáriai tárgyalások arra nyújtottak alkalmat, hogy egy testvéri szocialista országgal közösen egyeztessék az álláspontokat a kétoldalú kapcsolatok és az európai biztonság kérdéseiben. Svédország ugyanerre a semleges országok viszonylatában ad majd lehetőséget. A belgiumi hivatalos tárgyalásoknak viszont azért van különleges jelentőségük és érdekességük, mert Belgium egyike azoknak a NATO-országoknak, amelyek - természetesen a NATO szervezetével egyeztetve - aktív szerepet vállaltak a keletnyugati együttműködés, az európai biztonság és konkrétan az európai biztonsági konferencia lehetőségeinek felkutatásában. Ami Magyarországot illeti, hivatalos külügyminiszteri nyilatkozat szögezte le, hogy hazánk fontos feladatának tartja az új biztonsági rendszer kidolgozásában való részvételt - „ha kell, kezdeményezően is”. A belgiumi látogatás tehát ebből a szempontból úgy értékelendő, mint a magyar diplomácia sorozatos európai erőfeszítésének egy része. Mégpedig olyan szakasza, ahol az Atlanti Blokk nézeteit közvetítő diplomáciai partnerrel kerülünk szembe. Az európai konferencia vonatkozásában a fő vitakérdés alighanem a témák meghatározása és a konferencia jellegének tisztázása lesz. Emlékezetes, hogy a szocialista országok prágai felhívása lehetőséget adott az európai biztonsági értekezlet előkészületeinek meggyorsítására. Az erőszakról való lemondásról és a gazdasági-kulturális együttműködés elmélyítéséről szóló megállapítások indítványozásával pedig gyakorlati napirendi javaslatot is tett. Az eddig belga nyilatkozatok alapján úgy tűnik, hogy a belga tárgyalófél nemcsak más, nem teljesen tisztázott napirendi kérdéseket is be akar iktatni, hanem azt is szükségesnek tartja, hogy a napirendi témák tekintetében már a nagy konferencia összehívása előtt előzetes elvi megállapodások szülessenek. Ehhez Brüsszel szerint esetleg előkészítő konferenciák sorozatára is szükség lenne. Az eddigiekből látnivaló, hogy az európai biztonsági konferencia ügyében még igen komolyak a vélemény- és nézetkülönbségek. Kétségtelen azonban, hogy a belgiumi látogatás hozzájárulhat ezek csökkentéséhez, minthogy a belga külpolitika - és személyesen Harmel külügyminiszter - az utóbbi években igen érzékenyen reagált az európai és nemzetközi helyzetben bekövetkezett változásokra és több ízben felvetette a NATO szerepének felülvizsgálását. A belga diplomáciának ez a realitásérzéke a nagy európai kérdések tekintetében természetesen párosul a NATO iránti kötelezettségek szigorú betartásával. Ez szükségszerűen fékezi a belga külpolitikának az európai konferencia irányában kifejtett akcióit. Ez a fékező hatás azonban a kétoldalú kapcsolatok területén kevésbé érvényesül. A magyar külügyminiszteri látogatás küszöbén elmondható, hogy kétoldalú kapcsolataink Belgiummal kielégítően fejlődnek. A személyes látogatások száma és színvonala is bizonyítja ezt. Az utóbbi két és fél évben látogatást tett Magyarországon Harmel belga külügyminiszter, Van Acker a parlament és Struge, a szenátus elnöke. Ugyanebben az időszakban, de még a korábbi kormány minisztereként látogatta meg az országot Wigny akkori igazságügyi és de Winter külkereskedelmi miniszter. Magyar részről Bíró József külkereskedelmi miniszter járt Belgiumban, most pedig Péter János külügyminiszter viszonozza Harmel látogatását. Parlamenti szinten Kállai Gyula vezetésével magas szintű magyar parlamenti delegáció látogatott Brüsszelbe, s röviddel ezelőtt mindkét fővárosban megalakultak a magyarbelga parlamenti csoportok. A személyes kapcsolatok légköre mellett a kétoldalú gazdasági megállapodások is előrehaladást mutattak. A leglényegesebb kérdés természetesen az, hogy Belgium, mint a BENELUX gazdasági unió és a Közös Piac tagja - miképpen egyezteti össze a Közös Piac alapvetően diszkriminációs gazdasági irányvonalát a szocialista országokkal kialakított kapcsolatok fejlesztésével. A jelek és a tények azt mutatják, hogy a belga partnerek a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban is keresik e két ellentmondó irányzat szintézisét. Az természetesen vitathatatlan, hogy a Közös Piac gazdasági integrációs politikája egyre újabb és nehezebb problémákat vet majd fel a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban, és a belga külpolitika és gazdaságpolitika egyik nagy kérdőjele éppen az, milyen mértékben képes a gyakorlatban feloldani e politika belső ellentmondásait.