Hajdú-Bihari Napló, 1977. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-11 / 59. szám

dumicsizm­ában a buszhoz Magyarország lakosságának va­lamivel több, mint fele városokban él, valamivel kevesebb, mint a fe­le községekben. A városok, közsé­gek nagy részéhez hatalmas tanya­világ tartozik — tízezrek lakóhelye. Pontosan hányan vannak? Az 1976- os statisztikai zsebkönyvben nem találtam erre vonatkozó adatot. A tanyán élőket annak a városnak, községnek lakói közé sorolták, amelyhez a roskatag házat, szérűt, a kicsiny szigetet a közigazgatás csatolta. Nem tudom, hogy miért nem sze­repel a statisztikában a tanyasi emberek száma. Talán, mert azt szeretnénk, ha senki sem élne már tanyán? Szeretnénk, az bizonyos. S ahol lehet, hódít az új forma: a szétszórt házakból tanyaközpontokba költöz­nek a múlófélben levő életforma utolsó képviselői. Hogy az alig­­falvakban már ők is részesüljenek a civilizáció vívmányaiból — ha szűk korlátok között is. Vásárolhat­nak naponta a vegyesboltban — bár ez a bolt fabódé, nem szuper­market —, a gyerekek közeli isko­lában tanulhatnak számolást, írást, otthon a petróleumlámpa már csak dísz az asztalon. A jobb élet lehe­tőségét meg kell teremteni, a tár­sadalom feladata ez. A társadalo­mé? Mondjuk inkább azt: az in­tézményeké, amelyek dolga az ille­tő központról gondoskodni. **» Debrecenből Ondód felé visz a Kishegyesi út folytatása. Jobb kéz felől elhagyjuk a műanyaggyárat, s ha valamirevaló autóval utazunk, a bal oldalon percek múlva feltű­nik egy település. Az országút mel­lett iskola, a kerítésnél postaszek­rények sorakoznak. Vagy ötven méterre orvosi rendelő, a közelében aprócska faház, friss kenyér, tej mindennap kapható. Néhány évvel ezelőtt — akkor még csak néhány ház állt itt — az illetékesek elhatározták, idegyűj­­tik a környéken szétszórt tanyák lakóit. Felosztották a területet, kezdetben fizetni sem kellett a te­lekért. A céltelep — így nevezik — hamar kinőtt a földből. Egyre jöt­tek az új lakók, építkeztek, ki ahogy tudott. Olyan volt ez, mint­ha a városba költöztek volna. Hi­szen a telep mellett buszmegálló, ahonnan ma már sűrűn indulnak a kocsik Debrecen központja felé. T. István is építkezett, összefo­gott a család, áll a ház. Szép, nagy ház. Tágas szobák, nagy konyha, központi fűtés — a kazán a pincé­ben —, a feleség, a gyerekek, a szülők örülnek. Illetve­­ mostaná­ban már mind gyakrabban bosszan­kodnak. Amikor T. István a telek ügyé­ben a debreceni városi tanács II. kerületi hivatalában járt, biztat­ták: építsen bátran, megéri, a kö­rülmények egyre jobbak lesznek, a tanyáról szinte a városba költöz­nek. Rendbehozzák majd az utat is, de járdát meg tényleg rövidesen csinálnak. Azóta eltelt négy év. Járda csak a két főúton van, a bekötőutakon semmi. De ami van, sok helyütt az is rossz: ha egy kicsit nedves a föld, süllyed, ide-oda csúszkál. Ho­mok kéne alá. A lakók maguk is elkészítenék a járdát. Csak hoznának betonlapo­kat, meg homokot. Nem hoznak. Az útról beszélni sem érdemes. Mert itt nincs út. Ha esik, akkor sártenger, ha nem esik, nyaktörő, félméteres kátyúk sokasága. Ezen autó nem közlekedik! Az építő­anyag hogy került oda? „Megbe­széltem a szomszéddal, ő traktoros a téeszben. Erre járt a John Deer­­rel, behozta a teherautót.” • ** T. István el akarja adni a házát. A nehezen, sok munkával épült, szép házat. „Januárban szült a fe­leségem. Két óráig tartott, amíg ki­jutottunk a mentőhöz. A barátaim­nak mondom, jöjjenek, látogassa­nak meg. Hogy tudunk oda bemen­ni? És ha közben elkezd esni? So­ha nem jutunk haza — ezt mond­ják mindig. Reggel gumicsizmában kell kimenni az útig, ott hagyjuk az akácfa alatt, este, hazafelé újra felhúzzuk. Ha valaki közben el nem viszi. A múltkor elvitték.” Ezért akarja eladni T. István a házát. *•* Miért nem építenek utat? És jár­dát, különösen, hiszen ígérték. Mert biztosan van egy sor sürge­tőbb, fontosabb, halaszthatatla­nabb ... Bizonyára, így van. De az is úgy van, hogy azt szeretnénk, ha minél kevesebb ember élne a tanyákon. Költözzenek jobb körülmények kö­zé, épülnek a tanyaközpontok. Te­remnek az új lehetőségek. De amit neked kell megteremte­ni, abban ne csak a társadalom segítségét várd — szólhatna egy, az intézményeket, hivatalokat irányí­tó rendelet. Mert rendelet nélkül — úgy tűnik — nehéz. Görömbölyi László Fotó: Iklódy János Nemcsak nyáron szállít zöld­borsót az üzletekbe a Debre­ceni Konzervgyár (Fotó: Kő­­szeghyí­nálatáról.­ 472 tanfolyam, 11958 hallgató AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI MUNKABIZOTTSÁG MUNKÁJÁRÓL Ülést tartott a Magyar Vörös­­kereszt Hajdú-Bihar megyei szer­vezetének egészségnevelési munka­­bizottsága március 10-én délután Debrecenben. Az ülés első napiren­di pontjaként dr. Szabó Zsuzsa ér­tékelte a bizottság 1976. évi munká­ját. Elmondta, hogy az egészség­­védelem, az egészségnevelés terü­letén végzett felvilágosítás az utób­bi időben fokozódott. Ez megnyilvá­nult filmek, kiállítási anyagok kölcsönzésében, igénylésében is. A bizottság munkája hozzájárult, hogy 1976-ban a tanfolyamos okta­tás tervszerűbb, céltudatosabb lett. Hajdú-Bihar megyében 1976-ban 472 tanfolyamot szerveztek, melye­ken 11 958 hallgató vett részt. Az elmúlt évben első alkalommal ren­dezték meg az idős kor problémái­val foglalkozó tanfolyamot, mely hasznos tanácsokat adott a nyug­díjasoknak. A tanulóifjúság köré­ben is javult az elmúlt évben a felvilágosító munka, melynek mód­szerei között az előadásos forma dominált. Vetélkedőket, egészség­­ügyi filmvetítéseket is nagy szám­ban tartottak az elmúlt évben. Az egészségnevelési munkabizottság ki­vette részét a családvédelem, az al­koholizmus elleni küzdelem, a kör­nyezetvédelem területén végzett vöröskeresztes munkából is. Az értékelés után az 1977-es esztendő munkatervét beszélte meg az egészségnevelési munkabizott­ság. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1977. MÁRCIUS 11. KISGÉPKIÁLLÍTÁS A Debreceni ÁFÉSZ a helyi AGROKER Vállalattal karöltve az idén is megrendezte Debrecenben a lassan már hagyományosnak szá­mító mezőgazdasági kisgépkiállítá­sát. A bemutató keretében — ame­lyet a Kossuth u. 1. szám alatt tar­tottak — szerszámokat és növény­védő szereket is láthattak az érdek­lődők. A bemutatott eszközök mindegyike a háztáji gazdaságok­ban és kiskertekben dolgozók mun­káját könnyíti. Legnagyobb érdek­lődés a motoros kapák iránt nyilvá­nult meg, e hasznos gépeket az év második felében hozza forgalomba a kereskedelem. A sikeres bemutatót több százan tekintették meg. A szövetkezet vas-műszaki és vetőmagboltjának dolgozói állandóan a kiállítás he­lyén tartózkodtak és felvilágosítást adtak a bemutatott gépek beszerzé­si lehetőségeiről, illetve ezek hasz­ 1977. március 11., péntek Szilárd napja A Nap kél 6.06 — nyugszik 17.43 órakor VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS péntek estig: Nyugat felől megnövekvő felhőzet, legfeljebb a Dunántúlon néhány helyen záporeső, a délnyu­gati szél megélénkül. A keleti or­szágrészben reggeli párásság, egy­két helyen köd. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 13— 18, a déli részeken 20 fok körül. KRESZ-VETÉLKEDŐ. A Hajdú- Bihar megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat versenyfelhí­vására a Gabona Tröszt vállalatai­nak részvételével iparági KRESZ- vetélkedő országos döntőjét rende­zik meg március 12-én reggel ki­lenc órai kezdettel a Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalat Kálvin tér 11. szám alatti székházának nagytermében. UTÓFARSANG. A MEDICOR Művek Debreceni Orvosiműszer Gyárában március 12-én, szombaton este hat órai kezdettel műsoros far­sangi estet tartanak. Közreműködik a Flamingó együttes és Nagy Lajos népizenekara. Táncbemutató is gaz­dagítja a programot. KRÓNIKAÍRÓKNAK. A Hazafias Népfront I. kerületi Bizottsága és a vasutasok klubkönyvtára krónika­író munkaközösséget szervez azok számára, akik szívesen foglalkoznak mindennapi életünk eseményeivel. A munkaközösség március 14-én délután 4 órakor konzultációt tart a Petőfi téri klubkönyvtárban. A TIT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI SZERVEZETÉNEK irodalmi szak­osztálya ma, március 11-én, pén­teken délután három órakor veze­tőségi ülést tart, napirenden az 1977. évi munkaterv szerepel. DEBRECENI KALEIDOSZKÓP: A Debreceni kaleidoszkóp elneve­zésű helytörténeti vetélkedő utolsó felkészítő programjaként március 13-án délelőtt fél 11 órakor Holló László emlékkiállítását mutatják be a Déri Múzeumban az érdeklődők­nek tárlatvezetés keretében. MAGYARORSZÁG BRÜSSZEL­BEN. A magyar külkereskedelem képviseletében a brüsszeli Hilton­­szállóban március 18.—április 2. között tíz magyar vállalat mutatja be legjobb termékeit a HUNGEXPO szervezésében. A magyaros motívu­mokat, népszokásokat nem mint a mai magyar valóságot, hanem mint megőrzött népi hagyományt dolgoz­zák fel a kiállítás szervezői. Ugyanakkor a bemutatókon és más rendezvényeken a magyar szakem­berek minden érdeklődőnek készek felvilágosítást adni a magyar keres­kedelempolitikáról. A kiállítás ide­je alatt magyar konyha is működik majd a szállóban. KOMMUNISTA SZOMBAT. Haj­dúnánáson a Szellőző Művek 2. sz. gyáregységének dolgozói, csatla­kozva az országos méretű kezdemé­nyezéshez, a vasasszakszervezet megalakulásának 100. évfordulója tiszteletére március 12-én, szomba­ton kommunista műszakot tartanak. A végzett munka ellenértékét a Hajdúnánás­városi Tanácsnak aján­lották fel. KIÁLLÍTÁS. Józsa János festő­művész képeiből rendeztek kiállí­tást a Király Zsuzsanna ifjúsági klubban. NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ISMER­TETÉSE. A Magyar Agrártudomá­nyi Egyesület Hajdú-Bihar megyei Szervezete és a CHINOIN Gyógy­szer és Vegyészeti Termékek Gyára március 15-én, kedden délelőtt tíz órai kezdettel Debrecenben, a Tech­nika Házában (Kossuth u. 8.) az EKALUX 25 EC rovarirtó növény­védő szer ismertetése céljából szim­­poziont rendez. TÁRSADALMI MUNKA. Az Ál­lami Energetikai és Energia-bizton­ságtechnikai Felügyelet debreceni körzeti energiafelügyeletének dolgo­zói jelentős mértékű társadalmi munkát végeztek az elmúlt évben. A Bláthy Ottó Szocialista Brigád 800 társadalmi munkaórát teljesí­tett és mintegy 14 millió forint energiaköltség-megtakarítási lehe­tőségre adott javaslatot. A 800 tár­sadalmi munkaórát Debrecen isko­láinak, óvodáinak, valamint a me­gye kisebb termelőszövetkezeteinek patronálására, illetve segítésére fordították. KERTBARÁTOKNAK. A Kere­kes-telepi kertbarátkor tagjai március 15-én délután 5 órakor tartják következő összejövetelüket a Kerekes-telepi pártházban. AZ ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ debre­ceni városi fiókjánál nyilvántartott tanulóbiztosítások alapján gyakran fizetnek ki nagyobb összegeket bal­esetet szenvedett tanulók részére. Ez év első két hónapjában több mint száz esetben fizettek kártérí­tést a sajnálatos módon bekövetke­zett balesetek alapján. EMLÉKEZÉS KODÁLY ZOL­TÁNRA. Kodály Zoltán-emlékün­­nepséget rendez a Liszt Ferenc Ze­neművészeti Főiskola debreceni ta­gozata március 11-én és 12-én a főiskola épületében. A zeneszerző halálának tizedik évfordulója emlé­kezetére írt tudományos diákköri pályázatok eredményét március 11- én, ma délelőtt 11 órakor tartandó megnyitó ünnepélyen hirdetik ki. Délután két órától az intézmény ta­nárai tartanak előadásokat Kodály Zoltán zeneszerzői és pedagógiai működésének témáiból. Este fél nyolckor a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola, a Ko­dály Zoltán Zeneművészeti Szakkö­zépiskola és a debreceni főiskolai tagozat női karai adnak közös kon­certet. Vezényel: Gulyás György. Március 12-én, szombaton lesz a főiskolai tagozatok országos szol­fézsversenye. Este fél nyolckor pe­dig a főiskolai tanárok és a főisko­lai vegyeskar közreműködésével tartják meg a kétnapos ünnepség záróhangversenyét. MINDENKI ISKOLÁJA. Március 12-én, szombaton reggel nyolc órá­tól az általános iskola hetedik osz­tályának anyagából magánvizsgát tenni szándékozók konzultálhatnak tanáraikkal kémia, matematika, földrajz, magyar, történelem és fizi­ka tantárgyakból a Fürst Sándor utca 6. szám alatti Dolgozók Általá­nos Iskolájában. A Petőfi téri klub­­könyvtárban pedig a középiskolába készülő felnőttek részére tartanak konzultációt. IFJÚSÁG ÉS SZOCIALIZMUS. Hajdúböszörményben, a művelő­dési központ nagytermében márci­us 12-én és 13-án rendezik meg az Ifjúság és szocializmus című vetél­kedősorozat városi döntőit. Szom­baton, 12-én délután négy órakor a dolgozói KISZ-szervezetek és az if­júsági klubok csapatai vetélkednek, vasárnap délelőtt pedig kilenc órai kezdettel a középfokú tanintézetek KISZ-szervezeteinek versenyét rendezik meg. ELŐADÓEST. Március 14-én, hét­főn Tikos Sári, a Csokonai Színház színésznőjének előadóestjét rende­zik meg a tégláskerti asszonyok klubjában. NÉPEK BARÁTSÁGA. A Népek barátsága nyári egyetemet az idén a hagyományoktól eltérően nem Pécsett, hanem Harkányban rende­zi meg a TIT Baranya megyei szer­vezete. ÉVFORDULÓNAPTÁR Húsz évvel ezelőtt, 1957. március 11-én halt meg — 69 éves korában — Richard Evelyn Byrd amerikai sarkutazó, felfe­dező és író. Neki sikerült először repülőgéppel el­érnie az Északi-sarkot, majd az An­­­tarktisz eredményes kutatójaként is vi­lághírnévre tett szert. Néhány próba­repülés után 1926. május 9-én a Kongs­­fjordból repült a sark felé, azt megke­rülte és elindulása után 15 órával visz­­szatért. Folytatva Amundsen felfedezé­sét, megállapította, hogy a Föld 87. fok, 43 perc északi szélességétől a sarkig az Artikumnak a Spitzbergák felé eső szektorában nincs föld. További tevé­kenységének időszaka az 1928—30-as évek voltak. Két hajóval, s fedélzetükön négy repülőgéppel a Ross-jégfal keleti pereménél megszervezte a Bálna-öbölnél a híres Little America tábort, ahol fel­fedezte a Roosevelt-szigetet. Ez az ex­pedíció végzett először sikeres repülést az An­tarktiszon, felderítés és különö­sen légifényképezés céljából. Nevéhez fűződik a szánokkal végre­hajtott nagy átkelés az Amundsen által felfedezett Maud királyné-hegységhez, ahol sikerült helyesbítenie Amundsen néhány megfigyelését. Byrd 1929. no­vember 28—29-én tette meg az első sike­res repülőutat Little Americától a Déli­sarkig, s az 1300 kilométernyi út után szerencsésen visszatért a támaszpontra. Expedíciós útjait 1933 és 1948 között többször megismételte. Elhunyt Silye András Életének 81. évében elhunyt Silye András, a Szocialista Hazáért Érdemrend kitünte­tettje, aki Hajdúböszörmény­ben a munkásőrségnek is ala­pító tagja volt. Temetéséről később történik intézkedés. Az MSZMP Hajdúböszörmény városi Bizottsága

Next