Hajdú-Bihari Napló, 1970. július (27. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-16 / 165. szám
Garancia Mostanában egyre megszokottabbá válik az a hirdetés, amely a rádióban hangzik el, s a legújabb típusú Lehel hűtőszekrényre hívja fel a figyelmet. A reklám lényege: a gyár ötéves garanciát vállal készítményéért. A vásárló tehát gyakorlatilag egy fél évtizedig biztos lehet a vásárolt árucikkben, öt évig nem kell, hogy fájjon a feje, ha valami hiba adódik. Ez igen, mondja a vásárló, s azzal a jó érzéssel hallgatja a reklámot is, meg azzal a jó érzéssel szemléli az árut is, ami a minőségnek kijár. Hiába: a minőség a legjobb garancia, a minőség a legjobb ajánlólevél. Ha az ember már pénzt ad - és sok esetben nem is keveset -, akkor azt akarja, akkor azt szeretné, hogy a vásárolt árucikk tartós legyen, megbízható legyen, ne legyenek vele mindennapos boszszúságok. Mert nincs annál kiábrándítóbb, mintha egy-egy cikk már egy-két nappal a vásárlás után elromlik, s javíttatni kell, szaladgálni kell a szakemberekért. Nem csak pénzkérdésről van szó - arról is - hanem időről, idegizgalomról, felesleges herce-hurcáról. Ezt akarja mindenki elkerülni, ettől félünk mindannyian. Idegnyugtató érzés tehát a gyárak ígéretét hallani. Megnyugtató érzés tudomásul venni, hogy manapság már ott tartunk, hogy legtöbb készítményért garanciát vállal az előállító s a tartósságot, a megbízhatóságot szavatolja is. Így jó, így kell lennie - mondjuk magunkban, s egyre inkább természetesnek tartjuk ezt a fajta kereskedelmi etikát. Igen, etikát irtunk, s nem véletlenül. Tudjuk, hogy valójában a garancia gyártási kérdés, de összefüggéseiben nem véletlenül társul hozzá az etika dolga is. Tartósságot, termelési biztonságot persze elsősorban csak amellett lehet garantálni, ami gyakorlatilag már bevált, ami a használatban már kipróbáltatott. Háztartási gépeink, elektromos készülékeink példázzák, hogy ezt a tartósságot, ezt a biztonságot meg lehet szerezni, meg lehet teremteni. Rádióink, televízióink méltán vívták ki a vásárlók bizalmát, s hogy az elismerést némileg megtoldjuk - a külföldi fogyasztó piac érdeklődését is. S ez másképp nem megy, ez másképp nem is lehetséges. A piac versenykérdés. Eladni csakis azt lehet, ami minőségileg kifogástalan, illetve a termékek hitelét csakis a minőség garantálhatja. Vajha így állnánk már minden területen, sóhajtunk fel, s nem alaptalanul. Ha a garantált minőség mondjuk érvényes volna minden területen, akkor kevesebb kifogás, kevesebb reklamáció adódna. Milyen megnyugtató volna például, ha cipőink minőségét is ez a garancia hitelesítené. Ha a gyermeklábbelik olyan mennyiségben és minőségben készülnének, amilyet a vásárló jogosan elvár. Avagy mennyire megnyugtató volna, ha a különböző fogyasztási cikkeken a szavatossági határidő nemcsak szokványos címke, hanem kötelező garancia is lenne. Dehát az - mondhatják erre az érintettek. Dátumszerűen igen - válaszol erre a gyakorlat - valójában azonban a lejárt időpontú áruk is eladásra kerülnek. Sőt, nemegyszer ezek az időpontok egyszerűen nem is láthatók, elmosódottak, kiolvashatatlanok, ellenőrizni tehát lehetetlen. Pedig mindennél szükségesebb volna, hogy garanciaigényünk ez esetben is érvényesüljön. Sajnos, nem érvényesül, mert épp a mindennapok szoktattak hozzá, hogy ezen cikkekkel szemben minőségi igényünk alig, vagy egyáltalán ki sem fejlődött. Megszoktuk, hogy így van s beletörődünk módozataiba. A minőség, a garantált minőség azonban mind általánosabb lesz, mert az élet erre kényszerít mindannyiunkat. Holnapunk védjegye nélkül nehéz lesz eladni, kereskedni, eredményesen dolgozni . . . c_y ■ Ksf V ' A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVII. ÉVFOLYAM 165. SZÁM •ÁRA: 80 FILLÉR • 1970. JÚLIUS 16., CSÜTÖRTÖK Ülésezik a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága szerdán megkezdte ülését. A Központi Bizottság ülésének első napján a nemzetközi helyzet és a gazdasági építő munka időszerű kérdéseiről tárgyalt, csütörtökön folytatja munkáját. (MTI) Megválasztották a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnökségét Megalakult az új szovjet kormány A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszakán, szerdán megválasztották a Legfelsőbb Tanács Elnökségét. Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának, a Legfelsőbb Tanács küldöttének javaslatára — aki az SZKP Központi Bizottsága nevében szólalt fel —, egyhangúlag Nyikolaj Podgornijt választották a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökévé. (Folytatás a 2. oldalon) Tájkutatási tudományos ülésszak Debrecenben A Magyar Tudományos Akadémia Pécsre kihelyezett tagozata a Dunántúli Tudományos Intézet, és a Debreceni Déri Múzeum július 18-án tájkutatási tudományos ülésszakot rendez Debrecenben, a Déri Múzeumban. A tudományos szimpozionon nyolc előadás hangzik el, ezek közül ötöt a Dunántúli Tudományos Intézet munkatársai, hármat pedig a Déri Múzeum munkatársai tartanak. Dr. Babics András kandidátus, a Dunántúli Tudományos Intézet igazgatója az intézet történetét és munkáját ismerteti, dr. Mérey Klára a helytörténetírás történelmi és módszertani problémáiról szól, különös tekintettel a dunántúli agrárviszonyokra, dr. Szita László pedig a regionális ipartörténeti kérdésekről beszél. Továbbá dr. Ruzsás Lajos a piac és a magyarországi városfejlődésről értekezik, dr. Andrásfalvy Bertalan pedig a dunántúli és az alföldi pásztorkodást hasonlítja össze. A Déri Múzeum munkatársai közül dr. Varga Gyula az alföldi agrárviszonyokról tart előadást, Módy György az alföldi városfejlődést ismerteti, dr. Dankó Imre pedig a Déri Múzeumról, mint tájkutató intézetről tart előadást. A tudományos ülésszakra a belépés díjtalan, az érdeklődőket szeretettel látja a rendezőség. Megnyílt a Delta iparcikk áruház Szerdán délelőtt megnyílt a Derecske és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet, Delta iparcikk áruháza Derecskén. Ez a negyedik nagy, korszerű üzlet, amellyel az utóbbi 4 év alatt gazdagodott Derecske, illetve a község lakossága. Az új iparcikk áruházat a Derecskei ÁFÉSZ ipari részlege építette, az építési és berendezési költsége közel egymillió forint. A vas, műszaki, üveg és parcellán áruféléket árusító üzlet jelenleg 4 millió forintos készlettel rendelkezik, forgalmát 14 millió forintra tervezték. Az áruház megnyitóján részt vett Farkas István, a MESZÖV igazgatójának elnökhelyettese, Szűcs Gábor a derecskei járási pártbizottság első titkára, Fegyveres Antal, a járási tanács vb-elnöke, Tóth László, a községi pártbizottság titkára, Moldován József, a községi tanács vb-elnöke, valamint több nagykereskedelmi vállalat képviselője. Az új áruházat Szőllősi József, a Debreceni ÁFÉSZ igazgatóságának elnöke nyitotta meg. Gazdag választék az áruházban JÚLIUS 19—AUGUSZTUS 9 II. DEBRECENI ORSZÁGOS NYÁRI TÁRLAT Sajtótájékoztatót tartottak július 15-én, csütörtökön délelőtt a Debreceni Városi Tanács vb művelődésügyi osztályán a II. debreceni országos nyári tárlatról, amit július 19-én, vasárnap délelőtt 11 órakor nyitnak meg a Déri Múzeumban. A debreceni országos nyári tárlatot háromévenként rendezi meg a Hajdú-Bihar megyei Tanács vb művelődésügyi osztálya, a Debreceni Városi Tanács vb művelődésügyi osztálya, a Szakszervezetek Hajdú- Bihar megyei Tanácsa, a Képzőművészek Szövetsége Kelet-magyarországi Területi Szervezete, a Kiállítási Intézmények és a Déri Múzeum. A kiállítás célja, hogy háromévenként tájékoztassa Debrecen és a megye képzőművészet iránt érdeklődő közönségét a hazai képzőművészet helyzetéről, eredményeiről, áttekintést adjon az ország különböző területein dolgozó képzőművészek munkásságáról, művészi törekvéseiről. Az országos nyári tárlaton a legnevesebb alkotók mellett a fiatalabb generációk is képviseltetik magukat alkotásaikkal. Festményeket állítanak ki: Aczél Ilona, Balogh László, Barcsay Jenő, Baranyó Sándor, Bartha László, Baska József, Baticz Levente, Bazsonyi Arany, Bálint Endre, Berecz András, Berényi Ferenc, Bényi László, Bíró Lajos, Blaskó János, Chiovini Ferenc, Cs. Nagy András, Csáji Attila, Csik István, Cziráki Lajos, Deim Pál, Domanovszky Endre, Égerházi Imre, Erdélyi Mihály, Fenyő A. Endre, Frank Frigyes, Fényi Géza, Félegyházi László, Galántai György, Gádor Emil, Gerzson Pál, Haraszti László, Hajós Éva, Holló László, Gresik József, Illés Árpád, Józsa János, Kapcsa János, Kmetty János, Kokas Ignác, Lóránt János, Luzsicza Lajos, Maghy Zoltán, Meggyes László, Menyhárt József, Móré Mihály, Nagy B. István, Nagy Sándor Zoltán, Orosz János, Orosz Gellért, Óvári László, Pál Gyula, Somos Miklós, Somogyi János, Sugár Gyula, Szabados János, Szabó Vladimir, Szántó Piroska, Szekeres Emil, Szilágyi Elek, Szurcsik János, Tamás Ervin, Tilles Béla. Egy vagy több szoborral, relieffel, kisplasztikával szerepelnek a kiállításon: Boldogfai Farkas Sándor, Csontos László, Halmágyi István, Józsa Bálint, Kalló Viktor, Kovács Ferenc, Kő Pál, Kutas László, Laborcz Ferenc, Marton László, Meszes Tóth Gyula, Mészáros Mihály, Nagy Sándor, Olcsai Kiss Zoltán, Pató Róza, Pál Mihály, Somogyi Árpád, Schaár Erzsébet, Simon Ferenc, Szabó Iván, Szabó Gábor, Varga Miklós, Varga Imre, Vasas Károly, Veszprémi Imre, Vilt Tibor. Legújabb érmeit, plakettjeit mutatja be Csíkszentmihályi Róbert, Ligeti Erika és Szöllőssy Enikő. A II. debreceni országos nyári tárlat bíráló bizottságának javaslatai alapján a rendező szervek több díjat adnak ki a legeredményesebb alkotóknak. A díjak a következők a debreceni nyári tárlat nagydíja, a Medgyessy Emlékplakett és a velejáró 12 ezer forint (a Hajdú-Bihar megyei Tanács és a Debreceni Városi Tanács díja), a Szakszervezetek Hajdú-Bihar megyei Tanácsának különdíja, a Medgyessy Emlékplakett és a velejáró 10 ezer forint, a Debreceni Városi Tanács különdíja, a Medgyessy Emlékplakett és a velejáró 10 ezer forint, a Hajdú- Bihar megyei Tanács különdíja, a Medgyessy Emlékplakett és a velejáró 10 ezer forint, a Hajdú-Bihar megyei Tanács felajánlott díja, a Medgyessy Emlékplakett és a velejáró 6 ezer forint. A kiállítás július 19-től augusztus 9-ig lesz nyitva a Déri Múzeumban. ■N Debreceni Nyári Egyetem 1970. VII. 17-VIII. 15. Mintegy száznyolcvan hallgatót várnak az idei, július 17-től augusztus 15-ig tartó Nyári Egyetemre a szervezők. A világ különböző helyeiről, húsz országból érkeznek majd előreláthatólag vendégek. A legnépesebb csoport, 35—35 fő, az olaszokat és a franciákat képviseli. Finnországból 25, Szovjetunióból 15, az NSZK-ból 10, az NDK-ból és Jugoszláviából 6—6 hallgató vesz részt a szemináriumokon, előadásokon. A tengerentúlról öten érkeznek, közöttük egy floridai házaspár. A hallgatóság zömét általában egyetemista korban lévők alkotják majd. Olyanok, akik vagy magyar nyelvet, vagy más finnugor nyelvet tanulnak hazájukban, vagy pedig valamilyen módon — mint idegenvezető, magyar nyelvű rádióadás szerkesztője, üzletkötő stb. — kapcsolatban voltak eddig is Magyarországgal. A foglalkozásokon a Nyári Egyetem hallgatói A és B tagozat szerinti csoportosításban vesznek részt, attól függően, hogy értik és beszélik a magyar nyelvet (A), vagy nem, illetve csak gyengén (B). Délelőttönként magyar nyelv- és stílusgyakorlatokon vesznek részt a hallgatók, de az előadások is délelőtt lesznek. Az A tagozatosak magyar irodalmi és nyelvészeti előadásai, szemináriumai a következők: dr. Barta János egyetemi tanár: Az epikus Arany; Kosztolányi versek elemzése; dr. Fülöp László egyetemi adjunktus: Felszabadulás utáni líránk problémái; O. Nagy Gábor, az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa: A magyar szókincs kialakulása; dr. Juhász Béla irodalomtörténész: A mai magyar kisregény; dr. Sebestyén Árpád egyetemi docens: Az új nyelvészeti irányzatok magyar alkalmazása; dr. Némedi Lajos egyetemi tanár: A magyar felvilágosodás; dr. Bán Imre egyetemi tanár: A magyar barokk; dr Kálmán Béla egyetemi tanár: A kétnyelvűség kérdése; dr. Béládi Miklós irodalomtörténész: A cselekvő költészet etikája; Az új magyar irodalom 25 éve; dr. Papp László, az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa: A magyar történeti-etimológiai szótár; dr. Lőrincze Lajos, az MTA Nyelvtudományi Intézetének osztályvezetője: Az idegen szavak a mai magyar nyelvhasználatban Dr. Czine Mihály egyetemi docens Móricz Zsigmondról és a mai magyar líráról, dr. Kovács Kálmán egyetemi docens pedig Ady Endréről tart előadást. Kultúr- és gazdaságtörténeti, zenei, néprajzi jellegű előadások: dr. Ujfalussy József főiskolai tanár; Bartók Béla emberi és művészi arculata; dr. Komoróczy György, a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár igazgatója: Debrecen város múltja és jelene; dr. Dankó Imre, a Debreceni Déri Múzeum igazgatója: A Hajdúság néprajza; dr. Hont Ferenc, a Színháztudományi Intézet igazgatója: Magyar színművészet; dr. Némedi Lajos: Felsőoktatási reform Magyarországon; dr. Szabó Ernő zeneművészeti főiskolai tanár: Liszt Ferenc; dr. Gulyás György zeneművészeti főiskolai tanár: Magyar kórusművészet; dr. Veress József filmtörténész: A magyar film 1969-ben. Német, olasz, angol, orosz és francia nyelven tart előadást Ujfalussy József, Szauder József, Katona Anna, Iglódi Endre, O. Nagy Gábor, Némedi Lajos, Kálmán Béla, Bán Imre, Papp Ferenc, Zádor Anna, Fábián Pál és Pándi Mariann. A hallgatók szabad idejének kellemes eltöltéséről is gondoskodtak a Nyári Egyetem szervezői: népdal, népi tánc tanulás, táncos klubestek, kirándulások filmvetítések és hangversenyek szerepelnek a programban.