Hajdú-Bihari Napló, 1970. május (27. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-24 / 120. szám

Segít az ország • Önkéntes építőbrigádok gyorsít­ják a helyreállítási munkákat • Egymillió forintot küld a TERIMPEX Külkereskedelmi Vállalat • 400 0OO forintot ajánlott fel fejlesztési alapjából a Győr-Sopron megyei Építőipari Vállalat Napról napra terebélyesedik az a mozgalom, amellyel gyárak, üze­mek, vállalatok, intézmények dolgo­zói, az iskolák diákjai segítik az árvízkárosultakat. A segítőszándé­kú tenniakarásból szinte az egész ország részt kért. A Pest megyei 4. számú Szövetkezeti Építőipari Vál­lalat dolgozói egynapi keresetüket juttatják el bajbajutott embertár­saiknak, televíziót ajándékoznak egy árvíz sújtotta kultúrháznak vagy is­kolának, s a helyreállítás gyorsítá­sára 35—40 fős építőbrigádot külde­nek. A vállalat felhívta a termelő­­szövetkezetek építőipari csoport­jait, hogy kövessék példájukat, sies­senek a kárt szenvedettek megsegí­tésére. Számbavenni is nehéz a segítség­nek azt a sokféle formáját, amelyet a magyar Honvédelmi Szövetség fejt ki. Készültségbe helyezték könnyűbúvár-klubjaikat — a makói szakaszon már 31 budapesti, pécsi és szolnoki békaember tevékenyke­dik. Légi flottájuk napok óta árvíz­­védelmi szolgálatot teljesít, s gép­kocsijaik is az árvíz sújtotta terü­leteken dolgoznak. A szövetség há­rom orvosa felajánlotta, hogy hét végi pihenőnapjain a fertőtlenítés­nél segédkezik. A TERIMPEX Külkereskedelmi Vállalat egymillió forintot ajánlott fel a Szabolcs-Szatmár megyei ár­víz sújtotta termelőszövetkezetek­nek, az Állami Budapest Tánc­­együttes egy táj előadásának teljes bevételét fizette be a központi csekkszámlára, a Budapesti Műsza­ki Egyetem 300 000 forintot utalt át az árvízkárosultak segélyezésére. A Budai Tégla- és Cserépipari Vállalat dolgozói elhatározták, hogy ünnepi, szabadszombati műszakok­kal fokozzák termelésüket, hogy eleget tehessenek a fontos építő­anyagok iránti növekvő kereslet­nek. Az árvíz sújtotta területre jut­tatnak másfél millió téglát és 170 000 cserepet, s elküldik ezen fe­lül a külön műszakok túlórapótlé­kának 50 százalékát is. A vállalat felajánlásáról értesítette társüze­meit, kérve, hogy csatlakozzanak a segítő szándékú akcióhoz. A felhívásnak máris eredménye van: az Épületkerámia Vállalat dol­gozói egymillió téglát, az Észak­dunántúli Tégla- és Cserépipari Vállalat munkásai hárommillió téglát és hétszázezer égetett csere­pet termelnek „árvízi” műszakok­ban. A Pécs—Baranya megyei Tég­la- és Cserépipari Vállalat egy kü­lön műszak bevételét, dolgozói egy­napi keresetüket ajánlották fel. A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat műszaki brigádjai részt vesznek a megrongálódott fehér­­gyarmati téglagyár újjáépítésében. (Vállalkozásuk nagyságát érzékel­teti: egymillió téglából körülbelül 500 családi ház épülhet újjá). A SZÖVÉRT szakvállalatai is fel­készültek az árvíz sújtotta területek ellátására: a megyei központokban jelentős készletek vannak burgo­nyából, sárgarépából, gyökérből és vöröshagymából, s rendelkeznek a szükséges szállítási eszközökkel is. Békés megye védnökséget vállalt Fehérgyarmat község teljes helyre­­állítása felett. Kétlépcsős progra­mot alakítottak ki. Az első lépcső­ben gépjárműveket, szivattyúkat, speciális gépkocsikat, markolókat, dömpereket küldenek Fehérgyar­matra. Később műszaki szakembe­rek — tervezők, építészek — majd pedig építő- és gépjavító brigádok, továbbá egyéb munkákban jártas dolgozók érkeznek Békés megyéből az árvíz sújtotta községbe. Ezenkí­vül élelmet és ruhaneműt is kül­denek. Az első gépjármű karaván már útba is indult. A megye la­kossága, üzemei, gazdaságai ugyan­csak kifejezésre juttatták segítő­készségüket. A Szarvasi Állami Gazdaság dolgozói például több mint 120 ezer forintot ajánlottak fel. Szabolcs-Szatmár megye árvíz sújtotta területén tovább erősítik az egészségügyi szolgálatot. A Deb­receni és a Budapesti Orvostudo­mányi Egyetem KISZ-bizottságai­­nak kezdeményezésére 15 tagú ötödéves orvostanhallgató brigád érkezett Szabolcsba. Szombaton je­lentkezett Fehérgyarmaton a Bé­kés megyei egészségügyi komplex­brigád is. A megye újabb oltó­anyag-szállítmányt kapott, s így a járványok megelőzésére most már mintegy 50 000 személy részére ele­gendő oltóanyag áll az egészség­­ügyi szolgálat rendelkezésére. A szomszédos megyék egészségügyi szervezetei további segítséget aján­lottak fel. A szombatra virradó éjszaka a Bod­rog mentén, Sárospataknál zuhogó eső és szinte orkánszerű szél nehezítette a védekezést. Csaknem egyméteres hullá­mok ostromolták a gátakat. A szél és a hullámok hatására Kenézlő és Viss környékén, valamint Sárospatakon a Viola utcai szakaszon felszakadtak a gátak oldalát borító műanyag szőnye­gek. A szél és a hullám a fóliával együtt a gát tetejére sodorta azokat a homokzsákokat, amelyekkel ezt a mű­anyag szőnyeget rögzítették. A vízügyi és a honvédségi erők haj­nalban mintegy 10 kilométer hosszú rőzsemű építésével védték meg a ve­szélyeztetett gátszakaszokat. A nagy sár rendkívül megnehezíti a teherautók forgalmát, a védekezési anyagok szállí­tását. Ezért a Tisza és a Bodrog men­tén már több helyen kompokkal és egyéb vízi járművekkel gondoskodnak a védekezési anyagok folyamatos szál­lításáról. Tiszatarján és Tiszakeszi kör­nyékén sok helyről jelentették, hogy szivárog a gát, s a töltések mögötti te­rületen víz fakad fel a talajból. Az át­szivárgó és felfakadó víz lokalizálására homokzsákokból szorítógátakat és ellen­nyomásos medencét építenek. Szomba­ton a Budapesti Vízügyi Igazgatóság gépesített árvízvédelmi osztaga is mun­kához látott. Pátrialemezek leverésével szádfalat épít a Rima-patak torkolatá­nál. Makónál a Maros árhullámának tető­zése óta 58 centiméterrel apadt a víz, s most 15 centiméterrel alacsonyabb a vízszint az 1932. évi maximumnál. Az át­ázott töltések miatt az apadás ellenére sem szűnt meg a veszély. A védekezést pedig rendkívül nehezíti az állandó eső­zés és a viharos erejű széllökésektől fel­korbácsolt hullámverés. A homokzsá­kokkal megrakott gépkocsik gyakran elakadnak a szinte feneketlen sárten­gerben. A csúszós sár miatt a töltése­ken nagyon veszélyes a közlekedés. Ezért szombat reggel óta a szállító jár­művek százai hordják a kőtörmeléket, hogy a makói hídtól az óriás buzgárig ideiglenesen burkolt utat építsenek a töltés tetején. Az óriás buzgárt körül­fogó homokzsákgátak csaknem három méter magas vizet tartanak. A legújabb jelentések szerint a könnyűbúvároknak sikerült megtalálni egy nagy nyílást, amelyen a gát alatt a meder felől be­tört a víz a buzgár vájta járatba. Most érdekes módszerrel kísérleteznek. A töltés alatti buzgár nyílásánál hiper­­mangánnal megfestik a vizet, hogy meg­állapítsák, hogy a talált üreg valóban a buzgár „bejárati kapuja”-e, vagy csak valamilyen föld alatti kimosódás. A könnyűbúvárok további buzgárnyíláso­­kat is keresnek a gát mellett. Az a cél, hogy műanyag fóliával vagy más esz­közzel, esetleg szádfalazással lezárják ezeket a járatokat. Csongrád megyében eddig 18100 sze­mélyt — asszonyokat, gyerekeket, öre­geket és betegeket — költöztettek biz­tonságos helyre. A hozzátartozók érdek­lődésének kielégítésére újabb informá­ciós telefonszolgálatot szerveztek. Az el­költöztetett személyekről névre szóló felvilágosítást adnak Csongrád 150, to­vábbá Szeged 13-410, Szeged 13-510, Sze­ged 14-009, valamint Hódmezővásárhely 350, Szentes 55 és 740 telefonszámon. A 30 000-res létszámú Makón csak a 16-tól 60 éves munkaképes férfiak maradtak, hogy részt vegye­nek a Maros gátjain folyó védeke­zési munkákban, valamint az egészségügyi szolgálatban és az el­látás zavartalan biztosításában. A várost több száz rendőr, munkásőr és katona járta végig. A kiürítés után felkerestek minden makói há­zat és lakást. Az ott-tartózkodókat igazoltatták, mert csak azok a fér­fiak tartózkodhatnak a házakban, lakásokban, akiknek ott van a be­jelentett lakásuk is. Ezzel elejét veszik annak, hogy esetleg bűnö­zők kihasználják a rendkívüli hely­zetet. Az ellenőrzés során kiderült az is, hogy akadtak olyanok — főleg magános betegek — akik késve, vagy egyáltalán nem szereztek tu­domást az árvízi helyzet miatt el­rendelt kitelepítésről. A járőrök 270 ilyen magános, beteg embert találtak, valamennyiüket mentők­kel szállították el. Vendég Lenin szülővárosából A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Országos Elnökségének vendégeként néhány napja hazánk­ban tartózkodik Nyikolaj Ivanovics Hrenov, az Uljanovszki Ismeretter­jesztő Társulat elnöke. A szovjet vendég pénteken este Debrecenbe érkezett. Elkísérte Gádor Ferenc, a TIT főtitkára. Szombaton délelőtt baráti beszélgetés során ismerke­dett Hrenov elvtárs a megyei isme­retterjesztés munkájával. Szekeres Antal, a TIT megyei titkára beszélt a TIT munkájáról, a Lenin-cente­­náriumra való készülésről, az ünnepi eseménysorozatról. Ny. I. Hrenov is adott rövid tájékoztatót arról, hogy a nagy proletárvezér szülővárosában — a 14 000 tagot számláló városi ismeretterjesztő társulat — többek között a Lenin­­emlékhelyek felkutatásából vette ki aktívan a részét. De nem kis munka hárult rájuk a lenini olvasómozgalom, a lenini népi egyetemek szervezésében, aktív tá­­mogatásában. A baráti beszélgetés után a ven­dégek a Hungária Műanyagfeldol­gozó Vállalat debreceni gyáregysé­gét látogatták meg, ahol Kéri Ti­bor igazgató és Fái Zoltán műsza­ki vezető fogadta a vendégeket,­­ majd üzemlátogatásra került sor. Ezután a Debreceni Dohánygyár megtekintése szerepelt a program­ban, ahol Márkus Béla igazgató kalauzolta a vendégeket. Délután Hajdúböszörménybe lá­togattak el, ahol Szombati András, a városi tanács vb-elnöke adott tá­jékoztatót a városról. Ma a vendégek Hajdúszoboszlóra látogatnak, majd a Hortobágy ne­vezetességeivel ismerkednek. Ny. I. Hrenov (középen) a dohánygyárban ­ H­AJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1970. MÁJUS 24. Átadták a megyei pártbizottság vándorzászlaját a Bányai Júlia általános iskola úttörőinek Tegnap délután ünnepélyes csa­patgyűlés keretében adták át az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bi­zottságának vándorzászlaját a deb­receni Bányai Júlia általános isko­la 276. számú Szilágyi Erzsébet út­törőcsapatának. A csapatgyűlésen megjelent Szegedi Nándor, az MSZMP megyei végrehajtó bizott­ságának tagja, Illisz László, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Fülöp János, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyet­tese, dr. Albert Béláné, a KISZ megyei bizottságának titkára, Körtvélyesi Gyula, a KISZ Debre­cen Városi Bizottságának titkára Ördög László, a Debrecen Város­ Tanács vb-elnökhelyettese, Oláh Tibor városi úttörőtitkár, Bolodá­­ Alajosné, a Bányai Júlia általános iskola igazgatója. A bevonulás, jelentésadás és üdvözlések után a zászlót Szegedi Nándor adta át, méltatva a pajtá­sok munkáját, további sikereket kívánva az úttörőcsapatnak. A zászló átadását jutalmazások és az úttörők műsora követte. A csapatgyűlés a DIVSZ-induló hang­jaival fejeződött be. Szegedi Nándor átadja a zászlót Hazaérkezett a Kodály Kórus A debreceni Kodály Kórus az összoroszországi Kórusok Szövet­ségének meghívására tíznapos szovjetunióbeli vendégszereplé­sen vett részt. A sikeres szovjet út után szombaton este érkezett ha­za a 64 tagú együttes. Fogadásuk­ra a debreceni nagyállomáson megjelent Kovács Béla, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Gyar­mati Kálmán, a Megyei Művelő­dési Központ igazgatója. A kórus — Gulyás György Liszt­díjas karnagy, érdemes művész vezetésével — a szovjet főváros­ban három koncertet adott. A nagysikerű moszkvai fellépések után Jerevánban léptek két önál­ló koncerttel színpadra. Találkoz­tak az örmény kulturális és zenei élet kiválóságaival is. A szovjet lapok nagy elismeréssel írtak a debreceniek művészetéről. • Az Országos Takarékpénztár közleménye Az árvíz sújtotta megyék — Szabolcs, Csongrád — egyes helységeiben átme­netileg szünetel az OTP-fiókok, a pos­tahivatalok és a takarékszövetkezetek működése. Intézkedés történt, hogy ezeknek a területeknek lakossága is za­vartalanul hozzájuthasson takarékbetét­jéhez. Az intézkedés lehetővé teszi, hogy a Szabolcs, illetve Csongrád megye ki­ürített területein váltott takarékpénztá­ri, postai és takarékszövetkezeti betét­könyvekre a megye egyéb helységeiben működő OTP-fiókok és posahivatalok kifizetést teljesítsenek. Az árvíz miatt működésüket szünetel­tető takarékszövetkezetek által kiállí­tott betétkönyveket a megye területén működő más takarékszövetkezetek is el­fogadják és azokból kifizetést eszközöl­nek. A takarékbetétek felvétele minden esetben a betétösszeg erejéig a személy­azonossági igazolvány bemutatása mel­lett történhet. Ismételten közöljük a Magyar Vörös­­kereszt által az Országos Takarékpénz­tárnál nyitott csekkszámla elnevezését és számát, amelyre a lakosság, illetőleg vállalatok, intézmények stb. az árvíz­­károsultak megsegítésére szolgáló pénz­beli hozzájárulásaikat befizethetik. Magánszemélyek pénzadományaikat postautalványon „Magyar Vöröskereszt 5350 — árvíz­­károsultak megsegítésére, Országos Takarékpénztár V. kerületi fiók.” elnevezésű szállilára fizethetik be. A vállalatok,­­intézmények stb. a sa­ját dolgozóik által felajánlott és befize­tett összegeket ugyanerre a számlára a 218—98055 MNB jelzőszám megjelölésével utalhatják át. A részesedési alapból felajánlott ösz­­szegeket ugyancsak az Országos Taka­rékpénztár V. kerületi fiókja MNB-nél vezetett 218—98055 sz. számlájára lehet átutalni. Az összeg rendeltetéséül „ré­szesedési alapból 5350 sz. csekkszámla javára” szöveget kell feltüntetni. (MTI) A Pénzügyminisztérium közli, hogy az árvízkárok helyreállításához az állami vállalatok által felajánlott, munkarend szerintit meghaladó teljesítményekért járó bérek elszámolásában a 315 1966. PM. VI. Számviteli Közlemény és a 320/ 1968.PM.—Mü.M.—SZOT közlemény sze­rint kell eljárni. (MTI) Az AGERPRES jelentette Az Agerpres román hírügynökség szombaton újabb összefoglaló jelentést adott ki az árvíz okozta károkról. A legújabb adatok szerint az árvíz Ro­mániában 726 hektárnyi területet öntött el, s ennek jelentős részén elpusztítot­ta vagy nagymértékben tönkretette a mezőgazdasági kultúrát. Az árvíz­ kö­vetkeztében 28 ezer számosállat el­pusztult. Az elöntött településeken 65 ezer házba hatolt be a víz, s közü­lük több mint 9300 összedőlt, 23 500 pe­dig jelentős károkat szenvedett. Az ár­víz miatt 265 ezer embert kellett lakó­helyéről kitelepíteni — mondja az Agerpres közleménye. (MTI) Riasztották Ciprus egész rendőrségét Jól tájékozott forrásból származó ér­tesülés szerint 80 fegyveres férfi szom­baton éjfél után — magyar idő szerint 0.30 és 1.30 óra között — megtámadta Ciprus második legnagyobb városa, Li­­maszol központi rendőrségi épületét, ha­talmába kerítette az épületben található valamennyi fegyvert és lőszert, s meg­kötözte a szolgálatban levő rendőröket. Az álarcos támadók katonai pontosság­gal hajtották végre akciójukat. A támadók a törvényen kívül helye­zett „nemzeti front" tagjainak mondják magukat. A nemzeti front az enosist, Ciprusnak Görögországgal való egyesü­lését követeli. Hírek érkeztek arról, hogy a táma­dók otthonából megszöktették Trifol­­viszt, az egykori EOKA földalatti moz­galom egyik vezető személyiségét. A rendőrség egyelőre nem erősítette meg az erről szóló híreket. A limaszoli központi rendőrségi épü­let elleni támadás végrehajtói röplapo­kat szórtak szét, amelyek figyelmeztet­nek minden rendőrt, „súlyosan megbün­tetik őket”, amennyiben nem engedel­meskednek a „nemzeti front” utasítá­sainak. A legfrissebb hírek szerint a 80 táma­dó több mint 200 fegyvert zsákmányolt. Mintegy 15 rendőr teljesített szolgálatot az épületben, valamennyiüket lefegy­verezték és bezárták saját celláikba. A ciprusi rendőrség épületről épületre terjedő házkutatást rendelt el Limassol­­ban azt követően, hogy szombaton haj­nalban támadást követtek el a város egyik rendőrségi fegyverraktára ellen. Makariosz elnök maga is a támadás színhelyére sietett, majd azt követően a fővárosban a minisztertanács rendkívü­li ülésén elnökölt. Az elnök kijelentette, hogy a táma­dás „a ciprusi államot és a nemzeti integritását ért eddigi legsúlyosabb csa­pás”. Egész Ciprus területén a rendőrséget riadókészültségbe helyezték és Limassol­­ba különleges rendőri erőket küldtek a tettesek kézrekerítésére. Az UPI szerint 26 személy ellen le­tartóztatási parancsot adtak ki és több rendőrtisztet elbocsátottak. (MTI)

Next