Hajdú-Bihari Napló, 1970. május (27. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-30 / 125. szám
Ma befejeződik a Komszomol kongresszusa A lenini Komszomol kongreszszusa csütörtökön munkájának fontos állomásához érkezett: a delegátusok egyöntetűen jóváhagyták a Komszomol Központi Bizottságának tevékenységét, amely az ifjúság kommunista nevelésének a párt által kitűzött feladatai megvalósítására irányul. A kongresszuson jóváhagyott határozat kimondja: a Komszomol legfontosabb feladata, hogy a lenini tanítások szellemében nevelje az ifjúságot, segítse a komszomolistákat, a fiatalokat abban, hogy alkotóan elsajátítsák a marxista—leninista elméletet, hogy osztályszempontból közelítsék meg a társadalmi élet jelenségeit, segítenie kell a Komszomolnak a fiatalokat, hogy sokoldalúan képzett, a párt ügyéért, a kommunizmus győzelméért küzdő szilárd, önfeláldozó harcosokká váljanak. A szovjet ifjúság képviselőinek tanácskozásán elhangzott 253 felszólalás után csütörtökön újból Jevgenyij Tyazselnyikov, a Komszomol Központi Bizottságának első titkára lépett a mikrofonhoz. Zárszavában a delegátusok viharos tapsa közepette hangsúlyozta: a komszomolistákra bizton számíthat a Szovjetunió Kommunista Pártja, a kommunizmusért vívott harcban. Szombaton ünnepélyes záróülés után a Komszomol Központi Bizottsága fogadást ad a delegátusok és a külföldi vendégek tiszteletére, majd a Luznyiki-stadionban látványos ifjúsági sportünnepéllyel ér véget a kongresszus ötnapos eseménysorozata. Folyik a■ vissza költözés A legszükségesebb egészségügyi és egyéb feltételek megteremtése után pénteken újabb 12 Szamos menti község: Csengersima, Komlódtótfalu, Nagygéc, Garbótc, Kishódos, Nagyhódos, Panyola, Fülpösdaróc, Kérsemjén, Nábrád, Géberjén és Penyige lakóinak engedélyezték a visszaköltözést. A visszatelepítésnek fontos feltétele volt az is, hogy ideiglenes lakóhelyük legyen a családoknak addig, amíg új otthonukat helyreállítják. Jelenleg még hat község lakói várják a visszatelepítési engedélyt, előreláthatólag négy falu lakossága két-három napon belül visszatérhet s további két-három nap múlva kerülhet sor a fehérgyarmati és a tunyogmatolcsi lakosok visszaköltözésére is. A Tiszafüred és Csongrád közötti gátakon — ahol most tetőzik az árhullám — csaknem nyolcezer ember dolgozik nagy erőfeszítéssel, éjjel-nappal a töltéseken. A Közép-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság gépesített árvízvédelmi osztaga Tiszakürt térségébe vonult, ahol az átázott gátat szádfallal erősítik meg. A közép-tiszai védvonalakon mintegy 300 méter hosszú szádfalat építettek, és csaknem 100 ezer homokzsákot használtak fel eddig. A mellékfolyók torkolatába benyomuló tiszai árhullám is sok gondot okoz. A Laskópatak jobb partján a víznyomás hatására megrepedt a töltés, de azonnal intézkedtek, s a helyszínre siető árvédekezők homokzsákokkal és terméskövel támasztották meg a gátat. Kunszentmárton közelében a 44. számú főközlekedési utat, továbbá az Újszász—Szászberek közötti útnak a hullámtérre eső szakaszát is lezárták a forgalom elől. A védekezés legnagyobb erőit a Tisza alsó szakaszán vonták össze. Szegednél pénteken már 11 centiméterrel meghaladta a maximumot a folyó vízszintje, de még tovább árad a Tisza. Az előrejelzések szerint szombatra 940 centiméteres vízszint várható, s valószínűleg 940—980 centiméter között tetőzik az árhullám. Előreláthatólag június 5-e körül kezdődik meg a nagyon lassú apadás. A Tisza mentén mintegy 800 kilométer hosszú az a töltésszakasz, amelyen különleges intézkedéseket igénylő, nagy erők mozgósításával kell gondoskodni a védekezés fokozásáról. Ezért jelentősen megerősítették a figyelőszolgálatot is. Háromtagú járőregységek figyelik a gát tetejét, oldalát és a legveszélyesebb részét, a töltés alját, hogy vízszivárgás, csorgás vagy fakadóvíz esetén azonnal intézkedhessenek. Makónál pénteken 504 centiméteres vízszintet jelzett a mérce. A folyó felső szakaszáról közeledő árhullám hatására megállt az apadás, s a következő napokban vízszintemelkedés várható. Kedvező azonban, hogy a második árhullám már kisebb, mint az előző, bár ezt sem lehet figyelmen kívül hagyni. A területi árvízvédelmi bizottság most műszaki vizsgálatokat végeztet, hogy megállapítsa, milyen vízszint esetén alakulnak ki azok a körülmények, amelyek megengedik Makó lakóinak visszaköltözését. Előreláthatólag a jövő héten kerülhet sor a visszaköltözésre. A biztonságos vízszint meghatározásához szükséges vizsgálatok valószínűleg szombaton fejeződnek be, s akkor közölhetik az eredményt. (MTI) MUNKATÁRSUNK HELYSZÍNI JELENTÉSE... 450 millió köbméter víz zúdult a szatmári falvakra A MEZŐGAZDASÁGI ÉS LAKÁSKÁR: KÉTMILLIÁRD FORINT A szomorú valóságot kár szépíteni. A levonuló ár megdöbbentő képet hagyott maga után. Engedje meg az olvasó személyes élmények összehasonlítását: tegnap délután szomorúbb valóságot láttam Komlódtótfalun, mint két évvel ezelőtt Vietnamban. A Kisfaludi utca házai a földdel egyenlőek. A lakosság, a sártengerben menti, ami az ár levonulása után menthető. Május 15-én hajnalban hátulról támadt a víz, s napokon keresztül 1,5 méter víz állt a község nagy részén. De a többi községben is hasonló a helyzet. Két héttel ezelőtt 450 millió köbméter víz zúdult ezekre a szatmári falvakra. Napokon át a fő feladat az élet mentése volt. A kritikus órában a szovjet katonák érkeztek elsőnek a veszélyeztetett helyekre. A magyar helikopterekkel együtt — csupán légi úton — 4500 embert mentettek meg egyetlen sérülés nélkül. Az első napokban, a katonák, a polgári védelmi alakulatok tagjai 44 községből, mintegy ötvenezer embert mentettek ki. A percekért, s az emberek életéért folyt akkor a harc. Az ár levonult, megdöbbentő képet hagyva maga után. Erről beszélt tegnap délutáni sajtótájékoztatóján dr. Fexi István, a Szabolcs- Szatmár megyei Tanács vb-elnöke. Többek között elmondotta, hogy 115 000 hold került víz alá, helyenként 4,5 méter volt a víz magassága 13 000 lakásból 4500 teljesen összedőlt, de még legalább négyezret le kell bontani. Nem végleges adatok szerint, egyebek között kipusztult 18 000 hold őszi búza, több mint tízezer állat elpusztult. A lakásokban és a mezőgazdaságban keletkezett kár, a becslések szerint, meghaladja a kétmilliárd forintot. Ezekben a napokban a fő feladat a visszaköltözéshez, a helyreállításhoz a feltételek megteremtése. Negyven község lakóit már visszatelepítették Többségük az épen maradt házakban, sátrakban, barakokban húzódik meg. Több mint 25 000 embert már beoltottak hastífusz és tetanusz ellen. Folyik a kutak fertőtlenítése, a szervezett élet megindítása, örömmel hallottuk a tájékoztatón hogy a debreceni karhatalmi utákon katonákon kívül, a hajdú bihari polgári védelmi magasabb egység több mint ezer tagja oroszlánrészt vállalat fertőtlenítési, egészségügyi, élelmezési munkálatokból. Hogy milyen jelentős feladat hárul rájuk, érzékelteti az a tény is, hogy az érintett körzetben egyetlen kútból sem lehet inni. A dögök elszállítása sem kis munkába került. Az óvodásokat, az általános iskolásokat az ország különböző részeibe szállították. Több mint kétezer gyerek talált máshol — többek között Debrecenben — ideiglenes otthonra, de a naponta érkező levelekben, telefonokon közel tízezren jelentkeztek: vállalják az árvízkárosult gyerekek elhelyezését. Amerre jár az ember az árvíz sújtotta falvakban, mindenütt látja, tapasztalja az élni akarás, a bizakodás számtalan jelét. Az ottani lakosok őszinte köszönettel fogadták és fogadják a társadalom segítségét, amely bizalmat, hitet ad nekik. A kormány 7-800 millió forint kölcsönt ad, hogy novemberre minden otthonát elvesztő család tető alá jusson. Az önkéntes adomány értéke eléri a 150 millió forintot. Jó visszhangot keltett a honvédelmi miniszter bejelentése, hogy napokon belül leszerelnek mintegy 400 katonát, olyanokat, akiknek családja árvízkárt szenvedett. A hajdú-bihariak elsőként siettek a szomszéd megye bajba jutott lakosainak segítségére. A megye vezetői a napokban személyesen tekintették meg az árvíz sújtotta falvakat, s a lakosság, a vállalatok eddig is tapasztalt segíteni akarására építve, védnökséget vállaltak Komlódtótfalu, Nagygéc és Csengersima életének megindítása, a helyreállítási munkák felett. Ez azt jelenti, hogy a hajdú-bihariak erre a három községre koncentrálják a különböző segítséget, a személyes adományokat, az építőanyagokat, a gépeket stb. Mint Hegedűs Gábortól a polgári védelem megyei törzsparancsnokától megtudtuk, szombat délután ezer darab sátor megérkezik e három községbe. Szükség, nagy szükség is van erre a segítségre. Az ott látottakmindezt megerősítik. Mert bármennyire is tapasztalható az élniakarás, a helyreállítás — az újjáépítés ezernyi jele — egyedül nem képesek megbirkózni az ezerfajta gonddal. Király Ferenc „Ez maradt az otthonomból” HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1970. MÁJUS 30. Aláírták a magyar-szovjet együttműködési bizottság jegyzőkönyvét Apró Antal és Mihail Leszecsko miniszterelnök-helyettesek péntek este a Parlament épületében aláírták a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság IX. ülésének jegyzőkönyvét. Az aláírásnál jelen volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. A bizottság május 27. és 29. között tartotta ülését, amelyen Apró Antal és Mihail Leszecsko vezette a bizottság két delegációját. A jegyzőkönyv aláírása után Apró Antal pohárköszöntőjében hangoztatta, hogy a mostani ülésszakon a következő ötéves terv koordinálásának előkészítő munkáit tekintették át. Kiemelte, hogy Magyarország gazdasági élete szempontjából a legjelentősebb helyet a magyar— szovjet gazdasági együttműködés foglalja el. Külkereskedelmi forgalmunk 40 százalékát Szovjetunióval bonyolítjuk le A most aláírt jegyzőkönyvben megszabott feladatokat a következő hónapokban kell realizálni. — Arra törekszünk — mondotta — mielőbb jelenthessük kormányainknak, hogy az új ötéves tervidőszakban tovább bővül a két ország együttműködése. Mihail Leszecsko megelégedéssé nyugtázta, hogy a magyar partnerek kedvező feltételeket teremtettek a bizottság munkájához, örvendetesnek tartja, hogy jelentős dokumentumokat írhattak alá, amelyek megszabják az együttműködés további programját. (MTI) Kormányhatározat az árvíz- és belvízkárok felméréséről, a kártalanítás és a helyreállítás egyes kérdéseiről (Folytatás az 1. oldalról) II. Kárfelmérés, kártalanítás és a helyreállítás egyes kérdései, személyi tulajdonban lévő lakóépületekre vonatkozó szabályok 7. Az árvíz és a belvíz által megrongált személyi tulajdonban álló épületekben keletkezett károk felmérésére és helyreállítására (újjá- építésére) az 1969. (3. 22.) ÉVM— PM számú együttes rendeletet, illetőleg az ezt kiegészítő és módosító jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. 8. Az építési kölcsön törlesztését, ha annak visszafizetése az adós szociális körülményei miatt nincs biztosítva, a megyei tanács végrehajtó bizottsága egyedi elbírálás alapján — a kölcsön összegének az ingatlanra való telekkönyvi bejegyzése mellett — részben vagy egészben felfüggesztheti. Mezőgazdasági károk megtérítése 9. A mezőgazdasági nagyüzemekben (állami gazdaság, mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezet, mezőgazdasági szakszövetkezet, illetőleg ezek társulásai stb.) keletkezett károk felmérése a mezőgazdasági nagyüzemekre érvényes biztosítási feltételek szerinti kármegállapítás módszerével — szükség esetén a járási tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának a kárfelmérésben (kármegállapításban) való közreműködése mellett — az Állami Biztosító járási fiókjának feladata, tekintet nélkül arra, hogy az üzemnek van-e biztosítása vagy nincs. 10. A biztosítási szerződéssel rendelkező mezőgazdasági nagyüzem kárát a biztosítási szerződésben foglalt feltételek szerint az Állami Biztosító téríti meg. 11. A biztosítási szerződéssel nem rendelkező mezőgazdasági nagyüzemek részére — az állóvagyonban keletkezett kárt teljes egészében, — a forgóvagyonban keletkezett, valamint az egyéb károkat 50 százalékban az állami költségvetés terhére kell megtéríteni. A kár összegének megállapítása ebben az esetben is az általános biztosítási feltételekben foglaltak szerint történik. A kár megtérítésével kapcsolatos feladatokat a járási tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi osztálya látja el. 12. A költségvetési térítés öszszegét a mezőgazdasági nagyüzemek biztonsági alapjából (állami gazdaságoknál a tartalékalapból és a biztonsági tartalékalapból) fedezhető összeggel, valamint a megsegítésükre indított akció során kapott juttatások értékével csökkenteni kell. 13. Azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyeknél a tárgyévi személyes jövedelemszint a kapott kártalanítással együtt sem éri el a pénzügyi rendszer által elismert jövedelemszintet — az előző két év átlagának 80 százalékát — a tényleges jövedelem kiegészítésére eddig a szintig 1—3 éves hitelt kell nyújtani. Kivételesen indokolt esetben a személyes jövedelem kiegészítésére az állami költségvetésből vissza nem térítendő hozzájárulás is adható. 14. Az állami költségvetést terhelő térítés adómérsékléssel, az ezt meghaladó részt pedig közvetlen juttatással kell rendezni. Ennek során törölhető a föld adója annak a mezőgazdasági nagyüzemnek, amelynél az árvíz vagy a belvíz által borított művelés alatt álló terület aránya a 10 százalékot — megkülönböztetett támogatásban részesülő üzemeknél az 5 százalékot — meghaladja. 15. A mezőgazdasági nagyüzem részére a termelőeszközök pótlásához — ha az e célra szükséges saját pénzügyi eszközökkel nem rendelkezik — mind a visszatérítési időre, mind pedig a kama feltételeire kiterjedő kedvezményes beruházási hitel folyósítható. 16. A termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságában bekövetkezett állatkárok az állami biztosítási rendszer keretében, a mezőgazdasági művelés alatt álló háztáji területeket ért károk pedig a termelőszövetkezet részére az ingatlant ért károk után nyújtót biztosítási kártérítés keretében térülnek meg. Ezt a rendelkezést kel értelemszerűen alkalmazni a szakszövetkezeti tagok egyéni tulajdonában levő ingatlanban és állatállományban bekövetkezett károk megtérítésére is. A biztosítási kártérítésből, valamint egyéb forrásokból (pl. társadalmi segélyakció, valamint a termelőszövetkezet, szakszövetkeze által a tagja részére nyújtott segély stb.) meg nem térülő háztáj gazdasági károk részben vag, egészben központi forrásból történő megtérítését egyedi elbírálással (pl. szociális helyzet, a károsodás mértéke, termelési érdek stb méltányossági alapon a járási tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg. 17. A nem háztáji, egyéni gazdaságok kárának megtérítésére az általános szabályok (a károsult által kötött vagyonbiztosítás, társadalmi segély stb.) az irányadók. A költségvetési és egyé szerveket ért károkra vonatkozó rendelkezések 18. A költségvetési szervek kezelésében levő létesítményekbel (középületek, utak, hírközlési létesítmények, vízi létesítmények stb bekövetkezett károkat a költségvetési előirányzatból, ha pedig ez jóváhagyott költségvetésen beli átcsoportosítással , nem oldhat meg, póthitelből kell fedezni. 19. Az egyéb — nem költségvetésből — gazdálkodó állami szervek (vállalatok), továbbá az egyé szövetkezeti szervek és a társadalmi szervezetek az árvíz- és belvíz károkat saját alapjaikból fedezi! A központi forrásokból esetle szükséges térítés indokoltsága esetenként kell megvizsgálni. III. Vegyes rendelkezések 20. Ez a határozat kihirdetés napján lép hatályba. Végrehajtásáról a pénzügyminiszter — a építésügyi és városfejlesztési, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel együttesen gondoskodik. A határozat rendelkezéseit a árvíz- és belvízkárok folyamatba levő felmérésénél és elbírálásánál is alkalmazni kell. Budapest, 1970. május 29. Fehér Lajos s. k., a magyar forradalmi munkás-paraszt kormán elnökhelyettese