Hajdú-Bihari Napló, 1971. április (28. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-09 / 84. szám

Folytatja munkáját az SZKP XXIV. kongresszusa Az új ötéves terv a nép egységes akaratának kifejezője (Folytatás a 2. oldalon) Küldött Elvtársak! Kongresszu­sunk befejezte a kilencedik ötéves terv irányelvtervezetének megvita­tását. A vita eredményei meggyő­zően tanúsítják, hogy pártunk a kongresszusra küldött képviselőin keresztül egyöntetűen helyesli or­szágunk társadalmi, gazdasági és kulturális építésének e hatalmas horderejű és tudományosan meg­alapozott programját. A küldöttek hozzászólásai foly­tatták, összegezték és lezárták pár­tunk e kiemelkedő jelentőségű programdokumentumának országos vitáját, amely jóval a kongresszus előtt kezdődött. A felszólalások fő jellemzője az elvi bolsevik hoz­záállás, a tárgyszerűség, a szakérte­lem, a szocialista társadalmi rend­szer fejlődésének mély megértése, az optimális megoldások konstruk­tív kutatása és a szenvedélyes győz­­niakarás volt. Kongresszusunk nagyszerűen pél­dázta a párt és a nép egységét, pártunk internacionalista szolidari­tását valamennyi szocialista or­szággal, az egész világ kommunis­táival, akik programjukban meg­bízható garanciát látnak arra, hogy a Szovjetunió egyre növekvő mér­tékben hozzájárul a béke és a tár­sadalmi haladás közös céljaiért ví­vott küzdelemhez. Elvtársak! A kongresszus által létrehozott bizottság megvizsgálta az irányelv-tervezethez javasolt módosításokat és kiegészítéseket. A kiegészítések és módosítások egy ré­szét a bizottság javasolja az irány­elvekbe való felvételre. Az irányel­vek szövegét a bevezetett módosí­tásokkal, valamennyi küldött kéz­hez kapta. Az összes többi javaslatokkal kapcsolatban azt­­ indítványozza, hogy továbbítsák őket a Szovjetunió Minisztertanácsához, a Szovjetunió Állami Tervbizottságához, a mi­nisztériumokhoz és főigazgatósá­gokhoz azzal, hogy alaposan tanul­mányozzák és vegyék tekintetbe őket az ötéves terv kidolgozásánál. Az ötéves terv összeállításakor, azok a főbb elgondolások vezérel­nek majd bennünket, amelyeket Leonyid Brezsnyev fejtett ki az SZKP központi bizottságának be­számoló jelentésében és igyekszünk minél többet felhasználni azokból a javaslatokból is, amelyeket a kong­resszusi küldöttek felszólalásai tar­talmaztak. A pártkongresszus által jóváha­gyott irányelvek képezik majd a kilencedik ötéves terv alapját. A terv kidolgozása folyamán kétség­kívül sikerül majd új tartalékokat feltárni a társadalmi termelés haté­konyságának fokozására és a mun­katermelékenység növelésére, a nép növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek teljesebb kielégíté­sére. A terv összeállítását az ötéves terv éves feladatainak, valamint termelési ágazatok, gazdasági kör­zetek és üzemek szerint lebontott feladatainak meghatározását ez év augusztus 1-re be kell fejezni. Ez­után a tervet előbb a kormány vizsgálja meg, majd az SZKP köz­ponti bizottságának plénuma és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka elé terjesztik. Ily módon — a szocialista demok­rácia elveinek megfelelően — az új ötéves terv a nép egységes akara­tának kifejezője, a párt és a nép kollektív szellemi terméke, alkotói lendületük és a haladásra való ne­mes törekvésük megtestesítője lesz. Az SZKP XXIV. kongresszusa nagyszerű fejezete pártunk történe­tének, Marx, Engels és Lenin min­­denekfelett győzedelmeskedő, ha­talmas eszméi fejlődésének. És va­lamennyiünket, akik részt vettünk ezen a kongresszuson, az a mélysé­ges örömérzet hat át, hogy nekünk is részünk volt a társadalmi hala­dás megtervezésének nagyszerű munkájában, amely társadalmi ha­ladásnak a gyümölcseit minden szocialista dolgozó élvezheti majd. Pártunk kongresszusai korszakal­kotó események népünk és az egész világ kommunista mozgalmának történetében. A nép hálával és tisz­telettel emlékezik pártunk minden kongresszusára. Kongresszusaink monumentális történelmi emlékművekként szegé­lyezik a kapitalista múltból a szo­cialista jelenbe vezető nagy utat. Kongresszusaink, mint örökfényű csillagok, mutatják a helyes utat az egész emberiség ragyogó jövője felé. A nép szabadságáért és boldogsá­gáért, a világbékéért, a kommunista jövőért vívott harcban szilárduljon és fejlődjék a párt és a nép meg­bonthatatlan egysége! — mon­dotta Koszágin. Ezt követően az elnökség javas­latot kapott arra vonatkozóan, hogy a kongresszus intézzen felhí­vást az indokínai és az arab népek támogatása ügyében. A javaslat elfogadása után Konsztantyin Katasen­, az SZKP KB titkára olvasta fel a kongresszus Indokínára vonatkozó felhívásának tervezetét. A közel-keleti helyzettel kapcsolatos nyilatkozattervezetet Borisz Ponomarjov, az SZKP KB titkára ismertette. A kongresszus küldöttei mindkét okmányt elfogadták. A kongresszus „Szabadságot és békét Indokína népeinek!” címmel felhívást fogadott el. A Szovjetunió mindenoldalú tá­mogatást nyújtott és nyújt a VDK- nak a szocializmus építésében, vé­delmi képességének növelésében, az imperialista támadások visszave­résében. A Szovjetunió következe­tesen és határozottan szállt és száll síkra a dél-vietnami, laoszi és kam­bodzsai felszabadító mozgalom ol­dalán. Az SZKP XXIV. kongresz­­szusa ünnepélyesen kijelenti, hogy a Szovjetunió a jövőben is ezt az irányvonalat követi — mondja töb­bek között a határozat. Az „Igazságos és tartós békét a Közel-Keleten!” című nyilatkozat­ban a kongresszus határozottan el­ítéli az amerikai imperializmus tá­mogatásával folytatott imperialista izraeli agressziót az arab államok ellen, és testvéri szolidaritását nyil­vánítja az arab népek bátor harca iránt. Az indokínai felhívás és a közel­­keleti nyilatkozat elfogadása után a kongresszus áttért a következő napirendi pontra­­ a párt vezető szerveinek megválasztására. MOSZKVA (MTI) Csütörtök délután az SZKP XXIV. kongresszusa megválasztotta a párt vezető szerveit, a központi bizottságot és a központi revíziós bizottságot. A kialakult hagyomá­nyoknak megfelelően erre zárt ülé­sen került sor, amelyen csak az SZKP kongresszusi küldöttei vol­tak jelen. Este a delegátusok és a külföldi vendégek a tanácskozás színhelyén, a Kreml Kongresszusi Palotájában nagysikerű ünnepi hangversenyen vettek részt, amelyen a legjobb szovjet dal- és táncegyüttesek, vala­mint a legkiválóbb előadóművészek léptek fel. (MTI) Pénteken az SZKP XXIV. kong­resszusa folytatja munkáját. (TASZSZ, MTI) A kongresszus szünetében H­A­JDÚ - BIHARI NAPLÓ - 1971. ÁPRILIS 9. Intézkedések atomsorompó-szerződés végrehajtására Mint ismeretes, hazánk is csat­lakozott az atomsorompó-szerző­­déshez, amelynek célja a nukleáris fegyverek további terjedésének megakadályozása. A szerződésben — más atomfegyverrel nem ren­delkező államok között — hazánk is vállalta, hogy a szerződés betar­tásának ellenőrzéséről egyezményt köt a Bécsben székelő nemzetközi atomenergia-ügynökséggel. Az atomsorompó-szerződés ugyanis előír az atombombák és más nuk­leáris robbanószerkezetek létreho­zásához szükséges hasadó­anyagok­kal kapcsolatos korlátozásokat és ellenőrzéseket. Ilyen hasadóanya­gokkal — uránnal, plutóniummal, tóriummal — az atomfegyver nél­küli országok is rendelkeznek, mi például békés célokra, kísérletek­hez használjuk fel ezeket az anya­gokat. A szerződés azt is kimondja, hogy atomfegyverrel nem rendelkező ál­lamoknak csak akkor szabad szál­lítani nukleáris anyagot vagy an­nak előállítására szolgáló speciális berendezéseket, ha azokat az illető országokban a nemzetközi atom­energia-ügynökség úgynevezett biz­tosítéki ellenőrzése alá helyezik. Hazánk kinyilvánította készségét a biztosítéki egyezmény megkötését szolgáló tárgyalások megindításá­ra. A nemzetközi atomenergia-ügy­nökség kormányzótanácsának kü­lönbizottsága elkészítette a tárgya­lási alapként szolgáló egységes mintaszöveget. E bizottság munká­jában tevékenyen részt vett Straub F. Bruno professzor, a Magyar Tu­dományos Akadémia alelnöke, aki a tárgyalások során számos ülésen a bizottság elnöki tisztét töltötte be. A bizottság végül is olyan szöveget terjesztett az ügynökség kormány­zótanácsa elé, amely biztosítja a nukleáris anyag feletti ellenőrzés kellő hatékonyságát, ugyanakkor az érintett országokra nem ró túl­zott terheket. Hazánk is e minta­szöveg alapján folytatja a közeljö­vőben az érdemi tárgyalásokat az atomenergia-ügynökséggel. A nukleáris anyagokra vonatko­zó kötelezettségvállalások egyéb­ként szükségessé teszik az anyagok nyilvántartására és mozgásuk el­lenőrzésére alkalmas hazai rendszer kiépítését. E rendszer megteremté­sével, továbbá a biztosítéki egyez­mény létrehozását szolgáló tárgya­lások folytatásával bízta meg a csü­törtöki ülésen a kormány az Orszá­gos Atomen­gia Bizottság elnökét. Választási nagygyűlések országszerte Csütörtökön délután a Hazafias Népfront zalaegerszegi városi bi­zottsága választási nagygyűlést ren­dezett, amelyen megjelentek a város és Zala megye párt-, állami és tár­sadalmi szerveinek képviselői is. A nagygyűlésen részvevő több ezer zalaegerszegi lakos előtt dr. Ajtai Miklós, a kormány elnökhelyettese mondott beszédet. A Hazafias Népfront ózdi városi bizottsága, valamint a városi-, üze­mi KISZ-bizottság az első választó fiatalok részvételével rendezett nagygyűlést az ózdi Liszt Ferenc Művelődési Központban. A nagy­gyűlés szónoka dr. Horváth István, a KISZ Központi Bizottságának el­ső titkára, Borsod megye 15. számú választókerületének országgyűlési képviselőjelöltje volt. Választási nagygyűlést tartottak Ajkán, a városi Művelődési Köz­pontban is, ahol jelen volt a Veszp­rém megye 11. választókerületéhez tartozó Ajka, Halimba, Nyírád, Öcs, Szőc és Padragkút lakosságának több mint 700 képviselője. Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, országgyűlési kép­viselőjelölt mondott beszédet. Celldömölkön dr. Gosztonyi Já­nos művelődésügyi miniszterhelyet­tes, országgyűlési képviselőjelölt a pedagógusokkal, művelődésügyi dolgozókkal találkozott, s a közok­tatás- és művelődésügy időszerű kérdéseiről tartott tájékoztatót. Választási nagygyűlés zajlott le Békéscsabán, a Széchényi-ligetben is. Dr. Korom Mihály igazságügy­miniszter mondott választási beszé­det a mintegy négyezer főnyi kö­zönség előtt. Egerben, a Finomszerelvénygyár művelődési házában rendezett vá­lasztási nagygyűlésen Benke Valé­ria, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja mondott választási be­szédet. Budapesten, a XII. kerületben, a MOM Szakasits Árpád Művelődési Házban került sor választási nagy­gyűlésre, amelyen Bugár Jánosné, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkárhelyettese, a fő­város 49-es választókerületének képviselőjelöltje találkozott a vá­lasztókkal. (MTI) COLOMBO Újabb összecsapások zajlottak le a ceyloni kormányerők és azok kö­zött az ultrabaloldali csoportok kö­zött, amelyeknek akciói miatt né­hány nappal ezelőtt rendkívüli in­tézkedéseket kellett bevezetni az országban. A colombói kormány hivatalos közleményben jelentette be, hogy szerdán katonai repülőgépeket is bevetettek a lázadók ellen, 64 ki­lométernyire a fővárostól. A légi­erő egy iskola és egy gyár épületét támadta, ahol lázadók fészkelték be magukat. Jóllehet korábbi közleményében a kormány arról tájékoztatott, hogy a támadók nem képesek szervezett, csoportos akcióra. Ceylon déli ré­szén csapatösszevonásokat hajtot­tak végre, miután a helyi rendőr­ség elkeseredett harcokat vívott a lázadókkal. A colombói rádió sze­rint páncélos alakulatokat is beve­tettek a Colombót Közép-Ceylon­­nal összekötő fő közlekedési úton. A fővárosban szerdán puskaro­pogás hallatszott, de incidensről nem adtak ki közleményt. Mint a colombói rádió közli, az összetűzések halálos áldozatainak száma a korábban kiadott közle­mény óta (amely 18-at említett) 55-tel nőtt. (AP) Harcok Ceylonban Aczél György előadása Csütörtökön a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Kongresszusi ter­mében Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára előadást tartott időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről. Az előadáson részt vet­tek a főváros I. kerületének párt­szervezeti titkárai, párt- és KISZ- propagandistái, valamint szakszer­vezeti aktivistái. (MTI) fiúsági nagygyűlés az első űrrepülés tizedik évfordulójának tiszteletére Csütörtökön ifjúsági nagygyűlés volt az Építők Rózsa Ferenc Mű­velődési Házában az ember első űr­­repülésének 10. évfordulója tiszte­letére. Részt vett az ünnepségen számos ismert közéleti személyiség s ott volt Sz. Sz. Szatucsin, a budapesti szovjet nagykövetség tanácsosa, I. V. Tutarinov vezérezredes, a Var­sói­ Szerződés egyesített fegyveres erői főparancsnokának magyaror­szági képviselője, V. K. Gvozd al­tábornagy, szovjet katonai és lég­ügyi attasé, valamint A. V. Filip­­csenko űrhajós ezredes, a Szovjet­unió hőse, és B. N. Rogyionov pro­fesszor, a hazánkban tartózkodó szovjet űrhajós és tudósküldöttség tagjai. Az USA folytatja eddigi politikáját Nixon elcsukló hangon kérte a bizalmat WASHINGTON Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti: Nixon elnök szerdán este (magyar idő szerint csütörtökön hajnalban) elmondott rádió- és tv-beszédében bejelentette, hogy az idén május 1 és december 1. között további 100 000 amerikai katona kivonásá­val 184 000-re csökkenti a Dél-Viet­­namban levő amerikai fegyveres erők létszámát. Az amerikai elnök 20 perces be­széde mindvégig rendkívül védeke­ző, sőt mentegetőző hangvételű volt, s helyenként annyira érzelmes és kérlelő, hogy Nixon elcsukló hangon valósággal könyörgött a közvéle­mény bizalmáért, nehogy — mint mondotta — ,, hiábavalónak bizo­nyuljanak az amerikai katonák hő­sies áldozatai”. Mindazonáltal az elnök szinte változatlan megfogal­mazásban ismételte meg „vietnami­­zálási” politikájának célkitűzéseit. Elismerte: minden oldalról növek­vő nyomás nehezedik a Fehér Ház­ra, hogy végleges határidőt szabjon a háború befejezésére és valameny­­nyi amerikai katona kivonására. „Nagyon népszerű ez a követelés — mondotta — de ha most előre be­jelenteném, hogy tekintet nélkül a következményekre és arra, mit tesz az ellenség, ekkor és ekkor távo­zunk, ezzel megfosztanánk magun­kat leghatékonyabb tárgyalási ütő­kártyánktól, amely Észak-Vietna­mot az amerikai foglyok szabadon­­bocsátására ösztönözheti.” Nixon elismerte, hog tárgyalá­sok útján hasonlíthatatlanul gyor­sabban lehetne a háborúnak véget vetni, mint a „vietnamizálással”. És a továbbiakban ismét azt ígér­gette véget vet az amerikai részvé­telnek a Vietnami háborúban. „Ígé­retemet betartom, és számítok arra, hogy az amerikai népnek kell fe­lelnem azért, ha kudarcot vallok” — állította. (MTI) MOSZKVA Vaszilij Harkov, a TASZSZ szem­leírója Nixon amerikai elnök szer­dai tv-beszédét ismertetve megál­lapítja : Az amerikai kormányzat azzal, hogy nem hajlandó meghatározni a Dél-Vietnamban állomásozó ameri­kai katonaság teljes kivonásának konkrét időpontját, ismét azt bizo­nyítja, hogy a hivatalos Washington még mindig a katonai megoldás mellett foglal állást Indokínában, és figyelmen kívül hagyja a politikai rendezés útjának lehetőségét. Nem véletlen, hogy Nixon elnök szerdai beszédében egyetlen szóval sem em­lékezett meg a Vietnamról folytatott négyhatalmi párizsi tárgyalásokról. A Fehér Ház úgy próbálja beállí­tani a dolgokat, mintha „a vietna­­mizálási program” eredményesen valósulna meg, és ezt az amerikai csapatok kivonásának sajátos bizto­sítékaként tálalja, holott a legutób­bi laoszi kaland kudarca is meggyő­zően bebizonyította, hogy a vietna­­mizálás nem egyéb szemfényvesz­tésnél. (TASZSZ, MTI)

Next