Hajdú-Bihari Napló, 1970. július (27. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-16 / 165. szám

Garancia Mostanában egyre megszokottab­bá válik az a hirdetés, amely a rádióban hangzik el, s a legújabb típusú Lehel hűtőszekrényre hív­ja fel a figyelmet. A reklám lénye­ge: a gyár ötéves garanciát vállal készítményéért. A vásárló tehát gya­korlatilag egy fél évtizedig biztos lehet a vásárolt árucikkben, öt évig nem kell, hogy fájjon a feje, ha va­lami hiba adódik. Ez igen, mondja a vásárló, s az­zal a jó érzéssel hallgatja a reklá­mot is, meg azzal a jó érzéssel szemléli az árut is, ami a minőség­nek kijár. Hiába: a minőség a leg­jobb garancia, a minőség a legjobb ajánlólevél. Ha az ember már pénzt ad - és sok esetben nem is keve­set -, akkor azt akarja, akkor azt szeretné, hogy a vásárolt árucikk tartós legyen, megbízható legyen, ne legyenek vele mindennapos bosz­­szúságok. Mert nincs annál kiábrán­dítóbb, mintha egy-egy cikk már egy-két nappal a vásárlás után el­romlik, s javíttatni kell, szaladgálni kell a szakemberekért. Nem csak pénz­kérdésről van szó - arról is - hanem időről, idegizgalomról, feles­leges herce-hurcáról. Ezt akarja min­denki elkerülni, ettől félünk mind­annyian. Idegnyugtató érzés tehát a gyárak ígéretét hallani. Megnyugtató érzés tudomásul venni, hogy manapság már ott tartunk, hogy legtöbb készít­ményért garanciát vállal az előál­lító s a tartósságot, a megbízhatósá­got szavatolja is. Így jó, így kell lennie - mondjuk magunkban, s egyre inkább természetesnek tart­juk ezt a fajta kereskedelmi etikát. Igen, etikát irtunk, s nem véletlenül. Tudjuk, hogy valójában a garancia gyártási kérdés, de összefüggéseiben nem véletlenül társul hozzá az eti­ka dolga is. Tartósságot, termelési biztonságot persze elsősorban csak amellett lehet garantálni, ami gya­korlatilag már bevált, ami a haszná­latban már kipróbáltatott. Háztar­tási gépeink, elektromos készülé­keink példázzák, hogy ezt a tartós­ságot, ezt a biztonságot meg lehet szerezni, meg lehet teremteni. Rá­dióink, televízióink méltán vívták ki a vásárlók bizalmát, s hogy az el­ismerést némileg megtoldjuk - a külföldi fogyasztó piac érdeklődését is. S ez másképp nem megy, ez másképp nem is lehetséges. A piac versenykérdés. Eladni csakis azt lehet, ami minőségileg kifogástalan, illetve a termékek hitelét csak­is a minőség garantálhatja. Vajha így állnánk már minden területen, sóhajtunk fel, s nem alaptalanul. Ha a garantált minőség mondjuk érvényes volna minden területen, akkor kevesebb kifogás, kevesebb reklamáció adódna. Milyen megnyugtató volna például, ha ci­pőink minőségét is ez a garancia hitelesítené. Ha a gyermeklábbelik olyan mennyiségben és minőségben készülnének, amilyet a vásárló jo­gosan elvár. Avagy mennyire meg­nyugtató volna, ha a különböző fo­gyasztási cikkeken a szavatossági ha­táridő nemcsak szokványos címke, hanem kötelező garancia is lenne. Dehát az - mondhatják erre az érintettek. Dátumszerűen igen - vá­laszol erre a gyakorlat - valójá­ban azonban a lejárt időpontú áruk is eladásra kerülnek. Sőt, nemegy­szer ezek az időpontok egyszerűen nem is láthatók, elmosódottak, ki­­olvashatatlanok, ellenőrizni tehát lehetetlen. Pedig mindennél szükségesebb volna, hogy garanciaigényünk ez esetben is érvényesüljön. Sajnos, nem érvényesül, mert épp a mindenna­pok szoktattak hozzá, hogy ezen cikkekkel szemben minőségi igé­nyünk alig, vagy egyáltalán ki sem fejlődött. Megszoktuk, hogy így van s beletörődünk módozataiba. A minőség, a garantált minőség azonban­ mind általánosabb lesz, mert az élet erre kényszerít mind­annyiunkat. Holnapunk­­ védjegye nélkül nehéz lesz eladni, keresked­ni, eredményesen dolgozni . . . c_­y ■ Ksf V ' A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK L­APJA XXVII. ÉVFOLYAM 165. SZÁM •­ÁRA: 80 FILLÉR • 1­970. J­Ú­LI­U­S 1­6., C­S­Ü­T­Ö­RTÖ­K Ülésezik a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága szerdán megkezdte ülését. A Központi Bizottság ülésének első napján a nemzetközi helyzet és a gazdasági építő munka időszerű kérdéseiről tár­gyalt, csütörtökön folytatja munkáját. (MTI) Megválasztották a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnökségét Megalakult az új szovjet kormány A Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának ülésszakán, szerdán megvá­lasztották a Legfelsőbb Tanács El­nökségét. Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának, a Legfelsőbb Tanács küldöttének javaslatára — aki az SZKP Köz­ponti Bizottsága nevében szólalt fel —, egyhangúlag Nyikolaj Pod­­gornijt választották a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnö­kévé. (Folytatás a 2. oldalon) Tájkutatási tudományos ülésszak Debrecenben A Magyar Tudományos Akadé­mia Pécsre kihelyezett tagozata a Dunántúli Tudományos Intézet, és a Debreceni Déri Múzeum július 18-án tájkutatási tudományos ülés­szakot rendez Debrecenben, a Déri Múzeumban. A tudományos szim­­pozionon nyolc előadás hangzik el, ezek közül ötöt a Dunántúli Tudo­mányos Intézet munkatársai, hár­mat pedig a Déri Múzeum munka­társai tartanak. Dr. Babics András kandidátus, a Dunántúli Tudomá­nyos Intézet igazgatója az intézet történetét és munkáját ismerteti, dr. Mérey Klára a helytörténetírás történelmi és módszertani problé­máiról szól, különös tekintettel a dunántúli agrárviszonyokra, dr. Szita László pedig a regionális ipartörténeti kérdésekről beszél. Továbbá dr. Ruzsás Lajos a piac és a magyarországi városfejlődésről értekezik, dr. Andrásfalvy Berta­lan pedig a dunántúli és az alföldi pásztorkodást hasonlítja össze. A Déri Múzeum munkatársai közül dr. Varga Gyula az alföldi agrár­­viszonyokról tart előadást, Módy György az alföldi városfejlődést is­merteti, dr. Dankó Imre pedig a Déri Múzeumról, mint tájkutató intézetről tart előadást. A tudományos ülésszakra a belé­pés díjtalan, az érdeklődőket sze­retettel látja a rendezőség. Megnyílt a Delta iparcikk áruház Szerdán délelőtt megnyílt a De­recske és Vidéke Általános Fo­gyasztási és Értékesítő Szövetkezet, Delta iparcikk áruháza Derecs­kén. Ez a negyedik nagy, korszerű üzlet, amellyel az utóbbi 4 év alatt gazdagodott Derecske, illetve a község lakossága. Az új iparcikk áruházat a De­recskei ÁFÉSZ ipari részlege épí­tette, az építési és berendezési költ­sége közel egymillió forint. A vas, műszaki, üveg és parcellán árufé­léket árusító üzlet jelenleg 4 millió forintos készlettel rendelkezik, for­galmát 14 millió forintra tervezték. Az áruház megnyitóján részt vett Farkas István, a MESZÖV igazga­tójának elnökhelyettese, Szűcs Gá­bor a derecskei járási pártbizott­ság első titkára, Fegyveres Antal, a járási tanács vb-elnöke, Tóth László, a községi pártbizottság tit­kára, Moldován József, a községi tanács vb-elnöke, valamint több nagykereskedelmi vállalat képvi­selője. Az új áruházat Szőllősi Jó­zsef, a Debreceni ÁFÉSZ igazgató­ságának elnöke nyitotta meg. Gazdag választék az áruházban JÚLIUS 19—AUGUSZTUS 9 II. DEBRECENI ORSZÁGOS NYÁRI TÁRLAT Sajtótájékoztatót tartottak július 15-én, csütörtökön délelőtt a Debre­ceni Városi Tanács vb művelődés­­ügyi osztályán a II. debreceni or­szágos nyári tárlatról, amit július 19-én, vasárnap délelőtt 11 órakor nyitnak meg a Déri Múzeumban. A debreceni országos nyári tár­latot háromévenként rendezi meg a Hajdú-Bihar megyei Tanács vb mű­velődésügyi osztálya, a Debreceni Városi Tanács vb művelődésügyi osztálya, a Szakszervezetek Hajdú- Bihar megyei Tanácsa, a Képzőmű­vészek Szövetsége Kelet-magyaror­szági Területi Szervezete, a Kiállí­tási Intézmények és a Déri Mú­zeum. A kiállítás célja, hogy három­­évenként tájékoztassa Debrecen és a megye képzőművészet iránt ér­deklődő közönségét a hazai képző­művészet helyzetéről, eredményei­ről, áttekintést adjon az ország kü­lönböző területein dolgozó képző­művészek munkásságáról, művészi törekvéseiről. Az országos nyári tár­laton a legnevesebb alkotók mellett a fiatalabb generációk is képviselte­tik magukat alkotásaikkal. Festmé­nyeket állítanak ki: Aczél Ilona, Balogh László, Barcsay Jenő, Ba­­ranyó Sándor, Bartha László, Bas­­ka József, Baticz Levente, Bazso­­nyi Arany, Bálint Endre, Berecz András, Berényi Ferenc, Bényi László, Bíró Lajos, Blaskó János, Chiovini Ferenc, Cs. Nagy András, Csáji Attila, Csik István, Cziráki Lajos, Deim Pál, Domanovszky End­re, Égerházi Imre, Erdélyi Mihály, Fenyő A. Endre, Frank Frigyes, Fényi Géza, Félegyházi László, Ga­­lántai György, Gádor Emil, Ger­­zson Pál, Haraszti László, Hajós Éva, Holló László, Gresik József, Il­lés Árpád, Józsa János, Kapcsa Já­nos, Kmetty János, Kokas Ignác, Lóránt János, Luzsicza Lajos, Ma­­ghy Zoltán, Meggyes László, Meny­hárt József, Móré Mihály, Nagy B. István, Nagy Sándor Zoltán, Orosz János, Orosz Gellért, Óvári Lász­ló, Pál Gyula, Somos Miklós, So­mogyi János, Sugár Gyula, Szaba­dos János, Szabó Vladimir, Szánt­ó Piroska, Szekeres Emil, Szilágyi Elek, Szurcsik János, Tamás Ervin, Tilles Béla. Egy vagy több szoborral, relief­fel, kisplasztikával szerepelnek a ki­állításon: Boldogfai Farkas Sándor, Csontos László, Halmágyi István, Józsa Bálint, Kalló Viktor, Kovács Ferenc, Kő Pál, Kutas László, La­­borcz Ferenc, Marton László, Me­szes Tóth Gyula, Mészáros Mihály, Nagy Sándor, Olcsai Kiss Zoltán, Pató Róza, Pál Mihály, Somogyi Árpád, Schaár Erzsébet, Simon Fe­renc, Szabó Iván, Szabó Gábor, Varga Miklós, Varga Imre, Vasas Károly, Veszprémi Imre, Vilt Ti­bor. Legújabb érmeit, plakettjeit mu­tatja be Csíkszentmihályi Róbert, Ligeti Erika és Szöllőssy Enikő. A II. debreceni országos nyári tárlat bíráló bizottságának javasla­tai alapján a rendező szervek több díjat adnak ki a legeredményesebb alkotóknak. A díjak a következők a debreceni nyári tárlat nagydíja, a Medgyessy Emlékplakett és a ve­lejáró 12 ezer forint (a Hajdú-Bi­har megyei Tanács és a Debreceni Városi Tanács díja), a Szakszerve­zetek Hajdú-Bihar megyei Tanácsá­nak különdíja, a Medgyessy Emlék­plakett és a velejáró 10 ezer forint, a Debreceni Városi Tanács külön­díja, a Medgyessy Emlékplakett és a velejáró 10 ezer forint, a Hajdú- Bihar megyei Tanács különdíja, a Medgyessy Emlékplakett és a ve­lejáró 10 ezer forint, a Hajdú-Bihar megyei Tanács felajánlott díja, a Medgyessy Emlékplakett és a vele­járó 6 ezer forint. A kiállítás július 19-től augusz­tus 9-ig lesz nyitva a Déri Múze­umban. ■N­ ­Debreceni Nyári Egyetem 1970. VII. 17-VIII. 15. Mintegy száznyolcvan hallga­tót várnak az idei, július 17-től augusztus 15-ig tartó Nyári Egyetemre a szervezők. A világ különböző helyeiről, húsz ország­ból érkeznek majd előrelátható­lag vendégek. A legnépesebb csoport, 35—35 fő, az olaszokat és a franciákat képviseli. Finnor­szágból 25, Szovjetunióból 15, az NSZK-ból 10, az NDK-ból és Ju­goszláviából 6—6 hallgató vesz részt a szemináriumokon, előadá­sokon. A tengerentúlról öten ér­keznek, közöttük egy floridai há­zaspár. A hallgatóság zömét álta­lában egyetemista korban lévők alkotják majd. Olyanok, akik vagy magyar nyelvet, vagy más finnugor nyelvet tanulnak hazá­jukban, vagy pedig valamilyen módon — mint idegenvezető, ma­gyar nyelvű rádióadás szerkesz­tője, üzletkötő stb. — kapcsolat­ban voltak eddig is Magyaror­szággal. A foglalkozásokon a Nyári Egyetem hallgatói A és B tago­zat szerinti csoportosításban vesznek részt, attól függően, hogy értik és beszélik a magyar nyel­vet (A), vagy nem, illetve csak gyengén (B). Délelőttönként ma­gyar nyelv- és stílusgyakorlato­kon vesznek részt a hallgatók, de az előadások is délelőtt lesz­nek. Az A tagozatosak magyar irodalmi és nyelvészeti előadásai, szemináriumai a következők: dr. Barta János egyetemi tanár: Az epikus Arany; Kosztolányi ver­sek elemzése; dr. Fülöp László egyetemi adjunktus: Felszabadu­lás utáni líránk problémái; O. Nagy Gábor, az MTA Nyelv­­tudományi Intézetének tudomá­nyos főmunkatársa: A magyar szókincs kialakulása; dr. Juhász Béla irodalomtörténész: A mai magyar kisregény; dr. Sebestyén Árpád egyetemi docens: Az új nyelvészeti irányzatok magyar alkalmazása; dr. Némedi Lajos egyetemi tanár: A magyar felvi­lágosodás; dr. Bán Imre egyete­mi tanár: A magyar barokk; dr Kálmán Béla egyetemi tanár: A kétnyelvűség kérdése; dr. Bé­­ládi Miklós irodalomtörténész: A cselekvő költészet etikája; Az új magyar irodalom 25 éve; dr. Papp László, az MTA Nyelvtu­dományi Intézetének tudomá­nyos főmunkatársa: A magyar történeti-etimológiai szótár; dr. Lőrincze Lajos, az MTA Nyelv­­tudományi Intézetének osztály­­vezetője: Az idegen szavak a mai magyar nyelvhasználatban Dr. Czine Mihály egyetemi do­cens Móricz Zsigmondról és a mai magyar líráról, dr. Kovács Kálmán egyetemi docens pedig Ady Endréről tart előadást. Kultúr- és gazdaságtörténeti, zenei, néprajzi jellegű előadá­sok: dr. Ujfalussy József főisko­lai tanár; Bartók Béla emberi és művészi arculata; dr. Komoró­­czy György, a Hajdú-Bihar Me­gyei Levéltár igazgatója: Debre­cen város múltja és jelene; dr. Dankó Imre, a Debreceni Déri Múzeum igazgatója: A Hajdúság néprajza; dr. Hont Ferenc, a Színháztudományi Intézet igaz­gatója: Magyar színművészet; dr. Némedi Lajos: Felsőoktatási re­form Magyarországon; dr. Szabó Ernő zeneművészeti főiskolai ta­nár: Liszt Ferenc; dr. Gulyás György zeneművészeti főiskolai tanár: Magyar kórusművészet; dr. Veress József filmtörténész: A magyar film 1969-ben. Német, olasz, angol, orosz és francia nyelven tart előadást Uj­­falussy József, Szauder József, Katona Anna, Iglódi Endre, O. Nagy Gábor, Némedi Lajos, Kálmán Béla, Bán Imre, Papp Ferenc, Zádor Anna, Fábián Pál és Pándi Mariann. A hallgatók szabad idejének kellemes eltöltéséről is gondos­kodtak a Nyári Egyetem szerve­zői: népdal, népi tánc tanulás, táncos klubestek, kirándulások filmvetítések és hangversenyek szerepelnek a programban.

Next