Hajdú-Bihari Napló, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-13 / 242. szám

(Fotó: Tikos Katalin) Nagyi hintázik A játszótér kihalt. A vakáció után a gyerekek visszatértek az óvodába, az iskolapadokba. Csak délután, ha elkészült a lecke, jö­hetnek le játszani, s ilyenkor újra benépesül a tér. Most délelőtt 9 felé járhat az idő, magányosan árválkodnak a li­bikókák, sárgák, hinták. Várják, hátha felkeresi őket egy-egy ját­szani vágyó gyerek. Fel is tűnik amott a tér végén egy aprócska kislány. Kézenfogva húzza maga után nagymamáját. Bejárják a ját­szóteret, majd a hintáknál meg­állnak. Tanácskozni kezdenek, az­tán egyszer csak a nagymama fel­telepszik a középső hintára. Nehe­zen fér, csak úgy szuszakolja ma­gát az ülésre. Megindul, szállni kezd a hinta. A gyerek nézi, lel­kendezve csapja össze a kezét, és közben mondogatja: magasabbra nagyi, magasabbra! Az öreg nénike néha óvatoskod­va körbepillant, nem látja-e vala­ki. Mintha restellné a bolondos helyzetet, hogy ő a nagymama ját­szik, az unokája meg figyeli, vi­gyázza. Izgulok értük, hiszen tudom a játékokra csak 14 éven aluliak ül­hetnek fel. Csak most ne jöjjön er­re parkőr! Vagy ha előtoppan va­lahonnan, ez egyszer ne legyen, kemény szívű, és nézze el a nagy­mamának ezt a kis szabálysértést. F. V. Emléktúra Álmosdra Az 1604. október 15-i álmosdi csata emlékére a megyei természetbarát szövetség és a diák tu­risztikai bizottság közö­sen emléktúrát rende­zett Debrecenből Ál­­mosdra. ötszáz fiatal és a DVSC természetjáró szakosztályának népes csoportja oda és vissza részben gyalog tette meg az utat. A Bocskai-szobornál ünnepségen emlékeztek meg az évfordulóról. Dr. Szamosújvári Sán­dor mondott ünnepi be­szédet (a felvételen), majd megkoszorúzták az emlékművet és a Kölcsey-házat. A neve­zetességek megtekinté­se után vetélkedő követ­kezett Bocskairól és az álmosdi csatáról. A leg­népesebb csoporttal részt vevő Madzsar Jó­zsef Egészségügyi Szak­iskola vándorserleget kapott. A múzeumi és műemléki hónap mai programja A hajdú-bihari múzeumi és mű­emléki hónap október 13-i prog­ramja: 14 órakor a járási honisme­reti tábor kiállítását Berettyóúj­faluban, az 1. sz. Általános Iskolá­ban Héthy Zoltán múzeumvezető nyitja meg; 14 óra 30 perckor a debreceni Déri Múzeumba látogat­nak a Kossuth Lajos Gyakorló Gimnázium tanulói. 16 órakor a Déri Múzeum közművelődési ter­mében bemutatkozik a Szabolcs- Szatmár megyei Múzeumi Szerve­zet — előadók: dr. Németh Péter, Koroknay Gyula, Szathmáry Lász­ló, Erdész Sándor, Magyar Kál­mán. „Vénkert — virágoskert”. A debreceni Vénkerti Általános Is­kola úttörőcsapatának tagjai első ízben rendezték meg csapatpar­lamentjüket. Az új iskola új csapatánál még inkább a tervekről esett szó, ezen belül beszéltek a pajtások arról, hogy mit tehetné­nek lakóhelyük, közvetlen környezetük érdekében. „Vénkert — vi­rágoskert” akciót indítanak, őrködnek a parkok, játszóterek tiszta­sága fölött. (Fotó: Orbán) Több sportfelszerelés kellene Szikszai Bori ujjai gyorsan ve­zetik a kabát csuklyáját a varró­gép alatt. Szalagon dolgozik, ez az ő munkafázisa. Mindig galléroz, csuklyákat varr. — Nem unalmas? — Megszoktam, és a fizetés szempontjából jó. Teljesítményre dolgozunk, s ha jól ismerek egy munkafázist, többet tudok elké­szíteni egy nap alatt. Két éve sza­badultam mint női szabó-varró szakmunkás, és havonta 2000 fo­rint körül keresek. Szeretem ezt a gyárat. Nem csupán azért, mert a fizetéssel elégedett vagyok, ha­nem mert a munkán kívül szóra­kozásra, sportolásra is biztosít le­hetőséget. És focizok. Van egy labdarúgó-csapatunk, egyszer már másodikok is voltunk bajnoksá­gon. Sportpálya van, magunk készítettük társadalmi munkában, de még több sportfelszerelésre lenne szükség. • • * Szojka Julianna szintén a var­rodában dolgozik mint szakmun­kás. Hetente két este pedig indul a busszal Hajdúnánásra a gimná­ziumba, mert harmadikos az esti tagozaton. Nem szándékozik el­menni a gyárból, úgy mondja, csak az általános műveltség meg­szerzéséért tanul. — Kap-e valami segítséget a továbbtanuláshoz ? — A gyár két műszakban dol­gozik, tehát minden második hé­ten probléma iskolába menni. Ilyenkor a váltótárs jóindulatára vagyok utalva, ő ugyanis elcserél­heti velem a délutáni műszakot. — És elcserélik? — Nem mindig. Most is olyan váltótársam van, aki nem cserél. A munkát meg el kell végezni. A gyárnak nem is érdeke, hogy én továbbtanuljak, de azért nem volt a vezetők között aki ellenezte vol­na, sőt biztatást is kaptam. * * * * Tóth Antalné 1965 óta dolgozik a vasalóban. Kezdetben még ha­gyományosan vasalt, most gőzva­salóval simítja a ruhát. — Fárasztó egész nap állni, és mindig ugyanazokat a mozdulato­kat végezni. Most csíkos nadrágot vasalok, naponta 180—­200 dara­bot. Ezt megelőzően farmert ké­szítettünk, abból többet is kiva­saltam. — Mit kívánna még ebben a gyárban ? — Több fizetést. Házunk már van, most kocsira gyűjtenénk. A gyáron belül van minden, öltöző, zuhanyozó, ebédlő, még könyvtár is. * * * Simon Sándorné, a Debreceni Ruhagyár hajdúdorogi gyáregysé­gének párttitkára és Berecz Sára szb-titkár végigvezetnek a gyár munkatermeiben, szociális létesít­ményeiben. Simon Sándorné közben elbe­széli, hogy az 1962-ben beindult gyáregységben több mint ötszázan dolgoznak. A munkások 90 száza­léka nő, férfiak inkább csak az árumozgatásnál vannak. A nők között lányok, asszonyok, fiata­lok, idősebbek egyaránt találha­tók. A gyár tervezett bevétele 1976-ban 85 millió forint, de ezt valószínű túlteljesítik a dolgozók, mert már 71 milliónál tartanak. Hogy mit gyártanak, azt a debre­ceni gyár dönti el, innen kapják a modelleket, a feladatokat. Sza­lagrendszerben folyik a munka, és egész éven át tart a munkaver­seny. Szeptemberben olyan jól dolgozott mindenki, hogy a mun­­kaversenybérből senki sem ma­radt ki fizetéskor. Simon Sándorné, Erzsike néni művezetőként dolgozik. Neki in­dulás óta lehetősége volt a gyár fejlődését figyelemmel kísérni. — 1970-ig három műszakban dolgoztunk, akkor megszüntették az éjszakázást. Mivel dolgozóink többsége anya, ennek nagyon örültünk. Épült egy új csarnok és korszerű szociális létesítményeket hoztak létre. Konyha is működött, de az ÁFÉSZ megszüntette, mert nem volt gazdaságos. — Azóta a Bocskai étteremből hordatjuk az ebédet — veszi át a szót Berecz Sára. — Az ebédlő egyben kultúrte­rem is, mert ez az egyetlen olyan nagy helyiségünk, ahová befér a kollektíva, ha valamilyen ese­mény, ünnepség van. Itt a könyv­tár is, de meg kell mondani, hogy olyan szép és gazdag községi könyvtárunk van, hogy ezt nem veszik sokan igénybe. Az öltözők közelében egy beren­dezett orvosi rendelőt is látok. De az orvos hiányzik belőle. — Egy hónapja mondott föl, mert nagyon kevés volt a pénz, amit az itteni munkájáért ki lehe­tett neki fizetni. Pedig nagy szük­­ség volt rá, és most is sürgetjük a tanács illetékeseit, segítsenek va­lakit találni pótlására. Sokat je­lentett a nőknek, hogy nem kellett a községi rendelőben várakozni. Arról nem is beszélve, hogy itt a recepteket könnyen kiírathatták. Ápolónőnk jelenleg van, reméljük rövidesen orvosunk is lesz. Amikor sétánk során a sport­pályához értünk, Berecz Sára el­mondta, hogy nemcsak labdarú­gásban értek­ el jó eredményeket a fiatalok, hanem atlétikában, súlydobásban, futásban is. Még sakkversenyen is indult, és jól szerepelt egy kislányuk, önkén­tes tűzoltócsapatuk van, tagjaik­nak szerencsére komoly feladattal nem kellett még megbirkózni. A környezet szép, barátságos, a munkahelyek tágasak, világosak. A jó munkafeltételek biztosítot­tak. — Ezen túl mit nyújt a szak­­szervezet a többségükben nehéz munkát végző nőknek? — Örvendetes, hogy nő azoknak a száma, akik igénybe veszik az üdülési lehetőségeket. Mennek dolgozóink Gödre, Siófokra, Mát­­rafüredre, de más tájaira is az országnak. Akinek szüksége van rá, segéllyel próbálunk anyagi helyzetén javítani. Találkozókat szervezünk kismamáinknak és nyugdíjas dolgozóinknak, örülünk annak, ha szórakozni, sportolni vágynak munkatársaink, ehhez a lehetőséget mindig szívesen bizto­sítjuk. Fazekas Valéria NŐK A HAJDÚDOROGI RUHAGYÁRBAN HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1076. OKTÓBER 13. Wartburgból hobbi autó Dongó Imre győri szakközépisko­lai tanár két év alatt egy régi Wartburg alkatrészeinek felhaszná­lásával, újszerű karosszériájú hob­bi autót készített. Az ülések mö­gött helyezte el a motort, a jármű hátsókerék-meghajtású. (MTI-fotó: Matusz Károly felvétele — KS) ■aBigBIIM 1976. október 13., szerda Kálmán, Ede napja A Nap dél 5.59 — nyugszik 17.01 órakor VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS szerda estig: délnyugat felől megnövekvő felhőzet, esővel, záporral, az észak­keleti megyékben helyenként köd. Többfelé élénk, helyenként erős dé­li, délkeleti szél. Várható legmaga­sabb nappali hőmérséklet az erő­sen felhős, esős helyeken 14—19, máshol 20—25 fok között. (MTI) LEESETT AZ ELSŐ HÓ a szov­jet­­fővárosban. A havazást hozó éj­szakai vihar után kedden reggelre Moszkva utcáin megjelentek a hó­eltakarító brigádok. REPÜLŐGÉP-SZERENCSÉT­LENSÉG. Kedden hajnalban Bom­bay közelében lezuhant az indiai Airlines belföldi légitársaság egyik utasszállító repülőgépe. A 89 utas és a 6 főnyi személyzet életét vesz­tette. A légitársaság szóvivője sze­rint a gép a felszállás után ki­gyulladt és a pilóta hiába próbál­kozott kényszerleszállással. ORSZÁGOS SZOCIOGRÁFIAI ÍRÓKONFERENCIÁT rendez két évenként Kecskeméten a Magyar Írók Szövetségének Duna—Tisza közi csoportja, a Forrás szerkesz­tősége és a Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az október 26—27-én sorra kerülő idei tanácskozást a nemrég elhunyt ki­váló író, tudós és politikus Erdei Ferenc életművének szentelik. Ez alkalomból Erdei Ferenc-emlék­­kiállítást is rendeznek Kecskemé­ten. HONFOGLALÁSKORI TEMETŐ körvonalai bontakoztak ki homok­­bányászás közben Madaras község határában. A régészek feltártak egy női lovas sírt, s ebből rendkí­vül szép melldísz került elő, mely az ősi csodaszarvas regét idézi. A leletmentést tovább folytatják. AZ ADY CENTENÁRIUM méltó megünneplésére készül a Petőfi Irodalmi Múzeum. Jelenleg főleg az Ady Endre-emlékmúzeum létre­hozására összpontosítják a figyel­met és az energiát. A budapesti Veres Pálné utca 4. szám alatti la­kásban — ahol Ady utolsó másfél évét töltötte — javában dolgoznak a szakemberek, a tavaly megszer­zett Ady-relikviák, az egykori Ady-lakás berendezési tárgyainak zömét már rekonstruálták. AZ EMBER ÉS KÖRNYEZETE címmel egészségügyi hetet rendez­nek október 18—október 28. között Balmazújvároson. ÉVFORDULÓNAPTÁR öt évvel ezelőtt, 1971. október 13-án halt meg — 68 éves korában — Kemény János, ismert romániai magyar író, a magyar irodalom kiváló erdélyi képvi­selője. Az amerikai Pittsburghban született ahová apjának száműzetésbe kellet mennie. Apja ott nősült meg, s ebből­­ házasságból származott Kemény János aki azonban másfél éves korától már ismét otthon, Erdélyben élt. Egész fia­talon bekapcsolódott az irodalmi, kul­turális életbe, s 1926-ban az ő kezdemé­nyezésére alakult meg az Erdélyi He­likon írói munkaközössége. Hosszabb­ ideig volt a kolozsvári Nemzeti Színház igazgatója is. Fontosabb művei: Rákóc­sis Mihály: Kutyakomédia című regényei; ítéletidő, Kekó és Szókratész című elbeszéléskö­tetei. A felszabadulást követően is te­vékenyen részt vett a romániai magyar irodalom szervezésében, népszerűsítésé­ben. 1957-ben Marosvásárhelyen jelent meg A havas dicsérete című elbeszélés­­kötete, majd egy évvel később, ugyan­itt Vadpáva című regénye. Nálunk is ismert Kakukkfiókák című, az erdélyi kultúrtörténet szempontjából is értékes életrajzi könyve. Nagyváradi újságíró­­küldöttség Debrecenben A Hajdú-bihari Napló szerkesz­tőségének meghívására nagyváradi újságíró-küldöttség érkezett ked­den Debrecenbe. A küldöttség ve­zetője Iosif Bonatiu, a Román Kommunista Párt Bihar megyei Bizottsága és a néptanács lapjá­nak, a Crisanának osztályvezetője. Kíséretében van Pető Pál, Bihar megye magyar nyelvű napilapjá­nak, a Fáklyának osztályvezetője. A küldöttséget Pallás Imre, a Napló főszerkesztője fogadta. Ro­mániai vendégeink a városépítést, városfejlesztést tanulmányozzák Haj­dú-Biharban. AZ ÜZEMI TÁRLATOK 1976 ki­állítását október 12-én nyitották meg a Debreceni Mezőgép Válla­lat tanácstermében. A kiállítás ok­tóber 23-ig, munkanapokon 8 órá­tól 15 óráig tekinthető meg. ÖREGEK NAPJÁT tartották Debrecenben a 26-os orvosi körzet­ben. Dr. Kállay Izabella körzeti or­vos előadása után az Új Élet parki iskola együttese mutatta be mű­sorát. A rendezvény Papp István­­né vöröskeresztes titkár záróbeszé­dével ért véget. PARKOK, VIRÁGOK, EMBE­REK címmel tart előadást Hajek Ferenc, a városi tanács kertész fő­mérnöke október 13-án 19 órakor a Társaságot Kedvelők Klubjában (Debrecen, Kossuth u. 1.). A MŰSZAKI KÖNYVHÓNAP keretében a Volán 6. sz. Vállalat­nál az Ikarus 200-as családhoz tar­tozó autóbuszok üzemeltetésével kapcsolatos gondok, problémák megelőzéséről tart előadást Beke János október 13-án 10 órától. A rendezvény helye: Debrecen, Sa­létrom u. 1., könyvtár. A MAGYAR ZENE ÉVSZÁZA­DAI címmel október 14-én 12 és 14 órakor filharmóniai hangverseny kezdődik középiskolásoknak Be­rettyóújfaluban, a művelődési köz­pont nagytermében. IRODALMI PRESSZÓT nyitnak az őszi megyei könyvhetek alkal­mából Hajdúhadházon az ÁFÉSZ, a művelődési ház és a községi könyvtár rendezésében október 13- án 18 órakor a cukrászdában. Köz­reműködik Szentgyörgyi Rozália gitárművész. SZAKMUNKÁSTANULÓK sza­valóversenyét rendezi meg a KPVDSZ XVI. kulturális hónap keretében a Hajdú-Bihar megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Válla­lat október 13-án 16 órától Debre­cenben, a József Attila művelődési házban. BIHARN­AGYBAJOMBAN FEL­ÉPÜLT a község új pb-gázcserete­­lepe. Az új létesítményt október 14-én 10 órakor adja át Feld Györgyné, a községi tanács elnöke — írja Szilágyi Lajos tudósítónk. A gázcseretelepet közel ötszázezer forintért a községi tanács építtet­te.­­ TÓTH ENDRE KÖLTŐVEL ta­lálkoznak 14-én, csütörtökön du. fél ötkor a Társadalombiztosítási Igazgatóság és a Magyar Nemzeti Bank irodalomkedvelő dolgozói. Közreműködik Mohai Gábor szín­művész.

Next