Hajdú-Bihari Napló, 1970. május (27. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-30 / 125. szám

1.A XXVII. ÉVFOLYAM 125. SZÁM • ÁRA: 1,20 FORINT • 1970. MÁJUS 30., SZOMBAT Kormányhatározat az árvíz- és belvízkárok felméréséről, a kártalanítás és a helyreállítás egyes kérdéseiről Az árvíz és a belvíz által oko­zott tömeges vagy nagyobb terü­letre kiterjedő károk felmérésé­vel, a kártalanítással és a helyre­­állítási intézkedésekkel kapcsolat­ban a rendkívüli árvíz-, illetőleg belvízvédekezés során követendő eljárásról a kormány az alábbia­kat határozza: I. Szervezeti rendelkezések 1. Az Országos Vízgazdálkodási Bizottság az árvíz és a belvíz ál­tal okozott károk felmérésével, a kártalanítással és a helyreállítási munkákkal összefüggő gazdasági és államigazgatási kérdések meg­vizsgálásával, az ezekre vonatkozó állásfoglalások kialakításával, va­lamint a több minisztériumot (or­szágos hatáskörű szervezet) és a tanácsokat érintő feladatok össze­hangolásával kapcsolatos központi feladatokat az Országos Helyreál­lítási Albizottsága útján látja el. 2. Az árvízkárok felmérésének megszervezésével, a kártalanítás­sal és a helyreállítással kapcsola­tos intézkedések kezdeményezésé­vel és összehangolásával, illetőleg megtételével felmerülő területi feladatok ellátására az árvíz- és belvízvédekezési területi bizott­ság keretén belül a) kárfelmérési és kármegállapí­­tási, valamint b) helyreállítási albizottságot kell szervezni. 3. Mindkét albizottság elnöke an­nak a megyei tanács végrehajtó bizottságának a gazdasági ügye­ket irányító elnökhelyettese, amely megyében a területi bizottság mű­ködik. Az elnökhelyettes egyben a területi bizottságnak is tagja. 4. A kárfelmérési és kármegál­lapítási albizottság tagjai: — a megyei (mgyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága, építési, közlekedési és vízügyi osztályának, — mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi osztályának, — pénzügyi osztályának vezető­je, illetőleg annak helyettese, — az állami gazdaságok megyei főosztályának vezetője, to­vábbá — a termelőszövetkezetek ille­tékes területi szövetségei, — az Állami Biztosító megyei központja és — a területileg illetékes vízügyi igazgatóság képviselője. 5. A helyreállítási albizottság tagjai. — a megyei (megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága építési, közlekedési és víz­ügyi osztályának. — a mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályának, — pénzügyi osztályának helyet­tes vezetője, illetőleg vezetője — a megyei pénzintézetek me­gyei bizottságának vezetője, továbbá — a helyreállítási munkákban részvevő tervező, kivitelező és ellátó szervek képviselői. 6. Az albizottságok megszerve­zését és működésük megkezdését — a szükséghez képest — az Ár­víz- és Belvízvédekezési Területi Bizottság, vagy az Országos Víz­gazdálkodási Bizottság helyreállí­tási Albizottsága rendeli el. A területi bizottság működésé­nek megszűnése után az albizott­ságok — ha feladataikat még nem végezték el — mint tanácsi önálló bizottságok a megyei (megyei jo­gú városi) tanács végrehajtó bi­zottsága gazdasági elnökhelyette­sének irányításával a szükséges ideig folytatják működésüket, vagy pedig feladataikat a megyei tanács végrehajtó bizottsága illetékes szakigazgatási szerveinek adják át. (Folytatás a 2. oldalon) Javul az árvízi helyzet Polgár térségében SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A TISZÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁGON Pénteken délelőtt sajtótájékozta­tót tartottak Debrecenben, a Ti­szántúli Vízügyi Igazgatóság köz­pontjában. Ebből az alkalomból Papp Ferenc védelemvezető, az igazgatóság vezetője ismertette a megyét érintő tiszai árhullám le­vonulásának jelenlegi helyzetét. — A megindult lassú apadás — mondotta — bizonyos optimizmusra ad alapot. Megnyugtató az, hogy most már ismerjük a kialakult ma­ximális vízállásokat. A védvonalat teljes hosszában értékelve úgy lá­tom, hogy megnyugtató a helyzet Rakamaztól Polgár térségéig. Javul a helyzet Polgártól Tiszacsegéig. Ha egyáltalán lehet árvédekezésben nyilatkozni, határozott biztonsággal úgy ítélem meg — a jelenlegi sze­mélyi és technikai felkészültség fi­gyelembevételével —, hogy ez a vé­delmi szakasz is biztonságosnak mondható. — Lassú az apadás azonban Ti­­szacsege és Tiszafüred között. Te­kintettel arra, hogy Tiszafüred víz­mércéjére vetítve a jelenlegi árvíz­szint 9 centiméterrel meghaladta az eddigi maximumot és az apadás 2 nap alatt mindössze csak 7 centimé­ter — tehát a vízszint jelenleg is még ,az eddigi maximum fölött van. — Ezen a szakaszon fokozott védelemre van szükség. Itt is van viszont egy olyan biztonság, ami e térségben élőknek bizonyos meg­nyugvást adhat. — Tiszai védvonalunkat 1965-től fokozatosan egészítettük egy olyan második védvonallal (lokalizációs vonal), amely a legkritikusabb vé­dekezés esetére is bizonyos mérté­kig biztonságot nyújt, mert időt nyerhetünk megfelelő óvintézkedé­sekre és a védelmi erők további fo­kozására. Ezt a biztonságot a jelen­legi árvízlevonulás alkalmával to­vább fokozzuk, amely alapjaiban megváltoztatja e térség árvízi biz­tonságát. — Valószínű, hogy az a géppark­­felvonultatás és az a földmunka, amelyet a lakosság lát Tiszacsege— Egyek—Tiszafüred térségében, ta­lán még nyugtalanságra is adott okot, hiszen soha nem építkezett itt ilyen erővel a vízügyi szolgálat. Felvetődhet a kérdés, miért vált ez most szükségessé? — Indokolttá tette az, hogy vé­delmi szakaszunk egyeki térségé­ben az árvízi tartósság a korábbi 40—45 nappal szemben több mint 55 nap lesz és számolni kell a töl­tések erős átázásával. Nem lett vol­na helyes nem tenni bizonyos megelőző intézkedéseket egy ilyen árvízi levonulásnál. Ezért Tiszafü­red—Egyek—Tiszacsege szakaszon a korábbi lokalizációs vonalat olyan méretűre építjük ki, mint amilyen a tiszai védvonal, így hosz­­szú évtizedeken át ez a védvonal most már abszolút biztonságot nyújt a Tisza megyét érintő szaka­szánál. A fővédvonal biztonsága érdeké­ben tett intézkedésekkel kapcsolat­ban elmondotta: " A második védvonal kiépíté­sétől függetlenül elsőrendű feladat a fővédvonal megvédése. Minde­nekelőtt tehát erre összpontosítunk. A Tiszacsege—Tiszafüred szakaszán legnagyobb átázás mutatkozott Egyek térségében, az úgynevezett „egyeki szakadó part”-nál. A biz­tonság érdekében itt mintegy 600 méter hosszú szakaszt kőbordás le­terheléssel megerősítettünk, amely­nek lényege az, hogy a töltést a töltéslábnál méterenként 1,2 tonna terméskővel terheltük le. Ez a meg­oldás máris­ lejjebb szorította az át­ázás szintjét és határozott megtá­masztást ad.­­ A megerősített védelemvetés, a gátakon dolgozó 1500 dolgozó a megtett intézkedések, a készenlét­ben levő közerő, és a megyéből mozgósítható polgári védelmi ala­kulatok, karhatalom, munkásőrség bizonyos optimizmusra ad feljogo­sítást még ebben a térségben is, annak ellnére, hogy ez a 7 centi­­méteres apadás semmit sem javított a helyzeten.­­ Az árvédekezés időszakában az eső az egyik legnagyobb ellen­ség. Nehezíti az amúgy is megfeszí­tett védekezési munkát — embe­reink egész éjszaka áznak és fáz­nak a töltéseken — s csökken a figyelési képesség az átázott tölté­sen. Ennek következtében legne­hezebb a helyszínre való anyagszál­lítás. — Hátráltató az eső azért is, mert ilyenkor általában a vízgyűjtőn is hull csapadék és újabb árhullámok indulnak el, mint amilyen ár­hullám jelenleg is késlelteti a me­gyét érintő folyószakaszon az apa­dás mértékét. Olyan árhullám ki­alakulásának már nincs meg a va­lószínűsége, amely a jelenlegi árvíz­szintet emelné, mert a Tisza víz­gyűjtőjén lehullott csapadék körül­belül 10 nap múlva ér Polgár tér­ségébe. Mindenképpen késleltethet­né az apadást Tiszafüred—Szolnok térségében. De nem kívánatos az átázott töltésekre sem újabb árhul­lám. Nyugtalanító a meteorológiai je­lentés, valahányszor a romániai na­gyobb csapadékról ad számot, mert a heves vízjárású Sebes-Körös, amely az idén ugyan „megemberel­te magát”, mégis állandó idegfe­szültséget okoz a védelemvezetés­nek.­­ Nagy jelentőségű az a társa­dalmi megmozdulás, amely a Tisza völgyét érintő rendkívüli árvízzel kapcsolatosan kialakult. Igazgató­ságunk már a Szamos határmenti szakaszán bekapcsolódott a védeke­zésbe. — Árvízvédelmi készenléti szer­vezetünk (ÁKSZ) védte Csengert. Ott voltak műszakiaink Komlódtót­­falu és Tunyogmatolcs­ védésénél, s az egyedül megmentett Olcsva­­apáti védkezési munkáit Gábos László mérnökünk irányította. Ép­pen csak, hogy vissza tudtak vonul­ni a területünkre, a Tisza védvonal védekezésére. Árvízvédelmi készenléti oszta­gunk egy része tegnap óta a Szol­noki Vízügyi­ Igazgatóság felkéré­sére már Abádszalók térségében dolgozik. Műszakiaink egy része, akik a Rakamaz—Polgár szakaszról nélkülözhetők, június 1-től a Szol­noki Vízügyi Igazgatóságnak nyújt segítséget. Mindent megteszünk azért, hogy a levonuló árhullámot végigkísérjük és segítsünk a kárté­tel csökkentésében. Elhatározásunk, hogy a térsé­günkben felszabadult technikai esz­közöket, a műszakiakat és a fizikai munkásokat a szolnoki térségnek nyújtott segítség után a szegedi vé­dekezéshez irányítjuk — mondotta befejezésként Papp Ferenc. Bieliczky Sándor Szeged nehéz órái Szegednél minden eddig észlelt maximumnál magasabb a Tisza víz­állása. A város ostromlott képet mutat. A támfal biztosítására a Tisza­­parti Móra Ferenc sétányon több mint 150 000 homokzsákot helyeztek el. (MTI-fotó : Kácsor László felvétele) Az Elnöki Tanács ülése Korlátlan a gyógyintézeti ápolás ideje, döntés területszervezési ügyekben A Népköztársaság Elnöki Taná­csa pénteken ülést tartott. Megtár­gyalta és elfogadta a dolgozók be­tegségi biztosításáról szóló 1955. évi 39. számú tvr. módosítását, amelyet a Szakszervezetek Országos Tanácsa kezdeményezett. Eszerint július 1- től a betegségi biztosítás keretében a dolgozók, valamint családtagjaik — az eddigi 90 nap helyett — idő­beli korlátozás nékül kaphatnak díjtalan kórházi, gyógyintézeti ápo­lást. *** Az Elnöki Tanács felhatalmazása alapján a kormány ezzel egyidejű­leg rendeletében kiterjesztette fen­tieket a nyugdíjasokra és azok csa­ládtagjaira is, akik tehát július 1- től a betegségi biztosítás keretében szintén időbeli korlátozás nélkül jo­gosultak díjtalan kórházi, gyógyin­tézeti ápolásra. Az Elnöki Tanács továbbá terü­letszervezési ügyekben döntött. Megállapította, hogy a közös tanács mint szervezeti forma bevált, elő­segíti a kisközségek tanácsainál a helyi gazdasági és szellemi erők koncentrálását, a falusi lakosság el­látásának javítását. Az Elnöki Ta­nács tizenhat megyét érintő, közsé­gi közös tanácsok szervezésére vo­natkozó határozata július 1-én lép hatályba. Az Elnöki Tanács Hajdúvid köz­ségi tanácsot Hajdúböszörmény vá­rosi, Nagyhegyes községi tanácsot Hajdúszoboszló városi, Balatonfűz­­fő nagyközségi közös tanácsot pe­dig Veszprém városi tanács irányí­tása alá rendelte. Az Elnöki­ Ta­nács 5 megye területén 16 község egyesítését határozta el. Az Elnöki Tanács végül egyéb időszerű kérdéseket tárgyalt (MTI) Apró Antal és Mihail Leszecsko látogatása a BMV-n Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese és Mihail Leszecs­­­ko, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettese a Budapes­ten ülésező magyar—szovjet gaz­dasági és műszaki tudományos együttműködési kormányközi bi­zottság más tagjainak társaságá­ban pénteken a BNV-re látogatott. A vendégeket Kristóf László, a HUNGEXPO vezérigazgató-helyet­tese fogadta és kalauzolta. Felkeresték az élelmiszeripar, 1 25 a járműipar, a Fémmunkás Válla­lat pavilonjait és kiállítóhelyeit, jártak az NDK, s végül a Szovjet­unió pavilonjában. Az NDK pavilonjában bemutat­ták a vendégeknek azt a gépet, amelynek segítségével a vásáron műanyag mosdótálakat készítenek Hans Hoffmann pavilonigazgató az NDK-kiállítás kollektívája ne­vében a BNV-n gyártott 1200 mos­dótálat felajánlotta az árvízkáro­sultak részére, és azt jelképesen átadta Apró Antalnak. (MTI) Június 2-án utazik Norvégiába Péter János A norvég kormány meghívására látogatást tesz Norvégiában június Péter János, a Magyar Népköztár­ 2—5. között. (MTI) Vaság külügyminisztere hivatalos Szovjet közéleti személyek kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa, hazánk felszabadulása 25. évfordulója alkalmából a ma­gyar és a szovjet nép közötti örök barátság fejlesztése és erősítése terén szerzett érdemeik elismeré­séül újabb szovjet közéleti és mű­vészeti személyiségeknek adomá­nyozott kitüntetéseket. Az Elnöki Tanács megbízásából Rapai Gyula, hazánk moszkvai nagykövete pénteken átnyújtotta a Munka Vörös Zászló Érdemrend­jét Vlagyimir Sztyepakovnak, az SZKP Központi Bizottsága tagjá­nak és a Munka Érdemrend arany fokozatát Grigorij Csuhraj világ­hírű filmrendezőnek. Több kitüntetett kapott felsza­badulási emlékérmet. (MTI)

Next